A Szegedi Törvényszék P.22430/2015/31. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 205. §, 209. §, 374. §, 375. §, 523. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §, 213. §] Bíró: Gál Marianna

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK

11.P.22.430/2015/31.

A felperesnek - alperes ellen szerződés érvénytelensége és elszámolás iránt indult perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A felperes és az alperesi jogelőd között 2008. május 20. napján megkötött kölcsönszerződést érvényessé nyilvánítja akként, hogy az éves induló ügyleti kamat mértéke 7,44% (Hét egész negyvennégy század).

Megállapítja, hogy az üzletszabályzat IV/7., IX/2.b., IX/4.a. pontjai érvénytelenek.

Kötelezi az alperest, hogy adja ki a felperesnek 15 napon belül a gépjármű törzskönyvét.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az Államnak külön felhívásra 56.000,- (Ötvenhatezer) Ft le nem rótt eljárási illetéket.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az Államnak külön felhívásra 42.260,- (Negyvenkétezer-kétszázhatvan) Ft le nem rótt eljárási illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 25.400,- (Huszonötezer-négyszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az ítélőtáblához címzett, de a törvényszéknél a felperes írásban, papír alapon 3 példányban benyújtható, míg az alperes elektronikus úton írásban benyújtható fellebbezéssel élhet.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, vagy csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha csak az ítélet indokolása ellen irányul, és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó alperes a fellebbezését nem elektronikus úton terjeszti elő, a fellebbezése hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezést nem nyújtott be és a bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezőt pénzbírsággal sújtja.

A bíróság tájékoztatja a papír alapon kapcsolatot tartó felperest, hogy lehetősége van a fellebbezési eljárásban az elektronikus kapcsolattartást választani, ebben az esetben fellebbezését nem papír alapon, hanem elektronikus úton kell előterjesztenie.

A bíróság részére elektronikus úton a fellebbezést és mellékletét az Országos Bírósági Hivatal útján a kézbesítési rendszer alkalmazásával kell benyújtani - az elektronikus úton kapcsolatot tartó által minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátva vagy az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás útján hitelesítve - az Országos Bírósági Hivatal Elnöke által erre rendszeresített űrlapon, melyet az Országos Bírósági Hivatal a honlapján közzétesz.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperes személyes előadása, a tanú vallomása, valamint a csatolt egyéb okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A felperes, mint kölcsönbevevő és az alperes jogelőde, mint hitelező között 2008. május 20. napján kölcsönszerződés jött létre a 4.007.320,- Ft bruttó vételárú gépjármű finanszírozására. A szerződés 6., 7., 8. pontjai szerint a THM 9,7%, a mértékadó devizanem CHF, az árfolyamváltozás elszámolási módja normál devizakonstrukció. Az alperes jogelőde a gépjármű megvásárlásához 3.007.320,- Ft összegű kölcsönt nyújtott. A felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy megfizet 120 hónapon keresztül havi 37.371,- Ft törlesztő részletet. Az összes törlesztő részletet 4.484.520,- Ft-ban határozták meg.

A szerződés 2. pontja szerint az egyed kölcsönszerződésben nem szabályozott kérdéseket a szerződés elválaszthatatlan részét képező, a az alperesi jogelőd hitelezési tevékenységére vonatkozó üzletszabályzata tartalmazza. A felperes kijelentette, hogy az egyedi kölcsönszerződésben, az annak elválaszthatatlan részét képező opciós és adásvételi szerződésben, valamint az üzletszabályzatban foglaltakat megismerte, megértette és azokat a jelen szerződés aláírásával magára nézve kötelezőnek ismerte el, az üzletszabályzat átvételét a jelen szerződés aláírásával nyugtázta.

A szerződő felek a finanszírozott gépjárműre biztosítéki céllal opciós szerződést kötöttek. Az opciós szerződés 5. és 7. pontjai szerint a hitelező a vételi jogot a jelen szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbevevő maradéktalanul nem teljesítette. A szerződő felek a hitelező javára alapított vételi jog biztosítására a vételi joggal terhelt gépjármű tekintetében elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki.

A hitelező általános szerződési feltételeit tartalmazó, a szerződéskötéskor hatályos üzletszabályzata (a továbbiakban: üsz.) I/25.a., b., c. pontjai szerint kamatváltozás I.: a mértékadó kamatláb pénzpiacon bekövetkezett %-os értékének változása függvényében, a hátralévő törlesztő részletek összegét érintő kamatkülönbözet. Kamatváltozás II. (árfolyamváltozás): a mértékadó árfolyam és a fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam változásának függvényében az alábbi képlet szerint meghatározott kamatkülönbözet: kamatváltozás II. = fizetési kötelezettség × ((fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam / mértékadó árfolyam) - 1). Kamatváltozás III. (árfolyamváltozás): a kölcsönszerződés futamidő lejárta előtti megszűnésekor fizetendő - ki nem terhelt - kamatkülönbözet, amelynek mértéke a szerződés megszűnésének eseteit szabályozó rendelkezésekben külön kerül meghatározásra.

Az üsz. I/17. pont szerint mértékadó devizanem: az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott devizanem. Amennyiben a mértékadó devizanem forint, úgy értelemszerűen a kamatváltozás II.-re és a kamatváltozás III.-ra vonatkozó rendelkezések nem kerülnek alkalmazásra.

Az üsz. I/24. pont szerint mértékadó árfolyam: a mértékadó devizanem vételi árfolyama az egyedi kölcsönszerződés létrejötte napján.

Az üsz. V/6. pont szerint amennyiben a kölcsönszerződésben megjelölt "mértékadó devizanem" nem magyar forint (HUF) a kölcsönszerződés deviza alapú szerződés, amely esetben a kölcsönbevevő vállalja a mértékadó devizanem és a forint közötti árfolyamváltozásból eredő kockázatokat. Az árfolyamváltozás lehetséges mértéke euró esetében a mindenkori intervenciós sáv nagysága alapján limitálható, míg egyéb devizák esetében további kockázatot jelent az adott deviza és az euró keresztárfolyamának változása.

Az üsz. IX/1.c. pont szerint a kölcsönszerződés futamidő lejárta előtti megszűnésének és felmondásának esetei a kölcsönszerződés megszűnése előtörlesztés következtében: a kölcsönbevevő az előtörlesztés értéknapjáig esedékessé vált fizetési kötelezettségein felül az alábbi fizetési kötelezettségeket köteles teljesíteni: az előtörlesztés értéknapján fennálló tőke- és kamattartozást, a szerződésmódosítás díját, az előtörlesztés értéknapjáig meg nem fizetett valamennyi kamatváltozás II.-t és az arra felszámított kamatot, az alábbi képlettel számított kamatváltozás III.-at: az előtörlesztés értéknapján fennálló tőke- és kamattartozás összege × ((az előtörlesztés igénybejelentésének hitelező által rögzített napját megelőző munkanapon aktuális deviza eladási árfolyam / mértékadó árfolyam) - 1).