A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31365/2013/23. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 5. §, 7. §, 8. §] Bíró: Gyekiczky Tamás

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

21.K.31.365/2013/23.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a név ( cím.) által képviselt felperes neve (cím.) a dr. Gregor Katalin jogtanácsos által képviselt Egyenlő Bánásmód Hatóság (cím.) alperes ellen hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í t é l e t e t

A bíróság az alperes EBH/706/2013. számú 2013. március 22-én kelt határozatát hatályon kívül helyezi, és az alperest új eljárásra és új határozat meghozatalára kötelezi.

Az alperes személyes illetékmentessége miatt a keresetindításkor le nem rótt eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 360.000.- (háromszázhatvanezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

személy1 (továbbiakban: kérelmező) 2012. szeptember 13-án terjesztett elő kérelmet azzal, hogy a felperes megsértette az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény ( továbbiakban: Ebk. tv.) 5. § b) pontjában foglalt egyenlő bánásmód követelményét az Ebk. tv. 8. § g) pontjában foglalt tulajdonságával (fogyatékosságával) összefüggésben.

A kérelmező azt sérelmezte, hogy a felperes 2012. július 01. napjától megtiltotta a járművein - többek között - az ... típusú ...del történő utazást azzal az indokolással, hogy az veszélyezteti a közlekedésben résztvevő többi utast, valamint a ... használójának biztonságát. A kérelmező előadta, hogy ... betegségben (...) szenved. 2012.-ig mankóval közlekedett, azonban egy súlyos kéztörés kerekesszékbe kényszerítette. Családi okok miatt naponta 20 km-t kell megtennie, amely jelenleg csak elektromos ...jével lehetséges, mivel más típusú kerekesszék nem áll rendelkezésére. A felperes sérelmezett intézkedése miatt napi 4 órát tölt elektromos ...jén a korábbi kb. másfél óra helyett, ez pedig egészségi állapotára rossz hatással van.

A felperes a 2012. október 18-án érdemi nyilatkozatában kifejtette, hogy állásfoglalást kért a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségétől. A Felügyelőség megkeresésének oka az volt, hogy a ..., ... típusú ... KRESZ szerinti besorolása nem egyértelmű, és a szakhatóságok is eltérő állásponton vannak. A Felügyelőség illetékességének hiányát megállapítva a megkeresést a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatalának (továbbiakban: Hivatal) továbbította.

A felperes úgy nyilatkozott, hogy a Hivatal állásfoglalásának beérkezéséig a 16/2012. sz. sérelmezett szolgálati utasítást fenntartja, mivel a kérelmező ...jével anyagi kárt okozott a járművükön. Álláspontja szerint a különböző néven forgalmazott ... különböznek a kézi-, és az elektromos hajtású kerekesszékektől. A perbeli ...del a felhajtás a járműre problémákat okoz, az eszköz kézi mozgatása nem lehetséges, megugrás előfordulhat, amely balesetveszélyes. Hivatkozott az ... típusú ... használati útmutatójára, jóllehet a kérelmező ... típusú járművel rendelkezik. A használati útmutató szerint az eszközt csak korlátozottan tervezték beltéri közlekedésre, mozgó járművön, tömegközlekedésen való közlekedés esetén a ...et rögzíteni kell, a használó nem ülhet rajta. A ... biztonságos rögzítése pedig a járműveiken nem megoldható.

Felhívta arra a kérelmező figyelmét, hogy a kézi hajtású és utcai elektromos kerekesszékek szállítását a járműveken továbbra is engedélyezik.

A felperes csatolta - az eljárás felfüggesztésének megszüntetése után - a Hivatal állásfoglalását. Felhívta a Közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.05.) KPM-BM. együttes rendelet (továbbiakban: KRESZ) 1. számú függelékének II. a) pontját, amely azt rögzítette, hogy a jármű közúti szállító-vagy vontató eszköz, ide értve az önjáró, vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt, vagy hajtott kerekesszék és gépi meghajtású kerekesszék - ha sík úton önerejéből 10 km/h sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközzel közlekedő személyek gyalogosoknak számítanak. Az állásfoglalás szerint a nyilvánosan elérhető elektromos kerekesszékek műszaki ismertetői alapján a kerekesszékek 10 km/h-nál alacsonyabb haladási sebességre képesek, tehát a KRESZ fogalom meghatározása alapján nem járművek, hanem gyalogosok, ezért a gyalogosokra vonatkozó közlekedési és magatartási szabályok irányadók rájuk.

A felperesi álláspont szerint a perbeli elektromos ... használata közben be kell tartani a KRESZ szabályait, azaz gépjárművel szemben a gyalogosokra vonatkozó, gyalogosokkal szemben, pedig a járművekre vonatkozó szabályokat.

Az alperes ezután meghozta a perben támadott EBH/706/2013. számú határozatát. A határozat megállapította, hogy a felperes a kérelmezővel szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét a fogyatékossággal összefüggésben, amikor a 2012. július 01-jétől a 16/2012. számú szolgálati utasítással megtiltotta több járművén - többek között - az ... típusú elektromos ...del történő utazást. A hatóság ezért a határozat kézhezvételétől a jogsértő magatartás jövőbeli folytatását megtiltotta, egyúttal elrendelte a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 90 napra történő nyilvánosságra hozatalát, a ... és a felperes. hivatalos honlapján az eljárás alá vont adatainak kivételével, anonimizált módon, a kezdőlapról közvetlenül elérhetően.

A határozat jogszabályi hivatkozással alátámasztottan, kifejtette, hogy a kérelmező védett tulajdonsága egyértelműen bizonyítást nyert, és az a felperesi magatartás, hogy a kérelmezőt nem engedték közlekedni a felperes. járművein, a védett tulajdonságával összefüggésben áll.

A határozat rögzítette, hogy az Alaptörvény alapján a kérelmezőnek joga van a szabad mozgáshoz, mely magában foglalja a járművön, vagy járművel való helyzetváltoztatás szabadságát, továbbá a vonatkozó jogszabályok szerint joga van ahhoz, hogy állapotának megfelelő önállósággal, a közszolgáltatásokhoz egyenlő eséllyel hozzáférjen, de az utazásban résztvevő többi személynek, szintén joga van a személyi biztonsághoz.

A hatóság álláspontja szerint a felperes nem tudta kellőképpen alátámasztani, hogy a bevezetett korlátozó intézkedés elkerülhetetlen volt, az intézkedés a cél elérésére alkalmas és azzal arányos. Az intézkedés ugyanis korlátozta a kérelmező helyzetváltoztatáshoz és ezzel testi- és lelki egészségéhez fűződő alapvető jogát, mivel a megnövekedett menetidejű napi 4 órás - hideg, hűvös nyirkos időben - elektromos ...del való közlekedés egészségi állapotára rossza hatással volt.

Utalt arra, hogy a használati útmutató szerint a ... mágneses fékkel biztonságosan rögzíthető és elfér a mozgássérültek részére kialakított területen, a használója pedig a ... rögzítése után a jármű ülésére kiültethető. Véleménye szerint ezért a felperes intézkedése a cél elérésére, azaz a többi utas biztonságának védelmére nem volt alkalmas, mivel a kézi hajtású, valamint utcai kerekesszékek használatát a felperes továbbra is engedélyezte járművein, holott annak méretei és rögzíthetősége szempontjából ezek az eszközök, különösen az elektromos kerekesszékek hasonló paraméterekkel rendelkeznek, mint az .... Megállapította, hogy az elektromos kerekesszékek egy része képes 10 km/h közeli végsebességre, akár 20-30 km-en keresztül is és az elektromos ..., az elektromos kerekesszéktől, annak rögzíthetősége, végsebessége, fordulékonysága tekintetében nem mutat olyan releváns eltérést, amely indokolttá tenné a két eszköz közötti különbségtételt.