3700/1945. ME rendelet
a tej és tejtermékek forgalmának és felhasználásának szabályozása tárgyában
A minisztérium az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. §
(1) A tehéntartó köteles minden fejős tehén után egy évben - a szárazon állás időtartamát kivéve - 270 napon keresztül naponkint két liter tejet folyamatosan a hatóság által megállapított áron beszolgáltatni. Ezt a mennyiséget a közellátásügyi miniszter a területileg illetékes közellátási kormánybiztosnak a vármegyei gazdasági felügyelőség javaslata alapján tett előterjesztésére mérsékelheti.
(2) A juhtartó köteles minden fejős juh után egy évben - a bárány leválasztásától számított - öt hónapon keresztül havonkint egy kilogramm teljes zsirtartalmu gomolyát a hatóság által megállapított áron beszolgáltatni.
(3) A tehéntartó és a juhtartó a beszolgáltatási kötelesség teljesítése után megmaradt tejjel, vagy tejtermékekkel szabadon rendelkezik és a közellátásügyi miniszter által megállapított ártól eltérő áron is forgalombahozhatja. Ha azonban a tehéntartó, vagy a juh-tartó a tejet vagy tejtermékeket nem helyi fogyasztásra kívánja forgalombahozni, azokat csak tejiparosoknak adhatja el.
2. §
(1) A községi elöljáróság (polgármester) a község (város) területén lévő fejős tehenekről és a fejős juhokról nyilvántartást készit. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a tehén-(juh-) tartó nevét, lakóhelyét, a tulajdonában (birtokában) lévő fejős tehenek és fejős juhok számát, valamint annak a tejiparosnak a megnevezését, akivel a tehén- (juh-) tartó a tej-illetőleg tejtermékek átvételére megállapodást kötött. A nyilvántartás egyik példányát a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetségéhez (Budapest, IX., Köztelek-utca 8. szám) kell a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 15 nap alatt megküldeni, egy-egy további példányt a helyi tejíparosnak kell átadni, egy példány pedig a községi elöljáróságnál (polgármesternél) marad.
(2) A tehéntartó és juhtartó köteles a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt nevét, lakóhelyét, fejős teheneinek, valamint juhainak számát a községi elöljáróságnak (polgármesternek) bejelenteni.
(3) A tehéntartó és a juhtartó a fejős tehén és fejős juh állományában bekövetkezett minden változást az előbbi bekezdésben meghatározott bejelentés megtörténtét követően minden hónap elsején köteles a községi elöljáróságnak (polgármesternek) bejelenteni. A községi elöljáróság (polgármester) a változásokat minden hónap ötödik napjáig közli a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetségével. A tejiparosok a nyilvántartás adatait a községi elöljáróságon (polgármesternél) megtekinthetik.
3. §
(1) A jelen rendelet alapján beszolgáltatásra kerülő tej és juhgomolya megvásárlására mindaz a tejiparos jogosult, akinek a tejipar gyakorlására az illetékes iparhatóságtól megfelelő iparengedélye van.
(2) A tejiparos köteles a tehéntartó és a juhtartó által a beszolgáltatási kötelesség teljesítéséül beszolgáltatott tejet és juhgomolyát - amennyiben azok az 1895: XLVI. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott rendeletek követelményeinek megfelelnek - a hatóságilag megállapított áron átvenni. Szabadforgalom alá tartozó tejet a tejiparos csak attól a tehéntartótól, illetőleg juh tartótól vehet át, aki hiteltérdemlően igazolja, hogy beszolgáltatási kötelességének rendszeresen eleget tesz.
(3) A tejiparos - a beszolgáltatási kötelesség: teljesítéseként neki eladott tejjel, vagy juh-gomolyával csak a közellátásügyi miniszter, vagy az általa megbízott szerv utasítása szerint rendelkezhetik.
(4) A tejiparos a szabadforgalomban megvásárolt tejjel és tejtermékekkel - mind az ár, mind a forgalom tekintetében - szabadon rendelkezik.
(5) A tejiparos mind a beszolgáltatási kötelesség teljesítéseként, mind a szabadforgalomban vásárolt és hozzá beszállított tej- és tejtermékekről, azok felhasználásáról havonkint kimutatást köteles késziteni. A kimutatást a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetsége által rendelkezésre bocsátott minták szerint kell elkésziteni és a következő hónap nyolcadik napjáig kell a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetségéhez megküldeni.
4. §
(1) A tehéntarló és a juhtartó beszolgáltatási kötelessége a tej és juhgomolya átvételére vonatkozó megállapodás megkötését követő nappal kezdődik.
(2) A tehéntartó és a juhtartó köteles - a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételévei - a beszolgáltatandó tej naponkinti és a juhgomolya havonkinti szállítására tejiparossal a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 10 nap alatt megállapodást létesíteni. A tejiparos az általa megvásárolt összes tej- és tejtermékek továbbszállítása tekintetében - amennyiben nem közvetlenül a fogyasztók részére hozza forgalomba - köteles a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 15 nap alatt állami ellenőrzőjegy használatára jogosult vállalattal megállapodást kötni.
(3) Abban a községben (városban), ahol tej-iparos még nincs, vagy nem működik, a tehéntartó (juhtartó), beszolgáltatási kötelességének átmenetileg a községi elöljáróság (polgármester) rendelkezése szerint köteles eleget tenni.
(4) A megállapodást három példányban kell a Tejtermelők és Tej szövetkezetek Országos Szövetsége által rendelkezésre bocsátott nyomtatványokon elkésziteni. A tejiparos köteles a megállapodást a (2) bekezdésben megállapított határidőt követő nyolc nap alatt bemutatni a községi elöljáróságnak (polgármesternek), amely a bemutatás megtörténtét a 2. §-ban emlitett nyilvántartásba feljegyzi. Ugyanezen határidő alatt köteles a tejiparos a megállapodás két példányát a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetségének megküldeni. A tej- és tejtermékek továbbszállítására vonatkozó megállapodást a tejiparos a rendelet hatálybalépését követő 20 nap alatt köteles a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetségének megküldeni. Ha a bemutatott megállapodás a jelen rendeletben vagy az annak alapján kiadott közellátásügyi miniszteri rendeletekben foglalt követelményeknek nem felel meg, a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetsége a megállapodás módosítása vagy hatálytalanitása iránt előterjesztést tehet a közellátásügyi miniszterhez. A Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetsége a hozzá beérkezett megállapodásokról kimutatást készit és annak egy példányát a közellátásügyi miniszterhez, egy példányát a földmivelésügyi miniszterhez, egy példányát pedig Budapest közellátási kormánybiztosához felterjeszti.
(5) A tehéntartó és a juhtartó abban az esetben is köteles a jelen rendelet alapján beszolgáltatandó tej és juhgomolya szállítására tejiparossal megállapodást létesíteni, ha a tehéntej vagy a juhgomolya szállítására már a jelen rendelet hatálybalépése előtt megállapodást kötött.
5. §
(1) A tejiparos hetenkint kimutatást készit azokról a tehéntartókról és juhtartókról, akik a vele történt megállapodás ellenére beszolgáltatási kötelességüknek részben vagy egészben nem tettek eleget. A kimutatást a következő hét keddi napján kell a területileg illetékes községi elöljárósághoz (polgármesterhez) beküldeni. A községi elöljáróság (polgármester) a kimutatásban feltüntetett tehéntartókat és juhtartókat felszólítja beszolgáltatási kötelességük pontos teljesítésére. Ha a tehéntartó és juhtartó a felhívás ellenére sem tesz elfogadható ok nélkül eleget beszolgáltatási kötelességének, a községi elöljáróság (polgármester) a kihágási eljárás megindítása céljából jelentést tesz a járási főjegyzőnek. A községi elöljáróság (polgármester) a kihágási eljárás megindításától függetlenül előterjesztést tesz a területileg illetékes közellátási kormánybiztoshoz a tehéntartó (juhtartó) tehenének (juhának) a közellátás céljára történő igénybevétele iránt. A térités ellenében történő igénybevételt a közellátási kormánybiztos csak az érdekelt meghallgatása után rendelheti el. Az igénybevett tehenet, vagy juhot a közellátásügyi miniszter rendelkezése szerint kell felhasználni. Az igénybevétel ellen előterjesztett fellebbezés halasztó hatályú.
(2) Az előző bekezdésben említett igénybevételt el lehet rendelni azzal a tehéntartóval és juhtartóval szemben is, aki a tej vagy juhgomolya szállítására a megállapított határidő alatt tejiparossal megállapodást nem létesített.
6. §
Tejnek vagy juhgomolyának a tejiparostól a legközelebbi vasútállomásra vagy a megállapodás szerint átvételre jogosult tejiparos telephelyére szállításáról, ha erről a megállapodás értelmében erre kötelezett tejiparos gondoskodni nem képes, - kérelmére - a községi elöljáróság (polgármester) gondoskodik. A tejiparos köteles a fuvarozásért megfizetni a községi elöljáróság (polgármester) által megálla-pitolt fuvardijat, melynek összege nem lehet magasabb a helyben szokásos közmunkafuvardijnál.
7. §
(1) A beszolgáltatott tejből és juhgomolyából a közellátásügyi miniszter rendelkezése értelmében helyi fogyasztásra fordítható mennyiséget az igényjogosultak között hatósági jegy (utalvány) ellenében kell szétosztani. Azt a tej- vagy tejtermékmennyiséget, amelyet az igényjogosult részére jegy (utalvány) ellenében ki kell szolgáltatni, valamint az igényjogosultság jogcímét a területileg illetékes közellátási kormánybiztos állapítja meg. A fejadag nem haladhatja meg a budapesti fejadagot, az igényjogosultság jogcímét, valamint a kiosztásra kerülő tejtermékek fajtáját pedig a Budapest területére vonatkozó rendelkezésekkel azonos módon kell megállapítani. A hatósági jegy (utalvány) előállításáról és az igényjogosultak között váló szétosztásáról, valamint a beváltott jegyek (utalványok) elszámolásáról a községi elöljáróság (polgármester) a közellátási kormánybiztos rendelkezése szerint intézkedik.
(2) Hatósági tejellátásra igényjogosultnak elsősorban a csecsemőket és a harmadik életévüket be nem töltött gyermekeket kell tekinteni.
8. §
A beszolgáltatott tej és tejtermékek árát a közellátásügyi miniszter állapítja meg,
9. §
(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az
a) a tehéntartó, vagy juh tartó, aki az 1. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére tej- vagy juhgomolya beszolgáltatási kötelességének nem tesz eleget;
b) a tehéntarló vagy juhtartó, aki az 1. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére, a szabadforgalom alá tartozó tejet vagy tejtermékeket - a helyi fogyasztás kivételével - nem tejiparosoknak adja el;
c) a tehéntartó vagy juhtartó, aki a 2. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére bejelentési kötelességének nem tesz eleget;
d) a tejiparos, aki a 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a tehéntartó és juhtartó által beszolgáltatott tejet, vagy juhgomolyát nem veszi át;
e) a tejiparos, aki a 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a szabadforgalom alá tartozó tejet olyan termelőtől is átveszi, aki beszolgáltatási kötelességének rendszeresen nem tesz eleget;
f) a tejiparos, aki a 8. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a beszolgáltatási kötelesség teljesítéseként beszolgáltatott tejjel vagy juhgomolyával a közellátásügyi miniszter utasítása ellenére rendelkezik;
g) a lejiparos, aki a 3. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a hozzá beszállított tej- és tejtermékekről kimutatást nem készít; vagy azt a Tejtermelők és Tejszövetkezetek Országos Szövetségéhez nem küldi meg:
h) a tehéntartó és juhtartó. valamint az a tejparós, aki a 4. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a tej vagy juhgomolya szállítására, illetőleg tej vagy tejtermékek továbbszállítására vonatkozólag nem köt megállapodást;
i) a tehéntartó és juhtartó, aki a 4. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a tej vagy jubgomolya beszolgáltatása tekintetében a községi elöljáróság (polgármester) rendelkezéseinek nem tesz eleget;
j) a tejiparos, aki a 4. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére, a megkötött megállapodást az ott megjelölt szerveknek nem mutatja be;
k) a tejiparos, aki az 5. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a beszolgáltatási kötelességüket részben vagy egészben nem teljesítő tehéntartókról és juhtartókról kimutatást nem készit, vagy azt a községi elöljáróság-hon (polgármesterhez) nem küldi be;
l) aki a 7. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a közellátásügyi miniszternek, vagy a közellátási kormánybiztosnak, illetőleg a községi elöljáróságnak (polgármesternek) a tej és tejtermékek szétosztására, valamint a beváltott jegyek (utalványok) elszámolására vonatkozó rendelkezéseit megszegi, vagy kijátssza.
(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcezer pengőig terjed; olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege.
(3) Azt a tej- vagy tejtermékkészletet, amelyre vonatkozóan a kihágást elkövették, el kell kobozni. Az elkobzott áruk értékesítéséből befolyó összeg teljes egészében az államkincstárt illeti.
(4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, az államrendőrség működési területén sa. államrendőrségnek mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából a közellátásügyi minisztert kell tekinteni.
10. §
(1) Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével a 107500/1943. K. M. rendelettel (Budapesti Közlöny 1943. évi május hó 29-i 121. szám) létesített Tej- és Tejtermékforgalmi Központ megszűnik.
(3) A rendelet végrehajtásáról a közellátásügyi miniszter gondoskodik.
Budapest, 1945. évi június hó 20-án.
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök