A Fővárosi Törvényszék P.20489/2016/10. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §] Bíró: Fintha-Nagy Péter László

Fővárosi Törvényszék

...P..../2016/10.

A Fővárosi Törvényszék

dr. Pusztafi Zsófia Mária ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

I.rendű felperes neve(I.r. felperes címe.) I. r. felperesnek

szintén dr. Pusztafi Zsófia Mária ügyvéd által képviselt

II.rendű felperes neve(II.r. felperes címe.) II. r. felperesnek

a Dr. Szabó Patrik Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző ügyvéd: dr. Szabó Patrik) által képviselt

alperes neve(alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jog megsértésének megállapítása és egyéb jogkövetkezmények alkalmazása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 38.100,- (harmincnyolcezer-egyszáz) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi az I. és II. r. felperest, hogy személyenként 18.000-18.000,- (tizennyolcezer - tizennyolcezer) forint eljárási illetéket fizessenek meg az állami adóhatóságbak külön felhívására.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Törvényszéken kell 3 példányban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A Fővárosi Ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve, ha a fellebbező a fellebbezésében, vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

I N D O K O L Á S

A felperesek gyermeke 1-es személy, valamint az alperes élettársak voltak. A kapcsolatból született 1-es személy utónevű 2010 májusában született gyermeket a települési Bíróság a ...P..../2011/55. az alperes nevelésébe és gondozásába helyezte. A bíróság ezen ítéletében rögzítette, hogy az alperes, valamint a felperesek gyermeke között a kiskorú gyermek kapcsolattartásával kapcsolatosan konfliktusok voltak, a kapcsolattartás körében a gyermekkel kapcsolatos dolgok megbeszélése is akadályba ütközött, veszekedésbe fulladt. Előfordult az is, hogy jelen per I. r. felperese nem adta át a gyermeket jelen per alperesének édesanyjának.

Az alperes a 2013. március hó 20. napján és 2013. április hó 3. napján megvalósult kapcsolattartások során a gyermek ruházatába hangfelvevő eszközt helyezett el, a kapcsolattartásról hangfelvételt készített a felperesek hozzájárulása nélkül. Az alperes ezen hangfelvételt 2015. november hó 25. napján települési Hivatalának becsatolta.

A felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes azzal, hogy a 2013. március 20. napja és 2013. április hó 3. napján megvalósult kapcsolattartások során mikor tudtuk és hozzájárulásuk nélkül a gyermek ruhájába rejtett eszközzel rögzítette a felperesek lakóhelyén elhangzottakat megsértette a felperesek képmáshoz és hangfelvételhez fűződő jogát, továbbá megsértette a felperesek fenti jogát azzal, hogy hozzájárulásuk nélkül rögzített hangfelvételt nyilvánosságra hozta, amikor 2015. november hó 25. napján beadványa mellékleteként a települési Hivatalához becsatolta a kapcsolattartási ügyben. Kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására és tiltsa el a további jogsértésektől. Kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest a hangfelvételek megsemmisítésére, valamint kértek, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy személyenként részükre 100.000,- forint kártérítést fizessen meg.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozva, hogy a gyermek érdekében készítette a hangfelvételeket, kiszolgáltatott helyzetben volt. Előadta, hogy a hangfelvételeket nem hozta nyilvánosságra, azokat kizárólag hatósági eljárásban csatolta.

A felperesek kereset nem megalapozott.

A bíróság a tényállást a polgári perrendtartásról 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. § (1) bekezdése alapján a felek nyilatkozata, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján állapította meg.