A Szentesi Járásbíróság P.20553/2017/29. számú határozata házasság felbontása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:21. §, 4:81. §, 4:82. §] Bíró: Kolbusz Judit

... Járásbíróság

...

A ... Járásbíróság dr. ... ... ... ..., ... sz. alatti ügyvéd által képviselt felperes neve ... ..., ... ... sz. alatti felperesnek - dr. ... ... ... ..., ... sz. alatti ügyvéd által képviselt alperes neve ... ..., ... sz. alatti alperes ellen házasság felbontása iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság felperes neve (született: ..., ...., anyja neve: ...) felperesnek és alperes neve (született: ..., ..., anyja neve: ...) alperesnek a ...en, .... napján megkötött házasságát felbontja.

A bíróság megállapítja, hogy a felek 1989. szeptember 01. napjától 2017. december 13. napjáig éltek együtt.

A bíróság felperes neve felperesnek a ..., ... sz. alatti ingatlan használatára vonatkozó jogát megszünteti.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 (tizenöt) nap alatt 20.000,- (Húszezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 (tizenöt) napon belül írásban, elektronikus úton a ... Törvényszékhez címezve, de a ... Járásbírósághoz benyújtandó fellebbezésnek van helye.

Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél a fellebbezését nem elektronikus úton terjeszti elő, a fellebbezése hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezést nem nyújtott be és a bíróság az elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbezőt pénzbírsággal sújtja.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés a perköltség viselésére vagy összegére, teljesítési határidőre vonatkozik, a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek ezt kérték.

I n d o k o l á s

A bíróság a rendelkezésre álló iratok, a felek előadása, valamint a meghallgatott tanúk vallomásai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Felek .... napján kötöttek házasságot ...en. A házasság megkötését megelőzően két gyermekük született, ... napján ..., és .... napján ... utónevűek, akik már nagykorúak, önálló életvitelt folytatnak, a tényleges lakóhelyük ..., ... sz. alatti ingatlan.

A felek 1989. szeptember 01. napjától kezdődően éltek együtt, azaz a házasságuk megkötését megelőzően a Vízügyi Igazgatóság által biztosított, a felperes szolgálati lakásában, majd 1997. évben költöztek az általuk épített ..., ... sz. alatti ingatlanba.

A felperes 2013. évben agyvérzést kapott, majd rehabilitációban részesült. 2015. évben a felperes személyiségében, magatartásában jelentős változás történt. A felek között egyre több nézeteltérés bontakozott ki, mely odáig fajult, hogy a felperes társkeresőben hirdetést tett közzé. Ennek eredményeképpen 2017. december 13. napján a felperes elköltözött ...re, .... sz. alá egy hölgy ismerőséhez, akivel hirdetés útján ismerkedett meg.

A felperes több alkalommal a ... Rendőrkapitánysághoz fordult az alperes és gyermekei magatartása miatt, mely eljárások a felperes részéről nem vezettek eredményre.

Felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a házasságukat bontsa fel és a ..., ... sz. alatti ingatlan használatára mindkét felet jogosítsa fel.

Az alperes szintén kérte a házasság felbontását azzal, hogy kérte, hogy a bíróság az alperest jogosítsa fel a ..., ... sz. alatti ingatlan kizárólagos használatára figyelemmel arra, hogy a felperes életvitelszerűen ...en, a .... sz. alatti ingatlanban lakik, ahova önként, a visszatérés szándéka nélkül költözött el.

Ezt követően a felperes módosította a keresetét a közös lakás használatára vonatkozóan azzal, hogy elsődleges kérelme a közös lakás kizárólagos használatára irányult és kérte, hogy a bíróság kötelezze alperest, hogy 15 napon belül a lakást az alperes ingóságaival kiürített állapotban adja birtokba, míg másodlagosan továbbra is a közös használatot kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes nem a véglegesség szándékával és nem is önként, hanem az alperesi magatartás hatására hagyta el az ingatlant és a tulajdoni hányadok javára 60-40%-ban állnak fent.

A felperes keresete részben alapos a házasság felbontására vonatkozóan, míg azon kereseti kérelme, hogy az alperes lakás használatára vonatkozó jogát szüntesse meg a bíróság, alaptalan.

A bíróság élve az rPp.206.§-ban írt mérlegelési jogával, azt állapította meg, hogy felperes nyilatkozatai ítéletének alapjául kétséget kizáróan nem szolgálhatnak. A felperes több alkalommal ellentmondó nyilatkozatot tett. Ilyen nyilatkozata volt az elköltözésére vonatkozóan, miszerint először akként nyilatkozott, hogy ...en, a .... sz. alatt is szokott aludni (5. sz. jegyzőkönyv 3. oldal), majd akként nyilatkozott, hogy "...on és ...en lakom már január óta" (16. sz. jegyzőkönyv). Itt azt is nyilatkozza, hogy nem önszántából ment el és nem véglegesen, illetve azt, hogy be sem engedik a lakásba. Majd a ... tanú vallomására már azt nyilatkozza, hogy csak ...on, a testvérénél alszik és azt követően, hogy a bíró felolvasta a már hivatkozott 5. sz. jegyzőkönyv 3. oldalán rögzített nyilatkozatát, azt fenntartotta, majd bíró azon kérdésére, hogy a nyilatkozatok között ellentmondás van, a felperes akként nyilatkozik, hogy "Ja, igen, nem volt egész a mondat, mert nappal is lehet aludni." (26. sz. jegyzőkönyv 7. oldal közepe).

Ezen túl, ahogy a felperes maga is nyilatkozta, tíz alkalommal indított valamiféle eljárást az alperessel, illetve gyermekeivel szemben.

A .... sz. alatt általa indított megelőző távoltartáson tartózkodási helyeként ..., .... sz. alatti ingatlan került megjelölésre.