A Kúria Kvk.37354/2018/2. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. §, 144. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) IX. cikk (1) bek.] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Márton Gizella, Rothermel Erika

A határozat elvi tartalma:

A választási plakát felülragasztásának tilalma.

***********

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.II.37.354/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke

Dr. Rothermel Erika előadó bíró

Dr. Márton Gizella bíró

A kérelmező:

Képviselője:

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a alperes neve

514/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a alperes neve 514/2018. számú határozatát helybenhagyja.

A feljegyzett eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] F.Gy. beadványozó (a továbbiakban: Beadványozó) 2018. március 13-án kifogást terjesztett elő a Budapest 16. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Kifogásában előadta, hogy Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata (jelen eljárásban: kérelmező) megsértve a választási eljárásról szóló 2013. XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontját, 144. § (2), (3), (5) és (6) bekezdéseit a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: Fidesz) által a Budapest XIX. kerület Nádasdy és Zoltán utca kereszteződésében (Zoltán utca 42-48-at jelző utcatábla felett), közterületen elhelyezett választási plakátot felülragasztotta, mely állapot 2018. március 12-én is fennállt.

[2] A Beadványozó ismertette a kifogásolt tevékenység előzményeit, mely szerint Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatának képviselő-testülete 2018. január 1. napjával a 41/2017.(XII.12.) önkormányzati rendeletével úgy módosította a 9/2013.(III.29.) számú önkormányzati rendeletét (a továbbiakban Rendelet), hogy a kerületben ne lehessen kihelyezni gyűlöletkeltésre alkalmas plakátot. Az érintett plakátok minősítéséről végső soron a polgármesternek kell döntenie, a döntés szempontjairól tájékoztatás nem került közzétételre. Ezen előzmények után történt a választási plakát felülragasztása azzal a szöveggel, hogy az Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata Képviselő-testületének rendelete értelmében "gyűlöletkeltésre alkalmas". A Beadványozó szerint a plakát felülragasztása sérti a Ve. 1.§ (2) bekezdését 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontját, továbbá a 144. § (2), (3), (5) bekezdését. Hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.307/2014/3. számú döntésére.

[3] Az OEVB a kifogásról nem döntött, azt a alperes nevehoz (a továbbiakban: NVB) elbírálásra felterjesztette.

A alperes neve határozata

[4] Az NVB a 2018. március 16-án kelt 514/2018. számú határozatában a kifogásnak helyt adott, valamint Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzatát és Gajda Péter polgármestert a további jogsértéstől eltiltotta.

[5] Az NVB határozatában rögzítette, hogy az érintett plakáton négy politikai párt vezetője és részben a 2018. évi választáson megnevezett miniszterelnök-jelöltje látható, azzal az állítással, ha lenne rá lehetőségük, akkor lebontanák a Magyarország déli határán húzódó határzárat. A plakát célja a választópolgári akarat befolyásolása és erre alkalmas is, vagyis az választási plakátnak minősül. A plakáton elhelyezett impresszumból megállapítható, hogy az a Fidesz támogatására ösztönöz. A Ve. 144. § (2) bekezdése értelmében kampányidőszakban a jelöltek és jelölő szervezetek bejelentés és engedély nélkül készíthetnek plakátokat és azokat - néhány, a Ve.-ben meghatározott kivétellel - korlátozás nélkül elhelyezhetik. A Ve. az önkormányzat korlátozó szabályozásának lehetőségét két körben biztosítja. Egyrészt középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezése műemlékvédelmi és környezetvédelmi okból rendeletben megtiltható a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat által. Másrészt a hirdető-berendezés elhelyezésére vonatkozóan, valamint az óriásplakátok tekintetében a közterület-használatról szóló jogszabályokat is alkalmazni kell.

[6] Az NVB rámutatott, hogy a plakát leragasztásra és eltávolításra indokot adó Rendelet nem a fővárosi önkormányzat adta ki, ezért nem tekinthető a Ve. 144. § (5) bekezdése szerinti rendeletnek. A Rendelet 7/B. § (1) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés nem tartozik a Ve. 144. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott körbe. A Rendelet 7/B. §-a ellentétes a Ve. 144. §-ával, ezért azt figyelmen kívül kell hagyni. A megjelölt választási plakát átragasztása a kérelmező figyelmeztető plakátjával, majd annak teljes letakarása sérti a Ve. 144. § (3), (5) és (6) bekezdéseit.

[7] Azzal, hogy kizárólag egy jelölő szervezet plakátja került felülragasztásra, illetve teljes letakarásra, az NVB nézete szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelve is sérült.

[8] Az NVB utalva több alkotmánybírósági határozatra kifejtette, hogy a Rendelet szerinti szabályozás nem csak a választási, hanem egyéb plakátok tekintetében is komolyan felveti a Rendelet jogszabályba ütközésének lehetőségét, továbbá súlyos alaptörvény-ellenességét.