A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27032/2016/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 24. §] Bíró: Gottlieb László

Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

13.K.27.032/2016/9.

A bíróság a dr. Méhes László ügyvéd (9200 Mosonmagyaróvár, Palánk u. 1., I/14.) által képviselt id. TK I. r. és AGné II. r. felpereseknek - a dr. Nemes-Nagy Boldizsár ügyvéd (fél címe 3) által képviselt Bezenye Község Önkormányzat Képviselő-testülete (9223 Bezenye, Szabadság u. 50.) alperes ellen, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 25.000,- (huszonötezer) forint perköltséget.

Felhívja a bíróság a felperest, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatósága által megjelölt módon fizessen meg 30.000,- (harmincezer) forint feljegyzett illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás:

A bíróság a keresetlevél, az alperes ellenkérelme, a becsatolt közigazgatási iratok és a felperes nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesek, mint vevők, valamint NJ, mint eladó között 2015. július 27. napján adásvételi szerződés jött létre a hrsz.-ú, fásított terület megnevezésű ingatlan vonatkozásában.

A szerződés kifüggesztésre került Bezenye Község Önkormányzat hirdetőtábláján.

A kifüggesztés ideje alatt elfogadó nyilatkozat érkezett SA elővásárlási jogosult részéről. Az önkormányzat jegyzője 2015. december 4. napján megküldte az adásvételi szerződést és az elfogadó nyilatkozat egy példányát az alperes részére jóváhagyás céljából.

A mezőgazdasági igazgatási szerv az eljárás során megkereste a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóságát (a továbbiakban: NAK), hogy a szerződéssel kapcsolatosa állásfoglalást adja meg.

A NAK az állásfoglalásaiban az adásvételi szerződés jóváhagyását a vevők vonatkozásában támogatta, míg az elővásárlásra jogosult vonatkozásában nem támogatta.

Az állásfoglalás indokolása szerint a szerződésnek a vevőkkel való létrejötte sem valósítja meg a Földforgalmi törvény 24. § (2) bekezdésében foglaltakat, a törvény céljainak megvalósulásához hozzájárul. Ezzel szemben az elővásárlásra jogosult esetében rögzítette a NAK, a szerződés vele való létrejötte nem járul hozzá a Földforgalmi törvény azon céljához, hogy a birtokelaprózódások hátrányos következményei ne terheljék a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét. Az adás-vételi szerződésben szereplő fásított terület megnevezésű ingatlan földrajzi elhelyezkedése miatt jobban illeszkedik a vevők gazdaságába. Az elfogadó nyilatkozatot tevő állattartó, takarmányszükségletének kielégítésére a fásított terület nem szolgál, ha azt a művelési ágának megfelelően hasznosítják. Mindezek mellett az állásfoglalás rögzítette, hogy az elővásárlásra jogosult olyan növényeket is termeszt, amelyeket piaci értékesítésre szán.

Az állásfoglalásokkal szemben a felperes kifogást nyújtott be Bezenye Község Önkormányzat Képviselő-testülete alpereshez.

Az alperes a 255/2015. (XI. 26.) számú (1338-13/2015. iktatószámú) határozatával az állásfoglalást megváltoztatta és a támogatta SA elővásárlásra jogosult tulajdonszerzését.

A határozat indokolása szerint az alperesnek nincs tudomása azon köztudomású tényekről, melyek alapján nem támogatta a NAK a tulajdonszerzést, illetve a hivatkozott köztudomású tények nem valósak.

A felperesek a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt keresetet nyújtottak be a bírósághoz, melyben kérték az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését.

A felperesek keretükben hivatkoztak arra, a Képviselő-testület nem jogosult felülbírálni a Földbizottság állásfoglalásának kiadását az Ftv. 23-25. §-ai megsértésének észlelését meghaladó körben. Az alperes nem jogosult átvenni a NAK szerepét és jogosultságát. Mindezek mellett a felperesek hivatkoztak arra, hogy az alperes a részükre a határozatot nem kézbesítette, azt csak 2016. február 19. napján ismerték meg teljes terjedelmében.

Az alperes ellenkérelmében a felperesek keresetének elutasítását kérte.

A felperesek indítványára tekintettel a bíróság az ügyet tárgyalás tartásával bírálta el.

A felperesek keresete az alábbiak szerint nem alapos:

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 7. § (1) bekezdése szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket nem pótolja, továbbá nem pótolja más hatóságok előzetes engedélyét, illetve jóváhagyását, amelyek a jogügylet létrejöttéhez vagy érvényességéhez ugyancsak szükségesek.

A Földforgalmi törvény 23. § (1) bekezdése alapján a mezőgazdasági igazgatási szerv a részére jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adás-vételi szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat először - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi.

A Földforgalmi törvény 24. § (1) bekezdése értelmében a helyi földbizottság - a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésének a beérkezésétől számított - 15 napon belül adja ki az adás-vételi szerződés jóváhagyásának megtagadásához, vagy a jóváhagyás megadásához szükséges állásfoglalását.

Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése alapján a helyi földbizottság az adás-vételi szerződést a köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján, különösen a következő szempontok szerint értékeli:

a) az adás-vételi szerződés alkalmas-e a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésére;

b) megállapítható-e, hogy a felek már e törvény hatálybalépése előtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában, de az adás-vételi szerződést csak a jelen eljárás keretében léptetnék egyikük nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével hatályba;

c) az adás-vételi szerződés jóváhagyása esetén az adás-vételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti, az első helyen álló elővásárlásra jogosult, vagy ha több elővásárlásra jogosult áll az első helyen, akkor valamennyi első helyen álló elvásárlásra jogosult

ca) alkalmas-e az adás-vételi szerződés és a 13. §-ban, illetve a 15. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére,

cb) elnyer-e olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövőben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy