7460/1945. ME rendelet
a törvényhatósági bizottsági, városi képviselőtestületi, illetőleg községi képviselőtestületi tagok Nagy-Budapest területén történő választásáról
A minisztérium az ideiglenes nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
I. FEJEZET
Községi választások Nagy-Budapest területén
1. §
(1) Nagy-Budapest területén (Budapest székesfőváros, Budafok, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest megyei városok, továbbá Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Csepel, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár nagyközségek) a törvényhatósági bizottsági, városi képviselőtestületi, illetőleg községi képviselőtestületi választásokat a rendelet hatálybalépésétől számított 60 (hatvan) napon belül meg kell tartani.
(2) A belügyminiszter külön rendelettel állapítja meg a jelen rendeletben szabályozott bizottságok megalakulására, a választói névjegyzék elkészítésére és a választás előkészítésére irányadó időpontokat.
2. §
(1) A törvényhatósági bizottsági, illetőleg képviselőtestületi tagokat a választópolgárok összessége választja általános, titkos, közvetlen és egyenlő választójog alapján.
(2) A választás az arányos képviseleti rendszer szerint a pártok lajstromaira történik. A választáson csakis olyan párt vehet részt, melynek részvételi jogát - a párt célkitűzéseinek, vezetőinek és összetételének demokratikus szempontból való megvizsgálása alapján - egyelőre a Budapesti Nemzeti Bizottság, amint pedig az Országos Nemzeti Bizottság megalakul, az Országos Nemzeti Bizottság megállapítja. A Budapesti, illetőleg az Országos Nemzeti Bizottságnak azokat a határozatait, melyek valamely párt részvételi jogát megállapítják, a hivatalos lapban (Magyar Közlönyben) a párt országos vezetőségének megjelölésével közölni kell.
(3) Minden város, illetőleg község egy választókerületet alkot.
(4) Minden választókerület szavazó körökre oszlik. A szavazókörök határait a polgármester, illetőleg a községi elöljáróság állapítja meg a jelen rendelet hatálybalépése után azonnal, úgy, hogy egy szavazókörre kb, 500-800 szavazó essék.
3. §
(1) Budapest székesfőváros közönsége közvetlenül választ 240 (kétszáznegyven) törvényhatósági bizottsági tagot, akik az alakuló közgyűlésen további 10 (tíz) tagot választanak az ország fővárosának pártokon kívül álló szellemi és közéleti vezetői közül. A választott tagokon kívül tagjai a törvényhatósági bizottságnak a polgármester, az alpolgármesterek, az ügyosztályvezető tanácsnokok, a tiszti főügyész, az árvaszéki elnök, a tiszti főorvos, a fővárosi statisztikai hivatal vezetője, azonban csupán felszólalási és tanácskozási joggal- Más címen a törvényhatósági bizottság tagja senki sem lehet.
(2) Az 50.000 lakoson felüli megyei városok közönsége 80 (nyolcvan) képviselőtestületi tagot választ.
(3) Az 50-000 lakoson aluli megyei városok, valamint a 30.000 lakoson felüli községek közönsége 60 (hatvan) képviselőtestületi tagot választ.
(4) A 10.000-30.000 lakosú községek közönsége 30 (harminc) képviselőtestületi tagot választ.
(5) A 10.000 lakoson aluli községek közönsége 24 (huszonnégy) képviselőtestületi tagot választ.
(6) A törvényhatósági bizottsági, illetőleg képviselőtestületi tagok megbízatása 3 évre szól.
II. FEJEZET.
Választó jogosultság és választhatóság
4. §
(1) Törvényhatósági bizottsági, illetőleg képviselőtestületi választójoga van minden magyar állampolgárnak, aki huszadik életévét betöltötte, vagy a választói névjegyzék összeállításának évében betölti és 1945. évi június 1-én a szóbanlévő község területén lakott. Ez utóbbi kellék alól indokolt esetben a belügyminiszter előterjesztésére a minisztérium felmentést adhat.
(2) Választó jogosultság szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni - ellenkező adat híján - azt aki Magyarország 1918. évi október 31-i területéin belül született és Magyarország 1937. évi december hó 31-i határain belül lakik.
5. §
A választójogból ki van zárva:
1. aki gondnokság, alatt áll, vagyis kiskorúsága meg van hosszabbítva,
2. aki elmebeteg, még ha nem is áll gondnokság alatt,
3. akit politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére jogerősen elítéltek, az ítéletben meghatározott idő alatt - kivéve azokat, akiket a 285/1945. ME számú rendelet alapján rehabilitálni kell,
4. aki jogerős népbírósági ítélet, vagy népbíróság hatáskörébe tartozó bűnvádi eljárás hatálya alatt áll,
5. aki rendőrhatósági őrizetben (internálva) van,
6. aki a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról szóló 600/1945. ME számú rendelet (Rt. 1945. évi. 54. o.) 5. §-a értelmében hazaárulónak, háborús vagy népellenes bűnösnek minősül, mert a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai érdekeit a magyar nép rovására támogatta, vagy önkéntes jelentkezéssel német fasiszta katonai, vagy rendfenntartó alakulatba belépett, vagy valamilyen német katonai, vagy rendfenntartó alakulatnak a magyarság érdekeit sértő adatokat szolgáltatott, vagy mint besúgó működött, vagy ismét felvette német hangzású családi nevét,
7. aki az 529/1945. ME számú rendelet (Rt. 1945. évf. 49. o.) 3. §-ában említett egyesületben, pártban, vagy szervezetben (1. Antibolsevista Ifjúsági Tábor, 2. Baross Szövetség, 3. Emszó, 4. Etelközi Szövetség, 5. Ébredő Magyarok Egyesülete, 6. Honszeretet 7. Kékek Klubja, 8. Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség, 9. Kettőskereszt Vérszövetség, 10. Levente Egyesület, 11. Magyar Jövő Szövetség, 12. Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE), 13. Magyar Élet Pártja, 14. Magyar Megújulás Pártja, 15. Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete, 16. Magyar Nemzeti Szocialista Párt, 17. Magyar Tudományos Fajvédő Társaság, 18. Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete, 19. Nemzeti Munkaközpont, 20. Népakarat Pártja, 21. Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom, 22. Országos Vitézi Szék, 23. Országos Nemzetvédelmi Bizottság, 24. Turul Szövetség, 25. Zsidókutató Intézet) tisztséget viselt, kivéve, ha az igazolási eljárás során feltétel nélkül igazolták, vagy ha tisztéről még 1941. évi június hó 22. előtt lemondott és azt követően antifasiszta magatartást tanúsított.
8. akire nézve a 3.820/1945. ME számú rendelet (Rt. 1945. évf. 225. o.) alapján alakult bizottság megállapította, hogy a Volksbundnak vezetője, tagja, vagy támogatója volt, vagy akiről ennek híján is kétséget kizáróan megállapítható, hogy a Volksbundnak, Kulturbundnak, vagy Hitlerjugendnek tagja volt, vagy magát német nemzetiségűnek vallotta,
9. akivel szemben az idevonatkozó rendeletek alapján megalakított bármelyik igazolóbizottság nyugdíjazást, vagy állásvesztést kimondó határozatot hozott,
10. a volt m. kir. csendőrségnek az a tagja, aki az 1690/1945. ME rendelet (Rt. 1945. évf. 131.o) alapján lefolytatható különleges igazoló eljárásnak nem vetette alá magát, vagy alávetette magát, de nem igazolták.
6. §
Törvényhatósági bizottsági. illetőleg képviselőtestületi tag az lehet, akinek a választás időpontjában választójoga van, tekintet nélkül arra, hogy a választói névjegyzékben fel van-e véve.
III. FEJEZET
összeíró, választási és szavazatszedő bizottságok
7. §
(1) Minden szavazókörben ottlakó személyekből összeíró bizottságot, továbbá Budapesten minden közigazgatási kerületben, egyébként minden városban, és községben ugyancsak ottlakó személyekből központi összeíró bizottságot kell alakítani, melyek utóbb szavazatszedő bizottságokká (23. §), illetőleg választási bizottsággá (18. §) alakulnak át. E bizottságok megalakulássára, ügyrendjére és határozathozatalára nézve az 1.080/1945. számú rendelet (Rt. 1945. évf. 104. o.) rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a bizottságok megalakulása terén a főispánra, illetőleg a Nemzeti Bizottságra bízott feladatokat Budapesten a kerületi elöljáró, megyei városokban a polgármester, községekben a községi elöljáróság látja el, továbbá azzal az eltéréssel, hogy e bizottságokba jogi képesítésű és tisztviselő tagot nem kell behívni.
(2) A bizottságok területi hatáskörét, helyiségét, valamint elnökeik, helyettes elnökeik és tagjaik nevét falragaszokon, vagy a helyben szokásos vagy lehetséges módon haladéktalanul közhírré kell tenni.
8. §
(1) A bizottságok tagjai a kerületi előljáró, polgármester, illetőleg községi elöljáróság, vagy az ezek által kiküldött személy kezébe esküt (fogadalmat) tesznek.
(2) Az eskü szövege a következő: "Én ........esküszöm, hogy mint a.....bizottság tagja, a reám bízott feladatokat híven és részrehajlás nélkül fogom teljesíteni. Isten engem úgy segéljen.
(3) A fogadalom szövege a következő: "Én......becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy mint a .... bizottság tagja, a reá)m bízott feladatokat híven és részrehajlás nélkül fogom teljesíteni.
9. §
(1) A bizottságok segédszemélyeit a bizottságok alkalmazzák. Díjazásukról, valamint a bizottság tagjainak napidíjairól az illetékes önkormányzat gondoskodik.
(2) A bizottságok számára szükséges helyiségeket és kellékeket Budapesten a kerületi elöljáró, városokban a polgármester, községekben a községi elöljáróság bocsátja rendelkezésre.
(3) Az összeírás és a választás lebonyolításához szükséges nyomtatványok elkészítéséről Budapesten a polgármester, a többi városokban és községekben Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye alispánja gondoskodik:.
IV. FEJEZET
A választói névjegyzék elkészítése
10. §
(1) Az összeíró bizottságok megalakulásuk után haladéktalanul elkezdik a választói -névjegyzék összeállítását.
(2) A választói névjegyzék összeállítása számlálólapok útján történik. A számlálólapok szövegét, amely a választó jogosultság megállapításához szükséges személyi adatókra vonatkozóan tartalmaz kérdéseket, a belügyminiszter állapítja meg.
(3) A számlálólapokat az összeíró bizottságok a házmegbízottak útján küldik széjjel, olyan községekben pedig, ahol házmegbízottak nincsenek, erre kijelölt személyek útján a helyben szokásos módon. Számlálólapot kell küldeni minden személy részére, aki huszadik életévét betöltötte vagy a választás évében betölti.
11. §
(1) A számlálólapot sajátkezű aláírással vagy kézjeggyel kell megerősíteni.
(2) Azok helyett, akik a számlálólapot testi fogyatkozás miatt, vagy más okból sa-játkezűleg aláírni nem képesek, a számlálólapot az illető egyén viszonyait ismerő hozzátartozója, munkaadója, alkalmazottja, vagy szomszédja is kitöltheti.
(3) A számlálólap bármilyen hazai nyelven kitölthető.
12. §
A kitöltött számlálólapokat a házmegbízott, illetőleg az erre hivatalosan kijelölt személy szedi össze; a kitöltetlenül hagyott vagy a név rovatánál üresen hagyott és alá nem írt számlálólapokon az érdekelt személy nevét feljegyzi; a szavazólapokon az ottlakásra, továbbá az 1945 június 1-i lakásra vonatkozó adatokat, valamint az 5. §-ban foglalt és tudása szerint fennálló kizáró okokat a tények megjelölésével megjegyzi. Ennek megtörténte után az összes számlálólapokat összesítő jegyzék kíséretében haladéktalanul átadja az összeíró bizottságnak.
13. §
Az összeíró bizottság a neki betérj esztett számlálólapokon az ott feltüntetett adatok helyességét hivatalból vizsgálja felül. Megkereséseinek minden hatóság, közhivatalnok, lelkész, nyilvános jellegű intézmény, egyesület, alapítvány és nyilvános számadásra kötelezett vállalat 48 (negyvennyolc) órán belüli eleget tenni köteles.
14. §
(1) Az összeíró bizottság az összegyűjtött számlálólapok és a tudomására jutott adatok alapján az összeírt személyek választójoga tárgyában 8 (nyolc) nap alatt határoz. Határozatát minden egyes választóra vonatkozóan rávezeti ja számlálólapra azután pedig külön az elfogadott és külön a visszautasított számlálólapokal házanként abc sorrendben csoportosítja, Ennek alapján készíti el házanként a választói névjegyzéket 12 (tizenkét) példányban. Az első példányt a házak kapuiban való állandó kifüggesztés végett házanként a házmegbizottnak, ilyen nemlétében a házfelügyelőnek, vagy az ott lakó háztulajdonosnak kézbesíti ki. A második példányt az összes számlálólapokkal együtt a központi összeíró bizottságnak, a harmadik példányt Budapesten a kerületi elöljáróságnak, városokban a polgármesternek, községekben a községi elöljáróságnak küldi meg, a negyedik példányt a törvényhatósági levéltárnak, a további példányokat a választásban résztvevő pártok városi, illetőleg községi, Budapesten kerületi megbízottjainak, ilyenek nemlétében a párt központjának küldi meg, a fennmaradó példányokat pedig megtartja.
(2) A választói névjegyzéket utcák és terek szerint abc sorrendben, az ezekben levő házakat házszámok szerint csoportosítva, Budapesten Ja kerületi elöljáróságokon, a többi városokban a városházán, a községekben a községházán 3 (három) napra közszemlére kell tenni. A közszemlót falragaszokon vagy )a helyben szokásos vagy lehetséges módon meg kell hirdetni.
(3) A közszemlére tett névjegyzéket bárki megtekintheti és lemásolhatja.
15. §
(1) A választói névjegyzék ellen saját személyét illetően mindenki írásban felszólalhat a közszemlére tétel megkezdésétől számított 6 (hat) napon belül. A felszólamlás beadásáról a központi összeíró bizottság elismervényt ad.
(2) Ha a felszólamlás olyan, a választói névjegyzékből kihagyott személy részéről történik, aki számlálólapot saját hibáján kívül még nem töltött ki, vagy akinek számlálólapját az összeíróbizottsághoz nem továbbították, akkor a felszólamlás olyan módon történik, hogy a felszólamlással élő fél a központi összeíró bizottságnál számlálólapot igényel és azt kitöltve s a házmegbízott, vagy erre kijelölt személy által láttamozva benyújtja.
(3) Ha a felszólamlás oly személy részéről történik, akinek számlálólap ját az összeíró bizottság már elbírálta, akkor a felszólamlást indokolni kell és lehetőleg mellékelni, illetőleg bemutatni a beszerezhető okirati bizonyítékokat, a be nem szerezhető bizonyítékokra pedig oly módon kell utalni, hogy feltalálhatók, beszerezhetők, vagy ellenőrizhetők legyenek.
16. §
A felszólamlások tárgyában a központi összeíró bizottság 5 (öt) nap alatt határoz és határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A központi összeíró bizottság határozatait rávezeti az összeírt személy számlálólapjára, majd a választói névjegyzéket és a számlálólapok kartotékjait a határozatnak megfelelően helyesbíti és a helyesbítésről, illetőleg törlésről szóló határozatokat megküldi a szóban levő ház ház-megbizottjának a szóbanlévő szavazókör összeíró bizottságának, a választásban résztvevő pártoknak, valamint Budapesten a kerületi elöljárónak, a többi városokban a polgármesternek, & községekben a községi elöljáróságnak, végül a törvényhatósági levéltárnak. A rövid indokolással ellátott határozatokat az illető ház kapujában a névjegyzékhez kapcsolja állandóan ki kell függeszteni, a kerületi elöljáróságon, városházán, illetőleg községházán pedig 3 (három) napra ugyanolyan meghirdetéssel ugyanúgy közszemlére kell tenni, mint a választási névjegyzéket.
V. FEJEZET
A választások kitűzése és előkészítése
17. §
A választást a belügyminiszter valamely munkaszüneti napra - egész Nagy-Budapest területén egyidőben - tűzi ki és pedig legalább 15 (tizenöt) nappal a választás időpontja előtt. A választás kitűzését a hivatalos 1 lapban, továbbá falragaszokon, vagy a helyben szokásos vagy lehetséges módon ki kell hirdetni. A választási hirdetménynek tartalmaznia kell a választás napját, felhívást a pártokhoz arra vonatkozóan hogy jelöltjeiket megfelelő időben (19. § (1) bek.) jelentsék be a választási bizottságnak, valamint a választási bizottság elnökének helyiségét és hivatalos óráját.
18. §
(1) Az összeírás befejeztével a központi te&szeíró bizottság választási bizottsággá alakul át; ha azonban a belügyminiszter a választást oly időben tűzi ki, amikor az összeírás befejezve még nincs, akkor ;az összeírás befejeztéig a bizottság, mint központi összeíró és választási bizottság működik. Feladata a közigazgatási kerület, város, illetőleg község területén a választásban résztvevő lajstromok felállítása, közhirrététele, la választás irányítása és a választókerületi választás eredményének megállapítása. A választási bizottság tagjai ugyanabban a városban vagy községben (képviselőjelöltek, vagy pót jelöltek nem lehetnek.
(2) Minden politikai pártnak, amely a város, illetőleg község területén a választáson részt vesz, jogában áll a választási bizottság mellé két-két bizalmi egyént küldeni.
19. §
(1) A pártok legkésőbb a választást megelőző 8 nap déli 12 órájáig kötelesek a választási bizottság - Budapesten a IV. kerületi választási bizottság - elnökénél vagy helyettesénél jelöltjeik és pót jelöltjeik lajstromát benyújtani. A lajstromban legfeljebb fele annyi pót jelöltet lehet felvenni, mint jelöltet. A választási bizottság elnöke a benyújtásra kitűzött határidő lejárta előtt 5 (öt) napon át a hivatalos órák alatt a választási hirdetményben megjelölt helyen köteles tartózkodni.
(2) A pártok által benyújtott lajstromnak tartalmaznia kell a jelöltek és pót jelöltek családi és utónevét, állását, (foglalkozását) és lakhelyét, továbbá közös lajstrom esetén a jelölt pártállását (20. § (1) bek.). Az egyes jelöltek sorrendjét arab számokkal kell megjelölni. Fel kell ezenkívül tüntetni a párt városi, illetőleg községi, ezenfelül Budapesten a kerületi megbízottjának és helyettesének, - akik a választási bizottság előtt a párt hivatalos kiküldöttei - nevét és lakcímét. Csatolni kell végül a jelöltek és pót jelöltek sajátkezűleg aláírt vagy kézjegyével ellátott nyilatkozatát arról, hogy a jelölést elfogadják.
(3) A benyújtott lajstromokat és a jelölést elfogadó nyilatkozatokat a pártok országos vezetőségének kell hitelesítenie. A nem hitelesített lajstromokat a választási bizottság visszautasítja.
(4) A választási bizottság elnöke a lajstrom benyújtásának igazolása céljaiból kérelemre igazoló felzetet ad.
20. §
(1) Két vagy több politikai párt .választókerületenként közös laj strómanjai indulhat. Ebben az esetben a választási bizottsághoz benyújtott lajstromnak minden jelölt és pótjelölt neve mellett azok pártját is fel kell tüntetnie.
(2) A közös lajstrom érvényességéhez a közösségben résztvevő pártok városi, illetőleg községi megbízottjainak vagy helyetteseinek nyilatkozata és országos pártvezetőségének hitelesítése szükséges.
21. §
A lajstromok sorrendjét Budapest IV. kerületének választási bizottsága a lajstromok benyújtási határideje után legkésőbb 3 (három) órával sorsolással állapítja meg. Az így nyert sorszámokat a sorsolást követő napon a hivatalos lapban (Magyar Közlönyben) közölni kell. Ezek a sorszámok érvényesek az összes többi választókerületekben is.
22. §
(1) A választási bizottság - Budapesten a IV. kerületi választási bizottság - elnöke vagy helyettese a lajstromok benyújtási határidejének letelte után haladéktalanul, de legkésőbb a választás időpontja előtti 4 (négy) nappal a benyújtott lajstromokat falragaszok útján, vagy a helyileg szokásos, vagy lehetséges módon közhírré teszi. A lajstromokat az előző § szerint megállapított sorrendben teljesen egyforma nyomással kell feltüntetni. Közös lajstromoknál a lajstrom közös jellegét is fel kell tüntetni.
(2) Egyidejűleg közhírré kell tenni la választás napját, kezdeti időpontját és záróráját, a szavazatkörök határait és a szavazóhelyiségeket. A hirdetményben fel kell hívni a választók figyelmét arra, hogy a szavazás alkalmával személyazonosságukat személyazonossági igazolvánnyal vagy rendőri bejelentő lappal, vagy fényképes hivatali igazolvánnyal, vagy valamely párt bizalmi egyéneinek igazoláséval vagy más hiteltérdemlő módon igazolniok kell (31. §)
VI. FEJEZET
A szavazás
23. §
Az összeíró bizottságok az összeírás befejeztével szavazatszedő bizottságokká alakulnak át. Feladatuk a szavazás élőkészítése, lebonyolítása, a szavazatok összeszámlálása és a választási bizottsághoz való továbbítása. A szavazatszedő bizottság tagjai ugyanabban a választókerületben jelöltek, vagy pót jelöltek nem lehetnek
24. §
A szavazás szavazókörönként történik és a kitűzött napon reggel 7 (hét) órakor kezdődik s 20 (húsz) órakor végződik. Ha ebben az időpontban a szavazók egynegyede vagy ennél több szavazó még nem szavazott, a zárórát egy órával meg kell hosszabbítani.
25. §
(1) A szavazóhelyiséget és a szükséges kellékeket Budapesten a kerületi előljáró, városokban a polgármester, községekben a községi elöljáróság bocsátja rendelkezésre.
