A Debreceni Ítélőtábla Pf.20333/2016/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 206. §, 217. §, 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. § (2) bek.] Bírók: Bakó Pál, Csikiné dr. Gyuranecz Márta, Pribula László

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Törvényszék P.22113/2015/15., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20333/2016/4.*

***********

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.I.20.333/2016/4. szám

A Debreceni Ítélőtábla a Kummer Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kummer Ákos ügyvéd, képviselt I.ű felperes neve (címe és II.rendű felperes neve (címe. rendű felpereseknek - a Vaskó Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Vaskó Tamás ügyvéd, címe)iselt alperes neve () alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Miskolci Törvényszék 21.P.22.113/2015/15. számú ítélete ellen az alperes által 16. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben és akként változtatja meg, hogy mellőzi az I. és a II. rendű felperesek elsőfokú eljárási illeték megfizetésében marasztalását, és az alperes által az államnak fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 72 000 (Hetvenkétezer) forintra felemeli; egyebekben az ítéletet azzal a szövegezésbeli pontosítással hagyja helyben, hogy az alperes a felperesek jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát a 2015. július 23. napján a Y oldalán közzétett és X Televízió által közvetített sajtótájékoztatóján tett valós tények azon hamis színben történő feltüntetésével sértette meg, amely szerint az I. és II. rendű felperesek saját fizetésük növelése érdekében jogtalanul, csalással kívántak maguknak nyelvpótlékot igényelni.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. és a II. rendű felperes részére személyenként 6 350 (Hatezer-háromszázötven) forint összegű másodfokú perköltséget, valamint az államnak - külön felhívásra - 72 000 (hetvenkétezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A 2005. óta angol nyelvből komplex középfokú nyelvvizsgával rendelkező II. rendű felperes X város polgármestere; az I. rendű felperes a város alpolgármestere; az alperes a város önkormányzati képviselő-testületének tagja.

A képviselő-testület a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) a polgármesterek idegennyelv-tudási pótlékra jogosultságáról rendelkező, 2014. december 12. napjától hatályos 225/L. §-ának (1) bekezdése alapján ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a 18/2015. (I.29.) számú határozatot, amely a polgármester illetményét havi bruttó 621 500 Ft, költségtérítését havi bruttó 93 225 Ft; valamint a 19/2015. (I.29.) számú határozatot, amely az alpolgármester illetményét havi bruttó 497 200 Ft, a költségtérítését havi bruttó 74 580 Ft összegben állapította meg.

A Megyei rmányhivatal a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkárának szakmai véleményére hivatkozva 2015. április 13-án, majd a jegyző szakmai állásfoglalás iránti kérelmére 2015. június 23-án arról tájékoztatta X Város Önkormányzatát, hogy a helyes jogszabály-értelmezés szerint nincs lehetőség a polgármesteri illetménynek az idegennyelv-tudási pótlékkal történő emelésére. A tájékoztatás alapján a képviselő-testület ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a 215/2015. (VII.23.) számú határozatot, amely visszamenőleg a polgármester illetményét havi bruttó 598 300 Ft, a nyelvpótlékát havi bruttó 23 190 Ft, a költségtérítését havi bruttó 89 745 Ft; valamint a 216/2015. (VII.23.) számú határozatát, amely visszamenőleg az alpolgármester illetményét havi bruttó 478 600 Ft, a költségtérítését havi bruttó 71 790 Ft összegben állapította meg.

Az alperes 2015. július 23-án, a képviselő-testületi ülést követően, saját Y oldalán, majd X Televízió által közvetített sajtótájékoztatóján, többek között, a következő közléseket tette: "A városvezetés saját fizetésének minden áron való növelésére még a szabálytalanságtól sem riad vissza. A Polgármester és az Alpolgármester jogtalan nyelvpótlékkal próbálkoztak, de a Kormány Hivatal törvényességi felügyelete megakadályozta a csalást. Magyarázkodnak de a tény az tény."

A felperesek keresetükben kérték annak a megállapítását, hogy az alperes a fenti közléseivel megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogaikat; kérték az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint kötelezését elégtétel adására és sérelemdíj címén javukra személyenként 400 000 Ft tőke és 2015. július 24-től járó törvényes késedelmi kamatai megfizetésére.

Az alperes a közéleti szereplőkkel szemben megfogalmazott véleménynyilvánítási jogának gyakorlására hivatkozva a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság 15. sorszámú ítéletével megállapította, hogy az alperes a 2015. július hó 23. napján a Y-on közzétett, és X Televíziónak adott sajtótájékoztatóján tett valótlan kijelentésével, miszerint az I. és II. rendű felperesek saját fizetésük növelése érdekében jogtalanul, csalással akartak maguknak nyelvpótlékot megállapítani, megsértette a felperesek jóhírnévhez fűződő jogát. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, és kötelezte, hogy 15 napon belül az I. és II. rendű felpereshez intézett levelében a fentiek miatt a jogsértést elismerve, fejezze ki sajnálkozását. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek személyenként 15 napon belül 200 000 Ft tőkét, valamint a tőke után 2015. július 24. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatait, valamint 10 000 Ft perköltséget, ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. Az I. és II. rendű felpereseket személyenként 8 000 Ft, az alperest 32 000 Ft eljárási illeték az államnak külön felhívásra megfizetésére kötelezte.

Az ítélet indokolása a Ptk. 2:42. §-ának (2) bekezdése, 2:43. §-ának d) pontja, és 2:45. §-ának (1) bekezdése felhívásával úgy foglalt állást, hogy az alperes azon közlése, hogy a felperesek saját fizetésük növelése érdekében jogtalanul, csalással akartak maguknak nyelvpótlékot megállapítani - a véleménynyilvánítás és a tényállítás elhatárolásának jogalkalmazói értelmezése alapján - olyan valótlan ténymegállapítás, amely a felperesek jóhírnevét sérti. Ezzel szemben a II. rendű felperes a perben csatolt nyelvvizsga bizonyítványával igazolta pótlékra való jogosultságát; a képviselő-testület 2015. januárjában a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló megváltozott törvényi rendelkezések értelmezése alapján módosította a felperesek illetményét, és az eltérő jogértelmezést tartalmazó kormányhivatali, minisztériumi állásfoglaláshoz igazodóan végezte el a következő testületi ülésen a felperesek illetményének illetménypótlékkal összefüggő módosítását. Mindezek alapján a jogsértés tényét a Ptk. 2:51. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján megállapította, a jogszabályhely d) pontja értelmében a további jogsértéstől az alperest eltiltotta, míg a c) pontja szerint a kereseti kérelemmel egyezően kötelezte elégtétel adására. A Ptk. 2:52. §-ának (1) bekezdése alapján indokoltnak találta az alperes sérelemdíjban marasztalását. Kiemelte, hogy az alperes valamennyi, a felperesek illetményét tárgyaló testületi ülésen jelen volt, a határozati javaslatokat támogatta, az ebből következő felróhatóság mértékére, a jogsértés súlyára, valamint a hátrányok külön bizonyítás nélkül köztudomású tényként elfogadására tekintettel felperesenként 200 000 Ft összegű sérelemdíjat talált a jogsértés kompenzálására szükségesnek és elégségesnek, ezt meghaladóan utasította el a felperesek keresetét. A Pp. 81. §-ának (1) bekezdése alapján a pernyertesség-pervesztesség a felperesek javára 2/3 - 1/3-ban meghatározott aránya szerint rendelkezett a le nem rótt eljárási illeték, valamint a felek jogi képviseletével felmerült munkadíj, mint elsőfokú perköltség-különbözet viseléséről.