13/2013. (IV. 11.) ORFK utasítás

a szolgálati lőfegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök tárolásának és biztonsági követelményeinek meghatározásáról, a lőfegyverek, lőszerek és fegyverzeti tartozékok kezelésének, nyilvántartásának, őrzésének és ellenőrzésének szabályozásáról

A használatra kiadott szolgálati lőfegyverek és tartozékaik, valamint a szolgálati lőszerek biztonságos tárolásáról, kezeléséről és megőrzéséről szóló 32/2012. (VII. 19.) BM utasítás (a továbbiakban: Utasítás) 17. § (1) bekezdésben megfogalmazott kötelezettség alapján - összhangban a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet vonatkozó rendelkezéseivel - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél a szolgálati lőfegyverek és lőszerek, robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök tárolása biztonsági követelményeinek meghatározására, ennek megfelelően a fegyverszoba kialakításának, továbbá a szolgálati lőfegyverek és lőszerek, robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök kezelésének, nyilvántartásának, kiadásának és visszavételének, valamint az ellenőrzés rendjének szabályozására kiadom az alábbi utasítást.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. Az utasítás (a továbbiakban: utasítás) hatálya kiterjed:

a) az Országos Rendőr-főkapitányságra, a Készenléti Rendőrségre, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központra, a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központra, a Nemzetközi Oktatási Központra, a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra, valamint a rendőrkapitányságokra és a határrendészeti kirendeltségekre (a továbbiakban együtt: Rendőrség);[1]

b) a Rendőrség fegyverviselésre jogosult állományára;

c) a Rendőrségnél rendszeresített szolgálati lőfegyverekre, lőszerekre;

d) a Rendőrségnél rendszeresített robbanóanyagokra, pirotechnikai eszközökre, valamint egyéb fegyverzeti tartozékokra, azok kezelőire és felhasználóira;

e) a Rendőrségnél e célra speciálisan kialakított robbanóanyag raktárakra, fegyverszobákra, fegyvertároló helyekre.

2. Értelmező rendelkezések

2. Az utasítás alkalmazásában:

a) csoportos tárolás: az utasítás hatálya alá tartozó szerveknél rendszeresített, használatra kiadott fegyverzet, valamint a hozzá tartozó lőszerek szolgálati helyen, fegyverszobában, vagy szolgálati helyen kívül, ideiglenes fegyvertároló helyen történő egységes tárolása;

b) egyéni tárolás rendőrségi objektumban: az állományilletékes parancsnok írásbeli engedélye alapján, a személyi felszerelésként kiadott maroklőfegyver és a hozzátartozó lőszer-javadalmazás, valamint a megfelelő képzettséggel rendelkező lőkiképző részére kiképzési céllal, egyéni felszerelésként kiadott lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer-javadalmazás egymástól elkülönítetten, a biztonsági követelményeknek megfelelően történő tárolása;

c) egyéni tárolás nem rendőrségi objektumban, szolgálaton kívül: az állományilletékes parancsnok írásbeli engedélye alapján a szolgálati maroklőfegyver és az ahhoz tartozó lőszer-javadalmazás az engedélyes által állandóan lakott lakásban, egymástól fizikailag elkülönítetten, a biztonsági követelményeknek megfelelően történő tárolása;

d) egység- vagy alegységkészlet: minden olyan, a Rendőrségnél rendszeresített lőfegyver, lőszer, pirotechnikai eszköz, és robbanóanyag, valamint egyéb szakanyag, amely nem személyi felszerelésként, hanem egység vagy alegység szinten kerül kiadásra az egyes, az utasítás hatálya alá tartozó szervek részére;

e) elkülönítetten történő tárolás: a lőfegyver ürített állapotban a tártól és a hozzá tartozó lőszerektől elkülönített módon történő elhelyezése;

f) fegyveres biztonsági őr: a Rendőrség szervezetében létrehozott fegyveres biztonsági őrség állományába tartozó - szolgálatban feladatának ellátása során hivatalos személyként eljáró, szolgálati fegyver viselésére jogosult - rendvédelmi igazgatási alkalmazott vagy munkavállaló;[2]

g) fegyverszobáért felelős személy: a lőfegyverek és lőszerek, robbanóanyagok, valamint pirotechnikai eszközök csoportos és egység- vagy alegységkészletben történő tárolással összefüggő feladatok végrehajtásáért, a fegyverszoba előírt rendjéért felelős személy, akit az állományilletékes parancsnok állományparancsban jelöl ki, és akinek az ezzel kapcsolatos feladatai munkaköri leírásban is rögzítésre kerültek;

h) fegyvertároló hely: rendőrségi objektumban, fegyverszobában a szolgálati lőfegyverek és lőszerek, fegyverszobán kívüli egyéni tárolás esetén pedig a szolgálati lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer-javadalmazás tárolására kialakított zárt tárolóhely;

i) felnyitásra jogosult: a fegyverszoba és a fegyvertároló hely felnyitására az állományilletékes parancsnok által feljogosított személy, akinek az ezzel kapcsolatos feladatai és kötelességei munkaköri leírásban kerültek rögzítésre;

j) fizikailag elkülönítetten történő tárolás: a szolgálati lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer két különböző, falhoz, padlóhoz, szekrényhez rögzített, biztonsági zárral felszerelt lemezkazettában vagy a lőszer tárolására alkalmas, biztonsági zárral ellátott külön rekeszes fegyverkazettában történő tárolása;

k) ideiglenes fegyvertároló hely: a szolgálati lőfegyverek és lőszerek, pirotechnikai eszközök rendőrségi objektumon kívüli csoportos tárolására, őrzésére kijelölt hely;

l) kezelő: a csoportosan és egység- vagy alegységkészletben tárolt szolgálati lőfegyverek és lőszerek, robbanóanyagok, pirotechnikai eszközök, valamint a fegyverszobában elhelyezhető szakanyagok kezeléséért felelős, és erre a feladatra munkaköri leírásában is kötelezett személy;

m) pirotechnikai eszköz: minden olyan tárgy vagy eszköz, amely pirotechnikai elegye(ke)t - éghető és oxidáló vegyületkeveréket - tartalmaz, környezetétől függetlenül is működőképes, és rendeltetésszerű működése során - önfenntartó exoterm kémiai reakción keresztül - szabályozott módon, előre meghatározott speciális (hő-, láng-, hang-, fény-, szikra-, köd-, füst-, ingerlő) hatást vagy ezeknek a hatásoknak a kombinációját fejti ki;

n) rendőrségi objektum: minden, a Rendőrség vagyonkezelésében, bérleményében vagy használatában lévő épület, amely magában foglalja az építményt és a hozzá tartozó, bekerített területet is;

o) robbanóanyag: minden olyan anyag, vegyület vagy keverék, amely megfelelő külső behatás (iniciálás) hatására gyors kémiai átalakulásra (reakcióra) képes, és a végbemenő vegyi folyamatban nagy mennyiségű és nagy nyomású kémiai energiát szabadít fel, amelyek kiterjedésük közben hőenergiává és mechanikai munkává alakulnak át;

p) robbanóanyag raktár: a Rendőrségnél rendszeresített robbanóanyagok tárolására, őrzésére szolgáló, speciálisan kialakított helyiség;

q) szolgálati lőfegyver viselése: a szolgálati lőfegyver rendszeresített tokban, hordszíjon, a testen rögzítve történő nyílt - mások által is látható - vagy rejtett hordmódja.

II. RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

3. A fegyverszoba kialakításának biztonsági követelményei

3. Minden, a fegyverszoba rendjével, a szolgálati lőfegyverek és lőszerek, robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök tárolásával, kezelésével kapcsolatos rendkívüli eseményt az utasítás hatálya alá tartozó szerv ügyeletének, illetve a Tevékenység-irányítási Központjának (a továbbiakban: TIK) az esemény bekövetkezését követően - szóban azonnal, majd írásban is - jelenteni kell.

4. A fegyverszobának egyetlen bejárati ajtaja lehet, amelynek a rendőrségi objektumon belüli - lehetőség szerint ügyfélforgalommal nem érintett - folyosóra, irodára, egyéb helyiségre vagy területre kell nyílnia.

