A Budapest Környéki Törvényszék P.20850/2016/55. számú határozata kártérítés (BÍRÓSÁGI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. Bíró: Vojnitsné dr. Kisfaludy Atala

Törvényszék

Ügyszám: 20.P.20.850/2016/55.

ítélet

felperesnek - alperes ellen bírósági jogkörben okozott kár megfizetése iránt folyamatban lévő perében meghozta az alábbi

ítéletet:

Kötelezi a törvényszék az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 4.000.000 (négymillió) forintot és annak 2011. augusztus hó 31. napjától a kifizetés napjáig járó késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamatát, valamint 200.000 (kétszázezer) forint + áfa valamint további 109.610 ( százkilencezer-hatszáztíz) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívásra az abban megjelölt időben és módon 60.000 (hatvanezer) forint le nem rótt eljárási illetéket.

Megállapítja, hogy az alperes helyett 240.000 (kétszáznegyvenezer) forint le nem rótt eljárási illetéket az Állam viseli.

Ezt meghaladóan a törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül írásban, három példányban a ... fellebbezést lehet benyújtani. A fellebbezést a ... Ítélőtábla bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetesen végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet az ítélőtábla előtti eljárás során kötelező.

Indokolás

A ... a ... Bíróság .... szám alatti eljárása, valamint .... szám alatti eljárása iratanyagából, a ... Bíróság mint másodfokú bíróság .... sorszám alatti végzéséből, valamint .... sorszám alatti végzéséből, valamint a ... Bíróság .... szám alatti eljárása iratanyagából, a ... Bíróság előtt .... szám alatt folyamatban volt kártalanítási eljárás iratanyagából, valamint a ... Ítélőtábla .... sorszám alatti ítéletéből, felperes keresetleveléből és az ahhoz becsatolt mellékletekből, az alperes írásbeli ellenkérelméből, a jogi képviselők által írásban előterjesztett előkészítő iratokból és a tárgyaláson tett szóbeli előadásokból, a felperes személyes előadásából, a peres eljárásban beszerzett aggálymentes elmeorvosszakértői véleményből és leletből, valamint a per egyéb adataiból az alábbi

tényállást

állapította meg:

A felperes 2000. február 18. napjától 2002. november 18. napjáig előzetes fogvatartásban volt, ezt követően 2004. január hó 29. napjáig lakhelyelhagyási tilalom alatt állt. A ... Ügyészség .... szám alatti vádiratában ifj. felperes neve III. rendű vádlottal szemben a Btk. 321. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés b) pontjának fordulata szerint minősülő, jelentős értékre elkövetett rablás bűntette miatt emelt vádat, melyben a felperest mint III. rendű vádlottat bűnsegédi minőségben történő elkövetéssel vádolta. A ... Bíróságon ezt követően ... szám alatti indult eljárás, melynek során a bíróság 2001. májusában tartotta meg az első tárgyalást, majd 2003. október 29. napján meghozott 196. sorszám alatti ítéletében a felperest mint III. rendű vádlottat bűnösnek ítélte csoportosan elkövetett rablás bűntettének kísérletében és ezért 3 év fegyház büntetést és közügyektől eltiltást szabott ki. A ... Bíróság mint másodfokú bíróság 2005. február 16. napján kelt .... sorszám alatti végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárásra utasította. A bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése a Be. 375. § (1) bekezdése szerint túlnyomóan az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt, de részben a Be. 376. § (1) bekezdésében írt megalapozatlanság miatt került sor. A másodfokú bírói tanács részletesen előírta, hogy a megismételt eljárásban hogyan, milyen körben kell a bizonyítási eljárást lefolytatni, mert csak a bizonyítékok ésszerű elemzésével lehet majd eldönteni, hogy van-e elegendő és meggyőző bizonyíték arra, hogy a cselekményt a vádlottak követhették el.

Ezt követően a megismételt eljárás a ... Bíróság előtt .... szám alatt volt folyamatban, mely eljárásban a bíróság 2009. szeptember 17. napján kelt 124. sorszám alatti ítéletével a felperest mint III. rendű vádlottat felmentette. Ezt követően a ... Bíróság mint másodfokú bíróság 2009. december 17. napján kelt .... szám alatti végzésével a megismételt eljárásban meghozott elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az iratokat az új eljárás lefolytatása végett a ... Bíróságnak küldte meg azzal, hogy a megismételt eljárás lefolytatására a ... Bíróság rendelkezik hatáskörrel. A végzés indokolásában kifejtette, hogy az ügyészség a vádiratában az elkövetéskor hatályos Btk. 321. § (1) bekezdésébe ütköző és (4) bekezdés b) pontja szerint minősülő jelentős értékre csoportosan elkövetett rablás bűntettével vádolta a felperest, mely cselekmény büntetési tétele 5-15 évig terjedő szabadságvesztés. A 2003. július hó 1. napja óta hatályos Be. 16. § (1)bekezdés a) pontja szerint az eljárás lefolytatása elsőfokon megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik, olyan bűncselekmény miatt, melyre a törvény 15 évig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi. A Be. 19. §-a értemében a bíróság hatáskörét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Amennyiben az eljárás tartalma alatt következik be a jogszabályváltozás, a törvény alkalmazhat az átmeneti időszakra vonatkozó hatályba léptető rendelkezéseket, melyeket ilyen esetben alkalmazni kell. Jelen esetben a Be. 605. § (5) bekezdése kizárólag a törvény hatályba lépése előtt történt hatályon kívül helyezés esetén és kizárólag akkor utalta a megismételt eljárást a korábbi jogszabály szerint hatáskörrel rendelkező és illetékes bíróság hatáskörébe, ha az ügy iratai a megismételt eljárás lefolytatására e törvény hatályba lépése előtt érkeztek a bírósághoz. Mivel jelen esetben nem csupán az első alkalommal meghozott elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére is e törvény hatályba lépése után került sor, mert a hatályon kívül helyezés 2005. február 16. napján történt, de az alapeljárásban megszületett ítélet kihirdetésére is a törvény hatályba lépése után került sor. Összegezve mivel a korábbi elsőfokon meghozott ítélet hatályon kívül helyezésére is a törvénymódosítás hatályba lépése után került sor, és értelemszerűen a megismételt eljárás lefolytatására ezt követően érkezhettek vissza az iratok, így nincs olyan átmeneti hatályba léptető rendelkezés, mely lehetőséget nyújtana arra, hogy a megismételt eljárást a kerületi bíróság folytassa le.