A Szegedi Törvényszék P.20165/2017/57. számú határozata kártérítés tárgyában. [1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 244. §] Bíró: Némethné dr. Suták Anikó

Szegedi Törvényszék

1.P.20.165/2017/57.

A Szegedi Törvényszék a dr. Szabics Imre ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt I.rendű felperes neve címe I.r. és II.rendű felperes neve címe II.r. felpereseknek - a dr. Kriveczky György ügyvéd (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve címeszám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében - melybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében Alperesi beavatkozó ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt Alperesi beavatkozó neve címe beavatkozott - meghozta a következő

Í T É L E T E T:

Megállapítja, hogy az alperes az I. r. felperes 2015. november 10-ei szülésvezetése során nem a szakmai szabályok és az elvárható gondosság szerint járt el és ezzel megsértette a felperesek testi épséghez, az egészséghez fűződő személyiségi jogát.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek személyenként 5.000.000,- (ötmillió) - 5.000.000,- (ötmillió) Ft-ot és 750.000,- (hétszázötvenezer) Ft perköltséget.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A le nem rótt illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett de, a Szegedi Törvényszéknél írásban, elektronikus úton előterjeszthető fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, továbbá, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetőleg a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Emiatt a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye, nyilatkozata hatálytalan. Amennyiben a fél jogi képviselővel nem rendelkezik, úgy pártfogó ügyvéd kirendelése iránti kérelmet nyújthat be a lakóhelye szerint illetékes Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Igazságügyi Osztályánál.

I N D O K O L Á S

A bíróság a peres felek előadása, a csatolt okiratok, a szakértő intézet szakvéleménye, valamint szakértő szakvéleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az I. r. felperes a 2015. februári teherbeesését megelőzően inzulinnal kezelt cukorbeteg volt, illetve magas vérnyomás betegséggel kezelték. Az I. r. felperes utolsó menstruációja 2015. február 1. napján volt, mely alapján a szülés várható időpontja 2015. november 8. napjában került meghatározásra. Az I. r. felperes a terhesség előtt rendszeres terhesgondozásban részesült. Az I. r. felperest 2015. november hó 10. napján 7.53 órakor az OMSZ szállította a ...i Kórházba idő előtti burokrepedés miatt. A burokrepedés időpontja 7.00 óra volt, enyhén meconiumos magzatvíz ürült. Az I. r. felperesnek már otthonában rendszertelen fájásai kezdődtek a méhszáj tágassága 4 cm volt. A felvételét követően fájásai rendszeressé váltak, a méhszáj tágassága, 11.30 órakor 6 cm, 12.30 órakor 8 cm, 13.45 órakor 8 cm volt. A stagnáló méhszájlelet miatt oxitocinos fájáserősítésre került sor, 14.30 órakor a méhszáj tűnőfeles volt, 15.00 órakor pedig eltűnt. Másodlagos fájásgyengeség és stagnáló koponyahelyzet miatt a szülést 15.45 órakor vacuum-extractioval fejezték be. Az újszülött 15.55 órakor született meg Apgar 4-es értékkel. 16.00 órakor megszületett a méhlepény is. A hüvelyi feltáráskor észlelték, hogy a gátmetszés sebe mellett áthatoló végbél sérülés történt, mely miatt sebész segítségét kérték a gátseb és a végbél falának műtéti ellátásához.

A szülés során 10.17 órakor levett laboratóriumi vérvizsgálat eredménye kimerítette a HELLP-syndroma kritériumait, ezért az I. r. felperest a szülést követően szoros megfigyelés céljából további kezelésre az intenzív osztályra helyezték át. Az intenzív terápiás osztályon az I. r. felperes állapota stabilizálódott, labor-paraméterei kedvező irányba változtak, így 2015. november 13-án a születészeni osztályra visszahelyezték. Ezt követően az I. r. felperes állapota tovább javult, így november 17-én otthonába bocsájtották. Az I. r. felperes mind a végbélsérülésből, mind a HELLP-syndromából maradványtünetek nélkül szövődménymentesen gyógyult.

A felperesek gyermekénél oxigénhiányos agykárosodás következményeként súlyos légzési és keringési elégtelenség, nyelési nehézség alakult ki, emiatt a ... Gyermekgyógyászati Klinika PIC részlegén, majd rehabilitációs részlegén kezelték. A gyomorszondán táplált csecsemőnél 2016. március 21. napján felső légúti fertőzés lépett fel, amely miatt kórházba került, majd hazabocsátását követően 2016. március 25-én elhunyt.

Az I. r. felperesnek, mint inzulinnal kezelt cukorbeteg kismamának legkésőbb a terhessége 36. hetétől kórházi megfigyelésre lett volna szüksége, illetve a szülés vezetésének újszülött intenzív osztállyal rendelkező intézetben kellett volna történnie. A felperesek gyermekénél a későbbi agyi károsodásokat a szülés körüli időszakban létrejött oxigénhiányos állapot hozta létre. A szülés korábbi befejezése esetén az újszülött nagy valószínűséggel egészségesen született volna. A szülés körüli időszakban kialakult nagy fokú agyi oxigénhiány miatt az újszülött olyan idegrendszeri károsodásokat szenvedett, melyek a táplálkozását (a nyelését) és a légzését is súlyosan érintették, ezért szondatáplásra, illetve garat- és légúti váladék leszívásra szorult, ez vezetett később a súlyos felső légúti infekcióhoz, mely közvetlen oka volt az újszülött halálának. Az újszülött halála és a szülés körüli ellátás hiányosságai miatti magzati oxigénhiányos állapot között ok-okozati összefüggés áll fenn. Az, hogy az I. r. felperes szakmai szabályok szerint javasolt szoros kórházi megfigyelése a terhesség utolsó heteiben nem történt meg az újszülött életben maradási esélyét csökkentette. Csökkentette az újszülött életben maradási esélyét az is, hogy a szülés alatti oxigénzavart és annak súlyosságát nem ismerték fel kellő időben.

A felperesek gyermek neve utónevű gyermekük elvesztése következtében pszichés károsodást szenvedtek el, hangulatilag labilissá váltak, szorongás, hangulatzavar, alvászavar alakult ki. Stressztűrőképességük csökkent. Figyelem-

koncentrációs zavarok a II. r. felperesnél kifejezettek voltak, szociális kapcsolataik a legközvetlenebb családi és baráti kapcsolatok kivételével beszűkültek. Az elhúzódó gyászreakció mellett mindkét felperes esetében poszttraumás stresszzavar alakult ki. A pszichés károsodás az esetet követően súlyos fokú volt, jelenleg is a poszttraumás stresszzavar az I. r. felperes esetében közepes fokú, míg a II. r. felperes esetében súlyos fokúnak véleményezhető. A felperesek állapotában a jövőre nézve lassú és kedvező változás prognosztizálható, de a gyermekük elvesztésének lelki traumáját egy életen keresztül magukban fogják hordani.