5. A fegyverszoba ajtajára vasrácsot kell felszerelni. Ha a fegyverszoba nem rendelkezik személyazonosításra alkalmas, naplózási funkcióval rendelkező beléptetőrendszerrel, a felnyitás ellenőrizhetősége érdekében a fegyverszoba ajtajának keretére személyi (negatív) pecsétnyomót (a továbbiakban: pecsétnyomó) kell alkalmazni. Ha a fegyverszoba ajtaja rendelkezik legalább az MSZ EN 1627:2011 RC5 szabványnak megfelelő biztonsági tanúsítvánnyal, a vasrács felszerelése mellőzhető, de a felnyitás ellenőrizhetősége érdekében személyazonosításra alkalmas, naplózási funkcióval rendelkező biztonságtechnikai védelmet vagy pecsétnyomót kell alkalmazni.[3]

6. A fegyverszoba nyílászáró szerkezeteit - abban az esetben, ha a szolgálati lőfegyverek kiadása, illetve visszavételezése ezen keresztül történik, ideértve a fegyverátadó ablakot is - elektronikus jelzőberendezéssel kell biztosítani olyan módon, hogy az riasztó fénnyel és hangjelzéssel az ügyeletre (szolgálatparancsnoki helyiségbe) és szükség esetén a közlekedőre is jelezzen, illetve a riasztás a TIK irányába is megtörténjen. Amennyiben a fegyverszobában nem tartózkodik a belépésre feljogosított személy, az ajtót minden esetben zárva kell tartani, és a jelzőberendezést aktiválni kell.

7. A földszinten lévő fegyverszoba valamennyi ablakára vasrácsot vagy biztonságtechnikai védelmi berendezést kell felszerelni. A vasrács rácsozatának osztásköze a 10 cm-es nagyságot nem haladhatja meg, továbbá a rácsozat elemeit és rögzítését úgy kell kialakítani, hogy az mechanikus eszközzel (így különösen feszítővas, ék, csőfogó alkalmazásával) ne legyen eltávolítható.[4]

8. A 7. pontban felsoroltaktól eltérő elhelyezkedésű fegyverszobák ablakai esetében elegendő legalább 10 mm átmérőjű vasból készült, legfeljebb 10 cm osztásközű rács, biztonsági fólia vagy biztonságtechnikai védelmi berendezés felszerelése.[5]

9. A fegyverszoba ablakait mindig zárva kell tartani.

10. Új fegyverszoba létesítése vagy kialakítása esetén - ha azt az objektum építészeti struktúrája lehetővé teszi -a helyiségen ablakot kialakítani nem lehet, azonban a helyiség mesterséges szellőztetését biztosítani kell. A helyiség falazatának beton vagy tégla kialakításúnak kell lennie.[6]

11. A fegyverszobát kötelező jelleggel fel kell szerelni mozgásérzékelővel és tűzjelzővel. A tűzoltó készülékeket a fegyverszoba ajtajától - kívül-belül - biztonságos távolságban, minimum 1, maximum 3 méter távolságban kell elhelyezni.

12. A fegyverszoba padlózatának szilárd burkolatúnak és csúszásmentesnek kell lennie. A tárolt fegyverzeti eszközök állagmegóvása érdekében a fegyverszoba állandó szobahőmérsékleten tartását (hideg évszakban fűtéssel), valamint a helyiség természetes vagy mesterséges úton történő szellőztetését - az épület adottságainak figyelembevétele mellett - biztosítani kell.

13. A fegyverszobában és közvetlen közelében gyúlékony anyagot tárolni tilos.

14. A dohányzás és nyílt láng használatának tilalmára vonatkozó táblát a fegyverszobán belül és azon kívül is el kell helyezni.[7]

15. Áramszünet esetén a fegyverszoba világítását tartalék fényforrással, a biztonságtechnikai berendezések működését szünetmentes tápegységgel kell biztosítani.

16. A fegyverszobában a szolgálati vagy kiképzési, gyakorlási céllal tartott lőfegyvereken, lőszereken és azokhoz rendszeresített tartozékokon kívül más eszköz vagy a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény hatálya alá tartozó lőfegyver - az utasítás 1. mellékletében felsorolt szakanyagok és az Európai Unió más tagállama rendészeti, határrendészeti és különleges intervenciós egységei lőfegyverei és lőszerei, valamint a közös feladatellátásra vezényelt katona lőfegyvere és lőszere kivételével - még átmeneti jelleggel sem tárolható.[8]

17. A szolgálati lőfegyver karbantartásához szükséges karbantartó anyagokat a fegyverszobában tárolni tilos.

18. A fegyverszobában elhelyezhető egy kisméretű íróasztal és egy szék.

19. A fegyverszobában a nedves (vízzel történő) takarítást követően az aljzatot szárazra kell törölni.

20. Személyazonosításra alkalmas, naplózási funkcióval rendelkező beléptetőrendszer hiányában a fegyverszoba ajtajának - ha vasráccsal ellátott, úgy a vasrács - zárását követően azt pecsétnyomóval le kell pecsételni, az újabb nyitáskor a pecsétnyomó számát és annak lenyomata sértetlenségét ellenőrizni kell.[9]

21. A fegyverszoba ajtaján a fegyverszobáért felelős személy köteles az állományilletékes parancsnok aláírásával hitelesítve feltüntetni a kezelő és a felnyitásra, valamint az ellenőrzésre jogosultak nevét, rendfokozatát, beosztását, továbbá - a személyazonosításra alkalmas, naplózási funkcióval rendelkező beléptetőrendszer hiányában -pecsétnyomójuk számát.[10]

22. A szolgálati lőfegyverek és lőszerek, pirotechnikai anyagok tárolására, kezelésére, őrzésére és ellenőrzésére vonatkozó, az utasítással és a tárgykört érintő egyéb normákkal összhangban kiadott normatív intézkedések egy példányát a fegyverszobában el kell helyezni.

4. A szolgálati lőfegyver, lőszer tárolása fegyverszobában

23. A személyi felszerelésként kiadott szolgálati lőfegyvereket a fegyverszobában páncélszekrényben, lemezszekrényben, keményfából vagy annak szilárdságával egyenértékű anyagból készített szekrényben vagy fegyvertároló rekeszben kell elhelyezni. Az egység- vagy alegység-készletezésű, valamint az objektumvédelmi fegyverek tárolása történhet fegyvertámlán, fegyverállványon vagy fegyvertárolásra alkalmas, biztonsági zárral ellátott ládában is. Fegyvertámla és fegyverállvány esetén a lőfegyvert biztonsági zárral zárható, valamint gyurmalakat használatára alkalmas módon kialakított tolórúddal vagy lánccal kell az illetéktelen személy számára hozzá nem férhető módon biztosítani.

24. Minden, az utasítás hatálya alá tartozó szervnél annyi fegyvertárolásra alkalmas helyet kell kialakítani, amennyi lőfegyver az utasítás 88. pontjában szereplő készletnyilvántartás szerint az adott szerv gazdasági ellátásáért felelős szervezeti egység vagy elem (a továbbiakban: gazdasági ellátó szerv) által kiadásra került.

25. A személyi felszerelésként kiadott és csoportos tárolásban levő szolgálati lőfegyvereket és lőszereket minden más lőfegyvertől és lőszertől, pirotechnikai eszköztől és anyagtól, valamint az utasítás 1. mellékletében szereplő szakanyagoktól elkülönített módon kell tárolni.

26. A személyi felszerelésként kiadott szolgálati lőfegyverhez biztosított lőszert fegyverfajtánként, külön-külön készletezve furatos fa vagy műanyag számolólapon, a szolgálati lőfegyvertől elkülönítve, biztonsági zárral ellátott páncélszekrényben, lemezszekrényben, keményfából vagy annak szilárdságával egyenértékű anyagból készített szekrényben vagy rögzített lemezkazettában kell tárolni.

27. Az egyéb szolgálati lőfegyverek - egység- vagy alegység-készletezésű, valamint objektumvédelmi fegyverek -esetében is külön elzárva kell tárolni a lőfegyvereket a lőszerektől. Az elkülönítés leválasztott rekeszben, illetőleg biztonsági zárral, gyurmalakat használatára alkalmas módon kialakított páncélszekrényben, lemezszekrényben, keményfából vagy annak szilárdságával egyenértékű anyagból készített szekrényben, fegyvertárolásra alkalmas ládában vagy rögzített lemezkazettában történik.

