3026/2024. (I. 12.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Kúria Knk.I.39.095/2023/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozó egy gazdasági társaság, amely jogi képviselője (dr. Sobor Dávid ügyvéd) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. § (1) bekezdése és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 30. § (5) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő a Kúria Knk.I.39.095/2023/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérve.
[2] 2. Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy előzményei és a panaszban foglaltak az alábbiak szerint foglalhatók össze.
[3] 2.1. 2023. június 29-én L. Gy. magánszemély, szervező azt a népszavazásra javasolt kérdést nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy ne kelljen a gazdasági kamarai közfeladatok ellátásához kötelezően kamarai hozzájárulást fizetni?". Az NVB megállapította, hogy a kérdés az Alaptörvényben, és az Nsztv.-ben megfogalmazott követelményeknek megfelel, ezért az Nsztv. 11. §-ában foglalt hatáskörében eljárva a 2023. augusztus 24-én kelt, 74/2023. számú határozatával hitelesítette az országos népszavazás kezdeményezésre irányuló kérdést.
[4] 2.2. Az NVB határozatával szemben I. rendű kérelmezőként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, II. rendű kérelmezőként egy magánszemély, III. rendű kérelmezőként az indítványozó bírósági felülvizsgálati kérelemmel élt, mindannyian az NVB határozatának megváltoztatását és a kérdés hitelesítésének megtagadását kérték.
[5] Az I. rendű kérelmező álláspontja szerint a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerinti tiltott tárgykörbe ütközik, ezért az Nsztv. 11. § (1) bekezdés szerinti hitelesítésre nem lett volna lehetőség. E körben hivatkozott az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 3/A. § (1) bekezdésére, (2) bekezdés első mondatára, továbbá a (3) bekezdésére, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Gktv.) preambulumára. Mindezekből levezette, hogy amennyiben a Gktv. 9-12. §-ban rögzített közfeladatokat az állam látná el, azok pénzügyi fedezetének forrása Magyarország adott évi költségvetése lenne. Előadta, hogy a 28/2015. (IX. 24.) AB határozatból következően a népszavazásra javasolt kérdést nem lehet hitelesíteni, ha közvetlen és érdemi kapcsolódás van a népszavazás és a költségvetési törvény között. Jelen esetben a népszavazásra feltenni kívánt kérdés a Gktv. 34/A. § módosítására bizonyosan irányul, melynek esetleges olyan módosítása pedig, amely eltörölné a kamarai hozzájárulást, pénzügyi, költségvetési kihatással jár. A kapcsolat tehát közvetlen és érdemi. A kamarai hozzájárulás mértékére vonatkozóan előadta, hogy a 2022. évi és a 2023. évi várható kamarai hozzájárulások összevetéséből megállapítható, hogy annak elmaradása évi 5 milliárd forintot is meghaladó többlet terhet jelentene a költségvetésnek. Ha a kamarai díj fizetése nem lenne kötelező, úgy a kamara, valamint rajta keresztül a gazdasági kamarák Magyarország költségvetésének támogatására válnának jogosulttá és az általuk ellátott közfeladatok központi költségvetési forrásból kerülnének finanszírozásra, tekintettel az Áht. 3/A. § (3) bekezdésére is.
[6] Az indítványozó és a II. rendű kérelmező egységes indokolást adott elő. Eszerint az NVB által hitelesített kérdés az Alaptörvény módosítására, illetőleg a költségvetésre, mint az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) és b) pontjaiban rögzített, kizárt tárgykörökre irányul. Álláspontjuk szerint sérül az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti, a jogalkotói egyértelműségre vonatkozó követelmény is. A feltett kérdés ugyanis csak formálisan áll egy tagmondatból. Tartalmi szempontból azonban több logikai elemre (hozzájárulás befizetési kötelezettség és a befizetés célja) bontható, és ezek egymáshoz való viszonya nem derül ki a mondat logikai értelmezéséből. Az Országgyűlés számára nem lenne egyértelmű, hogy a népszavazás eredményeként a közfeladatok ellátásához való hozzájárulás mint cél, vagy a hozzájárulás befizetésének kötelezettsége tekintetében jelent módosítási kötelezettséget vagy tilalmat. Nem egyértelmű, hogy igen válaszok esetén egyáltalán el kell-e törölnie a kötelező kamarai hozzájárulást. A kérelmezők szerint az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti választópolgári egyértelműség követelménye is sérült. A jogintézmény fő tartalma az, hogy a választópolgárok számára világosnak kell lenni, hogy a kérdés pontosan mire irányul: az átlagosan tájékozott választópolgár számára azonban nem egyértelmű, hogy pontosan mely gazdasági kamaráról van szó. A Gktv. 2. § g) pontja alapján az agrárkamara is gazdasági kamarának minősül, ebből következően a kérdésben szereplő gazdasági kamara akár az agrárkamarát is jelölheti.
[7] 2.3. A Kúria 2023. november 30. napján kelt, és aznap a Magyar Közlöny 2023. évi 171. számában közzétett Knk.I.39.095/2023/6. számú végzésével a felülvizsgálati kérelmeket alaptalannak találta, ezért az NVB határozatát helybenhagyta.
[8] A Kúria az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjába foglalt tiltott tárgykör vonatkozásában a 11/2022. (VI. 2.) AB határozat és a 10/2016. (IV. 28.) AB határozat szerinti szempontokat értékelve megállapította, hogy maga a népszavazásra javasolt kérdés nem tartalmazza a költségvetési törvény módosítását, nem kívánja, hogy a választópolgárok meghatározzanak jövőbeli költségvetési törvényben szereplő kiadásokat. Így annak vizsgálatát végezte el, hogy a kérdésből okszerűen következik-e a tiltott tárgykörként megjelölt törvények - a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény - megváltoztatása. Ezért a Kúria a továbbiakban a kérdésben szereplő "kamarai hozzájárulás" népszavazás körében releváns jellemzőit és a költségvetés kapcsolatát elemezte.
[9] A Kúria a 3149/2013. (VII. 24.) AB határozatban foglaltak alapján megállapította, hogy a kamarai hozzájárulás közteher, de az nem a központi adónemekre vonatkozó szabályozáson belül helyezkedik el, és nem tartozik közvetlenül a központi költségvetés bevételei körébe. A Gktv. 34. § (1) és 34/A. § (1) bekezdéséből azonban arra a következtetésre jutott, hogy ugyan a kamarai hozzájárulást a kamara kizárólag közfeladatok ellátásához veheti igénybe, de a közfeladatok ellátása a kamarai hozzájárulás mellett más bevételekből is fedezhető. A kérelmezők a kieső kamarai hozzájárulás teljes összegével terhelendőként hivatkozták a költségvetést, emiatt nem mutatták be a tagdíj/kamarai hozzájárulás átfedését, illetve a jelenlegi költségvetési megállapítással fedezett kamarai közfeladat ellátást, hogy ezek együttese mennyiben igényelne, illetve egyáltalán igényelne-e költségvetést érintő törvényalkotást. A rendelkezésre álló adatok alapján a Kúria nem észlelt olyan kapcsolatot, amely eredményes, és érvényes, az "igen" szavazatok többségét eredményező népszavazás esetén a tiltott tárgykörök módosítására vezetne, mivel a gazdasági kamarák több bevételből működnek, ezért a kötelező kamarai hozzájárulás megszüntetése nem vonja szükségképpen maga után a központi költségvetésben szereplő, a kamaráknak nyújtandó állami támogatás összegét.
[10] A Kúria az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti követelménnyel kapcsolatban vizsgálta annak két aspektusát: a választópolgári és jogalkotói egyértelműséget. A Kúria azonosította a választópolgári egyértelműség körében a népszavazásra javasolt kérdés értelmezendő elemeit, ezek a "gazdasági kamarai", a "közfeladatok", a "kötelező" és a "kamarai hozzájárulás" voltak.
[11] A "gazdasági kamara" fogalmával kapcsolatos aggályokkal kapcsolatban arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmezők által előadott érvelés olyan mélységben várja el az átlagosan tájékozott választópolgárok jogi-szakmai ismereteinek meglétét, amely elvárások alapján nem csak a Gktv. szerinti jogi definíció ismerete válik szükségessé, hanem egyáltalán azt kellene megállapítani, hogy a "gazdasági kamarának" nem létezik hétköznapi fogalma.
[12] A "közfeladatok" Áht. 3/A. § (1) bekezdésén nyugvó definiálásával értelmezhetővé válik, hogy "gazdasági kamara"-ként olyan képviseletről van szó, amely a gazdasági élet szereplőit tömöríti és ezen közösség érdekében ellát bizonyos, közérdeket szolgáló feladatokat. A szavak hétköznapi jelentése alapján így az is megállapítható, hogy a fizetési kötelezettség alanyai a közösség tagjai.
[13] A "kötelezően" kifejezést a Kúria mindenki által értendőnek tekintette, és nem értékelte a választópolgári egyértelműség ellen hatónak azt a körülményt, hogy az átlagosan tájékozott választópolgárok nem ismerik a Gktv.-nek a II. és III. rendű kérelmező által felhívott, a kötelezettség keletkezésére, mentesülésére vonatkozó szabályait.
[14] A "kamarai hozzájárulás" fogalmára a Gktv. 34/A. § (1) bekezdése által adott definíció azonos a népszavazásra javasolt kérdés előző elemeiből levonható hétköznapi következtetéssel: a kamarai közfeladatok ellátása érdekében történő, a gazdasági kamarához teljesített befizetés. Összességében megállapította a Kúria, hogy a kérdésként megfogalmazott mondat szókészlete az átlagosan tájékozott választópolgárok számára érthető és világos, miáltal a kérdésre egyértelműen tudnak válaszolni.
[15] A Kúria arra is kitért, hogy a kérdés alapján az átlagosan tájékozott választópolgár információt kap arról, hogy az érintett kamarai hozzájárulás befizetésére a közfeladatok ellátásával összefüggésben kerül sor. A kérdés alapján azonban arról már nem kell közvetlenül és konkrétan ismeretekkel rendelkeznie, hogy ez közvetve a nemzetgazdaság működéséhez történő fontos hozzájárulás, vagy sem. Minderre tekintettel arra konkludált, hogy a választópolgári egyértelműség Nsztv. 9. § (1) bekezdés szerinti sérelme nem áll fenn.
[16] A Kúria a jogalkotói egyértelműséggel kapcsolatban rámutatott: a népszavazásra javasolt kérdés egyértelműen csak a kötelező kamarai hozzájárulás fizetésére irányul. Nem érinti a közfeladatok kamarai ellátását, így nem lehet arra sem következtetni, miszerint érvényes és eredményes népszavazást követően az Országgyűlésnek arról kellene dönteni, hogy azért nem kell hozzájárulást fizetni a továbbiakban, mert a kamarai közfeladatok ellátására nincs szükség. A Kúria értékelése szerint a népszavazási kérdés alapján a jogalkotó egyértelműen el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, ha igen, mely körben. Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jogalkotói egyértelműség Nsztv. 9. § (1) bekezdés szerinti sérelme sem áll fenn.
[17] 2.4. A Kúriára 2023. december 8. napján elektronikus úton benyújtott alkotmányjogi panasz szerint a kúriai végzés ellentétes az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal.
[18] Az indítványozó ezt egyrészt azzal indokolta, hogy a Kúria akként ítélte meg a népszavazásra szánt kérdés választópolgári egyértelműségét, hogy a "gazdasági kamara" értelmezése során annak nem a törvényi, hanem a hétköznapi fogalmát vette figyelembe. A törvényi fogalmat ugyanis a Gktv. 2. § g) pontja adja meg. Eszerint "gazdasági kamara: a kereskedelmi és iparkamara területi és országos szervezetei, továbbá az agrárkamara". Az indítványozó olvasatában a Kúria a népszavazásra szánt kérdésben szereplő "gazdasági kamara" fordulatot csak a kereskedelmi és iparkamarára vonatkoztatta. Ez az indítványozó szerint azzal a következménnyel jár, hogy egy esetleges érvényes és eredményes népszavazás során olyan eredmény is születhet - a nem szavazatok győzelme esetén - amely alapján akár új fizetési kötelezettség is keletkezhet - a hatályos szabályok szerint nem létező - agrárkamarai hozzájárulás képében. Ilyen következményt a választópolgárok nem feltétlenül ismerhetnek fel, a jogalkotó számára viszont alapvető egyértelműségi aggályt okozna. Az indítványozó szerint a Kúria a népszavazáshoz való jog érvényesülését veszélyezteti az egyértelműség contra legem értelmezésével. Az alapjogi vonatkozásokat fel nem ismerő, azokat figyelmen kívül hagyó bírósági értelmezés összeegyeztethetetlen az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal, és az contra constituionemnek is minősül.
[19] Az indítványozó szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése azért is sérült, mert a bírósági felülvizsgálati kérelmet nem merítette ki. Az indítványozó előadása szerint a felülvizsgálati kérelmet a jogalkotói és választópolgári egyértelműségre vonatkozó részeit formálisan külön-külön címekre tagolta, de több helyen is utalt rá, hogy mindkét cím alatt előadott érvei ugyanúgy értelmezhetők a másikra, azaz ami sérti a választópolgári egyértelműséget az sérti a jogalkotóit is, és fordítva. Ezzel szemben - az indítványozó megítélése szerint - a Kúria egészen röviden, a fent idézett kérdéskört teljes egészében figyelmen kívül hagyva értékelte a jogalkotói egyértelműség kérdését, azaz alapvetően hiányosan döntött a felülvizsgálati kérelemben előadottakról. A Kúria végzésének indokolása tehát olyan mértékben hiányos, amely kihat a döntés érdemére és sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot.
[20] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1)-(2) bekezdései alapján mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság törvényi feltételeinek megfelel-e.
[21] 3.1. Az Nsztv. 30. § (5) bekezdése szerint a Kúriának az NVB népszavazásra szánt kérdést hitelesítő határozatával szemben előterjesztett felülvizsgálat tárgyában hozott döntése elleni alkotmányjogi panaszt a Kúria döntésének Magyar Közlönyben történt közzétételétől számított nyolc napon belül lehet benyújtani. E követelménynek az indítvány megfelel. A panasz a befogadás jogorvoslatok kimerítésével kapcsolatos feltételének is megfelel, mivel a Kúria végzésével szemben az Nsztv. 30. § (1) bekezdése értelmében a jogorvoslat kizárt. Az indítványozók jogi képviselője szabályszerű meghatalmazását csatolta.
[22] Az Abtv. 27. § (1) bekezdése értelmében az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti.
[23] Az Abtv. 27. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi ügyben való érintettség megállapítható: az indítványozó mint az alkotmányjogi panasz benyújtásának alapjául szolgáló Kúria előtt folyamatban volt nemperes eljárás kérelmezője, nyilvánvalóan érintettnek tekinthető.
[24] Alkotmányjogi panasz csak az indítványozó Alaptörvényben foglalt jogának sérelme esetén nyújtható be. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében szereplő tisztességes bírósági eljáráshoz való jog megillet minden olyan jogalanyt, amely bírósági eljárásban félként vesz részt. E követelmény az indítványozó vonatkozásában teljesül.
[25] 3.2. Az Abtv. 52. § (1b) bekezdése értelmében csak a határozott kérelmet tartalmazó alkotmányjogi panasz fogadható be, ezért az Alkotmánybíróság megvizsgálta e feltételek teljesülését is.
[26] Az indítványozó megjelölte az Alaptörvény megsérteni vélt rendelkezését, kifejezett kérelmet terjesztett elő a sérelmezett bírói döntések megsemmisítésére, valamint indokolást is előadott arra nézve, hogy az alapüggyel milyen kapcsolatba hozható az Alaptörvény megsértettnek vélt rendelkezése.
[27] 3.3. Az Abtv. 29. §-a a befogadhatóság feltételeként határozza meg, hogy az - egyéb törvényi feltételeknek megfelelő - alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet tartalmazzon vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vessen fel. E két feltétel alternatív jellegű, így az egyik fennállása önmagában is megalapozza az Alkotmánybíróság érdemi eljárását (pl. 21/2016. (XI. 30.) AB határozat, Indokolás [20]; 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Indokolás [18]). A feltételek meglétének vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.
[28] Az indítvány két összefüggésben állítja a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét, így az Alkotmánybíróság külön-külön vizsgálta meg, hogy az Abtv. 29. §-ában foglalt követelménynek ezek megfelelnek-e.
[29] 3.4. Az indítványozó az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének sérelmét részben arra alapítja, hogy a Kúria a "gazdasági kamara" törvényi fogalma helyett annak köznapi fogalmát fogadta el a népszavazásra szánt kérdés értelmezése során. Az Alkotmánybíróság emlékeztet töretlen gyakorlatára, hogy a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog elsősorban processzuális természetű alapjog, annak megsértése az anyagi jog értelmezésének valamely hibája miatt csak kivételes esetben, akkor következhet be, ha a bíróság valamely jogszabályt önkényesen, a hatályos jogot nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyó módon értelmez (3405/2023. (VIII. 24.) AB végzés, Indokolás [67]).
[30] A Kúria a "gazdasági kamara" fogalmát a választópolgárok szempontjából, tehát nem jogászi gondolkodásmódból kiindulva értelmezte. Ennek során figyelembe vette a "gazdasági kamara" Gktv.-ben szereplő fogalmát is, de a választópolgári egyértelműség vonatkozásában nem azt tekintette irányadónak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az értelmezés az Alaptörvénnyel ellentétes, önkényes, vagy a hatályos jogot nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyó lenne, s ezért az alkotmányjogi panasz ezen elemének érdemi vizsgálatát megalapozná.
[31] 3.5. Az indítványozónak a felülvizsgálati kérelem ki nem merítésével kapcsolatos érvelésével összefüggésben az Alkotmánybíróság a következőkre utal. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből az a minimumkövetelmény vezethető le a bíróságokkal szemben, "hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon. Ennek megítéléséhez az Alkotmánybíróság vizsgálja a jogvita természetét, az alkalmazandó eljárási törvény rendelkezéseit, a felek által az adott ügyben előterjesztett kérelmeket és észrevételeket, valamint az ügyben választ igénylő lényeges kérdéseket." (7/2013. (III. 1.) AB határozatban, Indokolás [34])
[32] Az indítványozó szerint a választópolgári és jogalkotói egyértelműség vonatkozásában a felülvizsgálati kérelemben előadott érvei ugyanúgy értelmezhetők a másikra, azaz ami sérti a választópolgári egyértelműséget, az sérti a jogalkotóit is, és fordítva, ehhez képest a Kúria csak a választópolgári egyértelműséget vizsgálta részletesen, a jogalkotóinak viszont csak egy aspektusát. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Kúria az egyértelműség körében a kérdés minden értelmezésre szoruló fordulatát külön-külön elemezte. Éppen az indítványozó által előadottakból - nevezetesen, hogy a választópolgári és jogalkotói egyértelműség kategóriájával kapcsolatban megfogalmazott, a felülvizsgálati kérelemben foglalt aggályok és érvek mindkét kategóriára vonatkoztathatók - következik az, hogy ha ezeket a Kúria az egyik - konkrétan a választópolgári - kategóriában elemezte, akkor ennek megállapításai a másik - konkrétan a jogalkotói - kategóriára is vonatkoztathatók. Ezen felül a Kúria elkülönítetten vizsgálta meg a kizárólag kategóriánként megítélhető aspektusokat: a választópolgári egyértelműség keretében azt, hogy a választópolgár felismerheti-e a döntésének következményeit a kérdés alapján, a jogalkotói egyértelműség keretében pedig azt, hogy a kamarai közfeladatok ellátására vonatkozik-e a népszavazásra szánt kérdés.
[33] Mindezekre tekintettel az alkotmányjogi panaszban az ezen indítványelemhez tartozó érvelés legfeljebb akként értelmezhető, hogy kifogásolja a jogalkotói egyértelműséggel kapcsolatban a kúriai döntés indokolását. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatára emlékeztet: "Az Alkotmánybíróság az indokolási kötelezettség határait kijelölve hangsúlyozza, hogy ezen Alaptörvényből fakadó követelményből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem az indítványozó szubjektív elvárásait kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása" (30/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89]; legutóbb lásd: 3511/2023. (XII. 1.) AB végzés, Indokolás [37]). Figyelemmel arra, hogy a jelen ügyben a Kúria az egyértelműség mindkét oldalát elemezte és az érveléséből következő konklúziót fogalmazott meg a választópolgári és jogalkotói egyértelműség fennállásáról, az Alkotmánybíróság nem azonosított olyan kérdést, amely a kérelem kimerítése, illetőleg az indokolás vonatkozásában az érdemi vizsgálatot megalapozná.
[34] 4. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, ami alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel, vagy a bírói döntés érdemére kiható alaptörvény-ellenesség kételyét támasztaná alá, ezért az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel az Abtv. 56. § (2) és (3) bekezdésére azt visszautasította.
Budapest, 2023. december 19.
Dr. Horváth Attila s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Horváth Attila s. k.,
tanácsvezető alkotmánybíró az aláírásban akadályozott dr. Juhász Miklós alkotmánybíró helyett
Dr. Juhász Miklós
előadó alkotmánybíró
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Varga Réka s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2681/2023.