A Fővárosi Törvényszék K.30918/2007/22. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 18. §] Bíró: Drávecz Margit Gyöngyvér

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.30918/2007/22.*, Kúria Kfv.37669/2009/7.

***********

Fővárosi Bíróság

10.K.30918/2007/22.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság a dr. Mécs László ügygondnok ügyvéd (cím.- kijelölő határozat ...felszámoló) által képviselt felperes (cím.) , a dr. Almási Győző jogtanácsos ( hiv. szám:63197/2007.) által képviselt Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal (cím.) alperes elleni építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amelybe perbe az alperes pernyertességének előmozdítása végett, a dr. Fabók András ügyvéd (cím.) által képviselt alperesi beavatkozó (cím.) beavatkozott, meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek, és az alperesi beavatkozónak 20.000-20.000.- (húszezer-húszezer) forint perköltséget, továbbá az állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak további 9.500.- (kilencezer-ötszáz) forint tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetékrészt.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A Budapest Főváros XVII. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Közigazgatási Iroda Építéshatósági Csoportja - a jegyző megbízásából - ( a továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság ) 6-1800/15/2005. sz. 2005. október 12. napján kelt határozatával az alperesi beavatkozói építtető kérelmére a cím számú ... hrsz.-ú 1638 m2 területű ingatlanon 5 lakásos lakóépület építésére az építési engedélyt feltételekkel - a személy1 okl. építőmérnök ... terveinek, mellékleteinek megfelelően - megadta.

Az elsőfokú határozat ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő amelyben többek között kifogásolta, hogy a tervezett építkezés olyan sorházat jelentene, amely a hátsó kerítéséről kb. 3-4 méterre épülne, jelentősen megnövelné a zajszintet és a beépítettség miatt az eddigi kertes jelleg megszűnne, városiassá válna.

A határozat egyébként nem intézkedett arról, hogy a leendő lakástulajdonosok milyen útvonalon közelítsék meg házas ingatlanukat, illetve a létesítendő csatornát merre vezessék.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2006. november 13. napján kelt 08-2387/2006. sz. határozatával az elsőfokú határozatot a fellebbezés elutasítása mellett helybenhagyta. Határozata indokolásában megállapította, hogy a tervezett építéssel érintett ingatlan L4 lakóövezeti besorolású, a tervezett épület az övezetre előírt oldalkerti és építménymagassági paramétereknek megfelel a 47/1998. (X. 15.) Fővárosi Közgyűlés rendeletének ( BVKSZ ) 61. §-a szerint.

A BVKSZ 3. § (1) bekezdése alapján az építési övezetben előírt legkisebb telekméretet meghaladó telken több épület is elhelyezhető. A magyarázat szerint a legkisebb telekméretet többszörösen meghaladó méretű telken a szomszédos telkekhez viszonyítva lényegesen nagyobb tömegű épült építhető. Az övezetre előírt legkisebb telekméret 800 m2, míg a tárgyi telekmérete 1638 m2. A tárgyi építési telken szabadon álló beépítés megengedett az előírt feltételek betartása mellett. A telektömb magjában lévő ingatlant a környező telkek nagy hátsókerttel veszik körül, az előírt zöldterület az építési telken belül is marad, míg a legkisebb zöldfelületi mutató mérete 60 % addig a tervezetté 71 % . Az ingatlan megközelítése a ( ... ) hrsz-ú közúton történik. A közműves szennyvízcsatorna szolgalmi jogon történő bevezetéséhez az építtető a szükséges dokumentumokat csatolta. Az építési engedély megadása jogszerű volt amely polgári jogi igényt nem dönt el.

A felperes a keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő bírósági felülvizsgálatát kérte; álláspontja szerint ilyen nagy volumenű sorházas építkezés nem engedélyezhető az adott városrész családi házakkal beépített zajmentes terület, a tervezett építkezés és annak megnövekedett forgalma az egész környék eddigi egészséges arculatát változtatná meg. Az ügy első tárgyalásán jogszabálysértésként az illeszkedési követelmények sérelmére, a meglévő beépítés adottságaihoz történő igazodás figyelmen kívül hagyására hivatkozott, továbbá kifogásolta, hogy az építési engedélyes terv több hiányosságban szenved, így pld. víz, csatorna és gáz elvezetése nincs meghatározva, továbbá a rendelkezésre álló út megközelítésre nem alkalmas, nem teljesen kiszabályozott, közművesítve nincs. Hivatkozott továbbá arra, hogy a több lakásos társasház - sorházépítés megakadályozása érdekében - a Budapest Főváros XVII. kerületi Önkormányzata a ... jelű intenzív kertvárosias lakóterület keretövezetbe sorolt területeire vonatkozóan változtatási tilalmat rendelt el a 12/2007. (IV.10.) sz. ÖK. rendeletével.

A felperes értelmezése szerint ezt az önkormányzati rendeletet mivel a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell - folyamatban lévő ügy alatt nemcsak az államigazgatási ügyet, hanem az egyéb hatóságok, bíróságok előtti ügyet is azaz a közigazgatási pert is érteni kell.

A felperes hangsúlyozta, hogy a csatorna és gázhálózat szolgalmi jogos átvezetése ellen kifejezetten tiltakozik.

Perköltség igénye volt.

Az alperes a felperes keresetének az elutasítását, valamint perköltséget kért.

Álláspontja szerint az ügyben a tényállás teljeskörű felderítésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségének eleget tett, az eljárás során sem anyagi jogi, sem eljárási jogi jogszabálysértés nem történt. A közművek elvi nyilatkozatai az építési engedélyes tervi anyagban rendelkezésre állnak, a változtatási tilalmat elrendelő rendelet pedig az alperesi értelmezés szerint - ilyen irányú kifejezett rendelkezés hiányában - a bírósági felülvizsgálat szakaszára nem alkalmazható, a folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazhatósága a közigazgatási eljárásra értendő, amely a másodfokú hatósági határozat átvételével jogerősen a felperes oldalán lezárult.

Az alperes beavatkozó az alpereshez kapcsolódott és a felperes keresetének az elutasítását, továbbá a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes a legtávolabbi szomszéd, a megépülő sorház egyébként az ő érdekeit semmilyen formában nem érinti hátrányosan, a felperes felhozott érvei és kifejtett véleményei feltételezések amelyek nem bizonyítottak. Az építési engedély az általános érvényű és kötelező építésügyi előírásokat kielégíti, az illeszkedés követelményeinek a tervezett épület megfelel, a tervezett épület pontosan olyan terhelést jelent a környezetre, mint a többi lakóépület amely a környezetében már megépült.

A bíróság a felperes bizonyítási indítványa alapján igazságügyi építésügyi szakértőt vezetett a perbe; a felperes a keresetét személy2 igazságügyi építésügyi szakértői véleménye ismeretében is fenntartotta.

Az alperesi beavatkozó a közigazgatási perben értékelendő tényként hivatkozott arra, hogy az Alkotmánybíróság az 58/2009. (V.22.) AB határozatával a határozat közzétételének napjával megsemmisítette a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzatának a ... jelű intenzív kertvárosias lakóterület keretövezetbe sorolt területeire vonatkozó változtatási tilalom elrendeléséről szóló 12/2007. (IV.10.) sz . rendeletét; mely a Magyar Közlöny 2009/70. számában bárki által hozzáférhető.