Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH 2022.1.27 I. Ha az ügyfél gyermek, a hatóságoknak eljárásuk során a jogszabályokat a Gyermekjogi Egyezmény 3. cikk 1. bekezdésére és az Ákr. 29. § (1) bekezdésére is figyelemmel kell alkalmazniuk.

II. Csak a jogszabályszöveg egészének vizsgálata alapján ítélhető meg, hogy az abban meghatározott határidő vagy határnap elmulasztásához a jogalkotó a jogvesztés következményét fűzte-e. [2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 45. § (2) bek., 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 29. § (1) bekezdés, 46. § (1) bekezdés, Alaptörvény XXIV. cikk és XXVIII. cikk]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2021. január 15. napján kelt, 2021. január 18. napján postára adott, az Oktatási Hivatalhoz előterjesztett kérelmében gyermeke tankötelezettsége kezdetének halasztását kérte.

[2] Kérelméhez csatolta a gyermek fejlődési adatának óvodai összesítőjét az óvodai fejlődési lap alapján, a fejlődés vizsgálatáról szóló 2016. május 11. napján kelt ambuláns lapot, a 2016. február 10. napján kelt ambuláns lapot, a Heim Pál Gyermekkórházban 2015. november 16. napján, 2016. március 4. napján és 2016. augusztus 9. napján készült fejlődéspszichológiai vizsgálat eredményét, valamint az öt éves korban végzett állapotfelmérésről készült védőnői tájékoztatót.

[3] Az alperes HTAN/16639-2/2021-es iktatószámú 2021. január 21-én kelt végzésében a felperes gyermeke tankötelezettségének megkezdése alóli felmentése tárgyában benyújtott 2021. január 19. napján érkezett kérelmet visszautasította. Indokolása szerint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 45. § (2) bekezdése szerint a gyermek abban az évben, melynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik, azonban a szülők az iskolakezdés évében, január 15. napjáig nyújthatják be a felmentést engedélyező szervhez kérelmüket arra nézve, hogy a gyermek még további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehessen részt. Az alperes az Nkt. rendelkezésein túl az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozott. Kifejtette, hogy az Nkt. 45. § (2) bekezdése szerint a kérelem 2021. január 15. napjáig lett volna benyújtható, azt azonban a felperes 2021. január 18. napján adta postára, így a kérelem nem bírálható el.

A keresetlevél és a védirat

[4] A végzéssel szemben előterjesztett keresetében a felperes kifogásolta a végzésben foglaltakat. Előadta, hogy a gyermek tankötelezettség alóli felmentését a valóságnak megfelelően, számos orvosi, védőnői, óvoda által kiadott dokumentummal alátámasztva kérte az első levelében.

[5] Kiemelte, hogy gyermeke középső csoportba jár, és sem mentális, sem testi adottságai nem teszik lehetővé, hogy megkezdhesse általános iskolai tanulmányait. Bemutatta a gyermeke egészségügyi állapotával összefüggő körülményeket. Előadta, hogy a koronavírus-világjárvány az óvoda és a szülők közötti kapcsolattartást megnehezíti, és ennek köszönhetően az óvoda nem tájékoztatta őt időben arról, hogy szülőként kérnie kell a gyermek óvodai nevelésének további egy évét. Amint erről tudomást szerzett, a kérelmet elkészítette és postázta. A járványhelyzetre hivatkozva előadta, hogy a háztartásában nem rendelkezik számítástechnikai eszközökkel, számítógéppel, fénymásolóval, így időt vett igénybe az, amíg a dokumentációt kérelméhez fénymásolni tudta, és lakóhelyén nincs nyitva tartó könyvtár és interneteléréshez alkalmas hely, amely a határidő betartását nehezítette.

[6] Az alperes védiratára tett nyilatkozatában rámutatott, hogy a gyermeke fejlődését, személyét érintő körülményeket igazolta, az alperesi döntés alapján a gyermek mérhetetlenül nagy hátránnyal indul azokkal a gyerekekkel szemben, akik az óvodában nagycsoportban vettek részt, hiszen a gyermek középső csoportos.

