A Kúria Kfv.37834/2016/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 23. §, 24. §, 25. §] Bírók: Dobó Viola, Horváth Tamás, Kalas Tibor

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.IV.37.834/2016/8. szám

A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró,

Dr. Dobó Viola bíró

A felperes: Id. I.rendű felperes neve I.r.

II.rendű felperes neve II.r.

Az I.r. felperes képviselője: Dr. Méhes László ügyvéd

Az alperes: Bezenye Község Önkormányzata

Az alperes képviselője: Dr. Nemes Nagy Boldizsár ügyvéd

A per tárgya: közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: felperesek

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.27.032/2016/9. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria

- a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 13.K.27.032/2016/9. számú ítéletét hatályában fenntartja;

- kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget;

- kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesek, mint vevők, valamint N. J., mint eladó között 2015. július 27. napján adásvételi szerződés jött létre a B. külterület,... hrsz.-ú, fásított terület megnevezésű ingatlan vonatkozásában. A szerződés kifüggesztésre került B. Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) hirdetőtábláján. A kifüggesztés ideje alatt elfogadó nyilatkozat érkezett S. A.elővásárlási jogosult részéről. Az önkormányzat jegyzője 2015. december 4. napján megküldte az adásvételi szerződést és az elfogadó nyilatkozatot az alperes részére jóváhagyás céljából. A mezőgazdasági igazgatási szerv az eljárás során megkereste a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóságát (a továbbiakban: NAK), hogy a szerződéssel kapcsolatosan állásfoglalását adja meg. A NAK az állásfoglalásaiban az adásvételi szerződés jóváhagyását a vevők vonatkozásában támogatta, míg az elővásárlásra jogosult vonatkozásában nem támogatta.

[2] Az állásfoglalás indoklása szerint a szerződésnek a vevőkkel való létrejötte a törvény céljainak megvalósulásával hozzájárul. Ezzel szemben az elővásárlásra jogosult esetében rögzítette a NAK, hogy a szerződés létrejötte nem járul hozzá a földforgalmi törvény azon céljához, a birtok-elaprózódások hátrányos következményei ne terheljék a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét. Az adásvételi szerződésben szereplő fásított terület megnevezésű ingatlan földrajzi elhelyezkedése miatt jobban illeszkedik a vevő gazdaságába. Az elfogadó nyilatkozat tevő állattartó takarmány-szükségletének kielégítésére a fásított terület nem szolgál, ha azt a művelési ágának megfelelően hasznosítják. Mindezek mellett az állásfoglalás rögzítette, hogy az elővásárlásra jogosult olyan növényeket is termeszt, amelyeket piaci értékesítésre szán.

[3] Az állásfoglalásokkal szemben kifogást nyújtottak be Bezenye Község Önkormányzata Képviselő-testülete alpereshez. Az alperes a 255/2015.(XI. 26.) számú (1338-13/2015. iktatószámú) határozatával az állásfoglalást megváltoztatta és támogatta Schmidt Attila elővásárlásra jogosult tulajdonszerzését. A határozat indoklása szerint az alperesnek nincs tudomása azon köztudomású tényekről, melyek alapján a NAK nem támogatta a tulajdonszerzést, illetve a hivatkozott köztudomású tények nem valósak.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperesek a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt keresetet nyújtottak be a bírósághoz, melyben kérték az alperes határozatának a hatályon kívül helyezését, új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését. A felperesek keresetükben hivatkoztak arra, hogy a képviselő-testület nem jogosult felülbírálni a földbizottság állásfoglalásának kiadását a mező,- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 23-25. §-ai megsértésének észlelését meghaladó körben. Az alperes nem jogosult átvenni a NAK szerepét és jogosultságát. Mindezek mellett a felperesek hivatkoztak arra, hogy az alperes részükre a határozatot nem kézbesítette, azt csak 2016. február 19. napján ismerték meg teljes terjedelmében.

[5] Az alperes ellenkérelmében a felperesek keresetének elutasítását kérte, mivel álláspontja szerint jogszabályt nem sértett..

Az elsőfokú ítélet

[6] Az eljáró Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. június 1-jén meghozott 13.K.27.032/2016/9. számú határozatával a felperesek keresetét elutasította. Az ítélet indoklása szerint a földforgalmi törvény 24-25. §-ai értelmében a földbizottság állásfoglalásában az egyes adásvételi szerződéseket a köztudomású tényekre és legjobb ismereteire alapozva értékelte. A képviselő-testület a kifogás elbírálása során a Földforgalmi tv.-nyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 103/A. § (2) bekezdése szerint megváltoztatja a kifogással érintett állásfoglalást, ha annak kiadására a földforgalmi törvény 23-25. §-a megsértésével került sor, egyébként a kifogást elutasítja. Ennek során azt is vizsgálnia kell, hogy a NAK által rögzített indoklás valóságtartalma megállapítható-e. Az alperes a kifogást elbíráló határozatával rögzítette, hogy tulajdonszerzés támogatásának akadályát képező körülmény fennállását nem tudta megállapítani, a NAK állásfoglalásában rögzített köztudomású tények pedig nem valósak. A NAK az állásfoglalása során az értékelését a vevő és az elővásárlásra jogosultak vonatkozásában egységes, a törvényben meghatározott szempontok alapján külön-külön végzi el. Ennek során azt vizsgálja, hogy a tulajdonszerzés támogatásának fennáll-e valamely akadálya. A bíróság szerint ezzel szemben az nem képezi a földbizottság feladatát, hogy több támogatható személy közül kiválassza azt, aki a leginkább "érdemes" a tulajdonszerzésre, akinek a tulajdonszerzése leginkább szolgálja a törvényi célok elérését. Amennyiben több személy támogatására kerül sor, és egyikük esetében sem áll fenn egyéb jogszabályi akadály, a tényleges tulajdonszerzést köztük az elővásárlási jogosultság szerinti sorrend dönti el a bíróság álláspontja szerint.

[7] Az elővásárlásra jogosult tekintetében hivatkozott körülmények, amelyeket a NAK felhozott, a nem-támogatás indokául nem szolgálhatnak. Az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogának jogalapja nem a NAK vizsgálódási körébe tartozik, hanem a mezőgazdasági igazgatási szerv hatáskörébe. Az a hivatkozás, mely szerint az állattartó telep tulajdonosának takarmány-szükségletét biztosító tulajdonszerzéshez a művelési ág megváltoztatása szükséges, a nem-támogatás indokát nem képezheti. E körben az elővásárlásra jogosult csak a tulajdonszerzést követően tudja az adott területet takarmányozási célra használni, amennyiben pedig ennek nem tenne eleget, úgy annak szankcionálása szintén a mezőgazdasági igazgatási szerv feladata.