347/1945. ME rendelet

a Nép- és Családvédelmi Alap és a Közjóléti Szövetkezetek működésének átmeneti szabályozásáról

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés állal 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a Nép- és Családvédelmi Alap és a Közjóléti Szövetkezetek működésének átmeneti szabályozása tárgyában az ideiglenes nemzeti kormány a következőket rendeli:

1. §

Minden törvényhatóság első tisztviselője jelen rendelet hatálybalépése után haladéktalanul gondoskodni tartozik hatósága területén a Nép- Családvédelmi Alap keretébe tartozó szociális munka megindulásáról.

2. §

A törvényhatóság területén ehhez képest

1. városokban és községekben haladéktalanul étkeztetéssel kapcsolatos napközi otthonok, továbbá

2. szükség esetén városokban népkonyhákat kell felállítani és végül

3. pénz- vagy természetbeni segélyek nyújtása utján gondoskodni kell azokról, akik önhibájukon kívül saját megélhetésükről gondoskodni nem tudnak és más oldalról hatósági támogatásban megélhetésüket biztosító módon nem részesülnek fenntartó nélkül maradt családok, munkaképtelen aggok, gondviselő nélkül maradt gyermekek, stb.).

A 200/1941. BM rendelet 7. §-ának 2. bekezdése hatályon kivül helyeztetik.

3. §

A 2. §-ban körülirt feladatok végrehajtására a törvényhatóság első tisztviselője 1945. évi március hó 1-ével kezdődőleg negyedévenkint munkatervet és költségvetést készít a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével. Az első negyedévi munkatervet előzetes jóváhagyás nélkül foganatba kell venni, de végrehajtása utólagosan jelentendő. A további munkaterveket és költségvetéseket jóváhagyás végett a népjóléti miniszterhez kell felterjeszteni, a kezdő időpontot (5 héttel megelőzően.

A 2. §-ban körülírt szociális munka megszervezésével a törvényhatósági, illetve járási, városokban pedig a városi szociális előadókat kell megbízni.

A törvényhatóság első tisztviselője sürgősen gondoskodni tartozik a szociális szakelőadók netán szükséges pótlásáról.

4. §

A napközi otthonok és a népkonyhák vezetésére az erre a célra kiképzett védőnőket kell igénybe venni. Amennyiben arra alkalmas védőnők nincsenek, igénybe kell venni az óvónőket, valamint az állami tanítónőkét is, feltéve, hogy az utóbbiak osztályvezetéssel megbízva nincsenek.

5. §

A törvényhatóság első tisztviselője az óvónők és tanítónők szolgálatra való berendelése iránt az illetékes titszti főorvost, illetőleg tanfelügyelői keresse meg.

6. §

A 2. §-ban megjelölt szociális feladatok végrehajtására, valamint a személyes kiadásokra, nevezetesen a szociális szakelőadók és védőnők fizetésének folyósítására szükséges pénzügyi fedezet biztosítására igénybe kell venni az Országos Nép- és Családvédelmi Alap ellátmányának az 1944. évről visszamaradt pénztárkészletét, valamint a Közjóléti Szövetkezeteknek a 11. § szerint a törvényhatóság házipénztárától rendelkezésére bocsátott pénzkészletét.

Amennyiben ezek nem nyújtanak fedezetet a 2. 8-ban körülírt feladatoknak a törvényhatóság szociális helyzete által indokolt mértékben való megjavítására, a különbözetet a 18/1945. ME rendeletben és az ezt kiegészítő rendeletekben előirt kifizetések, vagy hányad fizetések (18/1945. ME rendelet ut. bek.) teljesítése mellett a 18/1945. ME rendelet 3. bek. megjelölt bevételekből és készpénzkészletekből kell folyósítani.

7. §

A Közjóiéli Szövetkezetek a szövetkezeti üzletterv keretében jelenleg is működő kisipari és egyéb üzemeiket, amennyiben a fennálló viszonyokhoz mérten ezek további működése indokolt, fenntartani tartoznak. Indokoltnak akkor tekinthető az üzem fenntartása, ha az ehhez szükséges nyersanyagok rendelkezésre állanak, vagy nagyobb nehézség nélkül beszerezhetők és ha az üzem fenntartásával és folytatásával olyan gazdasági eredmény várható, amely egyrészt a munkaalkalmak megteremtésével, másrészt pedig a termelt cikkek értékesítése útján a szövetkezeti tagoknak, illetve az arra rászorulóknak komoly megsegítést jelent.

Tartoznak ezenfelül a Közjóléti Szövetkezetek a korábban folyósitott törlesztéses kölcsönök esedékes részleteinek beszedéséről és házikezelésükben álló mező-, kert-, stb. gazdasági ingatlanaik megműveléséről is gondoskodni.

8. §

A Közjóléti Szövetkezetek a birtokukban lévő építési anyagokat leltározni és azokat a törvényhatóság első tisztviselőjének rendelkezése szerint a törvényhatóság területén lévő városoknak, illetve községeknek a háborús viszonyok következtében megrongálódott épületek helyreállitására - megváltási ár ellenébem - rendelkezésre bocsájtani tartoznak, kivéve, ha ezeknek az építési anyagoknak okszerű felhasználása, vagy ennek előkészítése akár házépítéssel, akár egyéb ipari tevékenységgel kapcsolatban már folyamatban van.

9. §

A 8. §-ban említett megváltási árat a Közjóléti Szövetkezet működési területe szerint illetékes kereskedelmi és iparkamara állapitja meg a Közjóléti Szövetkezet igazgatóságának megkeresésére.

10. §

A Közjóléti Szövetkezetek jelen rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül a népjóléti miniszternek kimutatást tartoznak felterjeszteni a birtokukban lévő ipari és egyéb nyersanyagokról. Ezeket a nyersanyagokat további rendelkezésig felhasználni nem szabad a 7. §-ban érintett eset (fenntartott szövetkezeti üzemek) kivételével.

Kimutatást tartozik a Közjóléti Szövetkezet felterjeszteni ezenfelül még a fenti határidőn belül a 7. § értelmében fenntartott szövetkezeti üzemek működéséről is.

11. §

A Közjóléti Szövetkezetek a rendelkezésükre álló pénztárkészletet a 7. § szerint beszedett kölcsönrészletek, valamint a 8. § szerint befolyó megváltási árat a törvényhatóság házipénztárába azonnal befizetni tartoznak, a jele" rendelet 2. §-ában megjelölt feladatok pénzügyi fedezete cimén, kivéve azt az összeget, amely a nélkülözhetetlen alkalmazottaik fizetésére és a 7-8. §-ok szerint kifejthető tevékenységük végrehajtására múlhatatlanul szükséges.

12. §

A közpénz tárak a jelen rendelet alapján történt befizetéseket és kiadásokat külön számlán tartják nyilván.

13. §

Jelen rendelet 12. §-a alapján nyitott számlán feltüntetett befizetések és kiadások nyilvántartását, kezelését és elszámolását a pénzügyminiszter külön rendelete szabályozza.

14. §

A törvényhatóság első tisztviselője, amennyiben szükséges, az ugyanazon városban működi városi és vármegyei közjóléti szövetkezetek ügykezelését alkalmazottak hiányában vonhatja.

Amennyiben a Közjóléti Szövetkezetek vezetők hiányában működésüket nem folytathatják, a törvényhatóság első tisztviselője tartozik a Közjóléti Szövetkezetek ügyvezetésével, ideiglenes hatállyal, arra megfelelő személyt kirendelni.

15. §

További intézkedésig az Országos Szociális Felügyelőség hatáskörébe utalt kérdésekben a népjóléti miniszter határoz. (7000/1940. ME rendelet 5. §-a.)

16. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Debrecen, 1945. évi február hó 18. napján.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök