A Fővárosi Törvényszék K.700587/2018/9. számú határozata. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 83. §, 84. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 33. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 129. §] Bírók: Bacsa Andrea, Borsainé dr. Tóth Erzsébet, Remes Gábor

A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

mint elsőfokú bíróság

102.K.700.587/2018/9.

A Fővárosi Törvényszék a Hegymegi-Barakonyi és Társa - Baker&McKenzie Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hegymegi-Barakonyi Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Ay Zoltán Nándor kamarai jogtanácsos által képviselt Gazdasági Versenyhiatal (1054 Budapest, Alkotmány u. 5.) alperes ellen indított mulasztási perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Törvényszék megállapítja, hogy az alperes mulasztott, amikor a felperes többletkamat iránti kérelmét közigazgatási hatósági eljárásban nem bírálta el.

A felperes keresetét fennmaradó részében elutasítja.

Kötelezi a felperest arra, hogy az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg az államnak 18.000 (azaz tizennyolcezer) forint kereseti illetéket, míg a fennmaradó kereseti illetéket az állam viseli.

Felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Kúriához címzetten, a Fővárosi Törvényszéknél kell jogi képviselő útján, az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint előterjeszteni.

Indokolás

Az alperesi versenyhatóság versenykorlátozó megállapodás miatt indított versenyfelügyeleti eljárást mások mellett a felperesi vállalkozással szemben, amelynek eredményeként a 2009. szeptember 24-én kelt határozatában a felperes terhére jogsértést állapított meg és 127.000.000 forint bírságot szabott ki vele szemben. A határozat felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2016. január 11-én kelt ítéletével a felperes keresetét elutasította, azonban a Fővárosi Törvényszék a 2017. március 9-én kelt és jogerős ítéletével a felperes vonatkozásában - az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva - a határozat jogsértést megállapító és bírságot kiszabó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.

Az alperesi határozat meghozatalát követően, 2009. december 28-án a felperes a bírságot megfizette. A jogerős ítélet meghozatalát követően, 2017. március 17-én az alperes a bírságot a felperesnek visszafizette, 2017. március 23-án pedig a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű, 34.536.377 forint összegű késedelmi kamatot is fizetett a felperes részére.

A felperes 2017. december 5-én "a ... sz. ügyben visszatérített bírságösszeggel kapcsolatos kamat érvényesítése" tárgyában kérelemmel fordult az alpereshez. Álláspontja szerint az alperesnek a jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő mértékű kamatot kellett volna megfizetnie a részére, ezért kérte további 34.536.377 forint többletkamat megfizetését. E kérelemre válaszul az alperes főtitkára 2018. január 31-én levélben értesítette a felperest, hogy álláspontja szerint a hatóság a kamatfizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, így a felperes többletkamat iránti kérelmében foglaltakat nem áll módjában teljesíteni. Az alperes a vitatott többletkamat összegét nem fizette meg a felperesnek.

A felperes a tárgyaláson pontosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes mulasztott. Elsődlegesen, amikor a jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő mértékű kamat helyett csak a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetett, amire tekintettel kérte a mulasztás megállapítását a a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 129. § (1) vagy (2) bekezdése alapján, és az alperes kötelezését további 34.536.377 forint többletkamat megfizetésére. Másodsorban, amikor nem folytatott le eljárást és nem hozott közigazgatási döntést arról, hogy miért nem fizeti meg a kért többletkamatot, amire tekintettel kérte a mulasztás megállapítását a Kp. 129. § (1) vagy (2) bekezdése alapján, és az alperes kötelezését arra, hogy a többletkamat iránti kérelmét közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el.

A többletkamat-fizetési kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban előadta, hogy mind a versenyfelügyeleti eljárás, mind a közigazgatási per 2012. február 1-jét megelőzően indult. Erre tekintettel a jogerős ítélet alapján az alperesnek a jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő kamatot kellett volna megfizetnie a részére. Az alperes a jogszabályi kötelezettségét tévesen értelmezte és ezért fizetési kötelezettsége tekintetében mulasztásba esett. Az alperesnek a jogerős ítéletet követően haladéktalanul eleget volna tennie fizetési kötelezettségének, de annak a mai napig nem tett eleget. Hivatkozott a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 83. § (5) bekezdésének 2012. február 1-jét megelőzően hatályos szövegére, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 21. §-ára, 80. § (3) bekezdésére, a 20. § (19) bekezdésére.

Az eljárási és döntéshozatali kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban előadta, hogy az alperes a kérelme ellenére nem folytatott le közigazgatási hatósági eljárást és nem hozott döntést a többletkamat iránti kérelme tárgyában, csupán egy főtitkári levélben értesítette őt. Kifogásolta, hogy így az alperes nem tett eleget indokolási kötelezettségének és ellehetetlenítette jogorvoslati jogát is. Az alperesnek haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül kellett volna döntenie, de annak a mai napig nem tett eleget. Hivatkozott a Ket. 20. § (1) bekezdésére, 33. § (1) és (5) bekezdésére és 71. § (1) bekezdésére, valamint az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) ... számú ... ügyben hozott ítéletére.

Megítélése szerint közérdek fűződik ahhoz, hogy az alperes a jogszabályoknak és a bíróságok jogerős ítéleteinek megfelelően lássa el tevékenységét, így a Kp. 129. § (2) bekezdése szerinti közérdeken alapuló kényszerítő indok is szükségessé teszi az alperes mulasztásának megállapítását.

Előadta, hogy miután az alperesnek nincs közigazgatási jogorvoslati szerve, nem állt rendelkezésére mulasztás orvoslására szolgáló eljárás.

Az alperes védiratában - és képviselője a tárgyaláson - elsődlegesen a keresetlevél visszautasítását, másodsorban a kereset elutasítását kérte.

Kérte a per általános szabályok szerinti folytatását.

Előadta, hogy a jogerős ítélet kúriai felülvizsgálatát kezdeményezte. A per jelenleg is folyamatban van. Kérte az eljárás felfüggesztését a felülvizsgálati eljárás lezárultáig.