10280/1945. (XI. 13.) ME rendelet

a tűzoltóság és a tűzrendészet újjászervezéséről

A minisztérium az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1945. évi szeptember hó 13. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Az ország területén minden olyan tennivalót amelyet valamely jogszabály a tűzoltóság feladatkörébe utal, az egységes magyar tűzoltóság (alábbiakban: tűzoltóság) tagjai látják el.

(2) Az önkéntes tűzoltó testületek a jelen rendelet hatálybalépésével megszűnnek; vagyonuk a hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségekkel együtt arra a községre, illetőleg városra száll át, amelynek területén működnek. Az önkéntes tűzoltó testületek alkalmazottainak szolgálati jogviszonyában a jelen rendelet hatálybalépésével munkaadóként, a bérleti és haszonbérleti jogviszonyban pedig bérbeadóként és haszonbérbeadóként, illetőleg bérlőként és haszonbérlőként az illető község (város) lép a megszűnő önkéntes tűzoltó testület helyébe.

(3) Az önkéntes tűzoltótestületek javára a telekkönyvbe bejegyzett jogokat a jelen rendelet alapján az érdekelt község, illetőleg város kérelmére külön bekebelezési engedély nélkül kell a község, illetőleg város javára bejegyezni.

(4) A megszűnt Önkéntes tűzoltó testületek vagyonát a község, illetőleg város tűzoltósági célokra köteles használni.

(5) A tűzoltóságnak eddigi jellegük szerint történt elnevezése (hivatásos, önkéntes, köteles és magántűzoltóság) megszűnik.

2. § (1) Az érdekeltek önkéntes jelentkezés vagy hatósági rendelkezés alapján vétetnek fel a tűzoltóság kötelékébe.

(2) A büntető törvények alkalmazása szempontjából a szolgálatban lévő tűzoltót hatósági közegnek kell tekinteni.

(3) A tűzoltóság minden tagja a Tűzoltók Szabad Szakszervezetének tagja lehet.

(4) A tűzoltóságnak az a tagja, akinek a tűzoltói szolgálat nem élethivatása, egyidejűleg más szakszervezetnek is tagja lehet.

(5) Abban a kérdésben, hogy a tűzoltók szolgálatukat illetmény ellenében, vagy anélkül látják-e el. a 4-ik és az 5. § rendelkezései az irányadók.

(6) A tűzoltóságnak az a tagja, aki szolgálatát illetmény nélkül látja el, a természetbeni közszolgáltatások (közmunkakötelezettség, fogat- vagy gépjármű szolgáltatás kötelezettsége stb.), továbbá a tűzrendészeti járulék, valamint a Tűzoltók Szabad Szakszervezete tagsági dijainak fizetése alól mentes és a Tűzoltók Szabad Szakszervezete által nyújtott gazdasági és kulturális előnyökben fokozottabb mértékben részesitendők.

3. § Minden község, továbbá minden megyei és törvényhatósági jogú város köteles tűzoltóságot fenntartani.

4. § (1) Községben a tűzoltóságot önként jelentkezőkből, ilyenek hiánya esetén a tűzoltói szolgálatra alkalmas 18-40 éves férfiaknak tűzoltói szolgálatra hatósági rendelkezéssel való kötelezése által kell megszervezni.

(2) A községi tűzoltóság vezetője a községi tűzoltóparancsnok.

(3) A 10.000 lélekszámon aluli község tűzoltóságának tagjai - a községi tűzoltóparancsnok és a szertáros, továbbá a fontosabb munkát végző s a belügyminiszter által megjelölendő tagok kivételével - illetményben nem részesülnek.

(4) A 10.000 lélekszámon felüli község tűzoltóságának tagjai közül a (3) bekezdés szerint illetményt élvező tagokon felül illetményben kell részesíteni a községi tűzoltóparancsnok helyettesét és a község lélekszámához képest 3-10 tűzoltót is.

5. § (1) A belügyminiszter rendelettel állapitja meg a megyei és a törvényhatósági jogú városi tűzoltóság tagjainak létszámát, valamint azt, hogy a tűzoltóság hány tagját kell illetményben részesíteni.

(2) A városi tűzoltóság szervezése tekintetében a 4. § (1) bekezdésének rendelkezését kell megfelelően alkalmazni.

(3) A városi tűzoltóság vezetője a városi tűzoltóparancsnok.

6. § A belügyminiszter a községeket, továbbá a megyei és törvényhatósági jogú városokat - teherbiróképességük figyelembe vételével - tűzoltóságuk tagjai létszámának emelésére kötelezheti.

7. § (1) Az illetékes szakminiszterek által külön rendeletben kijelölt nagyipari, mezőgazdasági és közforgalmi vállalatok tűzoltóságot kötelesek fenntartani.

(2) Az (1) bekezdésben említett tűzoltóságok tagjait az illetékes szakminiszter javaslatára a belügyminiszter, vagy az általa erre rendelettel felhatalmazott hatóság (szerv) nevezi ki.

8. § (1) Budapest székesfőváros, továbbá Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest megyei városok és Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Csepel, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom. Soroksár községek (az alábbiakban Nagy-Budapest) területén a tűzoltóságokat azonos irányelvek alapján kell megszervezni.

(2) A belügyminiszter által rendelettel megállapítandó esetekben a Nagy-Budapest területén lévő tűzoltóságok magasabb parancsnoki tisztét - mint törvényhatósági tűzoltóparancsnok - a Budapest székesfővárosi tűzoltóparancsnok látja el.

9. § (1) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyének Nagy Budapest területéhez nem tartozó, továbbá a többi vidéki törvényhatóságok területén a 8. § (2) bekezdésében meghatározott magasabb parancsnoki tisztet a vármegyei tűzoltóparancsnok látja el.

(2) Ha a vármegye székhelye törvényhatósági jogú vagy megyei város, a városi tűzoltóparancsnok - a Budapest székesfőváros tűzoltóparancsnoka kivételével - egyúttal vármegyei tűzoltóparancsnok is.

(3) Ha a vármegye székhelye község, külön vármegyei tűzoltóparancsnokot kell kinevezni.

10. § (1) A 9. § értelmében külön kinevezett vármegyei tűzoltóparancsnok vármegyei tisztviselő; szolgálatát az állami tisztviselők VII. fizetési osztályában kezdi.

(2) A vármegyei tüzoltóparancsnoki tisztet is ellátó törvényhatósági jogú és megyei városi tűzoltóparancsnok (8. § (2) bek. és 9. § (2) bek.) feladatkörének ellátásáért költségátalányt kap. A költségátalány összegét a vármegye terhére a pénzügyminiszterrel egyetértőleg a belügyminiszter állapitja meg.

11. § (1) Az ország valamennyi tűzoltóságának főparancsnoki tisztét és a tűzoltósággal, valamint a tűzrendészettel kapcsolatos egyéb tennivalókat az országos tüzoltófőparancsnok látja el; feladatkörét részletesen a belügyminiszter szabályozza.

(2) Az országos tüzoltófőparancsnok az állami tisztviselők V. fizetési osztályába sorozott és közvetlenül a belügyminiszternek alárendelt állami tisztviselő.

(3) Az országos tüzoltófőparancsnok feladatkörének ellátásához szükséges személyzet létszámát és a személyzet szolgálati viszonyát a pénzügyminiszterrel egyetértően a belügyminiszter állapítja meg.

(4) Az országos tüzoltófőparancsnok mellett a Tűzoltók Szabad Szakszervezetének kiküldöttje tanácsadóként működik. A kiküldöttet az országos tüzoltófőparancsnok a tűzoltóság tagjainak személyi, szolgálati és felszerelési ügyében meghallgatni köteles.

12. § A vármegyei tűzoltóparancsnokok és az országos tüzoltófőparancsnok működésének megkezdésével egyidejűleg a tűzrendészeti felügyelői tisztségek és megbízatások megszűnnek. A hivatásos vármegyei tűzrendészeti felügyelők, mint vármegyei tűzoltóparancsnokok tovább működnek.

13. § A tűzoltóságok a belügyminiszter főfelügyelete és ellenőrzése alatt állanak.

14. § A külön vármegyei tűzoltóparancsnokot (9. § (3) bek.) a belügyminiszter, a tűzoltóság tagjait a belügyminiszter, vagy az általa erre rendelettel felhatalmazott hatóság (szerv) nevezi ki.

15. § Községekben a belügyminiszter rendelettel éjjeliőri szolgálati kötelezettséget állapithat meg és az éjjeliőri szolgálat megszervezésének főbb szabályait - különös figyelemmel a tűzvész elleni védelem követelményeire - megállapíthatja. Egyébként a szolgálat szabályozása tárgyban a községek kötelesek a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 3 év alatt szabályrendeletet alkotni.

16. § A belügyminiszter a községeket, továbbá a megyei és törvényhatósági jogú városokat - teherbiróképességük figyelembevételével - tűzvédelmi berendezésük kiegészítésére kötelezheti.

