140800/1946. FM rendelet

a gazdasági munkabérmegállapitás általános kötelező uj irányelveinek jóváhagyása tárgyában

Hiány

1. § A mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottságok alakításáról, az 1940. XV. törvénycikk és az ezzel kapcsolatos rendeletek hatályonkivül helyezéséről szóló 31374/1945. FM sz. rendelet (Magyar Közlöny 1945. évf. 11. szám) 17. §-a alapján az Országos Mezőgazdasági Munkabérmegállapitó Bizottságnak az 1946. évi április hó 12-én tartott ülésén "a gazdasági munkabérmegállapitás általános kötelező új irányelveinek megszabása" tárgyában hozott határozatát a következő módosítások mellett jóváhagyom:

a) a 140600/1946. FM rendeletben (Magyar Közlöny 1946. évf. 94. szám) foglaltakra tekintettel a kötelező irányelvek nem közepes, hanem legkisebb és legnagyobb munkabérek megállapításának alsó és felső határait szabják meg, a munkabérmegállapitó bizottságoknak pedig közepes munkabérek helyett legkisebb és legnagyobb munkabéreket kell megállapitaniok;

b) a 12. fejezet C. pont a) alpontjában a biztosíték (vagylagos bér) alsó határa 60 kg, felső határa 65 kg gabona, a b) alpontban az alsó határ 70 kg, a felső határ 100 kg gabona;

c) a 19. fejezetben foglaltak akként módosulnak, hogy a munkabérmegállapitó bizottság által megállapított legkisebb és legnagyobb munkabéreknek visszamenő hatályuk nincs. A megállapított új legkisebb és legnagyobb munkabérek tehát csak a még ki nem fizetett munkabérekre irányadók.

2. § Az előző szakasz értelmében jóváhagyott határozat szövege a következő:

"Az Országos Mezőgazdasági Munkabérmegállapitó Bizottság, mint a munkáltatók és munkavállalók egyenlő számú országos érdekképviseleti szerve, a 31374/1945. FM rendelet 17. §-ában kapott felhatalmazás alapján a munkabérek megállapítására vonatkozóan a következő általánosan kötelező új irányelveket (a továbbiakban: Irányelvek) szabja meg.

Alaprendelkezések

1. A munkabérek megalapítására vonatkozó általános irányelvek

(1) A vármegyei mezőgazdasági munkabérmegállapitó bizottság (a továbbiakban: bizottság) a 31374/1945. FM számu rendeletnek a 140600/1946. FM rendelettel módosított 9. §-ában foglaltak értelmében az Irányelvekben érintett mező-, szőlő-, gyümölcs- és kertgazdasági munkákra legkisebb és legnagyobb munkabéreket köteles megállapítani. A bizottság a munkabéreket az Irányelvekben foglalt alsó és felső munkábérhatárok között köteles megállapítani éspedig akként, hogy a legnagyobb munkabér a legkisebb munkabért lehetőleg 20%-kal haladja meg. A bizottság bérmegállapitása azonban az Irányelvekben foglalt legkisebb munkabérnél alacsonyabb és a legnagyobb munkabérnél magasabb nem lehet. Az azonos (rögzített) mértékben megszabott munkabéreket az Irányelvekben foglaltak szerint kell megállapítani. Ilyen korlátok között a munkabéreket a bizottság a vármegye területére egységesen, vagy indokólt esetben (egyes járások, városok, stb. területére) eltérően is megállapíthatja. Arra nézve, hogy a vármegyén belül mely területekre indokolt eltérő munkabéreknek a megállapítása, a vármegyei gazdasági felügyelőség szakvéleményét a bizottságnak meg kell hallgatnia.

(2) A bizottság az Irányelvekben érintett minden munkára (munkavállalóra) vonatkozólag munkabéreket megállapítani köteles. Amennyiben a vármegye területén szükséges, a bizottság az Irányelvekben akár több, akár az összes munkákra vonatkozólag megszabott munkabérekkel arányosan megállapíthat egyes munkákra vonatkozólag is munkabéreket, az Irányelvekben nem érintett egyéb munkákra (munkavállalókra) vonatkozólag pedig megállapíthat legkisebb és legnagyobb munkabéreket. A szakképzett kertészekre és az erdőmunkásokra vonatkozólag azonban a bizottság munkabéreket nem állapíthat meg.

(3) A készpénzmunkabéreket (napszámos órabéreket, szakmánybéreket) és készpénzjárandóságokat (idénymunkásoknál, gazdasági cselédeknél, stb.) 78 kg hl. sulyu szokványminőségü búza értékében kell megállapítani. A napszámos munkások munkabérét csak órabérben szabad megállapítani. A határozatban ki kell mondani, hogy a munkavállaló terményjárandóságának hazaszállitása a munkáltatót (gazdát) terheli.

(4) A bizottság köteles a munkabérek megállapítása tárgyában hozott határozatába felvenni mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a jelen Irányelvek előírnak.

(5) Ha a bizottság a jelen Irányelvek hatálybalépése előtt az 1946/47. gazdasági évre már hozott munkabérmegállapitó határozatot ez a határozata az Irányelvek hatálybalépésével érvényét veszti. Ezt az új munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani.

2. A munkabérek fizetésére vonatkozó általános irányelvek

A munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani a következőket:

1. A munkabérmegállapitó bizottság által megállapított legkisebb munkabéreknél alacsonyabb, legnagyobb munkabéreknél pedig magasabb munkabéreket sem kikötni, sem fizetni nem szabad. A legkisebb ós legnagyobb munkabér által vont határokon belül a fizetendő munkabérek tekintetében a szerződő felek (munkáltatók és munkavállalók) egymással szabadon állapodhatnak meg. Az azonos (rögzített) mértékben megállapított munkabéreknél a megállapodás, vagy a fizetés tekintetében sem lefelé, sem felfelé eltérésnek helye nem lehet.

2. A buza értékében megállapított készpénzmunkabérek (napszámos órabérek, szakmánybérek) és készpénz-járandóságok- (idénymunkásnál, gazdasági cselédeknél) fizetésénél a buza mindenkori helyi átlagos forgalmi ára irányadó. A buza értékében megállapított készpénzbért és készpénzjárandóságot a munkavállaló a munkáltatótól köteles készpénzben elfogadni.

3. A munkáltató (gazda) és a munkavállaló egymással szabadon megállapodhatnak abban, hogy a munkabérmegállapitó bizottság által a buza értékében megállapított munkabér - ide nem értve az aratási és cséplési munkabérkeresetet - részben vagy egészben más terményekkel vagy termékekkel fog kiegyenlittetni. Ilyen esetben az alábbi kulcs szerint átszámított egyenértékek irányadók.

4. A munkáltató (gazda) és a munkavállaló egymással szabadon megállapodhatnak abban is, hogy a munkáltató (gazda) a munkavállalójának (pl. a gazdasági cselédjének, idénymunkásának, stb.) a munkabérmegállapító bizottság által megállapított munkabér helyett, azonos értékű, de más tartalmú (összetételű) munkabért fizet. Ilyen esetben is az átszámítási egyenérték tekintetében a 8. pontban foglaltakat a megfelelő részben irányadóknak kell tekinteni.

5. A munkáltató (gazda) a munkavállalójának búzából (gabonából) munkabér cimén - az aratási és cséplési munkabérkeresetet kivéve - természetben csak olyan mennyiséget fizethet, illetőleg adhat ki, amely nem haladja meg a mindenkori hatályos közellátási rendelkezésekben megállapitott mértéket. Ezidőszerint, 1946. évi július hó 31-ig a 15410/1946. KM (Magyar Közlöny 1946. évfolyam, 15. szám) számu rendelet 8. §-ában foglalt idevonatkozó rendelkezések irányadók. Ezenkívül figyelembe kell venni az egyéb termények (termékek) kiszolgáltatása tárgyában megjelenő mindenkori közellátási rendelkezéseket.

6. Semmis a szerződő felek (munkáltató és bármely munkavállaló között akár a megkötött, akár a később kötendő munka- (szolgálati) szerződésnek a munkabérre vonatkozó rendelkezése abban az esetben, ha a kikötött munkabér a munkabérmegállapitó bizottság által megállapított legkisebb munkabérnél kevesebb, illetőleg legnagyobb munkabérnél több. A szerződés ebben az esetben is érvényben marad, de a kikötött munkabér helyett csak olyan munkabér fizethető, amely a munkabérmegállapitó bizottság határozata értelmében megengedett.

7. A munkabérmgállapitó határozatban foglalt munkabérek egyaránt vonatkoznak - a szakképzett kertészeket kivéve - a mező-, szőlő-, gyümölcs- és kertgazdaságban alkalmazott minden munkavállalóra.

Általános rendelkezések

3. A gazdagági munkavállalók osztályozása

(1) A napszámosmunkasokat, továbbá az idénymunkásokat (sommásokat, hónaposokat) és a gazdasági alkalmazottakat (cselédeket) a munkabérek megállapítása és fizetése szempontjából a következő osztályokba kell sorolni.

a) Elsőosztályu (I. osztályú) munkás az a férfi, aki 18. életévét betöltötte és aki nehéz munka kifejtésére (pl.: kaszálás, zsákolás, stb.) is képes. Egészbéres, illetőleg bentkosztosoknál I. osztályú az a 18. életévét betöltött gazdasági alkalmazott (cseléd), aki a teljesmunkabirásu férfi béres vagy kocsis munkáját és teljesítményét szolgáltatja.

b) Másodosztályú (II. osztályú) munkás a) az a teljes munkabírású nő, aki a 16. életévét betöltötte, de az 55. életévét még nem töltötte be; b) az a teljes munkabírású férfi, aki a lő. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be; c) az a nehéz munkára nem képes férfi, aki a 18. életévét betöltötte. A háromnegyedbéres (II. osztályú) gazdasági alkalmazottra (cselédre) nézve ugyanezek a szabályok hányadók.

c) Harmadosztályú (III. osztályú) munkás a) az a férfi, aki a 15 és az a nő, aki a 16. életévét még nem töltötte be, b) az a férfi, aki 80. és az a nő, aki az 55. életévét betöltötte. Félbéres (III. osztályú) gazdasági alkalmazottra (cselédre) nézve ugyanezek a szabályok irányadók.

(2) A határozatban ki kell mondani, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Ha a II. illetőleg a III. osztályú munkás ez I., illetőleg a II. osztályba tartozó munkavállalóval együtt dolgozik és azzal azonos követelményü munkát végez, e munkavégzés ideje alatt a munkavállaló a magasabb osztályú munkavállaló munkabérére tarthat igényt.

4. A munkaidő, a munkaszüneti nap és a napközi pihenőidő

(1) A bizottság a napszámos munkások, továbbá a gazdasági alkalmazottak (cselédek), úgyszintén az idénymunkások (sommások, naposok), valamint az arató- és cséplőmunkások munkaidejét a következők szerint köteles megállapítani.

a) A napszámosmunkás rendes munkaideje: április hó 1-től szeptember hó 30-ig napkelte után 1 órával kezdődik és napnyugta előtt 1 órával végződik; október hó 1-től március hó 31-ig napkeltétől napnyugtáig tart.

b) A gazdasági alkalmazott (cseléd) és az idénymunkás (sommás, hónapos) rendes munkaideje április hó 1-től június hó 30-ig reggel 5 órától este 7 óráig, július hó 1-től augusztus hó 31-ig reggel 5 órától este 8 óráig, szeptember hó 1-től 30-ig reggel 5 órától este 7 óráig: október hó 1-től november hó 30-ig reggel 6 órától este 6 óráig, december hó hó 1-től február hó 28-ig, illetőleg 29-ig reggel 7 órától délután 4 óráig, március hó 1-től 31-ig pedig 6 órától este 6 óráig tart. A munkaidőre nézve a középeurópai (a régi, tehát nem a nyári) időszámítás irányadó. Azt, hogy meghatározott munkabeosztásban a munkaidő ettől mennyiben tér el, a (4) bekezdésben foglaltak külön szabályozzák.

c) Az arató- és cséplőmunkás rendes munkaideje reggel 4 órától este 8 óráig tart. Az ennél korábban kezdődő, de ugyanannyi idővel korábban befejeződő, illetőleg később kezdődő, de ugyanannyi idővel később befejeződő munkaidő rendes munkaidőnek számit.

(2) A határozatban ki kell mondani, hogy munkaszüneti napon a gazdasági alkalmazottat (cselédet) és az idénymunkást (sommást, hónapost) szabadidő illeti meg. Munkaszüneti napnak számit minden vasárnap, ezenkivül január hó 1., húsvét hétfő, áldozócsütörtök, május hó 1. pünkösd hétfő, Úrnapja, augusztus 20., november hó 1. és karácsony mindkét napja. Teljes munkaszüneti nap (az előző napi munka befejezésétől a következő napi munka megkezdéséig tartó szabadidő) azonban a gazdasági alkalmazottat (cselédet) minden hónapban csak 2 vasárnapon, az idénymunkást (sommást, hónapost) pedig havonkint csak 1 vasárnapon illeti meg, amennyiben munkabeosztásuk alapján a (4) bekezdésben meghatározott munkákat végzik.

