A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20017/2021/5. számú határozata jó hírnév megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. §] Bírók: Kollár Zoltán, Lukács Zsuzsanna, Örkényi László

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.017/2021/5.

A Fővárosi Ítélőtábla az Illés Levente Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe., ügyintéző: dr. Illés Levente ügyvéd) által képviselt felperes neve(felperes címe.) felperesnek, dr. Péntek Zoltán ügyvéd (alperesi képviselő címe.) által képviselt alperes neve(alperes címe.) alperes ellen jóhírnév megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2020. október 15. napján meghozott 38.P.20.852/2020/10. számú ítélete ellen a felperes által 11. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja.

A felperes által fizetendő elsőfokú perköltséget 190.500 (Százkilencvenezer-ötszáz) forintra leszállítja, a felperes illeték fizetésre kötelezését mellőzi és megállapítja, hogy a le nem rótt 140.000 (Száznegyvenezer) forint illeték az állam terhén marad.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 23.273 (Huszonháromezer-kétszázhetvenhárom) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes országos sportági szakszövetség, amely közhasznú szervezetként Magyarország területén kizárólagos jelleggel szervezi, irányítja, ellenőrzi és népszerűsíti a ... sportágban folyó tevékenységet. A felperes az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (a továbbiakban: Civil tv.), a sportról szóló 2004. évi I. törvényben, valamint az egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint részben közhasznú tevékenységet, állami sportfeladatokat is ellát. Az alperes a ... elnöke, amely egyesület a felperes tagja. Az alperes a felperes szakmai bizottságának is tagja.

[2] A felperes a 1814/2016. (XII.20.) Korm. határozat alapján 247.000.000 forint összegű támogatási előleget kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától a 2024. évi olimpiai pályázathoz kapcsolódó sportszakmai és sportlétesítmény-fejlesztési feladatok ellátására, többek között versenyrendezéshez szükséges eszközök beszerzésére. A támogatás felhasználásához a felperes által készített költségterv alapján a versenyrendezéshez szükséges eszközök beszerzésére (kordon, geotextília, célkapu, úszóbóják, sátor) összesen 85 M forint költséget vett számításba. A felperes a támogatási összegből ténylegesen nem többet mint 65 M forintot költött a sportághoz szükséges eszközök megvásárlására, melyek között kordon is volt.

[3] Az alperes a ... televíziós csatorna 2019. január 15-i adásában a ... című műsor (a továbbiakban: műsor) vendége volt. Az alperes a vele készült interjúban a következő, a felperes által sérelmezett közléseket tette: "Tehát 85 millió forintért kordont veszünk, az 2x a Margitsziget körbe. Én megkértem a szövetséget, hogy mondom, én szívesen elmegyek megnézem a raktárba, hol van 85 millió forintért kordon, és mire használjuk? Miért nem adjuk ki más szervező cégeknek mondjuk ezt és hasznot termel a szövetségnek?" (a továbbiakban: I. közlés) "Én úgy gondolom, hogy ha a középkori büntetési tétel, tehát a lopásnál a karlevágás az még működne, akkor nekünk nagyon erős paraválogatottunk lenne!" (a továbbiakban: II. közlés).

[4] A felperes kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő jogát a műsorban tett közléseivel. Kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől és kötelezze arra, hogy saját költségén tegye közzé a ... ... című műsorában az általa meghatározott tartalmú közleményt. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest 1 M forint és ezen összeg 2019. január 16. napjától a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatának, továbbá perköltségének megfizetésére.

[5] Keresetének indokolásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42. §-ának (1) és (2) bekezdéseire, 2:43. §-ának d) pontjára, 2:45. §-ának (2) bekezdésére, 2:51. §-ának (1) bekezdés a) és c) pontjaira, valamint 2:52. §-ának (1) bekezdésére hivatkozott. Kifejtette, hogy az alperes a sérelmezett közléseivel rá vonatkozó valótlan és sértő tényállításokat tett, amelyekkel megsértette jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. Rámutatott, hogy az I. közlés egyértelműen tényállításnak minősül, de az valótlan, mert soha nem vett 85 M forintért kordont. A II. közlés pedig burkolt tényállítást tartalmaz, mert azt sugallja, hogy ellopta a pénzt. Vitatta közszereplői státuszát és előadta, hogy amennyiben közszereplő lenne, akkor se lehetne alappal bűncselekmény elkövetésével vádolni.

[6] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Elismerte, hogy a műsorban a felperes által állított közléseket tette. Előadta azonban, hogy a felperes közpénzekkel gazdálkodik, így működése közügynek minősül. A közügyek szabad megvitatását biztosító alapjog gyakorlása a Ptk. 2:44. §-ának (1) bekezdése alapján a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét korlátozhatja. Elismerte, hogy az I. közlés tényközlés, amely azonban - az összegszerűség esetleges pontatlansága ellenére - megalapozott, mert a tévedés a felperes megítélése szempontjából közömbös. A II. közlést véleménynyilvánításnak tekintette, amely nem sérti a felperes jóhírnevét. Annak alanya nem is lehet a felperes, ugyanis a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) személyi hatálya nem terjed ki a jogi személyekre, bűncselekmény elkövetője kizárólag természetes személy lehet. A felperesre egyéként is a közszereplőkre vonatkozó speciális szabályok alkalmazandóak, a sérelemdíj összegére illetően pedig a felperes keresete semmilyen indokolást nem tartalmaz.

[7] Az elsőfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.21.116/2019/4. számú, az ügyben korábban hozott 38.P.20.331/2019/16. számú elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező végzése folytán megismételt eljárásban hozott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperes részére 381.000 forint perköltséget, és az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára az állam javára 140.000 forint le nem rótt illetéket.

[8] Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes által sérelmezett alperesi közlések tartalma a perben nem volt vitás. Így azt vizsgálta, hogy a sérelmezett közlések megvalósították-e a jóhírnév sértést. Az I. közlést a felek egyező előadása alapján maga is tényállításnak tekintette. Kifejtette azonban, hogy az alperes a valóságnak megfelelően nyilatkozott a felperes eszközbeszerzéseinek tényét illetően, az összegszerűséget érintő pontatlanság pedig a közlés tartalmi megítélése szempontjából irreleváns volt. Ezért a PK 12. számú állásfoglalás II. pontja alapján arra a következtetésre jutott, hogy összességében nem minősül valótlannak. Erre tekintettel annak sem tulajdonított jelentőséget, hogy az alperes milyen lépéseket tett állításai megalapozása érdekében.