A Kecskeméti Törvényszék Mf.22468/2010/8. számú határozata felmondás jogellenességének megállapítása (RENDES felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. Bírók: Bulla László, Gálné dr. Galgóczy Mária, Koós Gabriella

BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

3.Mf.22.468/2010/8. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság az elsőfokú eljárásban dr. Urbán József ügyvéd ügyvéd címe.), míg a másodfokú eljárásban a Ügyédi Iroda címe ügyintéző: dr. Mocsai Sándor ügyvéd) által képviselt felperes neve felperes címe alatti lakos felperes által,- a Ügyvédi Iroda címe ügyintéző: dr. Szénás Tamás ügyvéd) által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen rendes felmondás jogellenességének a megállapítása és egyéb igények iránt indított perében a Xi Munkaügyi Bíróság 2010. október 25. napján kelt 1.M.736/2008/66. számú ítélete ellen a felperes 67., és 68. sorszámú az alperes 69. sorszámú fellebbezése folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

R É S Z Í T É L E T E T :

A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének az alperest a felperes részére bruttó 39.479 forint túlmunkadíj és kamatai, továbbá bruttó 26.915 forint elmaradt munkabér és kamatai megfizetésére kötelező nem fellebbezett részét nem érinti,

míg az elsőfokú bíróság ítéletének az alperes által a felperes részére fizetendő bruttó 782.622 forint elmaradt munkabér- különbözet megfizetésére, valamint az elsőfokú perköltség, szakértői költség és eljárási illeték viselésére vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezi és ebben a körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja,

egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A megyei bíróság a részítélettel elbírált igényeket illetően kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000-(Húszezer) forint másodfokú eljárási költséget, míg a le nem rótt fellebbezési illetéket az állam viseli.

A hatályon kívül helyezett részt illetően a megyei bíróság a másodfokú eljárási költséget a felperes és az alperes javára személyenként 10.000-10.000-(Tízezer-Tízezer) forintban állapítja meg.

A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A felperes a 2003. január 10. apján kelt munkaszerződéssel határozatlan időre munkaviszonyt létesített az alperes jogelődjével úszómester munkakörben. A felek a munkaszerződést 2003. július 1. napjától akként módosították, hogy a felperes ettől az időponttól kezdődően részmunkaidőben dolgozik az alperes jogelődjénél. A felperes 2005. május 1. napjától heti 40 órában dolgozott az alperesnél úszómesterként. A felperes részére 2008. január 1. napján kiadott munkaköri leírás szerint a felperes munkaköre műszakvezető úszómester volt.

Az alperes a 2008. október 10. napján kelt munkáltatói intézkedésével a felperes munkaviszonyát rendes felmondással 2008. november 24. napjával megszüntette. A rendes felmondás indokolása szerint az alperes munkavállalói szervezete átszervezésre került, ennek során a munkáltató létszámcsökkentést hajt végre ezáltal megszűnik a műszakvezető úszómester munkakör.

A felperes keresetében a rendes felmondás jogellenességének a megállapítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló ügyvezető a 100 %-ban X Megyei Jogi Város Önkormányzata tulajdonában lévő munkáltatónál nem volt jogosult a munkavállalói szervezet átszervezésére és nem volt jogosult arra sem, hogy létszámleépítést rendeljen el. Előadta, hogy a rendes felmondás indoka nem valós és nem okszerű, az alperesnél átszervezés nem történt, a műszakvezető úszómester munkaköre nem szűnt meg, ezen munkakör betöltésére az alperesnek a feladatai ellátásához szüksége volt.

A munkaviszonyát az alperes azért szüntette meg,mert az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál érdeklődött abból a célból, hogy a hatóság a jogai védelme érdekében milyen intézkedéseket tud tenni és szándékában állt a későbbiekben hatósághoz fordulni jogai érvényesítése céljából. E mellett oka volt a rendes felmondásnak az is,hogy úszómester kollégájával, - aki a Xi Munkaügyi Bíróság előtt 3.M.443/2008. számon indított pert az alperes ellen - a jogviszonya megszűnését megelőzően kapcsolatot tartott és egyetértett vele abban, hogy a jogaiért kiáll a munkáltatóval szemben.

Ezen túlmenően a felperes módosított keresetében (63. sorszámú előkészítő irat) 2008. november 24. napjától a jogerős ítélet meghozataláig havi 176.014 forint átlagkereset alapulvételével elmaradt munkabér, 2005. december 26. napja és 2007. december 26. napja közötti ünnepek elszámolása vonatkozásában 19 napra járó elmaradt munkabér jogcímén 182.210 forint, 39.479 forint túlmunkadíj, továbbá 26.915 forint ki nem fizetett munkabér megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A felperes az elmaradt munkabér iránti igényébe a máshonnan megtérült jövedelmének a beszámítását is kérte. Kérte továbbá adómentes juttatások körében ajándékutalvány címén egyszeri összegként 6900 forint, valamint étkezési utalvány jogcímén 2008. december 1. napjától a jogerős ítélet meghozataláig havi 12.000 forint megfizetésére is kötelezni az alperest. Kifejtette, hogy a munkaviszonya megszüntetése a hátrányos megkülönböztetésből adódóan jogellenesen történt,ezért az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján 176.014 forint átlagkereset alapulvételével 12 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű 2.112.168 forint átalánykártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.

A felperes kártérítés jogcímén az UNIQUA életbiztosítás kapcsán felmerült 232.652 forint, az ING Patrónus életbiztosítással kapcsolatban felmerült 553.150 forint, az UNIQUA életbiztosítás fenntartásához az édesanyja által nyújtott kölcsönnel kapcsolatos 15.000 forint, a K&H Bankkal kötött lakáshitel törlesztéshez a testvére által 2009. december 1. napja óta havi rendszerességgel utalt havi 50.000 forintra figyelemmel 2009. december 1. napjától a jogerős ítélet meghozataláig havi 50.000 forint, és igénybe nem vett adókedvezmény címén 268.500 forint kárának a megfizetését is igényelte az alperestől.

Ezen túlmenően előadta, hogy az alperes a munkabérét illetően is hátrányosan megkülönböztette, minthogy átlagkeresete alacsonyabb volt a műszakvezető úszómester férfi kollégáihoz képest. Y átlagkeresetéhez viszonyítva 21.767 forint különbözet állapítható meg (197.781 forint - 176.014 forint = 21.767 forint), ezért a 2005. november 5. napjától a jogerős ítélet meghozataláig számítandó átlagkereset különbözetként havi 21.767 forint megfizetésére is kérte az alperes kötelezését.

A felperes valamennyi követelése után késedelmi kamatot is igényelt.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló ügyvezető jogosult volt személyében dönteni az átszervezésről és a létszámleépítésről. A rendes felmondás indokolása valós és okszerű volt, minthogy a munkáltatói szervezetben létszámcsökkentést hajtott végre azzal, hogy K és a felperes munkaviszonyát rendes felmondással megszüntette, a feladataikat pedig az alperessel munkaviszonyban álló munkavállalók feladatkörébe utalta. Hangsúlyozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint átszervezésen nem kizárólag a szervezeti felépítést érintő változást, hanem a korábbi feladatelosztás megváltoztatását is érteni kell, egy adott munkakörhöz tartozó feladatok más módon való ellátása illetőleg szétosztása önmagában megvalósítja az átszervezést, így kellő alapul szolgál az átszervezéssel és a munkakör megszüntetésével indokolt rendes felmondáshoz. Vitatta a felperesnek azt a tényállítását, hogy az egyenlő bánásmód követelményeit megsértette volna. Az alperes a felperes követelésébe 12.500 forintot kért beszámítani.