A Fővárosi Törvényszék K.33584/2011/12. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet 2. §, 10. §] Bíró: Bogdányné dr. Magyar Erzsébet

Fővárosi Törvényszék

8.K.33.584/2011/12.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Tóth Júlia ácsos által felperes (cím.) , a dr. Tóth Sándor jogtanácsos által képviselt BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság(cím., hivatkozási szám: 9024-2/2011/ÁLT.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, mely perbe a dr. Szamosi Katalinügyvéd (S.B.G.K. Ügyvédi Iroda, cím.) által képviselt alperesi beavatkozó.(cím.) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott, meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 20.000,- (azaz húszezer) forint kereseti illetéket az illetékügyben eljáró adóhatóság külön felhívására az államnak fizessen meg.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak 25.000 - 25.000,- (azaz huszonötezer-huszonötezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

indokolás:

A Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság Tűzvizsgálati és Beavatkozáselemzési Főosztálya, mint elsőfokú tűzvédelmi hatóság tűzvizsgálati eljárást folytatott le a 2011. február 11-én, a ... szám alatt keletkezett tűzesettel kapcsolatban. A ...., és a .... számon kiadott tűzvizsgálati jelentésében az első fokú tűzvédelmi hatóság a vizsgálat eredménye alapján a tűz keletkezésének okát villamosenergia gyújtóhatásaként határozta meg.

A tűzvédelmi hatóság határozatával szemben a felperes fellebbezett, a felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az első fokon eljárt hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. A megismételt, elsőfokú eljárást lezáró határozat ellen a felperes ismét fellebbezett, melynek következményeképpen az alperes az elsőfokú döntést a 248-1/2011/ÁLT. számon kiadott határozatával módosította. A felperes az alperesi határozattal szemben keresetlevelet terjesztett elő, melyben arra hivatkozott, hogy nem állapítható meg az érdemi döntés indoka, megalapozottsága, jogszerűsége. A felperes keresetlevelét a Fővárosi Bíróságon 11.K.31.143/2011. számon lajstromozták, mely perben a Fővárosi Bíróság az alperes 248-1/2011/ÁLT számú közigazgatási határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A megismételt eljárásban az alperes az elsőfokú tűzvédelmi hatóság ...., valamint a .... számon azonos tartalommal kiadott tűzvizsgálati jelentését megváltoztatta a 2011. augusztus 9-én kelt 9024-2/2011/ÁLT. számú határozatával. A határozat rendelkező része a vizsgálat eredménye alapján a tűz keletkezésének okát villamosenergia gyújtóhatásaként határozta meg, mely a matracgyártó csarnok termelő egységének déli részén a mennyezett alatt függesztve szerelt világítóberendezésnél, egy kábeltálcában lévő ... típusú kötőelemben keletkezett. A határozat rendelkező része a tűz terjedésére vonatkozóan rögzítette, hogy a tűz hatásaitól leszakadó lámpatest meggyújtotta az alatta található megerősített rugós testek habszivacs elemeit. Az égő habszivacsról a lángok a ragasztósornál lévő 1 m3-es IBC tartályban tárolt fokozottan tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó oldószeres ragasztóra terjedtek át, majd az épületben tárolt nagy mennyiségű éghető anyagra, illetve az épület termelői egységére és raktárrészére. Az alperesi határozat tűzvizsgálati jelentés egyéb tartalmát változatlanul fenntartotta. A határozat indokolása szerint az első fokon eljárt tűzvédelmi hatóság nagy terjedelmű bizonyítást folytatott le, a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet (R.) 2. § (1) és (2) bekezdése alapján elvégezte a jogszabály által meghatározott adatgyűjtést, a tűzeset nagy kiterjedésére figyelemmel több ízben, minden lényeges részletre kiterjedően helyszíni szemléket folytatott le, jegyzőkönyveket vett fel, tanúkat hallgatott meg, vegyész és fizikus szakértőket rendelt ki, a lefoglalt szemletárgyakat megvizsgálta, megvizsgáltatta, a helyszínről videofelvételt, fényképfelvételeket és helyszínrajzokat készített, valamint figyelembe vette a felperes által felkért szakértő véleményét is. A bizonyítási kísérlet keretében vizsgálta az eseményben résztevő anyagok éghetőségét, illetve magyarázatot keresett a gyors tűzterjedésre, mely kísérlethez az alperesi beavatkozó biztosított különböző anyagokat, amelyek azonos típusúak voltak a tűz során megsemmisült csarnokban lévőkkel. A vizsgálat során villamosárammal végzett kísérletre is sor került annak vizsgálatára, hogy a világítási áramkörhöz tartozó kábelben, a villamosátvezetés miatti gyújtóhatás képes-e meggyújtani a kábel szigetelését. Rámutatott arra, hogy az R. 10. § (1) bekezdés szerinti összefoglaló jelentés egy tűzoltósági, belső szakmai dokumentum, mely az R. szerinti tűzvizsgálati céllal készült, melynek első sorban szakmai következtetések levonására kell alkalmasnak lennie. Az összefoglaló jelentés a tűzoltóság, a tűzvédelem fejlesztése céljából és nem az ügyfél, azaz a felperes számára készül. A tűzvédelmi hatóság az R. mellékletének megfelelő tartalmi és formai követelmények alapján összeállított tűzvizsgálati jelentésben dönt a tűzvizsgálati eljárás érdemében, és ezt köteles az ügyféllel, a felperesnek közölni. A döntés formai és tartalmi követelményei is egyértelművé teszik, hogy nem egy Ket. szerinti hagyományos döntés születik a vizsgált tűzeseteknél. A Ket. 73. § (5) bekezdése alapján ugyanis jogszabály elrendelheti, hogy a hatóság a döntését az erre a célra rendszeresített formátumban, a jogszabályban meghatározott adattartalommal adja ki. Az R. 15. § (2) bekezdése alapján a tűzvizsgálati jelentésnek a tűz keletkezésének ok-okozati összefüggéseit és a tűz terjedésére vonatkozó megállapításokat kell tartalmazni rövid, közérthető formában, így a tűzvizsgálati jelentés egy speciális döntésnek minősül, melynek az R. a közigazgatási eljárásokban jellemzően előforduló érvényesi kellékektől eltérő adattartalmát határozza meg.

A határozat rögzítette, hogy a tűz által érintett üzemcsarnokban a műszak 15:00 órakor véget ért, a tűz pedig 19:00 óra után keletkezett, az eltelt négy órai időtartam túl hosszú ahhoz, hogy a tűz a keletkezési hely környezetében hanyagul eldobott dohányterméktől keletkezzen, illetve a négy óra időtartam ahhoz is túl hosszú, hogy a műszak során keletkezett elektromos szikrából (elektrosztatikusságból) keletkezzen a tűz. Figyelembe véve azt azt a tényt, hogy a műszak befejezését követően több, mint négy órával keletkezett a tűz, és az elektrosztatikus feltöltődés miatti keletkezési ok kizárt, ezért az alperes álláspontja szerint a felperes által indítványozott anyagmaradványok további vizsgálata, illetve a tárgyszakértő kirendelése szükségtelen volt. Az eljárás kezdeti szakaszában keletkezett helyszíni szemle jegyzőkönyvben tett megállapítás az eljárás további szakaszában is vizsgálatra került, és a rendőrség sem talált a szándékos tűzokozásra vonatkozó bizonyítékot.