A Fővárosi Törvényszék P.21795/2017/13. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, (1) bek., 349. §, (1) bek.] Bíró: Gál Zsófia Lívia

Fővárosi Törvényszék

...P.../2017/13.

A Fővárosi Törvényszék

dr. Szabó István ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a dr. Timár Anikó ügyész által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

sérelemdíj iránt indult perében meghozta a következő

Í t é l e t e t

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet ennél a bíróságnál kell elektronikus úton, vagy nem elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon benyújtani.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

A Fővárosi Ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s

A települési Nyomozó Ügyészségen 2004. december 2-án Ny. .../2004. számon büntetőeljárás indult 1-es személy és társai ellen fontosabb ügyben intézkedő hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt. Az eljárás során a felperest 2005. április 19-én gyanúsítottként hallgatták ki a lakóhelye szerinti megye Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál, mivel megalapozottan gyanúsítható volt azzal, hogy a települési Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaság-tudományi Karának vadgazda-mérnök szakos hallgatójaként 1-es személy egyetemi tanár alapítványát a cégén, a 1-es cég neve Kft.-n keresztül 2001-től 2004-ig 1.800.000,- forinttal támogatta és ennek ellenében 1-es személy az egyetemi felvételét és tanulmányi előmenetelét elősegítette.

A felperes ellenvetéssel élt a gyanúsítotti kihallgatás ellen, melynek az eljáró nyomozó ügyészség helyt adott azzal, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok önmagában bűncselekmény megalapozott gyanúját nem keltették.

A települési Nyomozó Ügyészség 2005. február 28. és 2005. május 28. között 1-es személlyel szemben titkos adatszerzést folytatott, melynek során további bizonyítékok merültek fel, erre tekintettel a felperest 2005. június 13-án ismét gyanúsítottként hallgatták ki. A nyomozás alapján 2006. május 17. napján került sor a vádirat benyújtására a 2-es megye Megyei Bíróságra, ahol 2012. május 3. napján született elsőfokú ítélet. A települési Törvényszék 7.B.365/2006/164. sorszámú ítéletével a felperest felmentette az ellene emelt vád alól bizonyítékok hiányában, mely ítéletet a települési Ítélőtábla 2013. szeptember 3-án Bf.I.186/2013/13. szám alatti végzésével helybenhagyta.

A felperes végleges keresete szerint 45 millió forint vagyoni és 15 millió forint nem vagyoni kártérítés, valamint a felmentő ítélet jogerőre emelkedésétől számított törvényes késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 339.§-a, 349.§ (3) bekezdése alapján közhatalom gyakorlásával okozott kár megtérítése jogcímén. Hivatkozása szerint a meggyanúsítására jogszabály ellenére került sor, tekintettel arra, hogy kellő bizonyíték nem állt rendelkezésre, amely megalapozta volna vele szemben az alapos gyanút. Bűncselekményt nem követett el és amennyiben az eljáró ügyészség megfelelően értékelte volna rendelkezésre álló bizonyítékukat, úgy a meggyanúsítására nem került volna sor. Előadta, hogy a települési Nyomozó Ügyészség annak ellenére gyanúsította meg ismételten hivatali vesztegetés bűntette miatt, hogy korábban már meggyanúsították és ezt követően ejtették vele szemben a vádat. Előadta, hogy a települési Törvényszék 2012. május 3. napján kelt ítéletével felmentette, mely ítéletet a települési Ítélőtábla helybenhagyott 2013. szeptember 3-án. Kifogásolta, hogy az ügy kapcsán 7 éven keresztül büntetőeljárás hatálya alatt állt és 2006. június 23. napjától 2010. január 5. napjáig érdemi intézkedésre nem került sor. Kifogásolta azt, hogy a büntetőeljárás során 1-es tanú tanúként hallgatták ki, ugyanakkor a felperessel rossz viszonyban volt, nyilvánvalóan neheztelt rá, azonban az ügyészség az ennek alátámasztásárul szolgáló iratokat nem szerezte be.

A sérelmei körében előadta, hogy a büntetőeljárásra tekintettel magánnyomozói igazolvány meghosszabbítása iránti kérelmét a 2-es települési Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztálya utasította, erre tekintettel elvesztette munkáját. A családi harmóniája megromlott, a házassága tönkrement a büntetőeljárással összefüggésben. 2010-ben felkérték, hogy polgármesterként induljon, de a büntetőeljárásra tekintettel nem tudott eleget tenni a felkérésnek, majd annak jogerős befejezését követően 2014-ben megválasztották polgármesternek. Ugyanebben az évben elnök-igazgatóvá választotta a 2-es cég neve Zrt. Hivatkozott arra, hogy 2005-ben a havi átlagkeresete 330.000,- forint volt, a büntetőeljárás miatt azonban tudásának és végzettségének megfelelő munkát nem talált, erre tekintettel 27.720.000,- forint jövedelemtől esett el, ezen túl ügyvédi munkadíj is merült fel a büntetőeljárással összefüggésben. Polgármesteri fizetése 4.800.000,- forint lett volna, elnök-igazgatói juttatása pedig 12.000.000,- forint. Ezen túl nem vagyoni kára is felmerült, figyelemmel a családi életének tönkremenetelére, illetve arra, hogy a büntetőeljárással összefüggésben pszichiátriai kezelésre szorult. Az eljárás mind fizikailag, mind lelkileg nagyon megviselte, befelé forduló, visszahúzódó, zárkózott lett. A családján belüli megítélése, családfői tekintélye csorbát szenvedett. Korábbi barátai és ismerősei a büntetőeljárás miatt elfordultak tőle, látványosan nem keresték társaságát, a település lakosainak bizalma megingott benne.

A felperes végleges keresete szerint ügyvédi költség címén a keresetét nem tartotta fenn, tekintettel arra, hogy az a büntetőeljárást követően megtérült.