10970/1946. ME rendelet

az 1945/1946. évi mezőgazdasági haszonbér mérséklése és az 1946/1947. évi mezőgazdasági haszonbér megállapitása, továbbá a kishaszonbérletekre vonatkozó egyes kérdések szabályozása tárgyában

A minisztérium az 1946: XVI. tc. 1. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. FEJEZET

A haszonbér mérséklése, illetőleg megállapitása

1. § (1) Mező-, szőlő- és kertgazdasági ingatlan (az alábbiakban mezőgazdasági ingatlan) haszonbérlője az 1945/1946. gazdasági évre eső haszonbér mérséklését kérheti, ha

a) az 1945/1946. gazdasági év folyamán a gazdaságát közvetlenül érintő, háborus jellegü, illetőleg a háborúval kapcsolatos lényeges károsodást szenvedett, vagy

b) a haszonbérelt ingatlan az 1946. évi tartós szárazság (aszály) vagy oly elemi csapás, illetőleg más rendkivüli esemény következtében, amelytől a haszonbérlő meg nem óvhatta, félannyi termést sem hozott, mint amennyi rajta átlag teremni szokott.

(2) Az előbbi bekezdés alapján haszonbérmérséklésnek akkor is helye van. ha a felek a haszonbér mérséklését a szerződésben kizárták.

(3) Az (1) bekezdés alapján mérsékelt haszonbér a haszonbérelt ingatlant közvetlenül terhelő közadók összegénél kisebb nem lehet.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a haszonbér mérséklését nem kérheti az a

a) az 1945/1946. gazdasági évre járó haszonbér leszállitását a földhaszonbérletek rendezése tárgyában kiadott 82300/1945. FM rendelet (Magyar Közlöny 56. szám) alapján már sikerrel kérte és a haszonbérnek ez alapon történt megállapitása óta ujabb háborus jellegü, illetőleg háboruval kapcsolatos károsodást nem szenvedett, vagy

b) a szenvedett háborus, vagy azzal kapcsolatos károsodás ismeretében az 1945/1946. gazdasági évi haszonbér összegére nézve a haszonbérbeadóval uj megállapodást létesitett és azóta ujabb hasonló jellegü károsodás nem érte.

(2) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontja alapján" a haszonbér mérséklésének nincs helye

a) részes (feles) haszonbérlet esetén, továbbá, ha

b) a haszonbérelt ingatlan területe a 20 kat. holdat meghaladja és a haszonbérleti időtartamból még legalább 3 év hátra van, vagy

c) a haszonbérelt összes birtok területe a 200 kat. holdat meghaladja.

(3) Ha a haszonbérelt ingatlan földadóját a haszonbérbeadó fizeti, az előbbi bekezdés a) pontja esetében a haszonbérbeadó a 6920/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 135. szám) vagy a 10700/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 210/1946. szám) alapján engedélyezett rendkivüli földadóleszállitás öszszegének a részesmüvelés arányához igazodó részét köteles a haszonbérlőnek megfizetni, minden más esetben pedig a haszonbérlő a rendkivüli földadóleszállitás összegét - amenynyiben az a kárát meg nem haladja - a haszonbérbe betudhatja. Ha a haszonbérlő ezzel a jogával élt, az 1. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a haszonbér további mérséklését csak annyiban kérheti, amennyiben a haszonbérbe betudott összeg a kárát nem fedezi.

3. § (1) Ha a pénzügyigazgatóság az 1946. évben szenvedett aszálykár miatt a 6920/1946. ME, illetőleg a 10700/1946. ME rendeletek alapján rendkívüli földadóleszállitást engedélyezett vagy az engedélyezési eljárás a haszonbér esedékessége idejében még folyamatban van, a haszonbérlő az esedékes haszonbérnek egyelőre csak 60%-át köteles megfizetni. Ha a haszonbérlő a jelen rendelet hatálybalépése előtt ennél többet fizetett, a többletet csak a haszonbér mérséklése iránt inditott eljárás eredményéhez képest követelheti vissza.

(2) Ha a pénzügyigazgatóság a rendkivüli földadóleszállitásra irányuló kérelmet elutasitja, vagy a haszonbérlő a rendkivüli földadóleszállitás engedélyezése ellenére a haszonbér mérséklése iránt a jelen rendelet 13. §-ában meghatározott határidőig kérelmet nem terjeszt elő, a haszonbérnek az előbbi bekezdés értelmében meg nem fizetett részét a pénzügy-igazgatóság határozatának közszemlére tételétől (141100/1946. VIII. PM rendelet 7. §-a ; Magyar Közlöny 138. szám és a 142900/1946. VIII. PM rendelet 7. §-a; Magyar Közlöny 213. szám), illetőleg a jelen rendelet 13. §-ában megállapitott határidőtől számitott 15 nap alatt meg kell fizetni.

(3) Ha a haszonbérlő a haszonbér mérséklése iránt a 13. §-ban megállapitott határidőig kérelmet terjesztett elő, a haszonbérnek az (1) bekezdés értelmében meg nem fizetett részét az eljárás eredményéhez képest a határozat kihirdetésétől számitott 15 nap alatt kell megfizetni.

4. § (1) A haszonbérbeadó, illetőleg a haszonbérlő az 1946/1947. gazdasági évre járó haszonbérnek birói megállapitását kérheti, ha az 1945. évi október hó 1. napja előtt kötött szerződésben (egyességben, birói itéletben, vagy más hatósági rendelkezésben) megszabott haszonbér a változott gazdasági viszonyoknak nem felel meg. A megállapitásnak nem akadálya az, hogy a felek a haszonbér birói megállapitásának a kérelmezését szerződésben kizárták.

(2) Az (1) bekezdést az 5. § értelmében kishaszon bérletnek minősülő haszonbérletek tekintetében - amennyiben azok a 7. § (2) bekezdésének hatálya alá nem esnek, - azzal a kiegészitéssel kell alkalmazni, hogy a 7-9. § értelmében kiköthető legalacsonyabb és legmagasabb haszonbérnél alacsonyabb, illetőleg magasabb haszonbér meg nem állapitható.

(3) A haszonbér ujabb megállapitására irányuló kérelem előterjesztése esetében is az időközben lejáró részleteket a kérelem érdemleges eldöntéséig az érvényben lévő haszonbérnek megfelelően kell megfizetni.

II. FEJEZET

A kishaszonbérletekről

6. § (1) A jelen rendelet szempontjából kishaszonbérletnek kell tekinteni a 20 kat. holdat meg nem haladó mezőgazdasági ingatlan haszonbérletére vonatkozó jogviszonyt.

(2) Nem lehet kishaszonbérletnek tekinteni a haszonbérleti jogviszonyt, ha

a) a haszonbérelt ingatlan a haszonbérlő saját tulajdonában (haszonélvezetében) levő, vagy mástól haszonbérelt ingatlannal együtt az (1) bekezdésben meghatározott területet meghaladja, vagy

b) a haszonbérlő 1 kat. holdnál nagyobb területü szőlő vagy belterjes kerti művelés alatt álló kert (konyhakert, gyümölcsös, rizstelep, stb.) tulajdonosa (haszonélvezője), illetőleg haszonbérlője, vagy

c) a haszonbérlő a haszonbérbevett ingatlant alhaszonbérletbe adja, vagy azon más okból nem maga gazdálkodik.

(3) Ha a haszonbérleti szerződést több haszonbérlő együttesen kötötte meg, vagy haszonbérlőként szövetkezet szerepel, a haszonbérletet kishaszonbérletnek akkor lehet tekinteni, ha a haszonbérlőtársak, illetőleg a szövetkezet tagjai a haszonbérelt ingatlan megművelésében saját munkaerejükkel rendszeresen közreműködnek és ha a haszonbérelt ingatlanból bármelyik haszonbérlőtársra, illetőleg szövetkezeti tagra eső rész területe - a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával - 20 kataszteri holdat meg nem halad.

6. § (1) A kishaszonbérleti szerződés érvényességéhez irásbafoglalás szükséges. A szerződésnek tartalmaznia kell: a haszonbérbeadó és haszonbérlő személyének és lakcimének, továbbá a haszonbérelt ingatlannak a megjelölését, az ingatlan nagyságát, összes kataszteri tiszta jövedelmét, - amennyiben a szerződést nem határozatlan időtartamra kötik - a haszonbérleti idő kezdetét és végét, annak megjelölését, hogy a haszonbérlő az ingatlant mire fogja használni, a haszonbér cimén kikötött szolgáltatások részletes felsorolását és végül a rögtöni hatályu felmondásra vonatkozóan esetleg kikötött különös feltételeket.

(2) A haszonbér mértékére vonatkozó és az irásbeli szerződésbe fel nem vett kikötés érvénytelen.

7. § (1) Abból a célból, hogy a kishaszonbérletek haszonbére a kishaszonbérlők által végzett munka értéke, továbbá a megélhetés és a gazdasági viszonyok (különösen a termelési költségek és az értékesitési lehetőségek) figyelembevételével aránytalanul magas ne legyen, a kishaszonbérletekre vonatkozó haszonbérek tekintetében irányadó haszonbér (a továbbiakban: irányhaszonbér) megállapitásának van helye, melynél a felek által érvényesen kiköthető haszonbér legfeljebb 30%-kal lehet alacsonyabb, illetőleg 30%-kal lehet magasabb.

(2) Ha a haszonbérbeadó özvegy, kiskoru, munkaképtelen vagy elaggott koru személy és 3 kat. holdnál több mezőgazdasági ingatlana nincs, az előbbi bekezdés értelmében megállapitott irányhaszonbér a haszonbérletre nem vonatkozik.

(3) Az iránvhaszonbéreket meg lehet állapitani egységesen az ország egész területére vagy az ország területének egyes részeire vagy területileg eltérően ós annak figyelembevételével, hogy a haszonbérelt ingatlant milyen mezőgazdasági termény vagy termék termesztésére használják.

(4) Az irányhaszonbéreket a haszonbérelt mezőgazdasági ingatlan kataszteri tiszta jövedelmének alapulvétele mellett buzában, rozsban vagy az egyes vidékeken rendszerint termelt egy vagy több gazdasági főterményben, illetőleg annak mindenkori pénzbeli egyenértékében kell megállapitani. A terménybér mindenkor szokványminőségü terményben értendő.

8. § (1) Az 1946/1947. gazdasági évre vonatkozó irányhaszonbér az alábbiak szerint állapittatik meg:

a) a szántóföldi művelésre használt ingatlan (ingatlanrész) tekintetében a kataszteri tisztajövedelem minden arany koronája után 12 kg buza, vagy rozs, illetőleg annak a fizetés napján és helyén érvényes pénzbeli egyenértéke,

b) a kerti művelésre, vagy különleges növények (hagymafélék, kender, napraforgó, dohány, paprika, cukorrépa, uborka, paradicsom, cirok, seprőcirok, édescirok, torma, konyhakerti magvak, stb.) termesztésére használt ingatlan (ingatlanrész) tekintetében a kataszteri tisztajövedelem minden aranykoronája után 20 kg buza vagy rozs, illetőleg annak a fizetés napján és helyén érvényes pénzbeli egyenértéke.

(2) A kishaszonbérlethez tartozó lakó- és gazdasági épület, valamint a gazdasági udvar céljára szolgáló terület használatáért a mezőgazdasági ingatlan után járó haszonbéren felül különbért lehet kikötni. A kikötött bér a rendes karbantartási költségekén felül 300 kg buzánál vagy rozsnál, illetőleg annak a fizetés napján és helyén érvényes pénzbeli egyenértékénél több nem lehet.

(3) Az (1) bekezdés b) pontját akkor is alkalmazni kell, ha a korábban szántóföldi művelésre használt ingatlant a telek megállapodása szerint kerti művelésre, vagy különleges növények termesztésére kell használni és a haszonbérlő azt a megállapodásnak megfelelően használja, vagy a haszonbérlő a korábban szántóföldi művelésre használt ingatlant a haszonbérbeadó hozzájárulása nélkül kerti művelésre vagy különleges növények termesztésére használja.

9. § (1) A kishaszonbérletek után járó haszonbért a felek az irányhaszonbérnél 30%-kal alacsonyabb, illetőleg azt 30%-kal meghaladó kereten belül szabadon állapithatják meg. A legmagasabb haszonbért meghaladó haszonbérrészre irányuló követelés birói uton nem érvényesithető. A kishaszonbérlő a legmagasabb haszonbéren felül fizetett haszonbért (haszonbér-részt) a fizetés napjától számitott egy éven belül visszakövetelheti.

(2) Annak megállapitásánál, hogy a szerződésben kikötött haszonbér az érvényesen kiköthető legmagasabb haszonbér mértékét meghaladja-e, az épületek rendes karbantartására forditandó kiadások kivételével a kishaszonbérlő által a szerződésben vállalt összes szolgáltatásokat figyelembe kell venni. Ha a haszonbéren felül külön ellenérték nélkül mellékszolgáltatások (pl. a haszonbérelt ingatlant közvetlenül terhelő köztartozások kifizetése, baromfi, hizott sertés, tojás, stb.) is kiköttettek, ezeket a legmagasabb haszonbér megállapitása szempontjából oly értékben kell számitásba venni, amily értékkel azok a haszonbérbeadóra nézve birnak.

10. § (1) Ha a haszonbérlő a szántóföldi müvelés céljára haszonbérelt ingatlant kerti művelésre vagy különleges növények termesztésére használja, a 8. § (1) bekezdése a) pontjának figyelembevételével a szerződésben megállapitott haszonbér megfelelő felemelésének van helye. Ha e tekintetben a felek megállapodni nem tudnak, a haszonbérbeadó jogosult a haszonbér birói megállapitását kérni, a haszonbérlő pedig a következő haszonbérleti években az ingatlant a szerződésnek megfelelően a szerződésben kikötött haszonbér fizetése mellett használni.

(2) Ha a haszonbérlő a kerti művelésre vagy. különleges növények termesztése céljából haszonbérbe vett ingatlant szántóföldi művelésre használja, a szerződésben a 8. § (1) bekezdése b) pontjának figyelembevételével megállapitott haszonbért köteles fizetni. A haszonbérbeadó ilyen esetben jogosult a haszonbérleti jogviszonyt a gazdasági év végére felmondani. Ha ezzel a jogával nem él, a haszonbérlő a haszonbérleti idő hátralevő része alatt csak annyiban köteles a haszonbérleti szerződésben megállapitott haszonbért fizetni, amennyiben az ingatlant kerti művelésre vagy különleges növények termesztésére használja. Ha a haszonbérlő az ingatlant a következő haszonbérleti években is szántóföldi művelésre használja és a felek a haszonbér mennyiségét egyességgel megállapitani nem tudják, bármelyik fél kérheti annak birói megállapitását.

11. § (1) Ha a jelen rendelet 5. §-ának (2) bekezdésében emlitett valamely körülmény a haszonbérleti szerződés megkötése után következik be, illetőleg a haszonbérbeadó vagyoni helyzetében személyében, családi állapotában vagy munkaképességében a haszonbérleti szerződés megkötése után bekövetkezett változás folytán a kishaszonbérlet tekintetében a 7. § (2) bekezdését kell alkalmazni, a felek a változás bekövetkeztekor folyó gazdasági év elejétől a haszonbérleti szerződésben kikötött időtartam végéig terjedő időre járó haszonbért szabadon állapithatják meg. Ha a felek közt megállapodás nem jön létre, bármelyik fél jogosult a változás bekövetkezésekor folyó gazdasági évre járó haszonbér birói megállapitását kérni, a haszonbérbeadó pedig jogosult a haszonbérleti jogviszonyt az emlitett körülmény, illetőleg változás bekövetkezésétől számitott 30 napon belül a gazdasági év végére felmondani. Ebben az esetben a haszonbérlőnek az eredeti haszonbérleti idő hátralévő része tekintetében elő-haszonbérleti joga van, ha a haszonbérbeadó az ingatlant a következő gazdasági évre haszonbérbe adja.

(2) Ha a haszonbérleti jogviszony annak következtében minősül kishaszonbérletnek, mert a haszonbérleti szerződés megkötésekor fennállott az a körülmény, amely a jelen fejezet alkalmazását az 5. § (2) bekezdése értelmében kizárta, a haszonbérleti szerződés megkötése után megszünt, a haszonbérleti szerződés a változás bekövetkezésekor folyó gazdasági év végéig változatlanul hatályban marad. A haszonbérbeadó ilyen esetben jogosult a haszonbérleti jogviszonyt az emlitett körülmény megszünésétől számitott 30 napon belül a gazdasági év végére felmondani. Ebben az esetben a haszonbérlőt az eredeti haszonbérleti idő hátralévő része tekintetében előhaszonbérleti jog illeti meg, ha a haszonbérbeadó az ingatlant a következő gazdasági évre haszonbérbeadja. Ha a haszonbérbeadó a felmondás jogával nem él, a haszonbérleti idő hátralévő része alatt a haszonbérlet tekintetében a jelen fejezet rendelkezései az irányadók.

(3) Az előbbi bekezdést megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kiskoru haszonbérbeadó a haszonbérleti idő alatt nagykoruvá válik, vagy a haszonbérbeadó vagyoni helyzetében, személyében, családi állapotában vagy munkaképességében a haszonbérleti szerződés megkötése után olyan változás áll be, amelyre tekintettel a 7. § (2) bekezdésében foglalt kivételes rendelkezés alkalmazásának nem lehet helye.

12. § Az 1946/1947. gazdasági évre kishaszonbérlet tekintetében kötött részes haszonbérleti szerződésben foglalt olyan kikötés, amely az ingatlan fekvése helyén a békegazdálkodás idején szokásban volt feltételnél a haszonbérlőre nézve sulyosabb, érvénytelen. A 9. §-ban foglalt rendelkezéseket az ilyen kikötés tekintetében megfelelően alkalmazni kell.

III. FEJEZET

Eljárási szabályok

13. § (1) A haszonbér mérséklése (1. §), illetőleg megállapitása (4., 10., 11. §) a járásbiróság mellett szervezett vegyes biróság hatáskörébe tartozik.

(2) A jelen rendelet 1., 4., 10. és 11. §-ára alapitott kérelmet a haszonbérelt ingatlan fekvése szerint illetékes járásbiróságnál, ha pedig az ingatlan két vagy több járásbiróság területén fekszik, annál a járásbiróságnál kell - és pedig az 1. és 4. §-ra alapitott kérelmet legkésőbben az 1946. évi október hó 31. napjáig - előterjeszteni, amelynek területén a haszonbérelt ingatlan nagyobb része fekszik. A kérelem tárgyában az ugyanezen járásbiróság mellett szervezett vegyes biróság jár el.

14. § (1) A haszonbér mérséklésére, illetőleg megállapitására irányuló kérvényt annyi példányban kell beadni hogy a biróságnak és mindegyik ellenérdekű félnek egy-egy példány jusson. A kérvényben a haszonbér mérséklése, illetőleg megállapitása iránt az összegszerüségre is kiterjedő határozott kérelmet kell előterjeszteni. Az ennek a rendelkezésnek meg nem felelő kérvényt záros határidő kitüzése mellett hiánypótlás végett vissza kell adni.

(2) Ha a kérvényt nem a 13. §-ban megjelölt biróságnál terjesztik elő, azt ehhez a birósághoz hivatalból át kell tenni. Az ilyen kérvényt ugy kell tekinteni, mintha azt a 13. §-ban megjelölt biróságnál adták volna be.

15. § (1) A vegyes biróság elnöke a járásbiróság elnöke (vezetője) vagy a járásbiróságnak általa kijelölt birája. Két tagja közül az egyiket a haszonbérbeadó, a másikat pedig a haszonbérlő jelöli ki. Kijelölni csak önjogú magyar állampolgárt lehet.

(2) A felek a vegyes biróságnak általuk kijelölt tagjait a tárgyalásra magukkal hozni kötelesek. Ha az érdekeltek valamelyike az általa kijelölt tagot a tárgyalásra nem állitja elő, az elnök a tárgyalást a mulasztó fél költségére elhalasztja ; ha pedig a fél az általa kijelölt tagot az ujabb tárgyalásra sem állitja elő, a hiányzó tagot az elnök jelöli ki.

(3) A vegyes biróság elnöke és tagjai kizárása tekintetében az 1911: I. tc. 50-63. §-ait kell megfelelően alkalmazni. A kijelölt tagok kizárása felől a vegyesbiróság elnöke határoz. Határozata ellen fellebbvitelnek helye nincs. Ha a kizárási ok a vegyes biróság elnökével szemben merül fel, az eljárásra az 1911: I. tc. 64. §-ának első bekezdése az irányadó.

(4) A vegyes bíróságba a felek által kijelölt tagok müködésük megkezdése előtt esküt vagy fogadalmat tesznek arra, hogy tisztükben legjobb tudomásuk és lelkiismeretük szerint mindenkor részrehajlás nélkül járnak el, a biróság által részükre megállapitott dijon felül semminemű külön jutalmat nem fogadnak cl és a hivatali titkot megőrzik.

(5) A vegyes biróság szótöbbséggel határoz. Ha a tagok véleménye* között ki nem egyenlithető lényeges eltérés van, az elnök a szavazás után való határozathozatal elrendelését mellőzi és a tagok határozati terveinek mérlegelésével maga határoz.

(6) A jelen rendeletben külön felemiitett esetekben és általában, ha nem az előterjesztett kérdés érdemében való döntésről van szó, a vegyes biróság elnöke mint egyesbiró jár el.

(7) A vegyes biróságnak a felek által kijelölt tagjait készkiadásuk megtérítésén felül a lakóhelyükön teljesitett eljárás esetében is a költség viselésére köteles fél terhére megfelelő méltányos díj illeti. Ezt a dijat a vegyes biróság elnöke a kifejtett tevékenységgel arányosan állapitja meg. A költség előlegezésére a felek a szükséghez és a méltányossághoz képest kötelezhetők.

16. § (1) A fél a vegyes biróság és annak elnöke előtt személyesen járhat el, magát ügyvéddel, vagy az 1911:I. tp. 95. §-ának 1-4. pontjában emlitett meghatalmazottal is képviseltetheti.

(2) A haszonbérlőtársaság tagjait abban az esetben, ha a haszonbérbeadóval szemben ugyanazon szerződés alapján egyetemlegesen vannak kötelezve, a jelen rendeleten alapuló eljárásba megbizottaik utján is be lehet vonni, tekintet nélkül arra, hogy a társaság a jogi személy fogalma alá esik-e és hogy a tagok a haszonbérelt ingatlanon közösen gazdálkodnak, vagy azt maguk között felosztva müvelik,

(3) A vegyes biróság a kérelem tárgyában meghallgatja a feleket és a szükséghez képest az 1911:I. tc. 286-314., illetőleg 350-367. §-ainak megfelelő alkalmazásával tanut vagy szakértőt hallgathat ki. A tárgyalásról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. A felmerülő költségek viselése kérdésében a vegyes biróság belátása szerint határoz és a költségekre vonatkozó határozatának teljesitésére 8 napi határidőt tüz. Határozatát és annak indokait a felekkel kihirdetés utján közli. Eljárásában - amennyiben a jelen rendeletből más nem következik - alaki szabályokhoz kötve nincs.

(4) A vegyes biróság határozatát az elnök foglalja írásba és ifja alá. Az irásbafoglalt határozatnak a rendelkező részen felül az indokolást is tartalmaznia kell. A vegyes biróság a határozatot a feleknek nem kézbesitteti; a határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(5) A vegyes bíróságnak költségben marasztaló határozata a teljesitési határidő lejártával végrehajtható.

17. § A vegyes biróság az 1945/1946. évre esedékes haszonbér megfelelő részének megfizetésére a jelen rendelet 3. §-ában nem emlitett esetben a haszonbérlő kérelmére ideiglenes halasztást adhat, ha az előterjesztett adatok alapján a haszonbér mérséklése valószinünek mutatkozik, a mérséklés mértékének megállapitására irányuló eljárás azonban előreláthatólag hosszabb időt vesz igénybe. Az ideiglenes határozatot a biróság az eljárás során bármelyik fél kérelmére módosíthatja, vagy hatályon kivül helyezheti.

IV. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

18. § (1) Az olyan haszonbérleti jogviszonyt, amely az ő. § értelmében kishaszon bérletnek minősül, az 1945/1946. évre járó haszonbér meg nem fizetése miatt felmondani nem lehet, ha a haszonbérlő legalább a jelen rendelet 8. §-a értelmében kiköthető legmagasabb haszonbérnek megfelelő haszonbért legkésőbben az 1946. évi október hó 10. napjáig megfizeti. Ebben az esetben a jelen rendelet hatálybalépése előtt a bér meg nem fizetése okából történt felmondás a harmadik személlyel esetleg kötött ujabb haszonbérleti szerződés hatályát veszti.

(2) Az előbbi bekezdés az 1945/1946. gazdasági évre járó hátralékos haszon bérkövetelés fennállását és behajthatóságát nem érinti.

19. § (1) A II. Fejezet rendelkezései a jelen rendelet hatálybalépése előtt kötött haszonbérleti szerződéseknek az 1946/1947. és az ezt követő gazdasági évekre való alkalmazásánál is irányadók éspedig abban az esetben is, ha a szerződésnek a haszonbérre vonatkozó rendelkezését hatóság vagy biróság a jelen rendelet hatálybalépése előtt hozott határozatával módositotta.

(2) A jelen rendelet hatálybalépése előtt szóbelileg kötött és az 1946/1947. és az ezt követő gazdasági évekre is vonatkozó haszonbérleti szerződéseket a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott 30 nap alatt kell irásbafoglalni. Ha a felek bármelyike az irásbafoglalt szerződést nem hajlandó aláirni, a másik fél a szóbelileg megkötött szerződés lényeges pontjait (6. § (1) bekezdés) a haszonbérelt ingatlan fekvése szerint illetékes községi előljáróságnál jegyzőkönybe mondhatja. A jegyzőkönyv tartalmát az elŐljáróság aZ ellenérdekü féllel közli. Ha az ellenérdekű fél arra 8 napon belül észrevételt nem tesz, erről a községi előljáróság a másik félnek a jegyzőkönyv másolatán tanusitványt ad. Ebben az esetben a jegyzőkönyvbe foglalt feltételeket - az ellenkező bizonyitásig, - a felek megállapodásának kell tekinteni, amire a jegyzőkönyv tartalmának közlésekor az ellenérdekű felet figyelmeztetni kell. Észrevétel esetében a községi előljáróság megkisérli a vita egyességi elintézését. Ha ez sikerül, az egyességet jegyzőkönyvbe foglalja és erről a feleknek másolatot ad. Ha egyesség nem jön létre, a felek bármelyike 30 napon belül a biróságtól kérheti annak megállapitását (1911:I. tc. 130. §), hogy a haszonbérleti szerződés a felek között milyen feltételek mellett jött létre.

(3) A jelen rendelet hatálybalépése előtt kötött haszonbérleti szerződés a kikötött haszonbérnek a jelen rendelet III. Fejezetében foglalt rendelkezés folytán bekövetkezett mérséklése miatt csak az 1948/1947. gazdasági év végére mondható fel. Ha a haszonbérbeadó az ingatlant az 1947/1948. gazdasági évre haszonbérbe adja, a haszonbérlőnek az eredeti szerződés hátralévő tartamára előhaszonbérleti joga van.

20. § A kishaszonbérleti szerződésben legfeljebb az egy gazdasági évre járó haszonbér felének előrefizetését lehet joghatályosan kikötni.

21. § (1) A földmivelésügyi miniszter a kishaszonbérbeadókat, illetőleg a kishaszonbérlőket jogos érdekeik megóvása és a kishaszon bérleti jogviszonyból felmerülő esetleges viták egyeztetés utján való elintézése céljából megfelelő szervezetbe tömöritheti. Az egyeztetési eljárás során a haszonbérbeadók és a haszonbérlők egyenjogu és egyenlő képviseletét biztositani kell. Az egyeztetési eljárás részletes szabályait a földmivelésügyi miniszter rendelettel állapitja meg.

(2) A földmivelésügyi miniszter a mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletére vonatkozó adatok bejelentését és nyilvántartását rendelheti el, továbbá a bejelentés és nyilvántartás részletes szabályait rendelettel megállapithatja.

22. § (1) Ha a haszonbérlő a haszonbérleti szerződésben kikötött természetbeni szolgáltatást a termés mennyisége, vagy a haszonbérlő beszolgáltatási kötelessége miatt nem, vagy csak részben tudja teljesiteni, a szolgáltatásnak természetben nem teljesithető része helyett a haszonbérbeadó kivánságához képest a haszonbérelt ingatlanon termelt más mezőgazdasági terményt vagy terméket köteles szolgáltatni. Ha a haszonbérlő ilyen mezőgazdasági terményt vagy terméket szolgáltatni nem tud, vagy a haszonbérbeadó annak szolgáltatását nem kivánja, a haszonbérlő a szolgáltatásnak természetben nem teljesithető részét a hatóságilag megállapitott termelői áron számitva készpénzben egyenlitheti ki. Annak elbirálásánál, hogy a termés mennyisége alapján a haszonbér természetbeni kiszolgáltatása követelhető-e vagy sem, az az irányadó, hogy a termésből a haszonbérlőt terhelő beszolgáltatási kötelezettség mellett elsősorban a haszonbérlő, valamint családtagjának létfenntartási szükségletét, továbbá a haszonbérelt ingatlanon alkalmazott mezőgazdasági munkavállalók természetben kiszolgáltatandó munkabérének a munkavállaló és családja ellátására szolgáló részét, valamint a vetőmagszükségletet kell kielégiteni.

(2) Ha a haszonbérlő a szerződésben kikötött természetbeni haszonbérfizetési kötelezettségét az előbbi bekezdésben emlitett okból nem teljesitette, a haszonbérbeadó a haszonbérleti jog viszonyt haszonbér nemfizetése miatt csak akkor mondhatja fel, ha a haszonbérlő haszon-bérfizetési kötelezettségének az előbbi bekezdésben emlitett módon sem tett eleget.

23. § A jelen rendelet alapján kötött kishaszonbérleti szerződések után az egyébként járó okirati illetéknek csupán felét keli leróni. Az illeték a felek egymás közötti viszonyában - ellenkező megállapodás hiányában - a haszonbérlőt terheli.

24. § (1) A jelen rendelet hatálybalépése előtt az 1. és 4. §-ban meghatározott ok alapján a járásbiróság előtt folyamatba tett eljárást - amennyiben jogerősen befejezve nincs - ugyanazon járásbiróság mellett alakitott vegyes biróság folytatja. Ha az eljárás fellebbviteli biróság előtt van folyamatban, az iratokat hivatalból kell a járásbirósághoz visszaküldeni.

(2) A jelen rendelet alkalmazását nem zárja ki az, hogy a rendes biróság az 1. vagy 4. §-ban meghatározott ok alapján inditott perben jogerős itéletet hozott.

25. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és végrehajtásáról - a tárcáját érintő kérdésekben az illetékes miniszterrel egyetértésben - a földmivelésügyi miniszter gondoskodik.

Budapest, 1946. évi szeptember 20. napján.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök