A Gyulai Törvényszék P.20043/2007/67. számú határozata kártérítés (VAGYONI és NEM VAGYONI kártérítés) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 180. §, 182. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 355. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 13. §, 77. §] Bíró: Mucsi Erika

Békés Megyei Bíróság, Gyula

12.P.20.043/2007/67.szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Békés Megyei Bíróság dr. Simon D. Gábor ügyvéd ...által képviselt .... I.r.,...II.r., ...III.r., ...IV.r, ...V.r., ...VI.r., és ... VII.r., ... felpereseknek, dr. Tóth Ilona ügyvéd.... által képviselt ...alperes ellen vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetése iránt iránt indított perében - mely perbe dr. Pethő Hajnalka jogtanácsos ... által képviselt ...beavatkozott - meghozta a következő

í t é l e t e t .

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek összesen 1.000.000,- (Egymillió) forint, továbbá a beavatkozónak ugyancsak 1.000.000,- (Egymillió) forint perköltséget.

A bíróság kimondja, hogy 900.000,- (Kilencszázezer) forint kereseti illeték, és 149.680,- (Száznegyvenkilencezer-hatszáznyolcvan) forint állam által előlegezett költség az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, melyet a Szegedi Ítélőtáblához címezve 4 példányban a Békés Megyei Bíróságnál lehet benyújtani.

Az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, ha

a.) a fellebbezés csak a perköltség összegére, vagy viselésére, a meg nem fizetett illetékre, vagy az állam által előlegezett költségre vonatkozik,

b.) a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

c.) a felek ezt kérték.

Az a.)-b.) pontban meghatározott esetekben tárgyalás tartása kérhető.

I n d o k o l á s .

A bíróság a tárgyalás adatai alapján az alábbi

t é n y á l l á s t

állapítja meg.

Az I.r. felperes 5. terhességéből született a III.r. felperes. Az I.r. felperes terhesgondozásra rendszeresen járt, 2002. április 3. napjától 14 alkalommal. Ultrahangos vizsgálatot 7 alkalommal végeztek, az első vizsgálatot is beleértve, a terhesség a számított időtől mintegy egy héttel kisebbnek bizonyult, ezért az ultrahangos terminus a Naegele-számítás által megadott terminushoz képest 2002.november 8-10 körülire változott. Ezzel együtt minden vizsgálat a terhesség megfelelő növekedését bizonyítja, kóros eltérést nem észleltek. A Naegele-féle számítás szerinti terminusra tekintettel az alperes november 8-án megajánlotta az I.r. felperesnek az osztályos befekvést, amit az I.r. felperes családi okok miatt nem fogadott el. Az elvégzett ambulanter vizsgálatokat az alperes negatívnak ítélte meg. Az I.r. felperest az alperes 2002. november 11-én vette fel kórházának szülészeti-nőgyógyászati osztályára. 2002. november 15-én, kb. 11 órától renyhe fájások jelentkeztek, 13 óra 20 perckor spontán burokrepedés következett be, 100 ml tiszta magzatvíz ürült. 13 óra 35 perckor bradycardiás magzati szívműködést észleltek, ekkor CTG controll mellett megfigyelést rendeltek el. A szívműködés rendeződött, 13 óra 50 perckor eltűnt a méhszáj, a magzati koponya a bemeneten áthaladt, majd 14 óra 15 perckor megszületett a III.r. felperes 7/8 Apgar értékkel. A megszületéskor derült ki, hogy a köldökzsinór kétszer szorosan a nyakra csavarodott, és a fej mellé rögzítette a bal kezet is. Az újszülött nem sírt fel, tónustalan volt, a spontán légzés csak az intratracheális és nasalis leszívást követően indult be. Erre tekintettel további kezelésre mentővel az alperes gyermekosztályára szállították. Általános állapota súlyos volt, izomzata, teste hypotóniás volt, fájdalomingerekre renyhén reagált. Jobb oldali tüdejében apró hólyagú, nedves zörejek voltak hallhatóak. Görcsei hátterében agyödéma igazolódott, amit albumin és phenobarbital terápia mellett rendeztek.

A III.r. felperes tónuseloszlási és szabályozási zavara hátterében hypoxiás eredetű agyvelőbántalmat diagnosztizáltak. Mindezek alapján súlyos szülési asphyxiát, meconium aspiratiós syndromát, újszülöttkori görcsöt, hypotermiát, icterus neomatorumot állapítottak meg.

A neurólógiai vélemény szerint a III. r. felperes fejlettsége megkésett, jelenleg is előfordulnak eszméletvesztéssel és végtagrángással járó epilepsziás rohamok.

A felperesek vagyoni és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérték kötelezni az alperest azon az alapon, hogy az alperes az I.r. felperes 2002. november 11-én történt felvételét követő ellátása, valamint szülésvezetése során nem a legnagyobb gondossággal járt el, felróható magatartása összefüggésben áll a III.r. felperes maradandó egészségkárosodásával.

Az alperes és alperesi beavatkozó a kereset elutasítását kérte.

A bíróság a keresetet elutasította.

A felperes keresetét a Ptk. 318. § (1) bekezdésére, 339. § (1) bekezdésére, 355. § (1) bekezdésére, valamint az 1997. évi CLIV törvény 13. §, és 77. § (3) bekezdésére alapította. Kártérítési igénye alapjául arra hivatkozott, hogy amennyiben az alperes helyesen választja meg a szülés módját, nagyobb esély lett volna III.r. felperes súlyos egészségkárosodásának elkerülésére. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság 863. számú elvi határozatára, melynek indokolása szerint orvosilag nincs kétségmentes megállapíthatóság, ezért a jogi bizonyítottság alacsonyabb szinten értendő, az okozati összefüggés jogi fogalmának bizonyítottságához elegendő a kizáró, illetőleg a kizárható, valamint a valószínűsíthető okok bírói mérlegelése a Pp. 206. § (1) bekezdése alapján.

Az alperes és beavatkozó álláspontja szerint az I.r. felperes szülésvezetése során az alperes alkalmazottai minden tekintetben a szakma szabályainak megfelelően jártak el, nem szegték meg sem a Ptk., sem az Egészségügyi Törvény vonatkozói rendelkezéseiben található előírásokat.

A peradatokból megállapíthatóan az I.r. felperes és alperes között sajátos, egészségügyi szolgáltatásra irányuló jogviszony állt fenn. Ez egy gondossági kötelem, melynek tartalma szerint az orvos, illetve a gyógyításban részt vevő egyéb alkalmazottak, az egészségügyi ellátásban résztvevők a szakmai, etikai szabályok, irányelvek betartásával kötelesek eljárni. A megbízási jellegű jogviszonyra tekintettel a felperesek keresete az alperes szerződésszegésén alapul. A szerződésszegésért való felelősség szabályait a Ptk. 318. §-a tartalmazza, mely visszautal a Ptk. 339. § rendelkezéseire.