A Fővárosi Törvényszék G.43463/2015/26. számú határozata szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása (ÁLTALÁNOS szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 164. §, 196. §, 369. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 209. §, 242. §, 261. §, 523. §, 685. §, 1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 111. §, 112. §, 113. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 21. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 206. §, 2014. évi XL. törvény (DH2. törvény) 37. §] Bíró: Kis Tamás

Fővárosi Törvényszék

Gazdasági Kollégiuma

1024 Budapest, Varsányi Irén utca 40-44.

1535 Budapest, Pf. 887.

30.G.43.463/2015/26.

A Fővárosi Törvényszék a Dr. Szabó Balázs Gábor Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe., ügyintéző: Dr. Szabó Balázs Gábor ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Dr. Lindmayer István ügyvéd (alperesi képviselő címe.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000,- (százezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a Fővárosi Törvényszéken benyújtandó, a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, három példányban, írásban előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ezen esetekben a tárgyalás megtartását a fellebbező fél fellebbezésében, a fellebbező fél ellenfele pedig a fellebbezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti. Ugyancsak tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha a felek ezt kérték.

Tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést a másodfokú bíróság, ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. A fellebbezésben új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezést tárgyaláson kívül, a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával bírálják el. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

A jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Ha jogi képviselővel a perorvoslati eljárás során a perorvoslati kérelmet előterjesztő félnek kell rendelkeznie, és a kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, vagy a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.

I n d o k o l á s

Az alperes mint hitelező, a felperes mind adós 2008. január 10. napján "Szerződés ingatlanfedezet mellett nyújtott személyi hitelhez" megnevezésű szerződést kötött; a kölcsönszerződés száma: .... A felek a szerződés I. pontjában rendelkeztek a kölcsönről és kondícióiról. Ennek értelmében megállapodnak abban, hogy a jelen pontban megjelölt ingatlanok fedezete mellett az igénylésben meghatározott finanszírozási igény kielégítése céljára bank az alábbi kölcsönt nyújtja az adósoknak. A finanszírozási igény összege 18.000.000,- Ft, a kölcsön nyilvántartásának devizaneme: svájci frank (CHF), a kölcsön összege 129.165,- CHF, a törlesztőrészletek száma: 240, a szerződéskötési díj 0,- Ft, az adós a szerződéskötési díj összegét a folyószámláján köteles biztosítani, a kölcsön kamatlába változó, jelenlegi értéke évi: 5,4%, az első törlesztőrészlet esedékességének napja: 2008. 02.15, a további törlesztőrészletek esedékessége havonta.

A felek a II. pontban rögzítették a kölcsön biztosítékait. A IV. pont (Vegyes rendelkezések) (1) bekezdésének értelmében a hirdetményben meghatározott összeghatár elérése vagy meghaladása esetén a kölcsön folyósításának feltétele, hogy az adós a kölcsön visszafizetésére irányuló, közjegyző előtt tett, közvetlen bírósági végrehajtás lehetőségére vonatkozó rendelkezést tartalmazó, egyoldalú kötelezettségvállalást a bankhoz benyújtja. A közokiratba foglalás költségei az adóst terhelik. Az adós tudomásul veszi, hogy a terhére fennálló kölcsön- és járuléktartozás tekintetében a banknál vezetett számlái és a bank vonatkozó bizonylatai alapján készített, közjegyzői okiratba foglalt, bank részéről tett nyilatkozatot, vagy közjegyzői tanúsítványt elfogadja, a terhére fennálló kölcsön és járuléktartozás közokirati tanúsításaként, továbbá az adós aláveti magát annak, hogy a terhére fennálló kölcsön és egyéb járuléktartozás mértékét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezésének esetére is, a bank felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa. A (3) bekezdésben foglaltan a jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a bank mindenkori Üzletszabályzatának, lakossági hitelekre vonatkozó Általános Szerződési Feltételeinek és a vonatkozó hirdetményének (a jelen szerződés aláírásával: "ÁSZF-ek") rendelkezései az irányadóak, melyeket felek elfogadnak. A jelen szerződésben szereplő fogalmak az ÁSZF-ben írt jelentéssel bírnak. Az adós a jelen szerződés aláírásával igazolja, hogy átvette, elolvasta, megértette és elfogadja az ÁSZF-ek valamennyi rendelkezéseit, továbbá igazolja, hogy a bank megvitatta vele a szokásos piaci gyakorlattól eltérő, újszerű, vagy a bank felelősségét egyoldalúan meghatározó rendelkezéseket és ezeket tudomásul veszi, illetve elfogadja.

