8990/1945. (X. 30.) ME rendelet
egyes meghatározott rendeltetésű hitelek felhasználásának ellenőrzése tárgyában
A minisztérium az Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945. évi szeptember hó 13 napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. § (1) A pénzintézeti havi kimutatások készítéséről szóló 2710/1932. ME rendelet (Rendeletek Tára 327. oldal) 2. §-ának (1) bekezdésében szabályozott könyvvizsgálat körében vizsgálatot lehet tartani mindazoknál, akiknek pénzintézet vagy bank és pénzváltó üzletekkel iparszerűen foglalkozó más bejegyzett cég az 1945. évi április hó 1. napja óta az őstermelés céljára vagy ip;;ri. kereskedelmi, illetőleg közlekedési célra meghatározott rendeltetésű kölcsönt nyújtott vagy a jövőben nyújt. Ez a vizsgálat annak megállapítására terjed ki, hogy az adós az általa felvett kölcsönt a rendeltetésszerű célra fórdította-e.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett adós a kölcsön felhasználásával előleg folyósítása mellett árut rendelt, annak megállapítása céljából, hogy az előleg az áru szállítására használtatolt-e fel, a vizsgálatot ki lehet terjeszteni mindazokra, akiket az áru szolgáltatása tekintetében kötelezettség terhel.
(3) A könyvvizsgálatról készített jelentés egy példányát a Magyar Nemzeti Bank, két további példányát pedig a pénzügyminiszter kapja meg. A pénzügyminiszter a jelentés egy példányát megküldheti az (1) bekezdésben említett hitel tárgya szerint érdekelt miniszternek.
(4) A könyvvizsgálat költsége fejében a megállapított hitelösszeg három ezreléke jár. Erre a célra a pénzintézet, illetőleg a bankcég köteles az általa nyújtott kölcsön folyósításakor a kölcsönösszeg három ezrelékét levonni és azt a Magyar Nemzeti Banknál létesített külön számlára haladéktalanul átutalni.
(5) A jelen rendelet hatálybalépése előtt folyósított és még vissza nem fizetett tartozásra a (4) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adós a kölcsönösszeg visszafizetésekor, illetőleg a kölcsön meghosszabbításakor köteles annak három ezrelékét a pénzintézetnél, illetőleg a bankcégnél befizetni.
2. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő, aki az 1. §-ban meghatározott könyvvizsgálat eredményességét meghiusítja vagy veszélyezteti azáltal, hogy könyveit vagy iratait nem bocsátja a vizsgálatot teljesítő személy rendelkezésére vagy adatszolgáltatási és felvilágosítási kötelességének nem tesz eleget, avagy tudva helytelen adatokat szolgáltat vagy ilyen felvilágosítást nyújt.
(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk rendelkezései irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege nyolcvanezer pengő.
(3) A kihágás miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik.
3. § (1) A sikkasztásra megállapított szabályok szerint büntetendő, aki az 1. § (1) bekezdésében említett kölcsönt vagy az 1. § (2) bekezdésében említett előleget a folyósításakor kikötött rendeltetésétől eltérő célra fordítja.
(2) A hivatali sikkasztásra megállapított szabályok szerint büntetendő a pénzintézet vagy a bank és pénzváltó ügyletekkel iparszerűen foglalkozó más cég tulajdonosa, képviselője, alkalmazottja, illetőleg megbízottja, ha a pénzintézet (bankcég) által a Magyar Nemzeti Banktól vagy az államkincstártól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett, meghatározott rendeltetésű hitelt rendeltetésétől eltérő célra fordítja.
4. § A 2. és 3. §-okban meghatározott cselekmények miatt a bűnvádi eljárást csak a pénzügyminiszter feljelentésére lehet megindítani.
5. § A 2710/1932. ME rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott titoktartási kötelesség nem terjed ki a jelen rendelet 2. és 3. §-a alá eső büntetendő cselekmények feljelentésére, sem az ilyen cselekmények miatt indított bűnvádi eljárás során a tanuságtételre.
6. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1945. évi október hó 25-én.
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök