28900/1945. (IX. 18.) VKM rendelet

a sportegyesületek alapszabályainak népi szellemű átalakítása tárgyában

A vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendeli:

1. § (1) Minden sportegyesület - a jövőben megalakuló sportegyesület is - köteles alapszabályait ennek a rendeletnek a rendelkezései szerint átalakítani vagy uj alapszabályokat készíteni [13. § (3) bek.] és azt láttamozás végett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez az egyesület székhelye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselője utján felterjeszteni. A felterjesztés határideje a már megalakult egyesületeknél az 1945. évi december hó 31. napja, a rendelet hatálybalépése után megalakuló egyesületeknél pedig az alakuló közgyűlés napjától számitott 60. nap.

(2) Az alapszabályok láttamozása kérdésében a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve határoz.

2. § A sportegyesület alapszabályaiban az alábbi 3-12. §-ok rendelkezéseinek figyelembevételével rendelkezni kell az egyesület ciméről, székhelyéről, működési területéről, jelvényéről, zászlójáról, színéről, pecsétjéről, ügyintézésének nyelvéről, céljairól, pontosan meg kell jelölni a célok elérésére szolgáló eszközöket, továbbá rendelkezni kell az egyesület vagyonáról és jövedelméről, azok forrásairól s a vagyon és a jövedelem kezelésének módozatairól, az egyesületi tagságról, az egyesület intéző szerveiről és az alapszabályokban vagy annak mellékleteként meg kell állapítani a fegyelmi szabályzatot

3. § A sportegyesület cimében kifejezésre kell juttatni az egyesület sportegyesületi jellegét.

4. § A sportegyesület jelvényét, zászlóját és sportruháját ugy kell meghatározni, hogy az a honvédség, más fegyveres őrtestület vagy valamely már működő más egyesület jelvényétől, zászlójától, forma- vagy sportruhájától szembetünően különbözzék, illetve azokat összetéveszteni ne lehessen.

5. § A sportegyesület céljait és a célok elérésére szolgáló eszközöket ugy kell megállapítani, hogy azok a demokratikus elvekkel és a szabadság eszméjével összhangban álljanak. Ezek a célok és eszközök általában a következők:

a) Az egyesületek tagjai számára testedzési lehetőség biztosítása és tagjainak sportkiképzése;

b) sportversenyek rendezése és tagjainak ilyen versenyeken való szerepeltetése;

c) sporttelepek, sport építmények, egyesületi helyiségek létesítése és fenntartása;

d) demokratikus szellemü egyesületi élet kifejlesztése és tagjainak sportszerüségre való nevelése.

6. § Az alapszabályokban meg kell állapítani a tagsági feltételeket, a tagsági csoportokat (rendes, rendkívüli, pártoló-, ifjúsági, tiszteletbeli, stb. tagok), a tagok jogait és kötelezettségeit, a tagdíj összegét, a tagság kezdetének és megszünésének módozatait. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a tagok az egyesületből bármikor kiléphessenek. Ki kell továbbá mondani, hogy külföldi állampolgár csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével lehet az egyesület tagja. Az engedélyt a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben adja meg.

7. § Az alapszabályokban fel kell tüntetni az egyesület vagyonát és jövedelmének forrásait; meg kell határozni azok kezelésének módját.

8. § (1) Az egyesület legfőbb ügyintéző szerve a közgyülés. A közgyülés rendes vagy rendkivüli. Rendes közgyűlést kell tartani minden naptári év első negyedében.

(2) Az alapszabályokban meg kell állapítani:

a) a közgyülés összehívására jogosult és kötelezett szerveket;

b) a közgyülés összehívásának feltételeit és módját;

c) a közgyülés hatáskörét;

d) az egyesületi tagok szavazati, tanácskozási és választójogát, valamint választhatóságát;

e) az elnöklés, az indítványok előterjesztése, a tárgyalás, a szavazás, a határozathozatal módját és feltételeit;

f) azt, hogy a közgyülés határozatképességéhez legalább a szavazásra jogosult tagok egyharmadának jelenléte szükséges, továbbá, hogy a közgyülés határozatképtelensége esetén ugyanazzal a tárgysorozattal 8-30 napon belüli időpontra összehívott uj közgyülés, tekintet nélkül a megjelentek számára, határozatképes lesz;

g) azt, hogy a közgyülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, továbbá a jegyzőkönyv alakiságainak és hitelesítésének módját.

(3) Kizárólag a közgyülés hatáskörébe tartozik:

a) a tisztikar, a választmány, a számvizsgáló-bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztása;

b) a költségvetés és zárszámadás letárgyalása, a felelős számadók részére a felmentvény megadása és általában a fontosabb vagyonjogi kérdések elintézése;

c) a választmány hatáskörét meghaladó fontosabb szerződések és különösen az egyesületi vagyon állagát érintő egyéb jogügyletek megkötésének elhatározása, illetőleg jóváhagyása;

d) a választmány (esetleg más szervek) megfellebbezett határozatai felett való döntés;

e) az alapszabályok módosítása;

f) az egyesület feloszlatása és ezzel kapcsolatban a vagyon hováforditása tárgyában való határozathozatal;

g) más egyesülettel való egyesülés elhatározása.

(4) A közgyülés határozatának érvényességéhez legalább a jelenlévő szavazásra jogosult tagok kétharmadrészének hozzájárulása, végrehajtásához pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyása (láttamozása) szükséges, ha a határozat tárgya:

a) az alapszabályok módosítása;

b) a sportegyesület megszűnése és ezzel kapcsolatban rendelkezés a sportegyesület vagyonának hovafordításáról;

c) egyesülés más sportegyesülettel;

d) a sportegyesület tulajdonát képező ingatlan elidegenítése.

(5) A (4) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott esetek végrehajtásához szükséges jóváhagyást (láttamozást) a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve adja meg.

9. § (1) Az alapszabályoknak rendelkezni kell:

a) a választmányról, annak hatásköréről, megbízatásának időtartamáról, a választmányi tagságról (hivatalból tagok, rendes tagok és póttagok), a választmányi ülés összehívásának módjáról és feltételeiről, a határozatképességhez szükséges tagok számáról, a választmányi ülésen vezetett jegyzőkönyv alakiságáról és hitelesítéséről, továbbá arról, hogy a választmány határozatát - a tagfelvételi ügyben hozott határozat kivételével - az érdekeltek a közlést kővető naptól számitott 15 napon belül a közgyűléshez megfellebbezhetik;

b) a tisztikar tagjairól, választásuk módjáról, a tisztikari tagok hatásköréről, jogairól, kötelezettségeiről, anyagi felelősségéről és megbízatásuk időtartamáról;

c) a számvizsgálóbizottságról, amely ügykörét a vallás- és közoktatásügyi miniszter által a sportegyesületek vagyonának kezelése tárgyában kiadott hatályban lévő rendeletek figyelembevételével köteles ellátni;

d) az egyesület esetleges szakosztályainak Intéző szerveiről, azok hatásköréről, megbizatásuk módjáról és feltételeiről.

(2) Rendelkezni lehet egyéb ügyintéző szervek (elnökség, tanács, Igazgatóság, elnöki tanács, különféle bizottságok, stb.) felállításáról is.

10. § A sportegyesület fegyelmi szabályzatában meg kell határozni a fegyelmi eljárásban eljárni hivatott szerveket, a fegyelmi vétségeket, a fegyelmi büntetéseket és a fegyelmi eljárás rendjét.

11. § Az alapszabályok vegyes rendelkezéseinek keretében ki kell mondani, hogy

a) az egyesület legalább egy sportszövetség tagjai sorába belép és a sportversenyett a sportág szerint illetékes sportszövetség szabályai szerint rendezi;

b) az egyesület helyiségeiben tiltott szerencsejáték folytatása tilos;

c) az egyesület feloszlása esetén az egyesület vagyonát a közgyülés által meghatározandó sport-célra kell fordítani;

d) azokban az esetekben, ha a sportegyesület az alapszabályokban előirt célját és eljárását nem tartja be, hatáskörét tullépi állam-vagy népellenes működést fejt ki, a közbiztonság és közrend ellen sulyos vétséget követ el, vagy a tagok vagyoni érdekeit veszélyezteti, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ellene vizsgálatot rendelhet el, működését felfüggesztheti és a belügyminiszterrel egyetértésben végleg fel is oszlathatja.

12. § Azokban az esetekben, amelyekben a rendelet az alapszabályok tartalmára vonatkozóan nem intézkedik, a 77.000/1922. BM rendelet rendelkezései irányadók.

13. § (1) Az 1942. évi augusztus hó 18. napja előtt alakult sportegyesület ezen időpont előtt érvényben volt alapszabályai szerint uj alapszabályainak láttamozásáig működhet, működését azonban demokratikus szellemben kell folytatnia.

(2) Az 1942. évi augusztus hó 18. napja után és a Vörös Hadsereg bevonulása közötti időben alakult sportegyesület uj alapszabályának láttamozásáig is csak abban az esetben működhet, ha működését a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve az egyesület kérelmére ideiglenesen engedélyezi.

(3) A Vörös Hadsereg bevonulása után alakult sportegyesület az 1. § rendelkezésétől eltérően e rendelet kihirdetésétől számitott 30 napon belül köteles alapszabályait e rendelet szerint elkészíteni és azt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez láttamozás végett felterjeszteni.

(4) A fasisztaellenes magatartás miatt, illetőleg a társadalmi sportegyesületek alapszabályainak átalakításáról szóló 242.000/1942, VKM rendelet (megjelent a vallás- és közoktatásügyi minisztérium Hivatalos Közlönyének 1943. évfolyamában az 546. lapon) alapján feloszlatott, valamint olyan sportegyesület, amely a most említett rendeletben foglalt rendelkezésekre tekintettel működésének megszüntetésére kényszerült, a jelen rendelet hatálybalépése után működését folytathatja, illetőleg azt ujból megkezdheti. Az (1) bekezdés rendelkezései ilyen sportegyesületek működése tekintetében is irányadók. Ilyen sportegyesület működésének folytatását az egyesület elnöke, vagy az egyesület ügyeit ideiglenesen intéző bármely szerv, vagy személy köteles a rendelet hatályba lépésétől számitott 30 nap alatt, ha pedig az egyesület működését a határidő eltelte után kezdi meg ujból, a működés ujrafelvételétől számitott 15 nap alatt közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi miniszternek bejelenteni.

14. § A sportegyesület alapszabályláttamozás, vagy működési engedély iránt benyujtott kérelmét az egyesület székhelye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselője terjeszti fel a vallásés közoktatásügyi miniszterhez. A kérelemhez a közgyülés által elfogadott alapszabályokat (alapszabálymódosításokat) 6 példányban, a jegyzőkönyveket, az egyesületi tagok és a megválasztott vezetőség tagjainak névsorát pedig 5-5 példányban kell csatolni. A törvényhatóság első tisztviselője a 77000/1922. BM rendeletben foglaltak figyelembevételével jár el és a kérelmet kimerítő véleményes jelentésével együtt terjeszti fel a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez.

15. § Ha a sportegyesület e rendeletben előirt kötelezettségének nem tesz eleget, a vallás- és közoktatásügyi miniszter ellene vizsgálatot rendelhet el, működését felfüggesztheti, a belügyminiszterrel egyetértésben feloszlathatja és vagyonának hováfordításáról is rendelkezhet.

16. § (1) E rendeletet értelemszerűen alkalmazni kell az olyan egyesület sportosztályára is, amely egyesület nem kizárólag egy vagy több sportág művelésére, hanem más célra alakult és tagjai a sportosztály keretében versenyszerű sporttevékenységet fejtenek ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a sportszövetségekre, sportligákra és sportközpontokra;

b) az autó-, motor-, repülősportegyesületekre, a lóverseny- és ügetőversenyegyesületekre, a postagalamb- és sporthorgászegyesületekre, valamint a sakkegyesületekre;

c) az iskolai sportkörökre.

17. § E rendelet nem érinti a belügyminiszternek az 529/1945. ME rendeletben meghatározott jogait és az egyesületek felülvizsgálásáról szóló 20165/1945. BM I. rendelet rendelkezéseit

18. § Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. A 242000/1942. VKM rendelet (megjelent a vallás- és közoktatásügyi minisztérium Hivatalos Közlönyében az 1943. évfolyam 546. lapján) és az Országos Sport Központ felállításáról szóló 180000/1941. VKM rendelet (megjelent a vallás- és közoktatásügyi minisztérium Hivatalos Közlönyében az 1941. évfolyam 492. lapján) hatályát veszti.

Budapest, 1945. évi szeptember hó 13-án.

Teleki Géza s. k.,

vallás- és közoktatásügyi miniszter