17. § (1) A mezőgazdasági termények közös szérűn való elhelyezésének céljára szükséges ingatlan megszerzésére és megnagyobbitására - ha erre községi vagy városi tulajdonban lévő alkalmas terület rendelkezésre nem áll - a községet és a várost az 1881. XLI. törvénycikkben szabályozott kisajátítási jog illeti meg. A kisajátítást a belügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértve engedélyezi.

(2) A tagosítás vagy más birtokrendezés alkalmával lehetőleg gondoskodni kell az előző bekezdésben meghatározott célra szükséges területeknek a község (város) részére való megszerzéséről.

18. § (1) Tűzrendészet! ügyekben - ha ez a rendelet eltérően nem rendelkezik - a következő hatóságok járnak el:

első fokon kis- és nagyközségekben a járási főjegyző, megyei városban a polgármester, törvényhatósági jogú városban a polgármester által kijelölt tisztviselő, Budapesten a kerületi elöljáró;

másodfokon a törvényhatóság első tisztviselője;

harmadfokon a belügyminiszter.

(2) A belügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy Budapest székesfőváros területén első fokú tűzrendészeti hatóságul a budapesti tűzoltóparancsnokot jelölhesse ki.

(3) A tűzrendészeti felügyeletet működésük területén a vármegyei tűzoltóparancsnok, illetőleg az országos tűzoltófőparancsnok látja el. (8., 9. és 11. §).

19. § (1) A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség és a törvényhatósági tűzoltó szövetségek a jelen rendelet hatályba lépésével megszűnnek.

(2) A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség vagyontárgyainak tulajdonjoga a hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségekkel együtt a jelen rendelet erejénél fogva a magyar államra száll át.

(3) A törvényhatósági tűzoltó szövetségek vagyontárgyainak tulajdonjoga a hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségekkel együtt azokra a törvényhatóságokra száll át, amelynek területén a jelen rendelet hatálybalépésekor működnek.

(4) Ha a vármegye területén lévő több törvényhatóság tűzoltóságai együtt alkották a törvényhatósági tűzoltó szövetséget, ennek ingatlan vagyona az 1943. évben esedékessé vált tűzoltó szövetségi tagsági dijak arányának figyelembevételével, közös tulajdonként az érdekelt törvényhatóságokra száll át; a tulajdoni arányt a belügyminiszter állapítja meg. Ilyen tűzoltó szövetségnek a hitelezőkkel szemben fennálló kötelezettségei az érdekelt törvényhatóságokra egyetemlegesség terhével hárulnak át, ingóvagyonának tulajdonjoga pedig a vármegyei törvényhatóságra száll át.

(5) Az 1. § (3) bekezdésének a telekkönyvi bejegyzéséről szóló rendelkezését a jelen §-on alapuló vagyonátszállás tekintetében megfelelően alkalmazni kell.

(6) A tűzoltó szövetségek alkalmazottainak szolgálati viszonyával a jelen rendelet hatályba lépésével munkaadóként a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség helyébe a magyar állam, a törvényhatósági tűzoltó szövetség helyébe Budapest 8zékesfővá"os, illetőleg az a vármegye lép, amelynek területén a tűzoltó szövetség működött.

(7) A bérleti és a haszonbérleti jogviszonyokban a jelen rendelőt hatályba lépésével bérbeadóként és haszonbérbeadóként, illetőleg bérlőként és haszonbérlőként a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség helyébe a magyar állam, a törvényhatósági tűzoltó szövetség helyébe pedig Budapest székesfőváros, illetőleg az a varmegye lép, amelynek területén a tűzoltó szövetség működött.

(8) A (4) bekezdés esetében a belügyminiszter állapítja meg, hogy az (5) és a (6) bekezdésben említett jogviszonyok tekintetében a vármegyére háruló kötelezettségek teljesítéséhez a törvényhatósági jogú városok milyen mértékben kötelesek hozzájárulni, illetőleg a vármegye a jogviszonyokból eredő jogok átszállása cimén a törvényhatósági jogú városokat milyen mértékben köteles kártalanítani.

20. § A Magyar Országos Tűzoltó Szövetségnek a magyar államra átszálló vagyonát (19. § (2) bek.) a belügyminiszter használatra a Tűzoltók Szabad Szakszervezetének engedi át.

21. § (1) A tűzbiztositással foglalkozó biztosító magánvállalatok kötelesek országos tüzrendészeti járulékot fizetni. Ezek a járulékok a biztosítottakra nem háríthatók át.

(2) A tüzrendészeti járulék alapja a biztosító magánvállalatok belföldi közvetlen biztosítási bruttó díjbevétele.

(3) A tüzrendészeti járulékot a biztosító magánvállalatok az 1944. évi december hó 31. napját követő időre eső díjbevételeik után kötelesek fizetni. Ujabban keletkezett vállalatoknál a járulék fizetési kötelezettség az üzlet megkezdését követő hónap i-vel kezdődik. Megszűnik a fizetési kötelezettség annak a hónapnak a végével, amelyikben a vállalat üzletműködését végleg megszüntette.

(4) A tüzrendészeti járulék kivetési kulcsát - amely 10%-nál nagyobb nem lehet - a pénzügyminiszterrel egyetértve a belügyminiszter állapítja meg.

(5) A vállalat köteles a tüzrendészeti járulékot Biztosító Magánvállalatok állami felügyeletéről szóló rendelkezések értelmében fizetett felügyeleti dijakra megállapított szabályok szerint, negyedévenként a biztosító magánvállalatok állami felügyeleti hatóságnak minden külön felhívás beválása nélkül befizetni és a befizetéssel egyidejűleg a belföldi közvetlen tüzbiztositási bruttó díjbevételek naplókivonatát a felügyelő hatósághoz felterjeszteni.

(6) A járulék biztosítására, behajtására és elévülésére, továbbá a késedelmes fizetés esetében járó késedelmi kamatokra a közadók kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(7) A járulék késedelmes fizetése esetében rendbírság fizetendő. A rendbírság fizetési módjára az 1920. XXIV. tc. 20. §-a irányadó.

(8) A tüzrendészeti járulék, valamint a rendbírság jogossága és mértéke ellen a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye.

(9) Adócsalást követ el, aki az (5) bekezdésben megszabott naplókivonatban tudva olyan valótlan adatot jegyez be, vagy abból tudva olyan való adatot hagy ki, amely alkalmas arra, hogy a tüzrendészeti járulék összege a megállapítottnál kisebbnek mutatkozzék.

(10) A tüzrendészeti járulékot, a késedelmi kamatokat, valamint a bevételek terhire teljesítendő kiadásokat az állami költségvetésben kell előirányozni.

22. § Ha a belügyminiszter valamelyik községet vagy megyei, törvényhatósági jogú várost teherbíró képességén felül közérdekből kötelez tűzoltóságának vagy tűzoltói berendezésének kiegészítésére, az állam a községnek, illetőleg a városnak a teherbíró képességét meghaladó kiadásait - első sorban a 21. §-ban említett tüzrendészeti járulékból - megtéríti.

23. § (1) A tűzoltóság szervezetének részletes szabályait, továbbá a tűzoltói kiképzés és szolgálat szabályait, a tűzoltóság tagjainak felügyeleti és fegyelmi szabályait, a tűzoltóság feladatkörét, a tűzrendészet körében eljáró hatóságok hatáskörét és általában a tűzoltóságra, valamint a tűzrendészetre vonatkozó s ebben a rendeletben nem szabályozott részleteket a belügyminiszter - az érdekelt miniszterekkel egyetértve - rendeletben állapítja meg.

(2) A tűzoltóságok szervezetének és a tűzrendészet körébe tartozó a jelen rendeletben, valamint az előző bekezdésben említett belügyminiszteri rendeletben nem szabályozott kérdéseket a községek, a városok és a vármegyék szabályrendelettel szabályozhatják; a belügyminiszter felhívására ily tárgyú szabályrendeletet alkotni kötelesek.

24. § (1) A községek és a városok a kellő számú tűzöltószemélyzet díjazásával, továbbá a szükséges tűzoltói felszerelés megszerzésével, a meglévő felszerelés karbantartásával és pótlásával járó kiadások részleges fedezéséről községi, (városi) tüzrendészeti járulék szedése utján is gondoskodhatnak.

(2) A tüzrendészeti járulék mértékét a pénzügyminiszterrel egyetértve a belügyminiszter állapitja meg.

25. § (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba; a hatálybalépésével az 1936. X. törvénycikk egész terjedelmében hatályát veszti; úgyszintén hatályukat vesztik mindazok a jogszabályok is, amelyek a jelen rendelettel ellenkeznek, vagy azzal egyeznek.

(2) A jelen rendelet végrehajtásáról az érdekeit miniszterekkel egyetértve a belügyminiszter gondoskodik.

Budapest, 1945. évi október hó 30-án.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök