A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20800/2011/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 536. §, 548. §, 556. §, 567. §] Bírók: Csóka István, Lente Sándor, Molnár Ambrus

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.800/2011/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Lóczi Gabriella ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Kiss Klára Viktória ügyvéd által képviselt alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2010. október 28. napján meghozott, 40.P.25.840/2009/17. számú ítélete ellen, az alperes részéről 20. és 22. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését pedig helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes a ... forgalmi rendszámú ... típusú gépjárművére nézve 2007. szeptember 27-től kezdődően alperesnél rendelkezett casco biztosítással. A felek biztosítási eseményként szabályozták a lopáskárt. Az alperes kikötötte, hogy mentesül a jármű ellopása miatti kár megtérítése alól, amennyiben a biztosított hitelt érdemlő módon nem tud elszámolni a gépjármű forgalmi engedélyével, illetve törzskönyvével. Mentesülését eredményezi különösen a forgalmi engedélynek, illetve törzskönyvnek a gépjárműben hagyása. Alperes az "elszámolást" olyan valós és okszerű magyarázatnak tekintette, amely nem alapozza meg a biztosított gondatlanságának megállapítását.

A felperes 2008. december 10-én feljelentést tett gépjárművének eltulajdonítása miatt. A nyomozóhatóság 2009. február 2-án az ismeretlen tettessel szemben folytatott nyomozást megszüntette, mert az elkövető kiléte nem volt megállapítható. Az alperes a felperes bejelentett igényét 2009. május 21-én azzal utasította vissza, hogy forgalmi engedélynek a gépjárműben hagyása miatt mentesül.

A felperes keresete szerint a szerződés teljesítését, és 6.300.000 Ft, valamint 2009. március 25-től késedelmi kamat megfizetését kérte alperestől.

Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a forgalmi engedélynek a járműben hagyása miatt szolgáltatásának teljesítése alól mentesül. Másodlagosan 70-30 % arányú kármegosztás alkalmazását kérte ugyanezen okból. Azzal érvelt, hogy a forgalmi engedély birtoklása megkönnyíti a járműnek a tetthelyről való elvitelét, illetve akár az országból való kivitelét is. Ezért a forgalmi engedély gépkocsiban hagyásával a felperes a kár bekövetkeztében közrehatott.

Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperest 6.300.000 Ft és 2009. március 25. napjától késedelmi kamat megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a felek egyezően nyilatkoztak a biztosítási szerződés fennálltáról és a káresemény bekövetkeztéről. Nem volt vitatott továbbá a gépjármű kárkori forgalmi értéke, és a felperest terhelő önrész mértéke sem. Álláspontja szerint abból, hogy a felperes a forgalmi engedéllyel nem tudott elszámolni, nem következik, hogy az az autóban maradt. Ez utóbbi körülmény tehát nem került bizonyításra. Megállapította továbbá, hogy a gépjárműben hagyott forgalmi engedély a bekövetkezett káreseménnyel, a gépjármű eltulajdonításával semmiféle okozati összefüggésben nem áll. A gépjármű eltulajdonítását nem tette lehetővé, a biztosító kockázatát nem fokozta, a lopás valószínűségét nem növelte, annak végrehajtását sem könnyítette meg. A kármegosztásnak nem álltak fenn tehát a feltételei, az alperes teljes egészében köteles szolgáltatását teljesíteni.