Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben

56100/1945. IpM rendelet

a bányatörvény hatálya alá tartozó bánya- és kohóüzemekben foglalkoztatott munkavállalók munkabérének (fizetésének) és egyéb munkafeltételeinek megállapítása tárgyában

1. §

A jelen rendelet rendelkezései a bányatörvény hatálya alá eső bánya- és kohóvállalatok Üzemeiben foglalkoztatott munkavállalókra terjednek ki. A munkavállalókon szolgálati viszony keretében akár testi, akár szellemi munkával foglalkoztatottakat kell érteni.

Nem terjednek ki a jelen rendelet rendelkezései a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményei, továbbá a nyugdijasok, özvegyek és árvák ellátási dijai tárgyában kiadott 800/1945. ME rendelet hatálya alá tartozó munkavállalókra. Ha azonban az ilyen munkavállaló emellett olyan szolgálati viszonyban is áll, amelyet az említett rendelet nem érint, reá az utóbbi munkaviszonyával kapcsolatban a jelen rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell.

2. §

Az 1. § hatálya alá tartozó munkavállalók munkabérének (fizetésének) és egyéb munkafeltételeinek helyes és időszerű megállapítása végett Budapesten központi munkabérmegálla-pitó bizottságokat kell alakítani, mégpedig külön bizottságot a testi munkával és külön bizottságot a szellemi munkával foglalkoztatott munkavállalók számára.

A bizottságok megalakításáról - az alábbi rendelkezések figyelembevételével - az iparügyi miniszter gondoskodik.

Mindegyik bizottság tizenkét tagból áll, mégpedig hat munkavállalói és hat munkáltatói tagból.

A munkavállalói tagokat a munkavállalók érdekképviseletei küldik ki, mégpedig a testi munkával foglalkoztatott munkavállalók bizottságába a Magyar Bányamunkások Szabad Szakszervezete négy tagot, a Magyar Vas- és Fémmunkások Szabad Szakszervezete és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja (Szakszervezeti Tanács) egy-egy tagot, a szellemi munkával foglalkoztatott munkavállalók bizottságába pedig a Magyar Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezete öt tagot és a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja (Szakszervezeti Tanács) egy tagot. A tagok közül hármat a szénbányászatban, egyet-egyet pedig az ércbányászatban, a föld-, olaj-és a földgázbányászatban, illetőleg a kohászatban foglalkoztatottak közül kell kiküldeni.

A munkáltatói tagokat a Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesülete küldi ki.

Minden tag mellé - a tag esetleges akadályoztatása esetére -- póttagot is kell kijelölni.

Mind a munkavállalói, mind a munkáltatói érdekképviseletek a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott tizenöt napon belül kötelesek az általuk kiküldött tagok (póttagok) nevét és lakóhelyét az iparügyi miniszternek bejelenteni.

3. §

Az iparügyi miniszter a 2. § utolsó bekezdésében említett bejelentések beérkeztét követő nyolc napon belül - legkésőbben azonban a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott huszonhárom napon belül - a tagokat ülésre hivja meg.

A bizottság első ülésén -, amelyet az iparügyi miniszter (megbízottja) vezet - elnököt kell választani. Elnök a közgazdasági életben helyet foglaló olyan egyén lehet, aki nem tartozik sem a munkavállalók, sem a munkáltatók sorába. Amennyiben a tagok az elnök személyében megállapodni nem tudnak, ezt az iparügyi miniszter huszonnégy órán belül közli az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság elnökével. Ebben az esetben az elnököt az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság elnöke jelöli ki.

A bizottság elnökét megválasztásáról az iparügyi miniszter, illetőleg kijelöléséről az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság elnöke huszonnégy órán beiül értesíti. A továbbiakban az ülések megtartásáról és vezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik.

A bizottság határozatképességéhez az elnök, három munkavállalói és három munkáltatói tag jelenléte szükséges. A határozathozatal nyilt szavazással történik és az egyszerű szótöbbség dönt. A szavazásban a munkavállalói és a munkáltatói tagok csak egyenlő számban vehetnek részt; amennyiben az érdekeltek nem tudnak megállapodni arra nézve, hogy ennek a rendelkezésnek érvényesítése érdekében mely tag tartózkodjék, illetőleg mely tagok tartózkodjanak a szavazástól, ezt. a kérdést sorshúzás utján kell eldönteni. Az elnök csak abban az esetben vesz részt a szavazásban, ha a tagok megállapodásra nem jutottak.

A bizottság kollektív (tarifális) szerződés keretén belül állapítja meg - általában az ország egész területére kiterjedően - a munkabért (fizetést), a túlóráért, az éjjeli munkáért, a vasárnapi és ünnepnapi munkáért járó külön díjazást, a munkaidőt, végül, a szociális természetű egyéb szolgáltatásokat.

A bizottság a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott harminc napon belül köteles meghozni határozatát.

4. §

Amennyiben a központi bizottság eljárásában olyan kérdések merülnek fel, amelyek helyes eldöntéséhez egyes vidékek különleges helyi viszonyainak ismerete, illetőleg ezek figyelembevétele szükséges, ebben az esetben a bizottság csak az ország egész területére kiterjedően egyformán szabályozható kérdésekben határoz és a különleges kérdések további tárgyalását helyi bizottsághoz (bizottságokhoz) utalja. Ilyen esetekben a központi bizottság tüzetesen meghatározza, hogy milyen kérdésekben és milyen területre kiterjedően kell a helyi bizottságnak tárgyalnia és határoznia; a központi bizottság az eldöntendő kérdések megoldására nézve általános irányelveket vagy kereteket is megállapíthat. A helyi bizottság ezekhez az irányelvekhez, vagy keretekhez alkalmazkodni köteles.

A helyi bizottság megalakítására és eljárására nézve a 2. és 3. § rendelkezéseit - az előbbi bekezdésből folyó eltéréseken felül - az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

A helyi bizottságot általában a területileg illetékes bányakapitányság székhelyén kell megalakítani, a bizottság azonban szükség esetében más helyen is ülésezhetik (2. § első bekezdése).

Az iparügyi miniszter helyett a területileg illetékes bányakapitányság vezetője jár el (2. § második és utolsó, 3. § első, második és harmadik bekezdése).

A helyi bizottság nyolc tagból áll, mégpedig négy munkavállalói és négy munkáltatói tagból. A munkavállalói tagok közül hármai az érdekelt szabad szakszervezet (szakszervezetek) helyi csoportja (csoportjai), egyet pedig az illető szabad szakszervezet (szakszervezetek) központi vezetősége küld ki; azt, hogy az egyes bányászati ágak, illetőleg a kohászat hány taggal legyen képviselve, az érdekképviseletek maguk között állapítják meg (2. § harmadik és negyedik bekezdése).

Az érdekképviseletek az általuk kiküldött tagok (póttagok) nevét és lakóhelyét a bányakapitányság vezetőjének erre irányuló felhívása kézhezvételétől számitott tizenöt napon belül kötelesek bejelenteni, a bányakapitányság vezetője pedig legkésőbben a felhívás elküldésétől számitott huszonöt napon belül köteles a tagokat ülésre meghívni (2. § utolsó és 3. § első bekezdése).

A helyi bizottság határozatképességéhez az elnök, két munkavállalói és két munkáltatói tag jelenléte szükséges (3. § negyedik bekezdése).

A helyi bizottság a bányakapitányság vezetőjének a jelen § ötödik bekezdésében emlitett felhívása elküldésétől számitott harminc napon belül köteles a határozatát meghozni (3. § utolsó bekezdése).

5. §

A központi, illetőleg a helyi bizottság határozata elleni jogorvoslat tekintetében az 52.700/1945. Ip. M. rendelet (Magyar Közlöny 26. szám) 5. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.

A bizottság elnöke a határozatot a jogorvoslati határidő eltelte után - az esetleges jogorvoslatokkal együtt - felterjeszti az Országos Munkabérmegállapitó Bizottsághoz. Az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság további eljárására nézve az 52.700/1945. Ip. M. rendelet 2. §-ának ötödik és hatodik bekezdésében, valamint 5. §-ának második és következő bekezdéseiben foglalt rendelkezések irányadók.

6. §

Amennyiben valamely központi, illetőleg helyi bizottság a jelen rendelet 3. §-ának, illetőleg 4. §-ának utolsó bekezdésében megállapított határidő alatt a határozatát bármely okból nem hozná meg, a bizottság elnöke köteles erről az Országos Munkabérmegállapitó Bizottsághoz az emlitett határidő elteltét követő huszonnégy óra alatt jelentést tenni. Ebben az esetben a vitás kérdésekben közvetlenül az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság dönt és határozatát az érdekelt bizottság elnökével közli. Az Országos Munkabérmegállapitó Bízottság határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

7. §

A központi, illetőleg a helyi bizottság elnöke a bizottságnak fellebbezéssel meg nem támadott határozatát az Országos Munkabérmegállapitó Bizottsághoz való felterjesztésétől számitott huszonegy nap eltelte után - amennyiben ez alatt az idő alatt az Országos Munkabérmegállapitó Bizottság a bizottságot a határozat megváltoztatására fel nem hivta -, az Országos Munkabérmegállapitó Bizottságnak fellebbezés folytán vagy egyébként hozott határozatát pedig vele való közlése után haladéktalanul közli az érintett érdekképviseletekkel. Ezenfelül az elnök a központi bizottság határozatát mindegyik bányakapitányság székhelyén megjelenő egy-egy helyi lapban, a helyi bizottság határozatát pedig a területileg illetékes bányakapitányság székhelyén megjelenő valamelyik helyi lapban közzé is teszi.

Az első bekezdés szerint közzétett határozat az általa érintett munkavállalókra és munkáltatókra egyaránt kötelező, annyiban, hogy hatályosságának tartama alatt rendelkezéseitől az ezekben megengedett kereteken tulmenően nem térhetnek el.

8. §

A munkabérek (fizetések) és egyéb munkafeltételek megváltoztatását bármelyik érdekelt érdekképviselet kérheti. A kellően indokolt kérelmet a központi bizottságnál (2. §) kell előterjeszteni.

9. §

A munkáltató köteles a munkavállalói tagnak a központi, illetőleg a helyi bizottság ülésein való megjelenését és a bizottság munkájában való részvételét megengedni; e feladata ellátásáért munkavállalóját semmiféle hátránnyal nem sújthatja.

A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása tiszteletbeli.

10. §

Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással büntetendő

a) a munkáltató, ha a jelen rendelet 7. §-ának második bekezdésében vagy 9. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezést megszegi vagy kijátssza,

b) a munkavállaló, ha a 7. § második bekezdésében foglalt rendelkezést megszegi vagy kijátssza.

A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. törvénycikk 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni.

11. §

A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1945. évi június hó 18.-án.

Bán Antal s. k.,

iparügyi miniszter