12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelet

a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (2) bekezdésének 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörömben, továbbá a 12-14. §-ok tekintetében az igazságügyi és rendészeti miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A tűzvizsgálat célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére, a mentési beavatkozási feltételek javítására, és hozzájárulnak a jogkövető magatartáshoz.

(2) A tűzvizsgálat során vizsgálni kell:

a) a tűz keletkezésének, terjedésének körülményeit; a tűz keletkezésének helyét, idejét; a tűz keletkezésének ok-okozati összefüggéseit; továbbá a tűzesettel kapcsolatos személyi felelősséget,

b) a tűz keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényesülését, a tűzmegelőzésre vonatkozó előírások érvényesülését,

c) a tűzoltás alapvető feltételeinek meglétét.

2. §

(1) A tűzoltóságok minden tudomásukra jutott tűzesettel kapcsolatban adatgyűjtésre és adatszolgáltatásra kötelezettek.

(2) Kötelezően gyűjtendő adatok:

a) a tűzeset helye,

b) a tűzeset jellege, kiterjedése,

c) a keletkezés ideje (amennyiben nem ismert a pontos keletkezési idő, úgy vélelmezett időt kell megjelölni),

d) a jelzés ideje,

e) a személyi sérülés jellege, mértéke,

f) a lehetséges ügyfél, a tanú adatai (különösen név, elérhetőség) .

(3)[1] A nem illetékességi területen beavatkozó tűzoltóság köteles a (2) bekezdés szerinti adatokat a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltósággal és a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal haladéktalanul távközlési eszköz útján vagy elektronikus úton közölni.

3. §[2]

(1) Hivatalból tűzvizsgálati eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

a) a tűzesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merül fel,

b) a tűzeset következtében haláleset történt,

c) a tűzoltás során beavatkozó tűzoltó 8 napon túl gyógyuló sérülést szenved,

d) a tűzeset minősített riasztási fokozata III-as vagy annál magasabb volt,

e) tömegtartózkodású épületben történt a tűzeset,

f) nem működött valamely telepített aktív tűzvédelmi rendszer, berendezés,

g) a becsült kárérték meghaladja a száz-millió forintot,

h) szakmai vagy egyéb szempontból a megyei katasztrófavédelmi igazgató, a főváros területén a fővárosi tűzoltóparancsnok vagy az országos katasztrófavédelmi főigazgató indokoltnak látja.

(2) A minősített riasztási fokozat megállapításánál a káreset felszámolása során, egy időben helyszínen tartózkodó legnagyobb erő-eszköz alapján megállapítható riasztási fokozatot kell figyelembe venni.

4. §[3]

A Magyar Honvédség létesítményeiben, ingatlanaiban, járműveiben keletkezett tűzesetek vizsgálatában a tűzvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) az érintettek felkérésére szakértőként működik közre.

A tűzvizsgálatot biztosító cselekmények

5. §

A tűzvizsgálati eljárás eredményességének érdekében - amennyiben a tűzvizsgáló nincs a helyszínen - a tűzoltás vezetője a 2. § (2) bekezdésében meghatározott kötelező adatgyűjtésen túl:

a) intézkedik a terület és a bizonyítékok biztonságos, változatlan állapotban történő megőrzésére,

b) jelentésben rögzíti a helyszínre vonatkozó adatokat, információkat, helyszínrajzot és szükség szerint kép- és filmfelvételeket készít.

6. §

(1) A 3. § a)-b) pontjában megjelölt esetekben nyílt vasúti vonalon a vonat vezetője, illetőleg az úton lévő hajón a hajó kapitánya (vezetője) köteles elvégezni azokat a tűzvizsgálatot biztosító cselekményeket, amelyek a forgalom zavartalansága, továbbhaladása (fenntartása) miatt szükségesek és később nem pótolhatók.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján végzett cselekményekről - az annak alapján szerzett adatok közlésével -a vonat vezetője, illetőleg a hajó kapitánya (vezetője) köteles a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságot haladéktalanul tájékoztatni.

(3) A tűzeset szempontjából érdekelt személy, személyek kötelesek változatlanul hagyni, illetőleg lehetőség szerint változatlan formában megőrizni a tűzvizsgálati helyszínt, annak felszabadításáig.

A tűzvizsgálat lefolytatásának szabályai

7. §[4]

(1) A tűzvizsgálatot a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes hatóság végzi.

(2) A tűzvizsgálati eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 42. § (6) bekezdésében foglaltakon túl a hatóság nem vehet részt

a) a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek esetén,

b) a tűzoltás következtében a beavatkozó állomány tagjai közé tartozó tűzoltó meghal vagy 8 napon túl gyógyuló sérülést szenved,

c) ha a tűz által érintett területen (építmény, épület, létesítmény, szabadtér) a hatóság vagy szakhatóság a tűzvizsgálati eljárást megelőzően eljárt vagy eljárás lefolytatását megkezdte.

8. §

(1) A hatóság vezetője tűzvizsgáló készenléti szolgálatot rendelhet el.

(2) A készenléti szolgálat ellátásának szabályait a hatóság vezetője állapítja meg.

(3)[5] Tűzvizsgálat lefolytatására a hatóság vezetője által meghatározott olyan személy jelölhető ki, aki a hivatásos tűzoltóság állományának tagja, és

a) felsőfokú szakmai képzettséggel, tűzvizsgálói tanfolyami végzettséggel, továbbá legalább 3 éves tűzoltási, tűzvizsgálati vagy tűzmegelőzési gyakorlattal rendelkezik, vagy

b) hatályos tűzvizsgálati szakértői engedéllyel rendelkezik.

9. §

(1)[6]

(2) A bizonyítási eljárásban tűzeseti helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemléről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgálat szempontjából lényeges tényezők leírását, a feltárt adatok, bizonyítékok felsorolását, továbbá a szükség szerinti mintavételezés körülményeit, valamint a lefoglalt bizonyítékok megnevezését.

(3) A vizsgálat során értékelni kell:

a)[7] a kárt szenvedett létesítmény, építmény, szabad terület (különösen: erdő, mezőgazdasági terület) tűzvédelmi helyzetét átfogó, valamint összehasonlító módon, figyelembe véve a létesítéskor, illetve az esemény időpontjában érvényben lévő előírásokat,

b)[8] a létesítési és használati előírások teljesítését, a tűzoltóság hatósági, szakhatósági munkájának az építmény, szabad terület tűzvédelmi helyzetére gyakorolt hatását,

c) a tűzeset helyszínének megközelíthetőségét, tűzjelzés lehetőségét, vízszerzési helyeket, a beépített jelző és oltó berendezéseket,

d) a dolgozók, az önkéntes vagy létesítményi tűzoltóság tevékenységét.

(4)[9]

10. §

(1) Az összegyűjtött bizonyítékok felhasználásával a tűzvizsgálati eljárásról összefoglaló jelentést kell készíteni. Az összefoglaló jelentés a tűzvizsgálatról készült szakmai dokumentum, melyet a tűzvizsgáló a vonatkozó szakmai szempontok szerint állít össze.

(2) Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a tűz keletkezésével, terjedésével kapcsolatos ok-okozati összefüggéseket,

b) a sérültek, elhunytak, károsultak adatait,

c) a figyelembe vett és a mellőzött bizonyítási eszközöket, a mellőzés indokolását,

d) valamint mindezek alapján a tűz keletkezési helyére, idejére, okára, a gyújtóforrásra és a személyi felelősségre vonatkozó megállapításokat,

e) a személyek, anyagi javak veszélyeztetettségére vonatkozó megállapításokat,

f) a további intézkedésre tett javaslatokat,

g)[10] a létesítmény, szabad terület tűzvédelmi helyzetének értékelését a 9. § (3) bekezdésében foglaltak alapján,

h)[11] a beavatkozás szakszerűségének elemezését,

i)[12] a legjobb nemzeti gyakorlat kialakítását célzó esetleges észrevételeket.

11. §

(1) Az összefoglaló jelentés alapján a hatóság vezetője szükség szerint intézkedik a vizsgálat vagy a jelentés kiegészítéséről, vagy záradékolja az összefoglaló jelentést.