28. A szerződéses határvadász és a fegyveres biztonsági őr szolgálati lőfegyvereit és lőszereit a fegyverszobában, a Rendőrség hivatásos állományú tagjai részére személyi felszerelésként kiadott szolgálati lőfegyverekkel, valamint az egyéb lőfegyverekkel és lőszerekkel együtt, de azoktól - az ellenőrizhetőség érdekében - elkülönített módon kell tárolni.[11]

28/A. Az azonnali bevethetőséget megkövetelő szolgálati feladatot vagy kiemelt készenlétet ellátó állomány fegyverét a más célra csoportosan tárolt, hasonló eszközöktől elkülönítetten, az Utasítás 5. §-ában meghatározottak szerint kell tárolni és nyilvántartani.[12]

29. Az egyes lőfegyverek tartozékait - kivéve az egyes speciális tartozékokat, amelyek állandó le-, illetve felszerelése indokolatlan - a fegyverszobában elhelyezett és erre a célra kialakított polcon vagy szekrényben, illetve tárolóládában, a szolgálati lőfegyverektől és lőszerektől elkülönített módon kell tárolni.

30. Valamennyi fegyvertároló helyen - ha annak tartalma nem látható - fel kell tüntetni:

a) az abban elhelyezett lőfegyverek vagy lőszerek típusát és megnevezését (így különösen "GYAKORLÓ FEGYVEREK", "SZOLGÁLATI GÉPPISZTOLYOK", "KIKÉPZÉSI FEGYVEREK"),

b) azonosító számmal rendelkező lőfegyverek esetén azok azonosítási számát,

c) a felnyitásra jogosultak nevét, rendfokozatát, beosztását, valamint pecsétnyomójának számát,

d) az alegységkészletben lévő, speciális kezelői ismereteket igénylő objektumvédelmi lőfegyverek kezelésére végzettséggel rendelkező kezelői állomány névsorát, rendfokozatát.

31. A személyi felszerelésként kiadott szolgálati lőfegyverek tárolására szolgáló fegyverállást névtáblával kell megjelölni, amelynek mintáját az utasítás 2. melléklete tartalmazza. A fegyverállásokat 01-gyel kezdődően a lőfegyver jellege szerint (maroklőfegyver, vállfegyver stb.) - a fegyvertároló helyek számától függetlenül - folyamatosan kell sorszámozni. Az adatoknak egyeznie kell a nyilvántartó lapon megjelölt adatokkal. A szolgálati lőfegyvert a fegyverszobában csak a nyilvántartó lapon szereplő és a névtáblával jelölt fegyverállásban lehet tárolni, amelynek betartásáért a fegyverszobáért felelős személy, valamint a kezelő felel.[13]

32. A kezelő feladata:

a) csoportos tárolásba vont, személyi felszerelésként kiadott, valamint az utasítás hatálya alá tartozó szerv készletében lévő alegység-készletezésű szolgálati lőfegyverek és lőszerek, az objektumvédelmi lőfegyverek és lőszerek, pirotechnikai anyagok kiadása és visszavételezése, fegyverállásokon, fegyvertároló helyeken történő elhelyezése, átadás-átvétele;

b) a fegyverszobában rendszeresített nyomtatványok, nyilvántartások naprakész, hiteles vezetése;

c) a fegyverszoba ajtajának zárva tartása és kulcsainak előírásszerű kezelése;

d) a biztonságtechnikai eszközök működőképességének, a fegyverszoba világításának, valamint a tűzoltó készülék meglétének ellenőrzése;

e) a fegyverszoba rendjének betartatása;

f) a lőfegyverek és lőszerek meglétének, karbantartottságának, teljességének, sérülésmentességének, hiánytalanságának ellenőrzése;

g) a fegyverhelyettesítő kartonok meglétének, állapotának, valamint a készletnyilvántartáshoz igazodó aktuális adattartalmának ellenőrzése;

h) a fegyverszoba, valamint az alegységkészletben lévő szolgálati lőfegyverek és lőszerek elhelyezésére szolgáló zárt fegyvertároló helyek felnyitására jogosultak jegyzékei meglétének és adattartalmának ellenőrzése.

33. A fegyverszobáért felelős személy feladata:

a) a személyi felszerelésként és az alegységkészletként kiadott szolgálati lőfegyverek és lőszerek, valamint az objektumvédelmi lőfegyverek és lőszerek fegyvertároló helyen történő elhelyezésének előírásszerű biztosítása;

b) az a) alpontban említett tárgyak meglétének, karbantartottságának, kiadásának és visszavételezésének ellenőrzése;

c) a rendszeresített fegyverhelyettesítő kartonok meglétének, állapotának, a készletnyilvántartáshoz igazodó aktuális adattartalmának figyelemmel kísérése, az esetlegesen szükségessé váló intézkedések megtétele (így különösen rongálódás, elhasználódás, rendfokozatban, viselt névben történő változás esetén csere);

d) a rendőrségi és a nem rendőrségi objektumban történő egyéni tárolásra kiadott engedélyek meglétének és aktualitásának ellenőrzése, ezek adattartalmában bekövetkezett változások figyelemmel kísérése, szükség esetén a módosítások végrehajtására irányuló intézkedések megtétele;

e) a tárolóhelyen rendszeresített nyomtatványok, nyilvántartások naprakész vezetésének ellenőrzése;

f) a fegyverszoba, valamint az alegységkészletben lévő szolgálati lőfegyverek és lőszerek elhelyezésére szolgáló zárt fegyvertároló helyek felnyitására jogosultak jegyzékei adattartalmának ellenőrzése.

5. A szolgálati lőfegyver, lőszer tárolása fegyverszobán kívül

34. Rendőrségi objektumon kívüli - ideiglenes fegyvertároló helyen történő - csoportos tárolás esetén, elsősorban biztonságos kőépületben vagy fémszerkezetű konténerben folyamatos élőerővel biztosított helyiségben kell tárolóhelyet kijelölni. Ha kőépület vagy fémszerkezetű konténer nem áll rendelkezésre, akkor a tárolást külön fegyversátorban vagy szolgálati gépkocsiban kell megoldani. A kőépületet vagy a fémszerkezetű konténert, a fegyversátrat vagy a fegyvertárolásra kijelölt szolgálati gépjárművet folyamatosan, legalább két fő fegyveres őrrel kell őriztetni.[14]

34/A. A Rendőrség által védett, nem rendőrségi objektumban a szolgálati és objektumvédelmi lőfegyverek tárolása - a kijelölt létesítmény vezetőjével történt egyeztetést követően - a fegyverszobára vagy a rendőrségi objektumban egyéni tárolásba adott szolgálati lőfegyver, lőszer csoportos tárolására vonatkozó biztonsági és nyilvántartási szabályok betartásával hajtható végre.[15]

35. Abban az esetben, ha a szolgálatban lévő rendőri, szerződéses határvadász és fegyveres biztonsági őri állomány a biztonsági szabályok betartása mellett munkaközi szünetének időtartamára - amennyiben azt rendőrségi objektumban tölti el - könnyít szolgálati felszerelésén, szolgálati lőfegyverét és lőszerét a pihenőidő alatti, fegyvertárolásra kijelölt szolgálati helyiségben - amely nem feltétlenül azonos a pihenőhelyként kijelölt helyiséggel - lévő, biztonsági zárral ellátott páncélszekrényben, lemezszekrényben, keményfából vagy annak szilárdságával egyenértékű anyagból készített szekrényben vagy rögzített lemezkazettában kell elhelyeznie. Gondoskodni kell arról, hogy a pihenőidő alatti fegyvertárolására kijelölt szolgálati helyiség őrizetlenül ne maradjon, az itt elhelyezett szolgálati lőfegyver(ek)hez és lőszerekhez illetéktelen személy hozzá ne férhessen.[16]

35/A. A szolgálatteljesítés helyszínére a fegyverviselésre jogosult személy csak abban az esetben viheti magával a részére kiadott szolgálati lőfegyvert, lőszert, ha a szolgálatteljesítés új helyszínéhez kapcsolódóan az Utasításban, valamint a jelen utasításban meghatározott tárolási feltételek biztosítottak. Ha a tárolás feltételei megszűnnek, a szolgálati lőfegyvert, lőszert a jogosult eredeti szolgálati helye szerinti tárolóhelyre (fegyverszobába) vissza kell venni.[17]

6. A szolgálati lőfegyver, lőszer egyéni tárolása

36. Az egyéni tárolásra vonatkozó írásbeli engedélynek tartalmaznia kell a lőfegyver birtokosának nevét, rendfokozatát, beosztását, szolgálati helyét, a lőfegyver gyártási számát, típusát, a lőfegyverhez tartozó lőszer típusát, darabszámát, az egyéni tárolás helyét, az egyéni tárolás időtartamát vagy az egyéni tárolás határozatlan időtartamára vonatkozó megállapítást, dátumot, az engedélyező parancsnok nevét, rendfokozatát, aláírását, valamint az érintett szerv körbélyegzőjét. Az engedélyt három eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy példányt az engedélyes szolgálati előjárójának, egy példányt az engedélyesnek kell átadni, egy példányt pedig a fegyverszobában -az utasításban meghatározottak szerint - kell elhelyezni.

37. Rendőrségi objektumon belül az ürített, fesztelenített szolgálati maroklőfegyvert tár nélküli állapotban, a lőszert pedig - indokolt esetben tárazott állapotban a tárral együtt - a lőfegyvertől elkülönítve, kizárólagosan egyszemélyi használatra kiadott, biztonsági zárral ellátott, gyurmalakat használatára alkalmas módon kialakított páncélszekrényben vagy lemezszekrényben, illetőleg közös használatban lévő páncélszekrény, lemezszekrény esetében abban polchoz rögzítetten elhelyezett, biztonsági zárral felszerelt, gyurmalakat használatára alkalmas módon kialakított lemezkazettában, illetéktelen személy számára hozzá nem férhetően kell tárolni.

38. A nem egyszemélyi használatra kiadott páncélszekrényben, lemezszekrényben történő egyéni tárolás esetén annyi, a szekrény polcaihoz rögzített, biztonsági zárral felszerelt, gyurmalakat használatára alkalmas módon kialakított lemezkazetta szükséges, ahány személy a lemezszekrényt egyéni fegyvertárolási helyként használja.

39. Az utasítás 38. pontjában meghatározott egyéni tárolás esetén a páncélszekrényben, lemezszekrényben elhelyezett lemezkazetták tartalék kulcsait külön kulcsdobozban kell elhelyezni, amelyen fel kell tüntetni a kulcsdoboz felnyitására jogosultak nevét, rendfokozatát és pecsétnyomószámát. Ez a kulcsdoboz nem lehet azonos a páncélszekrény, lemezszekrény kulcsát tartalmazó kulcsdobozzal. A kulcsdobozt az iratkezelési szabályzatban meghatározottaknak megfelelően kell kezelni.

40. A szolgálati lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer szolgálaton kívüli, nem rendőrségi objektumban történő egyéni tárolását az állományilletékes parancsnok kérelemre, írásban engedélyezheti, amelyhez az előírt feltételek meglétét a kérelmező közvetlen szolgálati elöljárója személyesen köteles ellenőrizni, és erről az állományilletékes parancsnok részére jelentést készíteni.

41. Nem rendőrségi objektumban, szolgálaton kívül az ürített, fesztelenített szolgálati maroklőfegyvert tár nélküli állapotban, biztonsági zárral ellátott páncélszekrényben, lemezszekrényben, falhoz, padlóhoz, a faszerkezetek tervezésére kiadott szabvány (Eurcode 5) szerinti keményfából vagy annak szilárdságával egyenértékű anyagból készített szekrényhez rögzített, biztonsági zárral ellátott lemezkazettában, fegyverkazettában vagy ezek bármelyikében, a hozzá tartozó lőszer-javadalmazástól fizikailag elkülönített módon, illetéktelen személy számára hozzá nem férhetően kell tárolni. Az engedéllyel rendelkező szolgálati lőfegyverét és a hozzá tartozó lőszert csak a szolgálatteljesítési hely és a tárolásra kijelölt objektum közötti utazás idejére tarthatja magánál.[18]

42. Rendőrségi objektumban, valamint nem rendőrségi objektumban, szolgálaton kívüli egyéni tárolás szabályainak megtartásáért az engedéllyel rendelkező rendőr felelős.

43. Lőkiképző részére a kiképzési céllal egyéni felszerelésként kiadott lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer-javadalmazás, szolgálaton kívüli nem rendőrségi objektumban történő egyéni tárolása nem engedélyezhető.

44. A szolgálati lőfegyver egyéni tárolása a szerződéses határvadász és a fegyveres biztonsági őr részére nem engedélyezhető.[19]

6/A. Rendőrségi objektumban egyéni tárolásba adott szolgálati lőfegyver, lőszer csoportos tárolása[20]

44/A. Fegyvertároló helyet csak olyan hagyományos falazási eljárással készült, szilárd mennyezetű és padlózatú helyiségben lehet kialakítani, mely helyiség a rendőrségi objektumon belüli - lehetőség szerint ügyfélforgalommal nem érintett - folyosóra, irodára, egyéb helyiségre vagy területre nyíló egyetlen bejárati ajtóval rendelkezik.[21]

44/B. A fegyvertároló ajtaját az 5. pontban, ablakait a 7-8. pontban megfogalmazottak szerint kell kialakítani.[22]

44/C. A fegyvertároló helyen mozgásérzékelőt, a nyílászárókra nyitásérzékelőket kell felszerelni, továbbá valamennyi biztonságtechnikai berendezés folyamatos üzemét szünetmentes tápegységgel kell biztosítani. Az eszközök illetéktelen felnyitás, szabotázs riasztásait a helyi jelzésen kívül a területi rendőri szerv tevékenységirányítási központjában, illetve az egyes rendőri szervek ügyeletén is meg kell jeleníteni.[23]

44/D. A fegyvertároló helyek működtetése esetén a fegyverek töltésének-ürítésének biztonságos végrehajtásához speciális, a lövedék kinetikus energiáját biztonságosan semlegesítő, a lövés során jelentkező torkolattüzet és gáznyomást elnyelő eszközt - lövedékcsapdát - kell felszerelni. A töltés és ürítés végrehajtására kijelölt helyen ki kell függeszteni a töltés és ürítés rendjét és mozzanatait, valamint a lövedékcsapda kezelési tájékoztatóját.[24]

44/E. A fegyverek és lőszerek tárolása a fegyvertároló helyen belül az erre a célra kialakított, egyéni tárolórekeszekkel rendelkező lemezszekrényben vagy lemezszekrényben személyenként rögzített lemezkazettákban (a továbbiakban együtt: egyéni tárolóhelyek) lehetséges. Az egyéni tárolóhelyeket és a lemezszekrényt pecsétnyomóval vagy személyazonosításra alkalmas, naplózási funkcióval rendelkező beléptetőrendszerrel kell ellátni. Az egyéni tárolóhelyeket be kell számozni.[25]

44/F. A fegyvertároló helyen kimutatást kell vezetni az egyéni tárolóhelyek használóiról, az abban elhelyezett fegyverekről és lőszerekről, gyári szám, lőszertípus és lőszerdarabszám megjelölésével. A kimutatást a fegyvertároló helyen kell elhelyezni. A fegyvertároló hely ajtajára ki kell helyezni a fegyvertároló hely felnyitására, ellenőrzésére jogosult személyek körét, valamint - személyazonosításra alkalmas, naplózási funkcióval rendelkező biztonságtechnikai rendszer hiányában - a pecsétnyomójuk számát.[26]

44/G. A tartalék kulcsok kivételével kizárólag a szolgálati maroklőfegyver jogosultja rendelkezhet kulccsal (digitális rendszer esetén nyitókóddal) az általa használt egyéni tárolóhelyhez. A fegyvertároló hely tartalék kulcsainak kezelése tekintetében a 39. pont rendelkezései az irányadók a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel.[27]

44/H. Az egyéni tárolóhelyek tartalék kulcsait (nyitókódját) az egyéni tárolóhely használójának nevével és annak számával jelölt - szükség esetén az iroda számának külön megjelölésével -, lezárt borítékba kell helyezni, melyet az egyéni tárolóhely használója kézjegyével lát el. A lezárt borítékokat a szervezeti egység legalább alosztályvezetői jogállású vezetőjének kell tárolnia az általa kizárólagosan használt lemezszekrényben külön erre a célra elhelyezett lemezkazettában.[28]

44/I. A tartalék kulcsok (nyitókódok) használatáról jegyzőkönyvet kell felvenni, a felnyitás okának, körülményeinek, valamint az azt követő megállapítások rögzítésével.[29]

