A Szegedi Ítélőtábla Pf.20390/2017/1. számú határozata elszámolás tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 207. §, 209. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §, 2009. évi CLXII. törvény (Fhtv.) 6. §] Bírók: Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.390/2017/5. szám

A Szegedi Ítélőtábla a Bihari Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Bihari Krisztina) által képviselt felperesnek - a Dr. Kiss László Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Kiss László) által képviselt alperes neve 6720 Szeged, Somogyi Béla u. 19. szám alatti székhelyű alperes ellen a Szegedi Törvényszék 2017. március 23. napján kelt 11.P.22.430/2015/31. számú ítélete ellen a felperes 32. és az alperes 33. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az éves induló ügyleti kamat értéke - helyesen - 9,44 %, a felperes által fizetendő elsőfokú eljárási illeték összege 150 926 (százötvenezer-kilencszázhuszonhat) Ft, az alperes által fizetendő 73 732 (hetvenháromezer-hétszázharminckettő) Ft.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 14 000 (tizennégyezer) Ft másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak az állami adóhatóság felhívására 87 291 (nyolcvanhétezer-kétszázkilencvenegy) Ft fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

A felperes és az alperes jogelődje, a (alperes jogelődje neve) Zrt. (a továbbiakban: alperes) 2008. május 20. napján (kölcsönszerződés száma) számmal jelölt deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek egymással, amely alapján az alperes 3 007 320 Ft kölcsönösszeget folyósított a felperesnek. A felek az egyedi szerződésben rögzítették a havi törlesztő részletek összegét (37 371 Ft), számát (120 hónap), esedékességét, valamint az összes törlesztő részlet összegét (4 484 520). A mértékadó devizanemet CHF-ben, a teljes hiteldíjmutatót 9,70 %-ban határozták meg. A felperes a kamat és az árfolyamváltozás (kamatváltozás I. és kamatváltozás II.) elszámolásának módjaként az ún. normál deviza konstrukciót választotta.

A kölcsönszerződés részét képezte az alperes gépjármű hitelezési tevékenységére vonatkozó (üzletszabályzat 1. jelölése). számú üzletszabályzata (a továbbiakban: Üsz.), amely egyebek között az alábbi - a jelen jogvita és a fellebbezés elbírálása szempontjából releváns - rendelkezéseket tartalmazza:

I.6. pont: "Normál deviza konstrukció: Amennyiben a mértékadó devizanem nem forint, a Kölcsönbevevő a kamatváltozás I. és II-t a Kölcsönbeadó Hirdetménye szerint köteles megfizetni.

- I.17.: "Mértékadó devizanem: az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott devizanem"

- I.22.: "Árfolyam: a Takarékbank Rt. által a mértékadó devizanemre kiemelt ügyfelek számára jegyzett hivatalos forintban kifejezett árfolyam"

- I.23.: "Rendkívüli árfolyamesemény: Rendkívüli árfolyameseménynek minősül az árfolyam szélsőséges mértékű (25 %-ot meghaladó) növekedése a mértékadó árfolyamhoz képest vagy egyéb, a Magyar Nemzeti Bank mint jegybank által foganatosított rendkívüli intézkedés (például intervenciós sáv eltolása, egyéb pénzpiaci szabályok megváltoztatása), amely a forint árfolyamot a jövőben szélsőségesen befolyásolhatja."

- I.24.: "Mértékadó árfolyam: a mértékadó devizanem vételi árfolyama az egyedi kölcsönszerződés létrejötte napján"

- I. 25.: "Kamatváltozás:

b) Kamatváltozás II. (árfolyamváltozás): a mértékadó árfolyam és a fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam változásának függvényében az alábbi képlet szerint meghatározott kamatkülönbözet:

Kamatváltozás II. = fizetési kötelezettség x ((fizetési esedékesség napján aktuális deviza eladási árfolyam /mértékadó árfolyam) - 1.

- IV.7.: "Amennyiben az elsődleges biztosíték opció és az egyedi kölcsönszerződés futamideje 5 évnél hosszabb, úgy Kölcsönbevevő köteles a Hitelező felszólítására - az eredeti feltételekkel egyező tartalommal - ismét vételi jogot engedni, amelynek időtartama legalább a szerződés lejártát követő 3 hónap."

- IV.9.: "Amennyiben a Kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a Hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni."