A felek a szerződést 2008. január 10. napján a .... számú közjegyzői okiratba foglalták.

***

Felperes módosított és pontosított, a 18. sorszámú beadványban foglaltak szerint fenntartott keresetében kérte annak megállapítását, hogy a felek közötti kölcsönszerződés 4. pont (1) bekezdésének 3. mondata semmis. A fenntartott kereseti kérelem jogalapját a Ptk. 209/A. § (2) bekezdésében, valamint a 18/1999. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének b) és j) pontjában jelölte meg. Indokolásként előadta, hogy mivel a támadott rendelkezés megfordítja a bizonyítási terhet akkor, ha a szerződéskötést követően esetleg nem ért egyet az adós a bank nyilvántartásával, akkor egy esetleges végrehajtási eljárásban felperesnek kell bizonyítania, hogy nem annyi a tartozása, mint amit a bank állít, ez a megjelölt jogszabályi rendelkezés alapján kimentési lehetőség nélkül azonnal semmis, mivel a bizonyítási terhet megfordító feltétel. A felperes a támadott kikötésben alávetette magát az I. rendű alperes által vezetett könyvekben és nyilvántartásokban foglalt adatoknak, mellyel lemondott arról a lehetőségről, hogy a felek közötti vita esetén kétségbe vonja az I. rendű alperes által meghatározott tartozása összegét. Ez azt jelenti, hogy az I. rendű alperes jogosult a perbeli kikötés, valamint a saját nyilvántartásai révén meghatározni, a követelése összegét és azt közjegyző előtt közokiratba foglaltatni. Ezt a közokiratot, amely tartalmazza az I. rendű alperes által kiszámolt követelés pontos összegét is - a szerződés megkötésekor hatályos Vht. 21. § (1) bekezdése alapján végrehajtási záradékkal lehet ellátni az I. rendű alperes által kérelmére. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a felperes az ily módon ellene indított végrehajtási eljárást, megszüntetni, illetve korlátozni csak akkor tudja, ha az I. rendű alperessel szemben indított perben a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján bizonyítja a Pp. 369. § b) pontjában foglaltakat, azaz azt, hogy az I. rendű alperes követelése részben vagy egészben megszűnt. Főszabályként az I. rendű alperest terheli a követelése pontos összegének bizonyítása, felperes ellen a tartozásának megfizetése iránt indított perben. A perbeli kikötés azonban lehetőséget biztosít az I. rendű alperesnek arra, hogy ezt a bizonyítási terhet - a fentiekben ismertetett módon - a felperes terhére megfordítsa, ezért a kikötés a rendelet 1. § (1) bekezdésének j) pontjába ütközik. Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjába ütközés is megállapítható, mivel kizárólag az I. rendű alperes nyilvántartását tekintette hitelesnek a tartozás meghatározásakor, így feljogosította az I. rendű alperest arra, hogy kizárólag a saját maga nyilvántartásai alapján állapítsa meg, hogy a felperes teljesítését szerződésszerűnek fogadja-e el. Az I. rendű alperes kizárta a perbeli kikötéssel a felperest abból az egyeztetési folyamatból, amelynek célja a felek közötti vita esetén annak megállapítása, hogy a felperes szerződésszerűen teljesíti-e a kötelezettségeit. Azért is semmis a feltétel, mert a bank önkényes értelmezésére ad lehetőséget.