44/J. Fegyvertároló helyen történő tárolás esetén - ha a fegyvertároló hely nem rendelkezik személyazonosításra alkalmas, naplózási funkcióval rendelkező biztonságtechnikai rendszerrel, valamint élő képet biztosító, azt rögzítő kamerarendszerrel - kötelezően vezetni kell a fegyverek felvételének, illetve leadásának tényét és időpontját tartalmazó, főnyilvántartási számmal ellátott fegyverkiadási füzetet vagy az előírt adattartalommal rendelkező egyéb nyilvántartást.[30]

7. A szolgálati lőfegyverek töltésének és ürítésének szabályai, a töltő-ürítő hely kialakításának követelményei

45. Valamennyi rendőrségi objektumban, ahol a szolgálati lőfegyverek csoportos vagy egyéni tárolásban, valamint ideiglenes fegyvertároló helyen kerültek elhelyezésre, töltő-ürítő helyet kell kialakítani, amely lehet az épületen belül vagy az objektumhoz tartozó bekerített, illetőleg az ideiglenes fegyvertároló helyen kialakított és megfelelően biztosított helyen is. A töltő-ürítő helyet nem lehet kialakítani olyan helyiségben, ahol munkavégzés zajlik, vagy ahol ügyfelek megjelenésére számítani lehet.

45/A. Lövedékcsapda kizárólag tégla- vagy betonfalhoz vagy -falra telepíthető, azt - ha nem külön helyiségben került elhelyezésre - legalább a lövedékcsapda torokvonaláig kiérő paravánnal, illetve pengefallal a helyiség többi részétől le kell választani.[31]

46. A töltő-ürítő hely nem lehet a fegyver karbantartására kijelölt helyen.

47. A szolgálati lőfegyverek töltését és ürítését mind a csoportosan, mind az egyéni tárolásban elhelyezett lőfegyverek esetén kizárólag az erre a célra kijelölt töltő-ürítő helyen kell elvégezni.

48. Amennyiben a szolgálat megkezdése, valamint annak befejezése nem rendőrségi objektumban történik, a maroklőfegyver csövét töltésnél és ürítésnél olyan irányba kell tartani, hogy a nem szándékosan bekövetkezett lövéskor a lőszer esetleges gurulata más életét, testi épségét ne veszélyeztesse.

49. A töltést és az ürítést a rendőrök, a szerződéses határvadászok és a fegyveres biztonsági őrök kizárólag egyesével, a lőkiképzési foglalkozásokon oktatott elméleti és előírt gyakorlati ismeretek - fegyver töltetlenségének három ponton történő ellenőrzése -betartásával hajthatják végre.[32]

50. A töltés és az ürítés általános szabályainak ismertetőjét, az egyes mozzanatok leírását a töltő-ürítő helyen ki kell függeszteni.

51. A töltő-ürítő helyen - kivéve, ha lövedékcsapdát alakítottak ki - egy legalább 90x90 cm-es faládában homokot kell elhelyezni (legalább 50 cm vastagságban), és a ládával érintkező falfelületen - lehetőség szerint legalább 180 cm magasságig - lövedék elnyelő burkolatot kell kialakítani.[33]

52. A töltés és az ürítés során a fegyver csövét minden esetben a töltés és ürítés céljára kialakított faláda mértani középpontja felé - speciális töltő-ürítő hely esetén a technikai leírásban meghatározott pontra - kell irányítani, olyan módon, hogy az esetlegesen bekövetkezett nem szándékos lövés életet, testi épséget ne veszélyeztessen.

53. A töltő-ürítő helyen és helyiségben a nyílt láng használata és a dohányzás tilos. Ezt a tilalmat - a töltő-ürítő hely mellett elhelyezett - táblával jelezni kell.

54. A töltés és ürítés biztonságos végrehajtása érdekében a töltő-ürítő helyen (ide értve az épületen kívül kialakított töltő ürítő helyet és az ideiglenes fegyvertárolóhelyet is) fényforrást kell elhelyezni. Áramszünet esetén a töltő-ürítő hely megvilágítását tartalék fényforrással kell megoldani.

55. Azokon a szolgálati helyeken, ahol a szolgálatellátás géppisztollyal, gépkarabéllyal történik, külön támlás vagy egyéb speciális, a biztonsági feltételeknek mindenben megfelelő töltő-ürítő helyet kell kialakítani. A töltést és az ürítést ezeken a helyeken fedett támlára helyezett és rögzített vagy stabil fegyverfogással tartott módon kell végrehajtani. A töltő-ürítő hely fedését úgy kell biztonságossá tenni, hogy a nem szándékosan bekövetkezett lövés esetén a lövedék vissza ne pattanjon, illetőleg az a támlán kívülre ne kerülhessen.

8. A szolgálati lőfegyverek karbantartásának szabályai és a karbantartó hely kialakításának követelményei

56. Azokban a rendőrségi objektumokban, ahol fegyverszoba került kialakításra, kötelező gondoskodni karbantartó hely(ek) kijelöléséről, amely lehet a fegyverszoba előtere is, azonban nem lehet olyan helyiség, ahol ügyfelek tartózkodnak, vagy megjelenésükre számítani lehet.

57. Azokban a rendőrségi objektumokban, ahol fegyverszoba nem került kialakításra, a töltést és az ürítést követően a karbantartás minden olyan helyiségben végrehajtható, ahol ügyfelek nem tartózkodnak vagy megjelenésükre számítani nem lehet, és ahol a karbantartáshoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak.

58. A karbantartás megkezdése előtt a lőfegyvert - a töltő-ürítő helyen - üríteni kell. A karbantartás végrehajtásához külön felügyelet biztosítása nem szükséges.

59. A karbantartó helyiségben el kell helyezni a karbantartáshoz szükséges eszközöket és anyagokat, valamint a szolgálati lőfegyverek használati útmutatóit, valamint ki kell függeszteni - amennyiben azok rendelkezésre állnak - oktatótábláit.

60. A karbantartás során a nyílt láng használata és a dohányzás tilos.

61. Fegyveranyag karbantartása csoportosan is végezhető.

9. A szolgálati lőfegyver viselése, szállítása

62. A rendőr, a szerződéses határvadász és a fegyveres biztonsági őr a szolgálati feladatainak ellátása során a részére kiadott szolgálati maroklőfegyvert és lőszereket - amennyiben a szolgálati elöljáró másként nem rendelkezett - a rendszeresített hordtokban és a meghatározott hordmódban köteles magánál tartani.[34]

63. A rendőr a személyi felszerelésként részére kiadott további szolgálati lőfegyvereket csak külön utasításra, az előírt hordmódban viselheti.

64. Az elöljáró a szolgálati feladat jellegétől függően az egyenruhás rendőr számára elrendelheti a szolgálati lőfegyver rejtett, mások által nem látható hordmódban történő viselését.

65. A szerződéses határvadász és a fegyveres biztonsági őr részére a szolgálati lőfegyver rejtett hordmódban történő viselése nem engedélyezhető.[35]

66. Polgári ruhában teljesített szolgálat esetén a szolgálati lőfegyver nyíltan kizárólag akkor viselhető, ha az öltözéken egyértelműen látható a rendőri jelleg (jó láthatósági átvető, rendőrségi felirattal ellátott taktikai vagy lövedékálló mellény alkalmazásával).

67. Amennyiben a rendőr szolgálaton kívül viseli személyi felszerelésként kiadott szolgálati lőfegyverét, a rejtett módon hordható fegyvernek csőretöltés nélküli állapotban kell lennie.

68. A rendőr és a szerződéses határvadász szolgálati lőfegyverét abban az esetben veheti elő és töltheti csőre, ha a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 54. §-a szerinti lőfegyverhasználat feltételei, valamint az Rtv. 55. § b) pontjában meghatározottak fennállnak.[36]

69. A fegyveres biztonsági őr szolgálati lőfegyverét abban az esetben veheti elő és töltheti csőre, ha a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 10. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti lőfegyverhasználat feltételei fennállnak.

70. Ha a lőfegyver-használati jogosultság megszűnt, a csőre töltött fegyver annak műszaki adottságaira figyelemmel, csak fesztelenített vagy biztosított módon kerülhet ismét a meghatározott hordmódba. Ezt követően a lőfegyver ürítését, a szolgálati feladatok függvényében, a legrövidebb időn belül, a biztonsági előírások maradéktalan betartásával, a lőfegyver csövét semleges irányba tartva - figyelemmel a nem szándékosan bekövetkezett lövés során estlegesen létrejövő gurulatra - végre kell hajtani.[37]

71. Amennyiben lőfegyverhasználatra, állatra, tárgyra irányuló, figyelmeztető vagy nem szándékosan bekövetkezett lövés leadására kerül sor, a kezelő a szolgálati elöljáró jelzését követően az állományilletékes parancsnok utasítására, a felhasznált lőszermennyiség darabszámával - a fegyverkiadási füzetben vagy az előjegyzési lapon - csökkenti a készletnyilvántartás szerinti darabszámot. A szerv vezetője - az illetékes gazdasági ellátó szerven keresztül - köteles intézkedni a felhasznált lőszer pótlására.

72. A speciális szolgálati - így különösen csapaterőbe szervezett vagy személyvédelmi - feladatokat ellátó rendőr a részére személyi felszerelésként vagy az adott feladat végrehajtására kiadott szolgálati lőfegyverét a végrehajtást elrendelő elöljáró utasításainak megfelelő hordmódban, vagy külön utasításra töltve vagy töltetlenül, de minden esetben fesztelenített állapotban hordhatja.

73. Közhasználatú tömegközlekedési eszközön a személyi felszerelésként kiadott szolgálati lőfegyveren kívül egyéb lőfegyver viselésére kizárólag az állományilletékes parancsnok utasítására kerülhet sor.

74. A géppisztoly, gépkarabély, céltávcsöves puska szolgálati személygépkocsiban - amennyiben szolgálati érdek másként nem indokolja - ürített, elsütés ellen biztosított állapotban szállítható. Amennyiben a szolgálati gépkocsiban más - nem rendvédelmi feladatokat ellátó - személy is tartózkodik, a géppisztolyt, gépkarabélyt, céltávcsöves puskát a csomagtartóban, fesztelenített, biztosított állapotban, a lőszertől elkülönítve kell szállítani.

75. A személyi felszerelésként kiadott szolgálati lőfegyver és lőszer kivételével, a többi egység- vagy alegységkészletbe tartozó lőfegyver és lőszer, valamint a pirotechnikai eszközök szállítását - mennyiségtől függetlenül - legalább két fő rendőrnek kell végeznie. A szállításhoz minden estben szolgálati gépjárművet kell biztosítani.

76. Robbanóanyagot csak olyan személy szállíthat, aki ehhez megfelelő képzettséggel rendelkezik (tűzszerész, robbantómester stb.).

77. Szolgálati járműben szállított géppisztoly, gépkarabély, céltávcsöves puska és egyéb szolgálati lőfegyver, lőszer, valamint robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök esetén a járművet őrzés nélkül hagyni még időlegesen is tilos. Az őrizetet a gépkocsi vezetője - amennyiben hivatásos állományú vagy szerződéses határvadász - elláthatja.[38]

78. A szolgálati lőfegyverek és lőszerek, robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök biztonságos szállításának, védelmének megszervezéséről az állományilletékes parancsnok vagy az általa írásban megbízott személy gondoskodik.

79. Speciális járművön (autóbusz, mikrobusz, személyszállításra kialakított tehergépkocsi) szállított, a rendőri állomány részére kiadott szolgálati géppisztoly vagy gépkarabély ürített állapotban lőfegyvertárolásra alkalmas ládában vagy az erre kialakított támlán rögzítve úgy szállítható, hogy őrzésükről az utastérben legalább egy fegyveres rendőr vagy szerződéses határvadász gondoskodik.[39]

80. Abban az esetben, ha a speciális járművön tartózkodó rendőr a szolgálati géppisztolyt vagy gépkarabélyt kézben tartja, akkor azt válltámaszra támasztva kell elhelyezni, úgy, hogy a lőfegyver csöve függőlegesen felfelé irányuljon.

10. Robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök tárolása

81. Robbanóanyagot lőszerrel, valamint pirotechnikai eszközzel egy helyiségben tárolni tilos.

82. Olyan rendőrségi objektumban, ahol nincs állandó rendőri szolgálat, robbanóanyagot tárolni tilos.

83. A robbanóanyagok tárolására szolgáló helyiségek kialakításánál a fegyverszobákra vonatkozó biztonsági követelmények szabályai, valamint a képzettséggel rendelkező tűzszerész által - a helyiségben tárolandó eszközök nettó hatóanyag tartalmára figyelemmel - kidolgozott külön szabályok az irányadók.

84. Olyan rendőrségi objektumban, ahol nincs állandó rendőri vagy fegyveres biztonsági őri szolgálat, pirotechnikai eszközt tárolni csak abban az esetben lehet, ha az objektum biztonságtechnikai védelemmel ellátott.

85. A rendőrségnél rendszeresített pirotechnikai eszközök a fegyverszobán belül elkülönítve, biztonsági zárral ellátott, gyurmalakat használatára alkalmas módon kialakított külön lemezszekrényben, rögzített lemezkazettában tárolhatóak, amelyen fel kell tüntetni az abban elhelyezett eszközök megnevezését és darabszámát, valamint a felnyitásra és felvételre jogosultak névsorát, rendfokozatát, beosztását és pecsétnyomószámát.

86. A robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök csak egység- vagy alegységkészletként tárolhatóak, személyi felszerelésként nem adhatóak ki.

11. A szolgálati lőfegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök nyilvántartása, kiadása, visszavételezése

87. A szolgálati lőfegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök nyilvántartásáról az illetékes gazdasági ellátó szerv vezetője olyan módon gondoskodik, hogy naprakész módon kimutatható legyen, hogy az egyes szerveknél milyen, egyedileg azonosítható (gyártmány, gyártási szám, típus, kaliber) szolgálati lőfegyver és lőszer, robbanóanyag, pirotechnikai eszköz van készletezve, és azokat kinek adták ki.

88. Az utasítás hatálya alá tartozó szerveknél a személyi felszerelésként és alegységkészletként kiadott fegyverzeti anyagok, valamint az utasítás 1. mellékletében szereplő szakanyagok - illetékes gazdasági ellátó szerv részéről kiadott - naprakész készletnyilvántartását a fegyverszobában el kell helyezni, amellyel együtt kezelendő a fegyverszobán kívül a rendőrőrsökön, körzeti megbízotti csoportoknál tárolt, valamint az egyéni tárolásra kiadott szolgálati lőfegyverek nyilvántartása is.

89. A készletnyilvántartás naprakészségéért az illetékes gazdasági ellátó szerv műszaki osztályának vezetője a felelős.

90. A csoportosan tárolt szolgálati lőfegyverekről a tárolás helyén - az utasítás 4-6. alcímében foglaltak szerinti tárolás módjára figyelemmel - a rendőri szerv vezetőjének aláírásával és körbélyegzőjével, valamint nyilvántartási számmal ellátott nyilvántartó lapot kell elhelyezni, amelynek mintáját az utasítás 3. melléklete tartalmazza, és azt naprakész állapotban kell tartani.

91. Az alegységkészletként nyilvántartott, valamint a speciális képzettséget igénylő objektumvédelmi lőfegyverek felvételére jogosultak nevét, rendfokozatát tartalmazó - a rendőri szerv vezetőjének aláírásával és körbélyegzőjével, valamint iktatószámmal ellátott - kimutatást el kell helyezni az ezen eszközök tárolására szolgáló tárolóhelyeken.

92. Annak a rendőrnek vagy szerződéses határvadásznak, akinek személyi felszerelésként szolgálati lőfegyver és lőszer biztosított, valamint a fegyveres biztonsági őr részére fegyverhelyettesítő kartont kell kiadni.[40]

93. A fegyverhelyettesítő kartont maroklőfegyver és géppisztoly (gépkarabély), céltávcsővel ellátott puska vonatkozásában eltérő színekben kell központilag kiadni. A felcserélhetőség kizárása érdekében a maroklőfegyver kartonoknak fehér, a géppisztoly (gépkarabély) és céltávcsővel ellátott puska kartonoknak kék színűeknek kell lenniük, amelyek mintáját az utasítás 4. és 5. melléklete tartalmazza.

94. A fegyverhelyettesítő kartonon feltüntetett elhelyezési számnak azonosnak kell lenni a fegyverszobában lévő fegyverállás számával.

95. A fegyverhelyettesítő kartont az állományilletékes parancsnok, távollétében szervezetszerű helyettese vagy az általa írásban megbízott osztályvezető írja alá és látja el körbélyegzőjével. A fegyverhelyettesítő kartont átvételkor a használó is köteles aláírni.

96. A szolgálati lőfegyvert és lőszert csoportosan tároló rendőri szerveknél főnyilvántartási számmal ellátott fegyverkiadási füzetet vagy fegyverkiadási előjegyzést kell vezetni, amelynek mintáját az utasítás 6. melléklete tartalmazza.

97. A szolgálat átadása-átvétele során a szolgálati lőfegyverek és lőszerek átadásának-átvételének tényét, az átadott szolgálatifegyver- és lőszermennyiségeket, továbbá a fegyverszobában levő - tételesen átadásra nem kerülő -, az utasítás hatálya alá tartozó eszközöket tartalmazó tárolóegységeket lezáró gyurmalakatokban szereplő pecsétnyomó számokat írásban rögzíteni kell, amelyet az átadó és az átvevő aláírásával elismer.[41]

98. Amennyiben a rendőr, a szerződéses határvadász vagy a fegyveres biztonsági őr a szolgálati lőfegyver és lőszer felvétele vagy leadása során a fegyverszobával kapcsolatosan bármilyen rendellenességet észlel, haladéktalanul jelentést tesz a szolgálati elöljárójának, aki ennek tényéről haladéktalanul értesíti a fegyverszobáért felelős személyt.[42]

99. A rendőr, a szerződéses határvadász, valamint a fegyveres biztonsági őr haladéktalanul szóban, majd ezt követően írásban jelenteni köteles a szolgálati elöljárójának, ha szolgálati lőfegyvere vagy lőszere meghibásodott, rongálódott, eltulajdonították vagy elveszett, amiről a szolgálati elöljáró tájékoztatja a fegyverszobáért felelős személyt. Eltulajdonítás, valamint elvesztés esetén a szolgálati elöljáró haladéktalanul intézkedik a szolgálati lőfegyver vagy lőszer felkutatására, a körözés elrendelésére, valamint a rendkívüli esemény azonnali kivizsgálására.[43]

100. A fegyverszobában szolgálati lőfegyver és lőszer csak karbantartott állapotban vételezhető vissza.

101. A fegyverszoba kezelője a személyi felszerelésként kiadott, valamint az objektumvédelmi és alegységkészletként rendszeresített szolgálati lőfegyvert és lőszert - karbantartás céljából is - kizárólag annak jogosultja részére adhatja ki. Az objektumvédelmi és alegységkészletként rendszeresített szolgálati lőfegyverek, lőszerek tekintetében a jogosultak jegyzékét a fegyverszobában elhelyezett nyilvántartólap tartalmazza. Az érintett jogosultságát szolgálati igazolványának és fegyverhelyettesítő kartonjának felmutatásával igazolja. Visszavételezéskor a kezelőnek meg kell győződnie a kiadott lőfegyver azonosságáról, teljességéről, ürített állapotáról, karbantartottságáról, a lőszerek sérülésmentességéről és hiánytalanságáról.

102. Szolgálati lőfegyver és lőszer kiadásakor a fegyverállásban el kell helyezni a jogosult fegyverhelyettesítő kartonját. A főnyilvántartási számmal ellátott fegyverkiadási füzetben (lapon) vagy fegyverkiadási előjegyzésben rögzíteni kell a kiadás tényét, idejét (év, hónap, nap, óra, perc), a fegyverszámot, a kiadott lőszer darabszámát, a kiadott egyéb felszerelési eszközöket. Az átvételt a jogosult aláírásával igazolja.

103. A szolgálati lőfegyver és lőszer visszavételezésekor a visszavétel tényét és annak időpontját - a kiadással megegyező sorban - haladéktalanul rögzíteni kell a fegyverkiadási füzetben (lapon) vagy a fegyverkiadási előjegyzésben, amit a kezelő aláírásával igazol. A visszavétel megtörténtét követően a kezelő a fegyverhelyettesítő kartont átadja a jogosultnak.

104. A fegyverhelyettesítő karton szolgálati okmány, azt jogosultja köteles megőrizni. Elvesztése, megrongálódása esetén arról köteles elöljárójának azonnal jelentést tenni, aki az esemény kivizsgálásának megkezdésével egyidejűleg, a helyettesítő karton pótlására a megfelelő intézkedéseket megteszi.

105. Minden, az állományilletékes parancsnok írásos engedélye alapján egyéni tárolásba kiadott szolgálati maroklőfegyver esetében a fegyverállásban a fegyverhelyettesítő kartonnal együtt az egyéni tárolásra vonatkozó engedélyt is el kell helyezni.

106. A szolgálati elöljáró intézkedik a helyettesítő karton visszavonására, egyéni tárolás esetén a szolgálati lőfegyver és lőszer fegyverszobában történő elhelyezésére, ha a rendőr, a szerződéses határvadász vagy a fegyveres biztonsági őr állományviszonya bármely okból megváltozik, vagy a rendőrrel, a szerződéses határvadásszal, illetőleg a fegyveres biztonsági őrrel szemben indított büntető- vagy fegyelmi eljárás miatt ez indokolt.[44]

107. Ha az egyéni tárolás esetén a rendőr folyamatos távolléte az egy hónapot meghaladja, a szolgálati elöljárónak haladéktalanul intézkednie kell az érintett szolgálati lőfegyverének és lőszereinek fegyverszobában történő elhelyezésére.

108. A rendőr, a szerződéses határvadász vagy a fegyveres biztonsági őr előre láthatólag hat hónapot meghaladó folyamatos távolléte esetén az érintett személy szolgálati lőfegyverének és lőszereinek - a távollét megkezdésétől számítva legkésőbb a hatodik hónapban - a gazdasági ellátó szerv fegyverraktárába történő leadására a szolgálati elöljáró köteles intézkedni. A leadást követően a módosított készletnyilvántartást a fegyverszobában el kell helyezni.[45]

109. Vezénylés esetén, amennyiben a vezénylés helyére a rendőr a személyi felszerelésként kiadott szolgálati lőfegyverét is magával viszi, az eredeti szolgálati helyen a fegyverállásban a vezénylési parancs másolati példányát a fegyverhelyettesítő kartonnal együtt kell elhelyezni.

110. A vezénylés helye szerinti állományilletékes parancsnok, távollétében szervezetszerű helyettese vagy az általa írásban megbízott osztályvezető a vezénylési parancs alapján gondoskodik a vezényelt rendőr részére ideiglenes fegyverhelyettesítő karton kiállításáról, ezzel egyidejűleg intézkedik a személyi felszerelésként kiadott szolgálati lőfegyver és a hozzátartozó lőszer fegyverszobában történő elhelyezéséről. Az ideiglenes fegyverhelyettesítő karton tartalmilag és formailag megegyezik az utasítás 4. mellékletében szereplő helyettesítő kartonnal.

111. A vezénylés helyén a vezényelt rendőr szolgálati lőfegyvere és a hozzátartozó lőszer ideiglenes jelleggel bevételezésre kerül a vezénylés helye szerinti szerv fegyverszobájába.

112. A vezényelt rendőr a vezénylés helyén az ott meghatározott módon köteles szolgálati lőfegyverét és lőszerét tárolni, és a vezénylés helyén kiállított ideiglenes helyettesítő kartonját magánál tartani, azt a fegyver felvételekor leadni.

113. A vezényelt rendőr fegyverének és a hozzátartozó lőszernek a kiadásáért és visszavételezéséért a fegyverszoba kezelője felelős.

114. Alegység szintű vezénylés esetén a rendőr és a szerződéses határvadász a részére személyi felszerelésként kiadott szolgálati lőfegyvert és a rendszeresített lőszer javadalmazást, valamint a helyettesítő kartont az alegység szintű vezénylés helyszínére magával viszi. Ebben az esetben a rendőr szolgálati lőfegyvere és a hozzátartozó lőszer még ideiglenes jelleggel sem kerülhet bevételezésre a vezénylés helye szerinti szerv készletnyilvántartásába, azt külön készletként kell kezelni.[46]

115. Alegység szintű vezénylés esetén a szolgálati lőfegyvereket a lőszerektől elkülönített módon, külön fegyvertároló ládában kell elhelyezni, azon a benne található szolgálati lőfegyverekre és lőszerekre vonatkozó készletnyilvántartásokat el kell helyezni, a kiadásra, visszavételezésre - a vezénylő szerv által kiadott - főnyilvántartási számmal ellátott fegyverkiadási füzetet vagy fegyverkiadási előjegyzést kell felfektetni.

116. A vezényelt és alegységszintű vezénylésen lévő állomány szolgálati lőfegyvereinek és lőszereinek biztonságos tárolásáról és őrzéséről az igénybe vevő rendőri szerv vezetője köteles az utasításban szabályozottak szerint gondoskodni.

117. A lőfegyver kiadását és visszavételezését a fegyverszoba kezelőjének jelenlétében az alegység szintű vezénylésre érkezett állomány fegyvereinek kezelésével megbízott személy végzi a kiadás és visszavételezés szabályai szerint.

12. A fegyverszoba, valamint a robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök tárolására szolgáló helyiség ellenőrzésének rendje

118. Ellenőrzésre jogosult:

a) az országos rendőrfőkapitány és helyettesei;

b) az ORFK Ellenőrzési Szolgálat vezetője és az általa kijelölt személyek;

c) az ORFK szakirányító szervezet elemeinek vezetői és helyettesei;

d) illetékességi területén a rendőri szerv vezetője és helyettesei;[47]

e) illetékességi területén a területi rendőri szerv ellenőrzési szolgálatának vezetője és az általuk kijelölt személyek;[48]

f) illetékességi területén a vezető ügyeletesi szolgálatot ellátó személyek;[49]

g) nyílt paranccsal rendelkező, a fegyverszoba ellenőrzésére feljogosított személyek.

119. Ellenőrzésre kötelezett:

a) illetékességi területén a területi rendőri szerv szakmai irányításért felelős szervezeti elemének ellenőrzésre kijelölt és nyílt paranccsal ellátott beosztottjai az alárendelt rendőri szerveknél a teljes fegyverzettechnikai készletre, a területi rendőri szerv éves ellenőrzési tervében meghatározott időpontban, évente legalább egy esetben;[50]

b) illetékességi területén a helyi rendőri szerv vezetője az általa vezetett rendőri szervre nézve, a tárolás és ellenőrzés rendjére vonatkozóan negyedévente legalább egy alkalommal;[51]

c) a központi, a területi, illetve a helyi rendőri szervek valamennyi - szolgálati lőfegyverrel rendelkező beosztott állományt irányító - osztályvezetője az általa vezetett szervezeti elemre nézve a csoportos és rendőrségi objektumban történő egyéni tárolás és ellenőrzés rendjére vonatkozóan havonta legalább egy alkalommal, valamint a nem rendőrségi objektumban történő, szolgálaton kívüli egyéni tárolásra kiadott valamennyi lőfegyver és lőszer tekintetében szükség szerint, de évente legalább egy esetben;[52]

d) a helyi rendőri szerv azonos szervezeti elemhez tartozó alosztályvezetői (vagy a velük azonos jogállású beosztottjai), illetve a fegyverszobát kezelő személy a tárolás és karbantartottság tekintetében összehangoltan - az ellenőrzési kötelezettség teljesítését egymás között megosztva - havonta legalább kettő alkalommal az érintett szervezeti elem alosztályainak teljes alárendelt állományára vonatkozóan;[53]

e) a szolgálatparancsnok minden szolgálata alkalmával legalább egy esetben, amennyiben nem ő a fegyverszoba (tárolóhely) kezelője;

f) a fegyverszobáért felelős személy szükség szerint, de hetente legalább egy alkalommal a tárolás és a karbantartottság tekintetében;

g) a fegyverszoba (tárolóhely) kezelője szolgálata alatt legalább egy alkalommal, az átadás-átvétel végrehajtásakor.

120. Az ellenőrzés során ki kell térni az utasításban és a helyi sajátosságoknak megfelelő normatív intézkedésekben foglaltak végrehajtására. Az ellenőrzés tényét és megállapításait a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer "Vezetői ellenőrzések dokumentálása" moduljában, illetve a fegyverszoba kezelője által átadás-átvételkor végrehajtott ellenőrzéseket a fegyverkiadási füzetben (lapon) vagy fegyverkiadási előjegyzésben kell rögzíteni. Amennyiben az ellenőrzést végző személy nem kötelezett saját ellenőrzési napló vezetésére, úgy ellenőrzéseit a fegyverszobában külön erre a célra elhelyezett papíralapú ellenőrzési naplóban dokumentálja.[54]

III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

121. Az utasítás rendelkezéseit a jelenleg használatban lévő és a hatálybalépést követően kialakításra kerülő fegyverszobákra, fegyvertároló helyekre és ideiglenes fegyvertároló helyekre egyaránt alkalmazni kell.

122. Új fegyverszoba kialakítása vagy létesítése esetén az utasítás 11. pontjában felsorolt technikai berendezéseket a használatba vételre történő átadáskor, míg a jelenleg használatban lévő fegyverszobák tekintetében a tűzjelzőket a TIK-ek beüzemeléséhez igazodóan, lehetőség szerint a rendőrkapitányságokon kialakítandó biztonsági rendszerek kiépítésével párhuzamosan, de legkésőbb az utasítás hatálybalépésétől számított három éven belül kell felszerelni.

123. A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendeletben engedélyezett tárolási módok alkalmazásáról az állományilletékes parancsnok intézkedésben rendelkezik az utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül a helyi adottságok és lehetőségek figyelembevételével.

124. A rendőri jelleg leplezésével elhelyezett egységek vonatkozásában a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettessel közösen az utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül intézkedésben szabályozza az érintett körletekben a szolgálati lőfegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök tárolását és biztonsági követelményeit.[55]

125. Az utasítás hatálya alá tartozó anyagok és eszközök megőrzésével, tárolásával és kezelésével kapcsolatos szabályokat az állomány részére rendszeresen, de legalább félévente dokumentáltan oktatni kell.

126. Az utasítás a közzététele napját követő napon lép hatályba.

127.[56]

Papp Károly r. vezérőrnagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

1. melléklet a 13/2013. (IV. 11.) ORFK utasításhoz

A fegyverszobában elhelyezhető szakanyagok

1. Fegyverzeti szakanyagok:

a) fegyverek;

b) lőszerek (töltények);

c) robbanó-, gyújtó- és pirotechnikai szakanyagok.

2. Fotó, optikai, elektrooptikai szakanyagok:

a) nappali és éjjellátó figyelő-felderítő eszközök;

b) nappali és éjszakai célzókészülékek;

c) lézeres célmegjelölők;

d) optikai és lézertávmérők.

3. Védő szakanyagok:

a) lövedék-, repesz- és szúrásálló védőmellények;

b) fej- és testvédők;

c) lövedékálló védőpajzs.

4. Hőkamerás és egyéb felderítő szakanyagok:

a) hőkamerák;

b) lépésérzékelők.

5. A fentiekben felsorolt szakanyagok hordtokjai, -táskái.

2. melléklet a 13/2013. (IV. 11.) ORFK utasításhoz

NÉVTÁBLA

Megjegyzés: formai eltérés megengedett, tartalmi viszont nem.

3. melléklet a 13/2013. (IV. 11.) ORFK utasításhoz

KIMUTATÁS

4. melléklet a 13/2013. (IV. 11.) ORFK utasításhoz

HELYETTESÍTŐ KARTON (PISZTOLYHOZ)

A hátoldalon fel kell tüntetni:

"A helyettesítő karton a pisztoly birtokában a tárolási helyen, egyébként a szolgálati igazolványban őrizendő."

Megjegyzés: színe fehér

5. melléklet a 13/2013. (IV. 11.) ORFK utasításhoz

HELYETTESÍTŐ KARTON (GÉPPISZTOLYHOZ)

"A helyettesítő karton a géppisztoly birtokában a tárolási helyen, egyébként a szolgálati igazolványban őrizendő." Megjegyzés: színe kék

6. melléklet a 13/2013. (IV. 11.) ORFK utasításhoz

FEGYVERKIADÁSI FÜZET

ELŐJEGYZÉS

Megjegyzés: formai eltérés megengedett, tartalmi viszont nem.