(2) A záradékolás során a tűzvizsgálat eredményétől függően a hatóság vezetője, amennyiben annak feltételei fennállnak:

a) szóban vagy írásban felhívja az ügyfél figyelmét a követendő szabályok betartására,

b) szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez,

c) tűzvédelmi bírságot szab ki,

d) egyéb hatósági intézkedést kezdeményez az illetékes hatóságnál a tapasztalt jogszabálysértés megszüntetésére (építés, környezetvédelem stb.) .

11/A. §[13]

A hatóság vezetője a tűzeseti helyszíni szemléről szóló jegyzőkönyvet azonnal, a tűzvizsgálatról szóló összefoglaló jelentést elkészülte után haladéktalanul megküldi a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak, a főváros területén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak.

A hatóság és a rendőrség együttműködése a tűzvizsgálatban

12. §

A rendőrség szervei minden tudomásukra jutott tűzesetről az ügyeletük útján haladéktalanul kötelesek a tűzoltóság illetékes szerveit értesíteni.

13. §[14]

(1) A hatóság a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a tűzeseti helyszíni szemléről szóló jegyzőkönyvet, és annak elkészültéig keletkezett egyéb tűzvizsgálati bizonyítékokat azonnal megküldi a rendőrség részére.

(2) A rendőrségtől érkezett megkeresés esetén a hatóság a megkeresés időpontjáig keletkezett tűzvizsgálati bizonyítékokat küldi meg.

(3) A tűzvizsgáló a vizsgálat lezárását követően a tűzvizsgálati jelentést a keletkezett egyéb bizonyítékokkal együtt a kiadmányozási rendnek megfelelően haladéktalanul megküldi a vizsgálatot végző rendőri szervnek.

14. §

A tűzvizsgáló segítséget kérhet az illetékes rendőrkapitányságtól a tűzeset helyszínének biztosítása, a nyomok megőrzése, rögzítése, valamint a tűzeset helyszínén az ügyfelek, tanúk felkutatása, azonosítása, helyszínen tartása céljából.

A tűzesettel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó szabályok

15. §

(1) A tűzvizsgálati eljárás a tűzvizsgálati jelentés kiadásával zárul.

(2) A tűzvizsgálati jelentést a mellékletben meghatározott formátumban és adattartalommal kell kiadni.

(3) A tűzvizsgálati jelentés kiadására az összefoglaló jelentés záradékolását követően kerül sor.

(4)[15] Ha a tűz keletkezésének ok-okozati összefüggései nem állapíthatóak meg vagy nem bizonyíthatóak, akkor azt a tűzvizsgálati jelentésben ismeretlenként kell megjelölni.

(5)[16] A tűzvizsgálati eljárással kapcsolatban - annak befejezéséig - a nyilatkozattétel a 17. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakra terjedhet ki a közreműködő szervekre vonatkozó szabályok figyelembevételével.

16. §

(1) A hatóság a bejelentett tűzesettel kapcsolatban az ügyfél kérelmére tűzeseti hatósági bizonyítványt ad ki.

(2) A tűzeseti hatósági bizonyítvány a tűzvizsgálati eljá-rás lefolytatásától függetlenül a 2. § (2) bekezdés szerinti adatok alapján adható ki.

(3)[17] A kérelem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 35. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza: a tűz keletkezési helyét, idejét, valamint azt az indokot, amely miatt a hatósági bizonyítvány kiadását kezdeményezi.

17. §

(1) A tűzeseti hatósági bizonyítvány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 83. §-ának (3) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

a) a tűzjelzés idejét,

b) a tűzeset helyét és idejét,

c) tűzoltói beavatkozás történt-e,

d) indult-e tűzvizsgálati eljárás,

e) a tűzesetről rendelkezésre álló adatok közül azon adatokat, melyek a tűzeseti hatósági bizonyítvány felhasználása szempontjából szükségesek.

(2) A tűzeseti hatósági bizonyítvány kiadása megtagadható, ha a tűzeset megtörténtének ténye a helyszín megtekintése alapján nem állapítható meg.

Záró rendelkezések

18. §

(1) Ez a rendelet, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, 2007. május 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról szóló 13/1997. (II. 26.) BM rendelet és az azt módosító 37/1999. (X. 27.) BM rendelet.

(2) A rendelet 8. §-ának (3) bekezdése 2008. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

önkormányzati és területfejlesztési miniszter

Melléklet a 12/2007. (IV. 25.) ÖTM rendelethez[18]