[7] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Nkt. 45. § (2) bekezdése, mint anyagi jogi jogszabály állapítja meg január 15. napját a kérelem benyújtási határidejeként, azonban a felperes kérelme elkésett. Kifejtette, hogy az anyagi jogszabályban megjelölt határidő elmulasztása jogvesztéssel jár, ami igazolási kérelemmel nem pótolható, ezért helytállóan utasította vissza a kérelmet az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Hivatkozott arra is, hogy a szülőket a kérelem benyújtásának határidejéről a televízióban, a rádióban tájékoztatták, és az óvodák ezzel összefüggő tájékoztatása is megtörtént.

[8] Az alperes 7. sorszám alatti nyilatkozatában kifejtette, hogy az anyagi jogi határidő legfontosabb ismérve az, hogy az anyagi jogviszonyhoz kötődnek, anyagi jogszabályokon alapulnak. Ebből arra következtetett, hogy a határidő elmulasztása esetén az Ákr. 53. §-a [igazolási kérelem] nem alkalmazható. Álláspontja szerint annak eldöntéséhez, hogy ilyen esetben van-e helye kimentésnek, az anyagi jogi jogszabályt kell figyelembe venni. Az anyagi jogi jogszabály a kimentés lehetőségét sem tartalmazza, így elmulasztása olyan jogvesztéssel jár, ami igazolási kérelemmel nem pótolható. Előadta, hogy a hatóságnak nincsen mérlegelési, méltányossági jogköre. Az Ákr. 53. §-át, az igazolási kérelem elbírálására vonatkozó rendelkezéseket citálta, kiemelve, hogy eljárásjogi határidőről van szó. Saját álláspontja alátámasztására a Fővárosi Törvényszék elsőfokú bírói tanácsai egyedi döntéseiben foglaltakra hivatkozott.

Az elsőfokú ítélet

[9] Az elsőfokú bíróság a Kp. felhatalmazása alapján hivatalból vette figyelembe az alperes érvelésével szemben a felperes által benyújtott, a gyermek fejlődését alátámasztó, fentiekben kifejtett orvosi, óvodai, védőnői igazolásokat, egyben elfogadta a felperes azon hivatkozását, miszerint a kérelem benyújtására szolgáló határidőről 2021. január 15-én este kilenc órakor elektronikus üzenetben a telefonján tájékoztatták.

[10] Az elsőfokú bíróság ennek tükrében értékelte, hogy a felperes kifejtette, hogy otthon a járványhelyzetre, a veszélyhelyzetre tekintettel informatikai eszközökkel, nyomtatóval nem rendelkezik. Elfogadta, hogy a felperes M. településen sem rendelkezett ilyen lehetőséggel. Elfogadta, hogy erre tekintettel került három napos késedelemmel benyújtásra az indokolt és okiratokkal alátámasztott kérelem.

[11] Az elsőfokú bíróság ebben a körben - a gyermek érdekére figyelemmel - elemezte az Nkt.-t. Arra a következtetésre jutott, hogy az Nkt. valóban nem tartalmaz a mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezést, de azt is megállapította, hogy az Ákr. 46. § (1) bekezdése alapján történő visszautasítás lehetőségéről sem rendelkezik az Nkt.

[12] Az elsőfokú bíróság az alperes védiratához kiegészítően csatolt, a Fővárosi Törvényszék által hozott döntésekkel kapcsolatban rámutatott, hogy azok a döntések a jelen bíróságot ebben az ügyben nem kötik.

[13] Az elsőfokú bíróság a Kp. 78. § (5) bekezdésében foglaltak alapján hivatalból bizonyítást foganatosított, és a benyújtott okiratokat értékelte. A bíróság az Nkt. célja, alapelvei és fogalommeghatározásai alapján értelmezte az alkalmazandó rendelkezéseket és azokat hivatalból vette figyelembe.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!