- V.6.: "Amennyiben a kölcsönszerződésben megjelölt "mértékadó devizanem" nem magyar forint (HUF), a kölcsönszerződés deviza alapú szerződés, amely esetben a Kölcsönbevevő vállalja a mértékadó devizanem és a forint közötti árfolyamváltozásból eredő kockázatokat. Az árfolyamváltozás lehetséges mértéke Euró esetében a mindenkori intervenciós sáv nagysága alapján limitálható, míg egyéb devizák esetében további kockázatot jelent az adott deviza és a Euró keresztárfolyamának változása."

- VI.1.: "A Kölcsönbevevő köteles a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvébe a Hitelező javára - Felek között létrejött szerződésnek megfelelően - a vételi jogot vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező mint a korlátozás jogosultja részére küldje meg".

- XI. 1. pont: Fix deviza konstrukció esetén a kölcsönszerződés futamideje a Felek minden egyéb külön jognyilatkozata nélkül meghosszabbodik a Kamatváltozás I. és a II. fizetésére rendelkezésre álló fizeti határidő időpontjáig.

- XI.4.: "Rendkívüli árfolyamesemény bekövetkezte esetén a Hitelező jogosult az esedékessé vált törlesztőrészletekre jutó kamatváltozás II-t a rendkívüli árfolyamesemény bekövetkeztét követően a kölcsönszerződés futamidejének lejártát megelőzően kiterhelni."

A peres felek a kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg a kölcsön visszafizetésének biztosítására opciós jogot alapítottak a kölcsönösszegből vásárolt gépjárműre. Az opciós szerződés 5. pontja szerint az alperes a vételi jogot a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig az időpontig gyakorolhatja, ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbevevő maradéktalanul nem teljesítette. A felek a vételi jog biztosítására az opciós joggal terhelt gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat is kikötöttek (opciós szerződés 7.) pont). Az opciós szerződés 8. pontja a vételi jog gyakorlásának feltételeit rögzíti, amely szerint az alperes a vételi jogát abban az esetben gyakorolhatja, ha a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben megjelölt bármely esedékességi időpontban - az esedékességet követő 15 napon belül - akár részben, vagy egészben nem tesz eleget valamely fizetési kötelezettségének, továbbá ha a kölcsönszerződés bármely oknál fogva felmondásra kerül.

Az alperes a 2014. évi XL. tv. (a továbbiakban: DH2 tv.) szerinti elszámolást elkészítette, abban az induló ügyleti kamat értékét 9,44 %-ban határozta meg. Az elszámolás felülvizsgáltnak minősül.

A felperes módosított keresetében elsődlegesen a kölcsönszerződés teljes, másodlagosan részleges érvénytelenségére alapítottan kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 170 651 Ft megfizetésére, valamint az (gpjmű frg.rszm.-a) forgalmi rendszámú Ford Focus típusú gépjármű törzskönyvének a kiadására. A szerződés egésze érvénytelenségét a szerződéskötéskor hatályos 1996. évi CXII. tv. (a továbbiakban: Hpt.) 213. § (1) bekezdés a), b), c), d), e) pontjára alapította az ott írt kötelező tartalmi elemek feltüntetésének hiánya miatt. Kifejtette, nem terheli árfolyamkockázat viselésére vonatkozó kötelezettség, mert a kamatkikötés hiánya és a THM valótlan százalékos értékének feltüntetése miatt nem tekinthető a szerződés deviza alapúnak, az árfolyamkockázatról tájékoztatást nem kapott, külön kockázatfeltáró nyilatkozat nem készült. Hivatkozása szerint tisztességtelenek az egyedi szerződés "mértékadó devizanem CHF", "normál deviza konstrukció" kitételei, valamint az Üsz-nek a szerződés deviza alapúságára vonatkozó rendelkezései, különös tekintettel az Üsz. V.6. pontjában foglaltakra, amely feltétel érvénytelenségének megállapítását külön is kérte. A törzskönyv kiadása iránti keresetét az opciós szerződés 5., valamint az Üsz. IV.7. pontja érvénytelenségére alapította. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződés határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítását kérte akként, hogy a kölcsönösszeg és annak jegybanki alapkamata, összesen 3 936 008 Ft megfizetésére köteles, ehhez képest 4 106 659 Ft-ot teljesített, a túlfizetése a visszakövetelt összeg.