(2) Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára három zárt szobát vagy elrekesztett fülkét kell berendezni, ahová a szavazón kívül más be nem léphet ós be nem tekinthet.
26. §
(1) Minden politikai pártnak, mely a választókerületben a választáson részt vesz, jogában áll minden szavazóhelyiségbe három-három bizalmi egyént küldeni.
(2) A pártok bizalmi egyénei, valamint a szavazatszedő bizottság tagjai a szavazás alatt az elnök vagy a bizottság intézkedései ellen óvást emelhetnek. Amennyiben a szavazatszedő bizottság az óvásnak nem ad helyt, felszólamlással lehet élni a választási bizottsághoz, amely még a választás tartama alatt azonnal és végérvényesen határoz. A felszólamlásokat és a felszólamlások tárgyában hozott határozatokat küldönccel kell továbbítani a választási bizottsághoz, illetőleg vissza a szaviazatszedő bizottsághoz.
27. §
(1) A szavazóhelyiségbe a szavazatszedő bizottság tagjai, a választási bizottság tagjai, a szavazatszedő bizottság által alkalmazott segéderők, a pártok bizalmi egyénei és azok a szavazók léphetnek csak be, akiknek a szóbanlévő szavazóhelyiségben kell szavazniuk. A szavazóhelyiségben tíznél több szavazó egyszerre nem tartózkodhatik. A választóknak szavazatuk leadása után a szavazóhelyiséget el kell hagyniok.
(2) A szavazóhelyiség épületében választási agitációt kifejteni nem szabad.
(3) A rend fenntartásáról a választási bizottság elnöké gondoskodik, akinek megfelelő számú rendőrt kell rendelkezésre bocsátani.
28. §
A szavazás a hivatalosan előírt és borítékba zárt szavazólapon történik. A szavazólapokon az egyes pártok nevét, jelvényét, valamint a pártok által kijelölt és a lajstromban szereplő 3 (három) jelöltjük nevét kell feltüntetni, világosan elválasztva és a 21. § szerint megállapított sorrendben. Közös lajstrom esetén a közösségben résztvevő összes pártok nevét, jelvényét és 3 (három) jelöltjét fel kell tüntetni, egymástól megkülönböztethetően, de úgy összekapcsolva, hogy a szavazó keresztjele számára megjelölt hely közös legyen.,
29. §
A szavazás nem egyes jelöltekre, hanem egyes lajstromokra történik.
30. §
Először a szavazatszedő bizottság tagjai szavaznak, majd a pártbizalmiak, a segéderők, utánuk pedig érkezésük sorrendjében a választók. A választási bizottság tagjai, segéderői és a pártbizalmiak, a választási bizottság elnöke által erre kijelölt időben, saját szavazókörükben, le soronkívül szavaznak.
31. §
A szavazás úgy folyik le, hogy a szavazatszedő bizottság iá 22. §, (2) bekezdésében megszabott módon megállapítja a szavazó személyazonosságát és azt, hogy a választói névjegyzékben szerepel-e. Utána az elnök átadja a szavazónak a szavazólapot és a borítékot. A szavazó zárt szobában, vagy elrekesztett fülkében, a szavazólapon a megfelelő lajstromot kereszttel megjelöli, azután a szavazólapot borítékba helyezi, majd a lezárt borítékot a bizottság előtt a szavazó urnába teszi. A szavazás megtörténtét a bizottság a választási névjegyzéken a választó neve mellett feltünteti.
32. §
(1) A szavazatszedő bizottság visszautasítja azt a szavazót, aki személyazonosságát a 22. § (2) bekezdése szerint igazolni nem tudja. A visszautasítást a bizottság a választói névjegyzéken a szavazó neve mellett bejegyzi és a feljegyzést a bizottság elnöke aláírja.
(2) Amennyiben a szavazó személvazonosságát igazolni nem tudta: joga van a szavazás lezárása előtt (személyazonosságát igazolni és szavazni.
33. §
Amennyiben okirati bizonyíték áll fenn arra nézve, hogy valamely szavazónak választó jogosultsága nincs, vagy választó-jogosultságát elvesztette, úgy szavazásra bocsátása ellen a választási vagy szavazatszedő bizottságok tagjai vagy a pártok bizalmi egyénei kifogással élhetnek. A kifogást a választói névjegyzéken a választó neve mellett fel kell tüntetni.
34. §
Ha a szavazás időtartama lejárt, a szavazóhelyiséget be kell zárni. Azok a szavazók, akik az ajtók bezárásának időpontjában a szavazóhelyiségben vagy annak a bizottság által előre meghatározott előterében tartózkodnak, szavazólapjaikat még leadhatják. E szavazatok leadása után a bizottság elnöke a szavazást lezártnak jelenti ki. A szavazás lezárása után szavazást nem lehet elfogadni.
35. §
(1) Minden szavazatszedő bizottság a szavazás lefolyásáról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben fel kell jegyezni.
a) a szavazás helyét ós napját,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak és a pártok bizalmi egyéneinek nevét,
c) a szavazás kezdetét,
d) a szavazás lezárásának időponját és a záróra esetleges meghosszabbítását,
e) a szavazatszedő bizottság intézkedései ellen tett felszólamlásokat (26. §) és azok eredményét,
f) a visszautasított (32. §) választók számát,
g) a kifogasolt (33. §) szavazók jegyzékét az ellenük felhozott bizonyítékokkal és annak megjelölésével, hogy szavaztak-e,
h) a szavazás közben előfordult fontosabb mozzanatokat, az elnök esetleges határozatait, és a csend és a rend érdekében tett intézkedéseket,
i) mindazokat a panaszokat és körülményeket, melyeknek felvételét bármelyik pártbizalmi kívánja,
(2) A pártbizalmiaknak joguk van a jegyzőkönyvet együttesen, vagy nézeteltérés esetién külön-külön záradékolni annak kijelentésével, hogy a jegyzőkönyv tartalmilag kifogástalan, illetőleg kifogásolt Utóbbi esetben a kifogásolt részt meg kell jelölniök.
VII. FEJEZET
A szavazatok összeszámlálása
36. §
A szavazás lezárása után a választási és a szavazatszedő bizottság tagjain kívül csak a segéderők és a pártbizalmiak tartózkodhatnak a helyiségben.
37. §
A szavazatszedő bizottság a jegyzőkönyv elkészítése után nyomban megkezdi a szavazatok összeszámlálását és mindaddig megszakítás nélkül együtt marad, ameddig a szavazatok számlálását be nem fejezi.
38. §
A szavazólapon történt kihúzások, megjegyzések a szavazatok érvényességét nem érintik, feltéve, hogy kétségen kívül megállapítható, hogy a szavazás ír olyik lajstromra történt.
39. §
Ugyanegy borítékba helyezett több szavazólap, hacsak egy lajstrom van rajtuk megjelölve, egy érvényes szavazatnak számít.
40. §
A leadott szavazatok érvénytelenek- és a szavazás eredményénél nem vehetők figyelembe, ha
1. a szavazólapot nem hivatalos borítékben adták le, vagy nem hivatalos szavazólapot használtak,
2. ha nem állapítható meg, hogy a szavazás melyik lajstromra történt.
3. ha ugyanabban a borítékban több szavazólap találtatott és azokon különböző lajstromok vannak megjelölve.
41. §
(1) A borítékok kiürítésekor az érvénytelen szavazatokat azonnal félre kell tenni.. Az érvényesen leadott szavazólapokat lajstromok szerint kell osztályozni és megszámolni.
(2) Az egyes szavazat )k érvényessége, valamint a számlálás módja tekintetében a szavazatszedő bizottság tagjai és a pártok bizalmi egyénei a szavazat feljegyzése előtt óvást emelhetnek:.
(5) Az óvás felett a szavazatszedő bizottság határoz, amely ellen a bizottság tagjai és a pártok bizalmi egyénei felszólamlással élhetnek a választási bizottsághoz. A szavazatok összeszámlálását azonban ez okból megszakítani nem lehet.
42. §
A szavazatok összeszámlálásáról és a választásnak a szavazókörön belüli eredményéről a szavazatszedő bizottság jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben feltünteti a pártonként leadott érvényes szavazatok (számát, az érvénytelen szavazatok számát és a felszólamlással megtámadott határozatokat egyenként.
43. §
A szavazatszedő bizottság a jegyzőkönyv lezárása után a lajstromonként csoportosított érvényes, valamint a külön kezelt érvénytelen szavazatokat az urnába visszahelyezi, az urnát lepecsételi és a választói névjegyzék, valamint a szavazásról és a szavazatok összeszámlálásáról felvett jegyzőkönyv eredeti példányával együtt haladéktalanul a választási bizottsághoz juttatja.
VIII. FEJEZET
A választás eredményének megállapítása és kihirdetése
44. §
(1) A választási bizottság először a vitán kívül érvényes szavazatokat számolja össze, azután a szavazatok érvényessége és összeszámlálása tárgyában tett felszólamlások felett határoz, majd pedig a szavazatokat a szavazatszedő bizottságok jegyzőkönyvei, illetőleg a felszólamlások tárgyában hozott határozatok, valamint a szükséghez képest a szavazatok részbeni, vagy teljes újraszámolása alapján összesíti,
(2) Az összesítés után a budapestkörnyéki városokban és községekben a választási bizottság megállapítja a választás eredményét. Budapesten a választási bizottságok a kerületi végeredményt rövid úton közük a budapesti IV. kerületi választási bizottsággal s ennek alapján a választás eredményét ez a bizottság állapítja meg.
(3) A választás eredményének a megállapítása, illetőleg Budapest I-III. és V-XIV. kerületeiben a kerületi eredmény közlése után a választási bizottság elnöke a bizottság tagjainak és a pártok bizalmi embereinek jelenlétében a szavazási iratokat, a szavazólapokat, a választói névjegyzéket
és a szavazókörök jegyzőkönyveit összecsomagolja és lepecsételi.
45. §
(1) Minden városban és községben az egyes lajstromokat a rájuk esett szavazatok arányában, az egyes jelölteket pedig lajstromonként a lajstromon feltüntetett sorrend szerint illeti meg a törvényhatósági bizottsági, illetve képviselőtestületi tagság.
(2) A szavazatok arányát úgy kell megállapítani, hogy a Városban vagy községben leadott érvényes szavazatok számát el kell osztani a városban vagy községben - választandó képviselők számával. Ahányszor az így nyert hányados az egyes lajstromok által nyert szavazatok Összegében bennfoglaltatik, annyi tagsági hely jut az illető lajstromra. A fennmaradó tagsági helyek a fennmaradó töredékszavazatokat elnyert lajstromokat illetik a töredékszavazatok nagyságának a sorrendjében.
46. §
A választási bizottság - Budapesten a IV. kerületi választási bizottság - a lajstromonként leadott .érvényes, valamint az érvénytelen szavazatok számát és a választásnak a fentiek szerint megállapított eredményét nyilvánosan kihirdeti és a megválasztott jelöltek és pót jelöltek részére megbízóleveleket állít ki és ad át.
47. §
A választási bizottság jegyzőkönyvet vesz fel két példányban, amelyben feltünteti a pártonként leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazatok érvényessége és összeszámlálása tárgyában hozott határozatát, a megválasztott képviselők nevét, továbbá a kihirdetés időpontját és a megbízólevelek átadásának a tényét. A jegyzőkönyvnek egy példányát a belügyminiszternek, egy példányát pedig a lepecsételt választási iratokkal együtt az érdekelt város polgármesterének, illetőleg községeknél a községi elöljáróságnak kell megküldeni.
IX. FEJEZET
A választások érvényességének felülbírálása
48. §
(1) A választások érvényessége felett a Választási Bíróság határoz. A Választási Bíróságba egy-egy, összesen három tagot a Magyar Kúria, a Közigazgatási Bíróság és a Népbíróságok Országos; Tanácsa bírái közül az igazságügy miniszter jelöl ki, egy-egy további tagot pedig a választásban résztvett pártok küldenek M. A választásban résztvett jelöltek és pót jelöltek a Választási Bíróság tagjai nem lehetnek.
(2) A Választási Bíróság elnöke a Népbíróságok Országos Tanácsából kijelölt bíró. Egyébként a határozathozatal módját és a Választási Bíróság ügyrendjét a belügyminiszter és az igazságügynüniszter rendelettel szabályozzák.
(3) A választási Bíróság elhelyezéséiről, költségeiről és segédszemélyzetéről a belügyminiszter gondoskodik.
49. §
(1) Panaszokat a választás eredményének kihirdetését követően 30 nap alatt kell benyújtani a Választási Bírósághoz. Panaszt csak a választásban résztvett pártok országos vezetősége nyújthat be.
(2) Panaszokait, nyilvánvaló elkésés okától eltekintve, pusztán alaki okból elutasítani nem lehet.
(3) A választásokkal kapcsolatos érvénytelenségi okokat és a hozható határozatokat a belügyminiszter és az igazságügyminiszter rendelettel állapítják meg.
(4) Az összeírással és a választással kapcsolatos büntető rendelkezéseket a belügyminiszter és az igazságügyminiszter rendelettel állapítják meg.
50. §
Ez a rendelet kihirdetésének napján (1945 szept, 1.) lép hatályba és végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik.
Budapesten, 1945. évi augusztus hó 31. napján.
Miklós Béla s. k
miniszterelnök