15/1945. ME rendelet
az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a közalkalmazottak igazolásáról
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által Debrecenben 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás és az 1939. II. tc. 141. §-ában foglalt, a kivételes hatalomról szóló rendelkezés alapján az ideiglenes nemzeti kormány addig is, amig a felállítandó népbiróságok minden népellenes cselekmény elkövetőjét és a háborus bűnösöket felelősségre vonják, fontos közérdekből a közalkalmazottak igazolása tárgyában a következőket rendeli el:
1. §
Minden tényleges szolgálatban álló vagy tényleges szolgálat teljesítése végett visszarendelt nyugállományu közalkalmazottat igazoló eljárás alá kell vonni annak megállapítása végett, hogy az 1939. évi szeptember hó 1. napját követőleg tanusított magatartása sértette-e a magyar nép érdekeit.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány tagjai, politikai államtitkárai és a honvéd vezérkari főnök, valamint az ideiglenes nemzeti kormány által kinevezett főispánok igazoltaknak tekintendők.
Egymagában az a körülmény, hogy a közalkalmazott a német megszállás alatt szolgálatot teljesített és nem politikai okból, hanem félelemből, aggodalomból a vörös hadsereg bevonulása előtt elmenekült, az igazolás megtagadásának okául nem szolgálhat.
2. §
A jelen rendelet alkalmazása szempontjából közalkalmazottnak az állam, a törvényhatóság, város vagy a község közigazgatási, igazságszolgáltatási, közoktatási vagy gazdálkodási tennivalóinak teljesítésére, ugyszintén az állam, a törvényhatóság, a város vagy a község intézeteiben, közintézményeiben, közműveiben vagy üzemeikben való működésre hivatalánál, szolgálatánál vagy különös megbízatásánál fogva köteles személyt kell tekinteni, - ugyanígy a felekezeti iskolák, hivatalok és intézmények alkalmazottait is.
3. §
Minden szolgálati helyétől távollévő közalkalmazott a közlekedési lehetőség teljes kihasználásával haladéktalanul tartozik szolgálati helyén jelentkezni. Azok a közalkalmazottak, akik a vörös hadseregnek szolgálati székhelyükre történt bevonulása időpontjában nem tartózkodtak szolgálati székhelyükön, illetve oda 1945. évi január hó 1. napjáig vissza nem tértek, az igazolási eljárás lefolytatásáig szolgálatukat nem folytathatják, részükre illetményt kifizetni nem lehet.
4. §
Minden, a jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában szolgálatot teljesítő vagy szolgálati helyére visszatért közalkalmazott e rendelet hatálybalépésétől számított 3 napon belül, a később visszatérő közalkalmazott pedig visszatérésétől számított 3 napon belül köteles közvetlen hivatali előljárójához igazoló nyilatkozatot beadni.
E nyilatkozatban a közalkalmazott az 1939. évi szeptember hó 1. napja óta követett politikai magatartását és cselekedeteit, valamint a népellenes törvények és rendeletek végrehajtása során teljesített hivatalos ténykedéseit ismertetni tartozik. Az a közalkalmazott, aki a vörös hadsereg bevonulása alkalmával hivatalát elhagyta, ennek okát, a távolléte alatti magatartását és cselekedeteit, valamint visszatérésének körülményeit is előadni köteles.
Az igazoló nyilatkozatban valótlan adatok előadása vagy lényeges körülmények elhallgatása a nyilatkozat keltétől számított 3 éven belül nyugdíjigény nélküli azonnali elbocsájtást von maga után.
A hivatali elöljáró a hozzá beérkezett igazoló nyilatkozatokat, a saját személyére vonatkozó igazoló nyilatkozattal együtt haladéktalanul eljuttatja az igazolóbizottság elnökéhez.
5. §
Az igazolási eljárás lefolytatása az igazolóbizottság hatáskörébe tartozik.
Minden járásbirósági székhelyen egy igazolóbizottságot kell létesíteni. A főispán köteles a szükséghez képest egy járásbirósági székhelyen több igazolóbizottságot, vagy járásbirósági székhelyen kívül is igazolóbizottságot felállítani.
6. §
Az igazolóbizottságok felállítása a területileg illetékes főispán feladata.
Minden igazolóbizottság hét tagból áll.
Az igazolóbizottság öt tagját a főispán sorsolja ki, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt politikai párt (Demokratikus Polgári Párt, Független Kisgazda Párt, Magyar Kommunista Párt, Nemzeti Paraszt Párt, Szociáldemokrata Párt) helyi szervezetei által javaslatba hozott öt-öt párttag közül. Az igazolóbizottságban így minden politikai párt egy taggal van képviselve.
Amennyiben a felállítandó igazolóbizottság székhelyén valamely fent felsorolt politikai párt működést nem fejtene ki, ez esetben a főispán a felsorolásban nem szereplő más demokratikus pártok által javaslatba hozott öt személy közül, - ilyen párt hiányában pedig a meglévő demokrata pártok által ajánlottak közül sorsolja ki a hiányzó tagot.
A kinevezett öt tag haladéktalanul ülést tart s azon a tagok egyikét a bizottság elnökéül választja. A választás szótöbbséggel történik. Eredménytelenség esetén a főispán jelöli ki a bizottság egyik tagját elnökül.
A bizottság öt tagja ezután behív egy jogi képesítésű tagot, egy tagot pedig annak a közhivatalnak vagy közüzemnek (pl. posta, törvényhatóság, állami üzem stb.) alkalmazottai közül, amely közhivatal vagy közüzem alkalmazottainak igazolása tárgyalásra kerül. Ha a behívandó két tag személyére nézve a bizottság szótöbbséggel megállapodni nem tud, ugy a két tagot a főispán hivja be a bizottság meghallgatása után.
A bizottság tagjai kinevezésük, illetve behívásuk folytán igazoltaknak tekintendők.
A bizottság tagjai kinevezésüket, illetve behívásukat elfogadni kötelesek.
Nem nevezhető ki és nem hívható be az igazolóbizottságba az akit bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt elitéltek. A jelen rendelet alkalmazása szempontjából nem tekintendő, büntetett előéletűnek az aki politikai bűncselekmény vagy a zsidótörvényekben meghatározott valamely cselekmény miatt ítéltetett el.
A bizottság tagja büntetőjogi felelősség mellett irásban köteles, kijelenteni, hogy e rendelkezés értelme szerint büntetlen előéletű.
7. §
Az előző §-ban emlitett politikai pártok a bizottságba küldendő öt párttag névsorát e rendeletről való tudomásszerzéstől számított öt nap alatt kötelesek a főispánnak benyujtani, - aki további 3 napon belül köteles a bizottságot megalakitani.
8. §
A bizottság tagjai működésük megkezdése előtt a főispán előtt esküt, illetve fogadalmat tesznek.
Az eskü szövege a következő:
"Én .................... esküszöm, hogy mint az igazolóbizottság tagja, a tagságból folyó feladatomat elfogulatlanul és csakis a magyar nép érdekeinek szem előtt tartásával fogom ellátni. Isten engem ugy segéljen."
Az a tag, akinek meggyőződése ellenkezik az eskü letételével, a következő fogadalmat teszi:
"Én........................ becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy mint az igazolóbizottság tagja, a tagságból folyó feladatomat elfogulatlanul és csakis a magyar nép érdekeinek szem előtt tartásával fogom ellátni."
Az eskü, illetve fogadalom letételéről a főispán közös jegyzőkönyvet vesz fel.
A behivott bizottsági tagok az igazolóbizottság elnöke előtt tesznek esküt, illetve fogadalmát.
9. §
Az igazolási eljárásból ki van zárva az az igazoló bizottsági tag, aki az igazolás alá vontnak házastársa, volt házastársa vagy jegyese, egyenes ágban rokona vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, házastársának fel- vagy lemenő ágbeli rokona vagy testvére, végül aki az igazolás alá vonttal örökbefogadói, nevelőszülői viszonyban van, illetve gyámja, gondnoka, vagy az volt.
Amennyiben az előző bekezdés alapján vagy más igazolt okból valamely tag az igazolóbizottságban el nem járhat, vagy valamely tag ellen a bizottság által igazolt politikai aggály merül fel, ugy helyette a bizottság elnöke annak a pártnak ajánlottal közül sorsol ki a szóbanforgó ügyben eljáró póttagot, amely pártnak tagja az akadályozott bízottsági tag.
A póttag esküt (fogadalmat) a bizottság elnöke előtt tesz.
10. §
Az igazolóbizottságok működésüket haladéktalanul megkezdeni tartoznak.
11. §
Az igazolóbizottság elnöke legalább 8 nappal az igazolási tárgyalás határnapja előtt az igazolás alá vont közalkalmazottak szolgálati helyén szokásos módon (hírlap, kifüggesztés, kidobolás stb.) közhírré teszi azoknak a közalkalmazottaknak a névsorát, akiknek igazolása tárgyában a bizottság határozni fog. Egyuttal felhívja a lakosságot, hogy mindazok, akik az igazolás alá vont valamelyik közalkalmazottnak olyan magatartásáról vagy cselekményéről bírnak tudomással, amely a magyar nép érdekeit sértette vagy sérti, - ezt és a vonatkozó bizonyítékaikat, tanuikat a bizottság elnökének szóban vagy írásban jelentsék be.
A felhívásnak magában kell foglalnia a bizottság elnökének nevét és lakcímét (hivatali címét), ahová a bejelentés küldendő. - Figyelmeztetni kell a bejelentőket arra, hogy az írásbeli bejelentés csak az esetben képezheti az igazolási eljárás alapját, ha a bejelentő nevét és lakcimét a bejelentésen feltünteti.
A felhívásban közzéteendő az is, hogy a tárgyaláson panaszának előadása végett bárki megjelenhetik.
Szóbeli bejelentésről az elnök jegyzőkönyvet vesz fel, amely a bejelentő nevét és lakcimét, a bejelentett tényt s az arra vonatkozó bizonyítékokat tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bejelentővel alá kell iratni.
12. §
Az igazolóbizottság elsősorban azon közalkalmazottak igazolása tárgyában határoz, akik 1945 január 1-én a vörös hadsereg által felszabadított országrészben szolgálatot teljesítettek. Azokban az országrészekben, amelyek e napon a vörös hadsereg által még felszabadítva nem voltak, az igazolóbizottságok elsősorban a helyükön maradt közalkalmazottak igazolási eljárását folytatják le.
Az előző bekezdésben felsorolt közalkalmazottak ügyeinek tárgyalása zárt ülésben történik. Amennyiben ilyen közalkalmazott ellen bejelentés nem érkezik s a bizottság tagjainak egyike sem bir tudomással az igazolás alá vontnak népellenes magatartásáról vagy cselekményéről, ugy az igazolóbizottság az igazolás alá vont közalkalmazottat határozattal igazoltnak mondja ki.
13. §
Tárgyaláson bírálja el az igazolóbizottság azoknak a közalkalmazottaknak az ügyeit, akik a vörös hadsereg bevonulása előtt szolgálati helyükről eltávoztak, továbbá a visszamaradt közalkalmazottak ügyét is, ha ezt a zárt ülésen a bizottság egy tagja kívánja.
14. §
A tárgyalásra utalt igazolási ügyeket az elnök a bizottság tagjai között arányosan szétosztja. A bizottság tagjai az igazolás alá vont személye felől felvilágosításokat kötelesek beszerezni, az ügy előadójául kijelölt bizottsági tag pedig köteles az igazolás alá vont közalkalmazott magatartására vonatkozó bizonyítékokról gondoskodni, az igazolás alá vontat és az esetleges tanukat a tárgyalásra megidézni.
Az igazolás alá vont meg nem jelenése a tárgyalás megtartásának nem akadálya. Igazolt akadályoztatása esetén a bizottság a tárgyalást egy izben elhalaszthatja,
15. §
A tárgyalás nem nyilvános.
A tárgyalást az elnök vezeti. Az igazolás alá vonthoz és a tanukhoz bármelyik bizottsági tag intézhet kérdéseket. Az igazolás alá vont a tanukhoz kérdéseket intézhet.
A tanukat a kihallgatás előtt figyelmeztetni kell arra, hogy vallomásukat esetleg esküvel vagy fogadalommal kell megerősíteni és a hamis eskü következményeiről fel kell őket világosítani.
A tanu megesketése tárgyában a bizottság csak az összes tanuk kihallgatása után határoz.
A tanuk megesketése csak az esetben rendelhető el, ha a lefolytatott tárgyalás alapján az igazolóbizottság ugy látja, hogy e rendelet 19. § 2. bekezdésének a), b), c) pontjaiban meghatározott valamelyik büntetés alkalmazásának van helye.
Az eskü szövege a következő:
"Én ........................esküszöm a mindenható és mindentudó Istenre, hogy a hozzám intézett kérdésekre az igazat és csakis az igazat vallottam, - semmit, amit az ügyre vonatkozóan tudok, el nem hallgattam. Isten engem ugy segéljen."
A fogadalom szövege a következő:
"Én......................... becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy a hozzám intézett kérdésekre az igazat és csakis az igazat vallottam, - semmit, amit az ügyre vonatkozóan tudok, el nem hallgattam."
16. §
Nem köteles tanúvallomást tenni az aki az igazolási eljárás alá vontnak fel- vagy lemenő ágbeli rokona vagy sógora, oldalrokona unokatestvérig bezárólag, - házastársa vagy jegyese, házastársának testvére, testvérének házastársa vagy aki vele örökbefogadói, nevelőszülői, gyámi vagy gondnoki viszonyban van.
17. §
A tárgyalás csak oly tanuk kihallgatása vagy olyan iratok beszerzése végett halasztható el 8 napnál nem hosszabb időre, amelyek a bizottság székhelyéről idézhetők, illetve beszerezhetők.
A bizottság által bekért iratokat az illetékes hatóságok az esetben is haladéktalanul megküldeni tartoznak, ha a vonatkozó ügy befejezetlen.
18. §
Az igazolás alá vont közalkalmazott a tárgyalásra ugyanazon közhivatalnál működő egy közalkalmazottat vihet magával, aki az ügyre és az eljárás alá vontnak a személyére legjobb tudása és lelkiismerete szerint nyilatkozatot tehet.
19. §
Az igazolóbizottság a következő határozatokat hozhatja:
1. Az igazolási eljárás alá vontat igazoltnak jelenti ki.
2. Amennyiben a bizottság megállapítja, hogy nyomatékos gyanu forog fenn atekintetben, hogy az igazolás alá vont olyan cselekményt követett el, amely sulyánál fogva a népbiróság elé tartozik, ebben az esetben az ügyet az ideiglenes nemzeti kormány által rövidesen felállítandó népbiróság előtti eljárásra utalja. A népbiróság elé utaló határozatban meg kell jelölni a határozat indokait, a tanuk nevét, címét és az egyéb bizonyítékokat. A népbiróság elé utalt közalkalmazott hivatali működést nem fejthet ki és a cselekmény sulyához képest szabja meg a bizottság, hogy a közalkalmazott ügyének befejezéséig részesül-e illetményben s ha igen, annak milyen hányadában.
Az igazolóbizottságnak igazolást kimondó vagy népbiróság elé utaló határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Ezekben az esetekben a tárgyalásról jegyzőkönyvet sem kell felvenni.
3. Ha az igazolóbizottság az igazolás alá vontat igazolhatónak nem találja, de nem állapított meg olyan sulyos cselekményt sem, amely a népbiróság elé utalást indokolná, ugy az alábbi fegyelmi jellegü büntetéseket szabhatja ki:
Az igazolás alá vontat
a) megfeddi,
b) áthelyezésre itéli, esetleg annak kimondása mellett, hogy vezető állásra alkalmatlan,
c) az előléptetésből meghatározott időre (1-5 év) kizárhatja.
A megfeddést az elnök azonnal foganatosítja.
Amennyiben az igazolóbizottság büntetést szab ki, ugy a tárgyalásról jegyzőkönyv készítendő. Ennek elkészítése a bizottság elnökének feladata, aki e célból a tárgyalásra jegyző kijelöléséről gondoskodni köteles.
Ha a jegyző a bizottságnak nem tagja, ugy esküt (fogadalmat) tesz a bizottság elnöke előtt arra, hogy a tárgyaláson történteket híven jegyzi fel.
A jegyző a tárgyalás menetéről, a tanuk vallomásairól feljegyzéseket eszközöl s amennyiben e rendelet értelmében a jegyzőkönyv felvétele kötelező, feljegyzései alapján két nap alatt köteles a jegyzőkönyvet elkészíteni. A jegyzőkönyvet az elnök, az ügy előadója és a jegyző irja elő.
20. §
A bizottság minden határozatot Írásban közöl az igazolási eljárás alá vonttal, valamint hivatali elöljárójával, aki az illetményt megvonó vagy korlátozó határozat végrehajtásáról gondoskodni köteles.
A határozatot minden igazolóbizottsági tag aláírja.
Az igazolóbizottság az igazolás alá vontak nevéről és az eljárás eredményéről kimutatást küld a főispánnak, aki az a törvényhatóság levéltárában helyezi el.
21. §
Az igazolóbizottság áthelyezést elrendelő vagy előléptetést korlátozó határozata ellen fellebbezésnek van helye az illetékes szakminiszterhez, aki véglegesen határoz.
A fellebbezés a határozat kihirdetésekor nyomban bejelentendő és az 15 nap alatt az igazolás alá vont írásban indokolhatja. Fellebbezés esetén az igazolóbizottság elnöke az iratokat az eljárás alá vont hivatali elöljárójához küldi meg, aki az az illetékes szakminiszterhez késedelem nélkül felterjeszti.
A fellebbezés halasztó hatályu.
22. §
A végleges határozat ellen ujrafelvételnek helye nincs.
23. §
Ha a célszerűség (tanuk e az igazolási eljárás alá kerülők nagy száma) ugy kívánja, az igazolóbizottság székhelyén kivül is tárgyalhat. Ily esetekben a kiszállás költségei az a törvényhatóságot (községet) terhelik, amelynek területére az igazoló bizottság kiszállott.
Az igazolóbizottság tagjait a főispán által a helyi viszonyok figyelembevételével megállapított mértékű költségmegtérités illeti, amely a bizottság székhelye szerint illetékes törvényhatóságot (községet) terheli.
24. §
Ez a rendelet 1945. évi január hó 10. napján lép hatályba.
Kelt Debrecenben, 1945. évi január hó 4. napján.
Dálnoki Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök
Minta a 15/1945. (I. 4.) ME rendelethez
