4450/1945. ME rendelet

egyes magángyűjtemények anyagának védelme tárgyában

Az ideiglenes nemzeti kormány az Ideiglenes Nemzetgyülés által 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a nemzet szempontjából fontos magángyűjtemények (műkincsek, könyv- és levéltárak) megóvása végett - a Magyar Nemzeti Muzeum javaslata alapján -azok ideiglenes hatósági őrizetbevételét rendelje el, ha azt a tulajdonos távolléte és a gyüjtemény őrzése tekintetében fennálló állapot közérdekből szükségessé teszi. Az ilyen gyüjtemények védelméről, ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter másként nem gondoskodik, a helyi hatóságok (polgármester, községi előljáróság) kötelesek gondoskodni.

2. §

(1) A vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy a hatósági őrizetbe vett gyüjteményt, vagy annak egy részét szükség esetében valamely közgyüjtemény (muzeum, könyvtár, levéltár) helyiségébe, esetleg más, kellő biztonságot nyujtó helyiségbe szállíttassa át. Az eképp elszállított tárgyakat elkülönitve, ideiglenes biztonsági letétként kell kezelni.

(2) Oly tárgyakat, amelyek a törvényes tulajdonos birtokában és közvetlen őrizetében vannak, elszállitani csak letéti szerződés kötésével lehet.

(3) Az elhagyott műkincsek, könyvek, levéltári anyag átszállitása és elhelyezése tekintetében a vallás- és közoktatásügyi miniszter az elhagyott javak kormánybiztosával egyetértően intézkedik.

3. §

Mindazok, akik az 1944. évi március hó 19. napja után műkincseket, könyveket, okleveleket megőrzésre vettek át, vagy akik ilyeneket talált tárgyként tartanak maguknál, kötelesek ezt a körülményt jelen rendelet hatálybalépésétől számitott 30 napon belül Budapesten közvetlenül, máshol pedig a polgármester, illetőleg községi elöljáróság utján a Magyar Nemzeti Muzeumhoz bejelenteni és felhivásra a megjelölt helyen beszolgáltatni.

4. §

(1) Amennyiben a cselekmény sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntethető, aki a 3. §-ban megjelölt bejelentési vagy beszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy e § rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza.

(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. tc. rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb értéke nyolcezer pengő.

(3) Attól a kereskedőtől vagy iparostól, aki az (1) bekezdés alá eső kihágást elkövette, az iparjogositványt el kell vonni és vele szemben rendőrhatósági őrizetbevételnek (internálásnak) is helye van.

(4) Azt a műkincset, könyvet vagy oklevelet, amelyre vonatkozólag a kihágást elkövették, el kell kobozni. Az elkobzott tárgyak hováforditása tekintetében a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezik.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak, hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. § (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek a vallás-és közoktatásügyi minisztert kell tekinteni.

5. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba és végrehajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.

Budapest, 1945. évi julius hó 4-én.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök