A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20418/2018/4. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §] Bírók: Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.20.418/2018/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szabó István ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. ... (alperes címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. január 23. napján meghozott 22.P.21.795/2017/13. számú ítélete ellen a felperes részéről 14. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására 2.500.000 (Kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A ... Ügyészségen 2004. december 2-án .../2004. számon büntetőeljárás indult dr. P.G. és társai ellen fontosabb ügyben intézkedő hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali visszaélés büntette és más bűncselekmények miatt. Az eljárás során a felperest 2005. április 19-én gyanúsítottként hallgatták ki. A gyanú szerint a ... Karának vadgazda-mérnök szakos hallgatójaként felperes dr. P.G. egyetemi tanár alapítványát a cégén, a K. Kft.-n keresztül 2001-től 2004-ig 1.800.000 forinttal támogatta és ennek ellenében dr. P.G. az egyetemi felvételét és tanulmányi előmenetelét elősegítette. A felperes ellenvetéssel élt a gyanúsítotti kihallgatás ellen, amelynek az eljáró nyomozó ügyészség helyt adott. A ... Ügyészség 2005. február 28. és 2005. május 28. napja között dr. P.G.-rel szemben titkos adatszerzést folytatott, amelynek során további bizonyítékok merültek fel, erre tekintettel a felperest 2005. június 13-án ismét gyanúsítottként hallgatták ki. A nyomozás során alperes írásszakértőt rendelt ki, majd 2006. május 17. napján vádat emelt. 2012. május 3. napján a Debreceni Törvényszék 7.B.365/2006/164. számú ítéletével - többek között - a felperest felmentette az ellene emelt vád alól. A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2013. szeptember 3-án meghozott Bf.I.186/2013/13. szám alatti végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felperes keresetében 45.000.000 forint vagyoni és 15.000.000 forint nem vagyoni kártérítés, valamint a felmentő ítélet jogerőre emelkedésétől számított törvényes késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk. 339. § és 349. § (3) bekezdése alapján. Érvelése szerint a meggyanúsítására jogszabály ellenére került sor, kellő bizonyíték nem állt rendelkezésre, amely megalapozta volna vele szemben az alapos gyanút. A bűncselekményt nem követte el, amennyiben az eljáró ügyészség megfelelően értékelte volna a rendelkezésre álló bizonyítékokat, úgy a meggyanúsítására sem került volna sor. A ... Ügyészség annak ellenére gyanúsította meg hivatali vesztegetés bűntette miatt, hogy korábban már meggyanúsították, majd ejtették vele szemben a vádat. Előadta, hogy a Debreceni Törvényszék 2012. május 3. napján kelt ítéletével felmentette, amely ítéletet a Debreceni Ítélőtábla helybenhagyott 2013. szeptember 3-án. Kifogásolta, hogy az ügy kapcsán 7 éven keresztül büntetőeljárás hatálya alatt állt. 2006. június 23. napjától 2010. január 5. napjáig érdemi intézkedésre nem került sor. A büntetőeljárás során B.S.-t tanúként hallgatták ki, aki a felperessel rossz viszonyban volt, nyilvánvalóan neheztelt rá, azonban az ügyészség az ennek alátámasztásául szolgáló iratokat nem szerezte be.

A büntetőeljárás miatt magánnyomozói igazolványa meghosszabbítása iránti kérelmét a ... Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztálya elutasította, elveszítette a munkáját. A családi harmóniája megromlott, a házassága tönkrement. 2010-ben felkérték, hogy polgármesterként induljon, de a büntetőeljárásra tekintettel nem tudott ennek a kérésnek eleget tenni. 2014-ben megválasztották polgármesternek. Ugyanebben az évben elnök-igazgatónak választotta a T. Zrt. 2005-ben havi átlagkeresete 330.000 forint volt, a büntetőeljárás miatt azonban tudásának és végzettségének megfelelő munkát nem talált, erre tekintettel 27.720.000 forint jövedelemtől esett el, ügyvédi munkadíj is merült fel a büntetőeljárással összefüggésben. A polgármesteri fizetése 4.800.000 forint lett volna, elnök-igazgatói juttatása pedig 12.000.000 forint. Nem vagyoni kára is van, a családi élete ellehetetlenült, pszichiátriai kezelésre szorult. Az eljárás mind fizikailag, mind lelkileg megviselte, befelé forduló, visszahúzódó személyiség lett, családján belüli megítélése, családfői tekintélye csorbult. Barátai, ismerősei a büntetőeljárás miatt elfordultak tőle, a település lakosainak bizalma megingott benne.

Alperes a kereset elutasítását, a felperes perköltségben való marasztalását kérte.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 1.500.000 forint kereseti illetéket.

A keresetet a Ptk. 339. § (1) bekezdése és 349. § (1) bekezdése alapján bírálta el. Az elsőfokú bíróság kifejtett álláspontja szerint, a perben a felperesnek kellett bizonyítania, hogy az alperes jogellenes, felróható magatartásával okozati összefüggésben az általa állított mértékű vagyoni és nem vagyoni kár érte. Felperesnek ekként azt kellett igazolni, hogy a büntetőeljárás során az alperes kirívóan súlyos jogalkalmazási, jogértelmezési hibát vétett.

Rámutatott, a büntetőeljárás sérti a terhelt személyiségi jogait, de az arra jogosított hatóság eljárása nem jogellenes, felróható cselekmény. A törvény csak abban az esetben biztosít kártalanítást, ha a terhelttel szemben kényszerintézkedést alkalmaznak azonban önmagában a büntetőeljárás ténye nem ad alapot a kártalanításra még akkor sem, ha a vád utóbb alaptalannak bizonyult. A perben az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, hogy a nyomozás folytatására jogosult ügyészség a felperes meggyanúsítása során kirívóan súlyos jogalkalmazási, jogértelmezési hibát vétett-e. Kiemelte, a polgári ügyben a kártérítési kereset folytán eljáró bíróságnak nem joga, és nem kötelezettsége a büntető ügyben eljárt hatóságok határozatainak érdemi felülvizsgálata. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes álláspontja szerint a bizonyítékok értékelése nem megfelelően történt, nem ad alapot kártérítési igény érvényesítésére. A bíróság az ügyészség mérlegelési tevékenységét nem vizsgálhatja felül, nem minősítheti jogellenesnek. Az elsőfokú bíróság érvelése szerint a felperes nem vitatta, hogy a büntetőeljárás során a bizonyítékok egy része megalapozta a gyanúsítottkénti minőségét. Minderre tekintettel az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelésének eredményeképpen az ügyészség a gyanúsítás mellett döntött, ez pedig nem tekinthető jogellenes magatartásnak. A büntető ügyben a bíróság megállapította, hogy a vád törvényes volt.