9000/1945. IM rendelet
a háborús események következtében elveszett, megsemmisült, vagy használhatatlanná vált telekkönyvek pótlására irányuló eljárás szabályozása tárgyában
A háborús események következtében elveszett, megsemmisült vagy használhatatlanná vált telekkönyvi betétek (telekjegyzőkönyvek) pótlása tekintetében a 4110/1945. ME rendeletben (Magyar Közlöny 65. szám) foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. §
A háborús események következtében elveszett, megsemmisült, vagy használhatatlanná vált telekkönyvi betétek (telekjegyzőkönyvek) pótlását az igazságügyminiszter rendeli el, egyszersmind kijelöli azokat a bírákat és bírósági alkalmazottakat is, akik a pótlási munkálatokat végzik.
2. §
(1) A pótlási eljárást az elveszett, megsemmisült, vagy használhatatlanná vált telekkönyvi betétek (telekjegyzőkönyvek) tervezetének elkészítésével kell megkezdeni.
(2) A tervezetek elkészítéséhez forrásul használhatók fel a telekkönyvi betétekről (telekjegyzőkönyvekről) készült másolatok és szemlék, a helyszinelési jegyzőkönyvek, a telekkönyvi átalakítás alkalmával készült munkarészek, a telekkönyvi betétszerkesztéskor készült betéttervek, jegyzőkönyvek és egyéb munkarészek, a telekkönyvi helyesbítés munkarészei, továbbá a telekkönyvi helyszínelés, átalakítás, betétszerkesztés vagy helyesbítés alkalmával a községek részére készült, vagy tagosítás céljára a törvényszék részére kiadott telekkönyvi másolatok, a kataszteri telekkönyv, a kataszteri birtokivek és kataszteri színes birtok-vázlatok, a birtokrendezés alkalmával készült kiosztása földkönyv és térkép, illetőleg birtokrendezési munkarészek, a telekkönyvi hatóság megmaradt telekkönyvi betétei (telekjegyzőkönyvei), a telekkönyvi iktatókönyv (napló), az okiratgyüjtemény és okiratmásolatok, a betüsoros névmutató és a részletjegyzék, a vázrajzok és általában minden olyan kipuhatolható adat, amely az elveszett, megsemmisült, vagy használhatatlanná vált telekkönyvi betétek (telekjegyzőkönyvek) tartalmáról tájékoztat.
(3) A tervezetbe lehetőleg szóról-szóra kell felvenni az elveszett, megsemmisült, vagy használhatatlanná vált telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) A és C lapjának fennálló bejegyzéseit, B lapjának pedig valamennyi bejegyzését.
(4) A tervezeten feljegyzés alakjában minden bejegyzésre vonatkozólag fel kell tüntetni, hogy milyen forrásból ered.
3. §
(1) A tervezetek elkészítésének befejezése előtt legalább harminc nappal a járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság felterjesztést intéz az igazságügyminiszterhez a tárgyalás kitűzésének engedélyezése és tárgyalásvezető biró kiküldése végett. Az igazságügyminiszter vagy a tervezetek felülvizsgálását rendeli el, vagy engedélyt ad a tárgyalás kitűzésére.
(2) Ha az igazságügyminiszter a tervezetek felülvizsgálását rendelte el, ezt kiküldött utján foganatosittatja és a tárgyalást csak a szükséges pótlások vagy kiegészítések után engedi meg. A tárgyalást megengedő rendeletben az igazságügyminiszter intézkedik arról is, hogy kit kell a tárgyalás vezetésével megbízni és kit kell a tárgyalásvezető mellé szakközegül beosztani.
(3) A telekkönyvi hatóság az igazságügy-miniszter rendeletében megnevezetteket a tárgyalás foganatosítására kiküldi és a tárgyalás határnapját kitűzi. A tárgyalást az érdekelt községben kell megtartani. A tárgyalás kitűzéséről szóló végzés kiadmányát fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez, meg kell küldeni a járásbíróság, valamint az illetékes törvényszék elnökének, az illetékes pénzügyigazgatóságnnk, illetőleg adófelügyelőségnek, adóhivatalnak és felettes törvényszék területén levő gyámhatóságoknak, végül közhírré tétel végett az érdekelt és a vele szomszédos községek előljáróságának.
4. §
(1) A tárgyalás célja a pótlandó telekkönyvi betétek (telekjegyzőkönyvek) B lapjának teljes, A és C lapjának pedig a megszűnt tételek elhagyásával való helyreállítása.
(2) A tárgyaláson két azonossági tanúnak állandóan jelen kell lennie. A tárgyalásra meg kell idézni és megjelenésük esetében meg kell hallgatni mindazokat, akik a már megállapított és a még kipuhatolható adatok szerint érdekelve vannak. Az idézésben fel kell hívni az érdekelteket, hogy a pótlandó telekkönyvi betétbe (telekjegyzőkönyvbe) felvett ingatlanokra vonatkozó jogaikat tanusító okirataikat, különösen a kérdéses telekkönyvi betétnek (telekjegyzőkönyvnek) birtokukban levő másolatát vagy szemléjét a tárgyalásra hozzák magukkal.
