A Szentesi Járásbíróság P.20553/2017/29. számú határozata házasság felbontása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:21. §, 4:81. §, 4:82. §] Bíró: Kolbusz Judit

Kapcsolódó határozatok:

*Szentesi Járásbíróság P.20553/2017/29.*, Gyulai Törvényszék Pf.25242/2019/14., Kúria Pfv.20279/2020/8.

***********

... Járásbíróság

...

A ... Járásbíróság dr. ... ... ... ..., ... sz. alatti ügyvéd által képviselt felperes neve ... ..., ... ... sz. alatti felperesnek - dr. ... ... ... ..., ... sz. alatti ügyvéd által képviselt alperes neve ... ..., ... sz. alatti alperes ellen házasság felbontása iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság felperes neve (született: ..., ...., anyja neve: ...) felperesnek és alperes neve (született: ..., ..., anyja neve: ...) alperesnek a ...en, .... napján megkötött házasságát felbontja.

A bíróság megállapítja, hogy a felek 1989. szeptember 01. napjától 2017. december 13. napjáig éltek együtt.

A bíróság felperes neve felperesnek a ..., ... sz. alatti ingatlan használatára vonatkozó jogát megszünteti.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 (tizenöt) nap alatt 20.000,- (Húszezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 (tizenöt) napon belül írásban, elektronikus úton a ... Törvényszékhez címezve, de a ... Járásbírósághoz benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél a fellebbezését nem elektronikus úton terjeszti elő, a fellebbezése hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezést nem nyújtott be és a bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezőt pénzbírsággal sújtja.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés a perköltség viselésére vagy összegére, teljesítési határidőre vonatkozik, a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek ezt kérték.

I n d o k o l á s

A bíróság a rendelkezésre álló iratok, a felek előadása, valamint a meghallgatott tanúk vallomásai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Felek .... napján kötöttek házasságot ...en. A házasság megkötését megelőzően két gyermekük született, ... napján ..., és .... napján ... utónevűek, akik már nagykorúak, önálló életvitelt folytatnak, a tényleges lakóhelyük ..., ... sz. alatti ingatlan.

A felek 1989. szeptember 01. napjától kezdődően éltek együtt, azaz a házasságuk megkötését megelőzően a Vízügyi Igazgatóság által biztosított, a felperes szolgálati lakásában, majd 1997. évben költöztek az általuk épített ..., ... sz. alatti ingatlanba.

A felperes 2013. évben agyvérzést kapott, majd rehabilitációban részesült. 2015. évben a felperes személyiségében, magatartásában jelentős változás történt. A felek között egyre több nézeteltérés bontakozott ki, mely odáig fajult, hogy a felperes társkeresőben hirdetést tett közzé. Ennek eredményeképpen 2017. december 13. napján a felperes elköltözött ...re, .... sz. alá egy hölgy ismerőséhez, akivel hirdetés útján ismerkedett meg.

A felperes több alkalommal a ... Rendőrkapitánysághoz fordult az alperes és gyermekei magatartása miatt, mely eljárások a felperes részéről nem vezettek eredményre.

Felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a házasságukat bontsa fel és a ..., ... sz. alatti ingatlan használatára mindkét felet jogosítsa fel.

Az alperes szintén kérte a házasság felbontását azzal, hogy kérte, hogy a bíróság az alperest jogosítsa fel a ..., ... sz. alatti ingatlan kizárólagos használatára figyelemmel arra, hogy a felperes életvitelszerűen ...en, a .... sz. alatti ingatlanban lakik, ahova önként, a visszatérés szándéka nélkül költözött el.

Ezt követően a felperes módosította a keresetét a közös lakás használatára vonatkozóan azzal, hogy elsődleges kérelme a közös lakás kizárólagos használatára irányult és kérte, hogy a bíróság kötelezze alperest, hogy 15 napon belül a lakást az alperes ingóságaival kiürített állapotban adja birtokba, míg másodlagosan továbbra is a közös használatot kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes nem a véglegesség szándékával és nem is önként, hanem az alperesi magatartás hatására hagyta el az ingatlant és a tulajdoni hányadok javára 60-40%-ban állnak fent.

A felperes keresete részben alapos a házasság felbontására vonatkozóan, míg azon kereseti kérelme, hogy az alperes lakás használatára vonatkozó jogát szüntesse meg a bíróság, alaptalan.