(3) A tárgyalás megtartását nem akadályozza, ha valamelyik érdekeltet nem idézték, vagy ha valamelyik érdekeltnek az idézést nem lehetett kézbesíteni, vagy ha a megidézett érdekeltek a tárgyaláson nem jelentek meg. Ha azonban a pótlandó telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) B lapja tekintetében érdekelt személy nem jelent meg, az azonossági tanukon kívül a községi előljáróságnak két tagját is meg kell hallgatni.
(4) A tárgyaláson megjelentek előadásáról telekkönyvi betétenkint (telekjegyzőkönyven-kint) jegyzőkönyvet kell készíteni; a tervezeteket a jegyzőkönyvek alapján történt kiegészítés vagy kiigazítás után kell hitelesiteni. A hitelesített tervezeteket a hivatalos órák alatt bárki megtekintheti.
5. §
(1) A tárgyalás befejezése után a bíróság a jelen rendelethez csatolt mintának megfelelő hirdetményt bocsát ki.
(2) A hirdetményben fel kell sorolni a pótlandó telekkönyvi betéteket (telekjegyzőkönyveket) és figyelmeztetni kell az érdekelteket, hogy a tervezeteket a hirdetményben megjelölt helyen, a hivatalos órák alatt megtekinthetik.
(3) A hirdetménynek tartalmaznia kell azt a felhívást is, hogy mindazok, akiknek a telekkönyvi betétek (telekjegyzökönyvek) tervezetére észrevételük van, a hibák kiigazítása és a hiányok pótlása végett három hónap alatt a telekkönyvi hatósághoz írásban beadott felszólalással élhetnek; egyúttal figyelmeztetni kell az érdekelteket a felszólalás elmulasztásának a jelen rendelet 8. §-ában megállapított következményére is.
(4) A hirdetményt a hivatalos lapban, valamint az illetékes törvényszék területén megjelenő valamelyik napilapban közzé kell tenni és meg kell küldeni a 3. § (3) bekezdésében megjelölt hatóságoknak.
6. §
(1) A hirdetményben megjelölt határidő letelte után a bíróság megállapítja, hogy melyek azok a tervezetek, amelyek ellen senki sem élt felszólalással. Az ilyen tervezetek alapján elkészített telekkönyvi betéteket (telekjegyzőkönyveket) át kell adni a telekkönyvi forgalomnak. (12. §)
(2) Ha a hirdetményi határidő alatt valamelyik tervezet ellen felszólalást adnak be, a bíróság tárgyalásra tűz határnapot és megidézi az érdekelteket. A tárgyalás megtartására a 4. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A tárgyalás csak annak megállapítására terjedhet ki, hogy mi volt az elveszett, megsemmisült, vagy használhatatlanná vált telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) vitássá tett bejegyzésének tartalma, nem terjedhet ki tehát a bejegyzés alapjául szolgált jogviszony vizsgálatára.
(3) Ha a tárgyalás eredményeként a felszólalással megtámadott bejegyzés tartalma tekintetében keletkezett vita akár a felszólalás visszavonása, akár az érdekeltek megegyezése következtében megszűnik, a bíróság a tervezetet megfelelően kiigazítja vagy érintetlenül hagyja, ellenkező esetben a felszólalással élő felet perre utasítja. A perreutasitást a tervezeten fel kell jegyezni. A perreutasitó végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.
7. §
(1) A keresetlevelet a perreutasitó végzés közlésétől számított hatvan nap alatt annyi példányban kell a telekkönyvi hatóságnál benyújtani, hogy egy példány a telekkönyvi hatóságnak is jusson. A telekkönyvi hatóság a pert a tervezeten feljegyzi és a keresetével példányait - a nála megőrzendő példány kivételével - a jelen rendelet 4. §-ának (4) bekezdésében megjelölt jegyzőkönyv és a tervezet hivatalból elkészítendő hiteles másolatával együtt megküldi a per bíróságának.
(2) A perre az a járásbíróság, illetőleg törvényszék illetékes, amelynek területén az ingatlan van. A perbíróság a telekkönyvi adatokat hivatalból veszi figyelembe. A jogerős ítéletet vagy a birói egyességet hivatalból át kell tenni a telekkönyvi hatósághoz. A telekkönyvi hatóság a per feljegyzésének törlése és a megfelelő bejegyzés iránt hivatalból intézkedik.
8. §
Aki a tervezet elleni felszólalások beadására az 5. § (3) bekezdésében megszabott hirdetményi határidő alatt felszólalással nem élt, vagy akinek felszólalása visszavonás vagy megegyezés következtében hatálytalanná vált [6. § (3) bek.], úgyszintén aki a keresetlevél benyújtására a 7. § (1) bekezdésében megállapított határidőt elmulasztotta, a jóhiszeműen nyilvánkönyvi jogot szerző harmadik személlyel szemben jogát nem érvényesítheti.
9. §
(1) Ha az 5. § (3) bekezdésében megállapított hirdetményi határidő alatt előterjesztett felszólalás visszavonás vagy az érdekeltek megegyezése következtében hatálytalanná vált, úgyszintén, ha a perre utasított fél a keresetlevelet a megszabott határidő alatt a telekkönyvi hatóságnál be nem nyújtotta, a telekkönyvi betétet (telekjegyzőkönyvet) a felszólalás figyelmen kivül hagyásával, a tervezet alapján el kell készíteni és át kell adni a telekkönyvi forgalomnak (12. §).
(2) Ha a perre utasitott fél a keresetlevelet a megszabott határidő alatt benyújtotta, a telek könyvi betétet (telekjegyzőkönyvet) a tervezet alapján el kell készíteni és a perindítás feljegyzése mellett át kell adni a telekkönyvi forgalomnak (12. §).
10. §
A 7. § (1) bekezdésében megszabott határidő letelte után indított perek feljegyzésére az általános szabályok irányadók.
11. §
Ha az elveszettnek vélt telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) a jelen rendelet 5. §-ában meghatározott hirdetményi határidő letelte előtt előkerül, az előkerült telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) tekintetében a bíróság az eljárást megszünteti. Ha pedig az elveszettnek vélt telekkönyvi betét (telekjegyzőkőnyv) a hirdetményi határidő letelte után kerül elő, az előkerült telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) lapjait az utolsó bejegyzés alatt vízszintes vonallal le kell zárni és a telekkönyvi betétnek (telek jegyzőkönyvnek) mind a három lapjára fel kell jegyezni a következő szöveget: "Elveszettnek vélt telekkönyvi hetét (telekjegyzőkönyv); a 9.000/1945. I. M. rendelet alapján pótoltatott." További bejegyzéseket az uj telekkönyvi betétben (telekjegyzőkönyvben) kell teljesíteni, az előkerült telekkönyvi betétet (telekjegyzőkönyvet) pedig a telekkönyvi irattárban kell kezelni.
12. §
(1) Az uj telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) A lapján - a lap felső részének közepén - fel kell tüntetni, hogy a betét (telekjegyzőkönyv) pótolt telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) és utalni kell a 4. § (4) bekezdése értelmében felvett jegyzőkönyv telekkönyvi iktatószámára is ("Pótolt telekkönvvi betét (telekjegyzőkönyv); . ./194. . tk. szám").
(2) A telekkönyvi betétet (telekjegyzőkönyvet) a tervezet lemásolása utján kell elkészíteni, azzal az eltéréssel, hogy a B lapra csak az elveszéskor, megsemmisüléskor, vagy használhatatlanná váláskor fennállott tételeket kell bejegyezni, a telekkönyvi jogszabályoknak meg nem felelő szöveget pedig szabályszerű szöveggel kell helyettesiteni. Nem kell lemásolni a források megjelölésére vonatkozó feljegyzéseket, sem pedig a perreutasitást feltüntető bejegyzést
(3) A telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) minden lapját az utolsó bejegyzés után a tárgyalást vezető birónak és a szakközegnek alá kell irnia. Ha a C. lapon nincs bejegyzés, ezt a lapot nem kell aláírni.
(4) A késs telekkönyvi betéteket (telekjegyzőkönyveket) a telekkönyvi hatóság végzéssel adja át a forgalomnak. Az egyszerre elkészült betétek (telekjegyzőkönyvek) forgalombaadása iránt egy végzéssel is lehet intézkedni.
A végzést a telekkönyvi hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztés utján kell az érdekeltekkel közölni.
A végzés ellen felfolyamodásnak nincs helye
13. §
A telekkönyvi hatóság előtt a jelen rendelet alapján folyó eljárásban a határnap és határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye, a többi jogorvoslatra is - amennyiben a jelen rendelet kivételt nem tesz - a rendes telekkönyvi eljárás szabályait kell alkalmazni.
14. §
A pótolt telekkönyvi betétre (telekjegyzőkönyvre) vonatkozó azokat a beadványokat, amelyek a betét (telekjegyzőkönyv) forgalombaadása előtt érkeztek a telekkönyvi hatósághoz, a forgalombaadással egyidejűleg kell széljegyezni és azután kell elintézni Az ilyen beadványokat a széljegyzésig az érkezés sorrendjében összegyűjtve külön kell kezelni.
15. §
A jelen rendelet 5. §-ában megjelölt hirdetmény kibocsátása után a pótolt telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) forgalombaadásáig a tervezetről is lehet másolatot kiadni, záradékában azonban meg kell jegyezni, hogy az eredeti telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) elveszett, a pótlására irányuló eljárás folyamatban van és a tervezet az eljárás eredményétől függően még módosulhat.
16. §
Az igazságügyminiszter az elveszett, megsemmisült, vagy használhatatlanná vált telekkönyvi betétek (telekjegyzőkönyvek) pótlására irányuló eljárás részleteire nézve a telekkönyvi hatóságot a szükséghez képest a jelen rendelet elveinek alapulvételével esetről-esetre külön utasítással fogja ellátni.
17. §
A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1945. évi augusztus hó 8. napján.
Dr. Ries István s. k.,
igazságügyminiszter
Melléklet a rendelet 5. §-ához