(3) A napi munkaidő alatt minden munkavállalónak az alábbi részletezés szerint napközi pihenőidő jár:

reggeli pihenőidő: fél óra,

déli pihenőidő: egy és fél óra; csak a kaszálási, aratási és cséplési munkában 2 óra;.

délutáni pihenőidő: csak május hó 1. és szeptember hó 30. között fél óra.

(4) A munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani a következőket:

a) Az állatok gondozására kötelezett gazdasági alkalmazott (cseléd) és pótdíjjal (9. fejezet (1) bekezdés) alkalmazott idénymunkás (sommás, hónapos) az állatok és férőhelyek rendes ellátásával, tisztántartásával és a napi takarmány elkészítésével, továbbá a major rendbehozatalával kapcsolatos munkákat a rendes munkaidő kezdete előtt úgyszintén végződése után is, valamint a munkaszüneti napokon is külön díjazás nélkül köteles ellátni.

b) Az a gazdasági alkalmazott (cseléd) és pótdíjjal (9. fejezet (1) bekezdés) alkalmazott idénymunkás (sommás) hónapod), aki a személyszállításra szükséges fogatok mellett teljesít szolgálatot, minden időben teljes munkaerejével köteles a munkáltató (gazda) rendelkezésére állani. Részükre azonban a munkáltató (gazda) megfelelő beosztással vagy felváltással annyi szolgálatonkivüli időt és szabadidőt köteles biztosítani) mint amennyi a gazdasági alkalmazottat (cselédet) és az idénymunkást (sommást, hónapost) az (1), illetőleg a (2) bekezdés értelmében megilleti.

c) Ha a szolgálat olyan munkák ellátásából áll. amelyeknek Félbeszakítása a gazdaság természete vagy az alkalmazás célja szerint lehetetlen (pl.: a pásztor, fejős, csősz, vadőr, stb. teendői), a gazdasági alkalmazott (cseléd) és pótdijjal (9. § (1) bekezdés) alkalmazott idénymunkás (sommás, hónapos) rendes munkaidejének kezdetét és végződését a munkáltató (gazda) az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja, ebben az esetben is azonban részükre annyi szolgálatonkivüli időt és szabadidőt köteles biztosítani, mint amennyi a gazdasági alkalmazottat (cselédet) és az idénymunkást (sommást, hónapost) az (1), illetőleg a (2) bekezdés értelmében megilleti.

5. A munkaidőn tul és a munkaszüneti napon, úgyszintén éjjel végzett munka díjazása

(1) A munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani a következőket:

a) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott munkaidőn túl teljesített munka túlóramunkának számit és minden egyes túlóramunkáért a munkavállalónak 25% túlórapótlékkal felemelt órabér jár.

b) A munkaszüneti napon, úgyszintén éjjel végzett munkáért minden ténylegesen munkában töltött órára a munkavállalót 50 % túlórapótlékkal felemelt órabér illeti meg.

Mind a 25, mind pedig az 50%-os túlórapótlék a munka szerint járó órabérkereset után számítandó. A munkaszüneti napra, úgyszintén éjjelre megállapított túlórapótlék azonban módosul abban az esetben, ha az aratási, hordási, cséplési, illetőleg szénagyüjtési munkákkal kapcsolatban a várható eső okozta károkat csak munkaszüneti napon vagy éjjel végzendő munkával lehet megelőzni. Ebben az esetben a munkavállalót minden ténylegesen munkában töltött órára csak 25% túlórapótlékkal felemelt órabér illeti meg.

(2) A túlórapótlék fizetése szempontjából munkaszüneti napnak számítanak a 4. fejezet (2) bekezdésében felsorolt napok.

6. A fizetett szabadságidő

A munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani, hogy az éves gazdasági alkalmazottnak (cselédnek) már az első szolgálati évben 8 hónap eltelte után 6 munkanap fizetett szabadságidő jár, amely ugyanannál a munkáltatónál (gazdánál) megszakítás nélkül töltött további szolgálat esetén évenként 1 nappal emelkedik, 10 munkanapig. A fizetett szabadságidőt közös megegyezés szerinti időben kell kivenni akként, hogy az a fontos gazdasági munkák végzését ne hátráltassa.

7. A munkavállalók megbízottja

Minden gazdaságban, ahol háromnál több gazdasági munkavállaló dolgozik, a munkavállalók maguk közül megbízottat választanak. A munkavállalók megbízottjának megválasztását és nevét a munkáltatónak (gazdának), illetőleg megbízottjának be kell jelenteni. A munkavállalók megbízottja a munkavállalók érdekeinek védelmében csak olyan tevékenységet fejthet ki, amely egyrészt a munka- (szolgálati) szerződésben kikötött feltételek, másrészt a munka- (szolgálati, munkabér) viszonyra általánosan vonatkozó hatályos rendelkezések érvényesítésére irányul.

Részletes rendelkezések

8. A napszámosmunkára vonatkozóan megállapítható legkisebb és legnagyobb órabér határa

Az I. osztályú napszámos munkás órabére élelmezés nélkül vonatkozó

A munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani a következőket.

1. A megállapított órabérek 75%-a a II. osztályú, 50%-a pedig a III. osztályú napszámosmunkás órabérének felel meg.

2. Ha a munkáltató (gazda) a napszámosmunkásnak élelmezést ad, a munkabérkereset napi 6 kg buza értékével csökkenthető.

3. Nehéz, illetőleg szakszerűséget igénylő munkának számit a teljes munkaidőt kitöltő zsákolás, továbbá a kaszálás, a tengeriszár- és kenderkóróvágás, rigolirozás, kézi műtrágyaszórás, permetezés (szőlő- vagy gyümőlcsgazdaságban), önállóan végzett metszés (szőlő- vagy gyümölcs-gazdaságban), valamint a gyümölcs- és faiskolában minden késsel vagy ollóval végzett munka.

4. A szőlőgazdaságban végzett napszámosmunka fejében járó munkabért a munkás a munkáltató (gazda) kívánságára köteles akár egészben is a buza értéke helyett borban elfogadni.

9. Az idénymunkásokra (sommás, hónapos) vonatkozóan megállípítható legkisebb és legnagyobb havibér határa

Az I. osztályú idénymunkás (Sommás, hónapos) havi bérére vonatkozó:

A munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani a következőket.

1. Ha az idénymunkás (sommás, hónapos) a 4. fejezet (4) bekezdés a), b), illetőleg c) pontjában emlitett munkák rendszeres végzésére fogadtatott fel, részére pótdij címén havi 100 kg buza értéke is fizetendő.

2. A megállapított havibérek 75%-a-a II. osztályu, 50%-a pedig a III. osztályú idénymunkás havibérének felel meg.

3. Ha az idénymunkás aratási, vagy cséplési munkát is végez, neki erre az időre csak a megállapított részbért kell kiadni.

4. Az élelmezés mellett felfogadott idénymunkásnak napi háromszori bőséges étkezés, ebből a déli étkezésre feltétlenül meleg étel biztosítandó.

Ha a munkáltató (gazda) nem ad készételt, az idénymunkás élelmezési járandósága havonkint és fejenkint 40 kg buza, 3.3 kg fehéráru (zsir, szalonna), 1 kg só, 2 kg hüvelyes (bab, borsó, vagy lencse), 15 kg burgonya és naponkint fél liter tej.

Ha a munkások maguk főznek és a munkások száma legalább 10, a munkáltató (gazda) köteles részükre egy szakácsnőt fogadni, akinek a II. osztályú idénymunkást megillető havibér jár. Ebben az esetben a munkáltató (gazda) főzésre alkalmas helyről, főzőedényről, tüzelőről, valamint főzésre és ivásra alkalmas vízről is gondoskodni köteles.

Ha a munkások személyenkint külön-külön főznek, a munkáltató (gazda) csak tüzelőről, valamint főzésre és ivásra alkalmas vízről gondoskodik.

5. Az idénymunkások élelmezési járandóságát két hetenkint előre, a készpénzjárandóságát havonkint előre, a gabonajárandóságái pedig az idénymunka, befejezésekor kell kiszolgáltatni.

6. A szőlőgazdaságban dolgozó idénymunkás (sommás, hónapos) a havi kenyérgabonajárandóság felét köteles a munkáltató (gazda) kívánságára borban is elfogadni.

10. A bentkosztos gazdasági alkalmazottaira (cselédekre) vonatkozóan megállapítható legkisebb és legnagyobb évibér határa

A) Az I. osztályú bentkosztos gazdasági alkalmazott (cseléd) teljes ellátáson felüli évi bérére vonatkozó

alsó határ:

a) 12 q kenyérgabona,

b) 4 q árpa,

c) 4 q buza értéke,

d) 1 pár bakancs, valamint egyszeri talpalása és javítása,

e) 2 pár alsóruha

f) az alkalmazott fehérneműjének mosása és ruháinak javítása, vagy 3 kg szappan,

g) 2 kocsi szalma;

felső határ:

a) 18 q kenyérgabona,

b) 4 q árpa,

c) 8 q csöves tengeri,

d) 4 q buza értéke,

e) 1 pár csizma, valamint egyszeri talpalása és javítása,

f) 2 pár alsóruha,

g) 1 drb legalább 60 kg-os süldő,

h) az alkalmazott fehérneműjének mosása és ruháinak javítása, vagy 4 kg szappan,

i) 2 kocsi szalma.

B) A II. osztályú bentkosztos gazdasági alkalmazott (cseléd) teljes ellátáson felüli évi bérére vonatkozó

alsó határ:

a) 9 q kenyérgabona,

b)

3. 2 q árpa,

c) 3 q buza értéke,

d) 1 pár bakancs, valamint egyszeri talpalása és javítása,

e) 2 pár alsóruha,

f) az alkalmazott fehérneműjének mosása és ruháinak javítása, vagy 3 kg szappan,

g) 2 kocsi szalma;

felső határ:

a)

18. 5 q kenyérgabona,

b)

3. 2 q árpa,

c) 8 q csöves tengeri,

d) 3 q buza értéke,

e) 1 pár csizma, valamint egyszeri talpalása és javítása,

f) 2 pár alsóruha,

g) 1 drb 50 kg-os süldő,

h) az alkalmazott fehérneműjének mosása és ruháinak javítása, vagy 4 kg szappan,

i) 2 kocsi szalma.

C) A III. osztályú bentkosztos gazdasági alkalmazott (cseléd) teljes ellátáson felüli évi bércre vonatkozó

alsó határ:

a) 6 q kenyérgabona,

b)

2. 4 q árpa,

c) 2 q buza értéke,

d) 1 pár bakancs, valamint egyszeri talpalása és javítása,

e) 2 pár alsóruha,

f) az alkalmazott fehérneműjének mosása és ruháinak javítása, vagy 3 kg szappan,

g) 2 kocsi szalma;

felső határ:

a) 9 q kenyérgabona,

b)

2. 4 q árpa,

c) 8 q csöves tengeri,

d) 2 q buza értéke,

e) 1 pár csizma, valamint egyszeri javítása és talpalása,

f) 2 pár alsóruha,

g) 1 drb 40 kg-os süldő,

h) az alkalmazott fehérneműjének mosása és ruháinak javítása, vagy 4 kg szappan,

i) 2 kocsi szalma.

A munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani a következőket;

1. A benkosztos mezőgazdasági alkalmazottnak (cselédnek) naponkint háromszori bőséges étkezés, ebből a déli étkezésre feltétlenül meleg étel biztosítandó.

2. A gabonajárandóságot negyedévenkint utólag, a bakancsot vagy csizmát és a süldőt a szolgálati év kezdetétől számított 6 hónap elteltével, de 8 hónapnál nem később, egy-egy pár alsóruhát pedig félévenkint kell kiszolgáltatni.

3. A bentkosztos alkalmazott (cseléd) hálóhelye az állatoktól vályoggal vagy deszkafallal elválasztandó. Ha egy gazdaságban két vagy több bentkosztos alkalmazott (cseléd) van, részükre külön szobáról kell gondoskodni. Ennek tisztántartásáról a munkáltató (gazda) gondoskodik olymódon, hogy az alkalmazottaknak (cselédeknek) időt engedélyez a rendbentartáshoz.

11. A konvenció gazdasági alkalmazottakra (cselédekre) vonatkozóan megállapitott legkisebb és legnagyobb munkabérek határa

A) Az egészbéres konvenciós gazdasági alkalmazott (cseléd) évi bérére vonatkozó

alsó határ:

a) 14 q kenyérgabona.

b) 4 q árpa,

c) 6 q buza értéke,

d)

1. 600 négyszögöl szántóföld, megszántva tavaszinak.

e) 400 négyszögöl kertföld,

f) 1 tehéntartás és borjának tartása 1 éves korig, a helyi szokásoknak megfelelő takarmányozás mellett,

g) 1 anyasertés és egy évi szaporulatának legelőn való tartása féléves korig,

h) baromfitartás legelőn vagy házkörül, a helyi szokás szerint,

i) 24 kg só,

j) tüzrevaló a szükséges mennyiségben,

k) lakás: az 1907. XLV. tc. és az ennek alapján kiadott szabályrendelet rendelkezései szerint;

felső határ:

a) 22 q kenyérgabona,

b) 7 q árpa,

c) 8 q buza értéke,

d) 1600 négyszögöl szántóföld tengerivel bevetve,

e) 400 négyszögöl kertföld megszántva,

f) 1 tehéntartás és borjának tartása 1 éves korig,a helyi szokásoknak megfelelő takarmányozás mellett,

g) 1 anyasertés és egy évi szaporulatának legelőn való tartása féléves korig, valamint 2 hizó saját takarmányon való tartása.

h) 12 tyúk, 1 kakas és 20 kacsa vagy liba legelőn vagy házkörül való tartása,

i) szalonna (vagy ezt helyettesítő más zsiradék) járandóság, a helyi szokás szerint, de 20 kg-nál nem kisebb mennyiségben,

j) 30 kg só,

k) 24 l. petróleum (a hatóságilag engedélyezett mennyiséget meghaladó rész után a hivatalos árnak megfelelő készpénzösszege,

l) 1 pár csizma, valamint egyszeri javítása és talpalása,

m) tüzrevaló a szükségszerinti mennyiségben,

n) lakás: 1 szoba, 1 konyha, 1 kamra és padlás.

B) A három negyedbéres konvenciós gazdasági alkalmazott (cseléd; évi bérére vonatkozó

alsó halár:

a) 11 q kenyérgabona,

b) 3 q árpa,

c) 4 q buza értéke,

d) 1200 négyszögöl szántóföld, megszántva tavaszinak,

e) 300 négyszögöl kertföld,

f) 1 tehéntartás és borjának tartása 1 éves korig, a helyi szokásoknak megfelelő takarmányozás mellett,

g) 1 anyasertés és 1 évi szaporulatának legelőn való tartása féléves korig,

h) baromfitartás legelőn vagy házkörül, a helyi szokás szerint,

i) 19 kg só,

j) tüzrevaló a szükségszerinti mennyiségben,

k) lakás: az 1907. XLV. tc. és az ennek alapján kiadott szabályrendelet rendelkezése szerint;

felső határ:

a)

17. 6 q kenyérgabona,

b)

5. 6 q árpa,

c)

6. 4 q buza értéke,

d) 1200 négyszögöl szántóföld tengerivel bevetve,

e) 300 négyszögöl kertföld megszántva,

f) 1 tehéntartás és borjának tartása 1 éves korig a helyi szokásoknak megfelelő takarmányozás mellett,

g) I anyasertés és 1 évi szaporulatának legelőn való tartása féléves korig, valamint 2 hizó saját takarmányon való tartása,

h) 12 tyúk, 1 kakas és 20 kacsa vagy liba, legelőn vagy ház körül való tartása,

i) szalonna (vagy ezt helyettesítő más zsiradék) járandóság a helyi szokás szerinti, de 15 kg-nál nem kisebb mennyiségben,

j) 24 kg só,

k) 18 liter petróleum (a hatóságilag engedélyezett mennyiséget meghaladó rész után a hivatalos árnak megfelelő készpénz összege),

l) 1 pár csizma, valamint egyszeri javítása és talpalása,

m) tüzrevaló a szükségszerinti mennyiségben,

n) lakás: 1 szoba, 1 konyha, 1 kamra és padlás.

C) A félbéres konvenciós gazdasági alkalmazott (cseléd) évi bérére vonatkozó

alsó határ:

a) 8 q kenyérgabona,

b) 2 q árpa,

c) 3 q buza értéke,

d)

1. 000 négyszögöl szántóföld, megszántva tavaszinak,

e) 200 négyszögöl kertföld,

f) 1 tehéntartás és borjának tartása 1 éves korig, a helyi szokásoknak megfelelő takarmányozása mellett,

g) 1 anyasertés és 1 évi szaporulatának legelőn való tartása fél éves korig,

h) baromfitartás legelőn vagy ház körül a helyi szokás szerint,

i) 14 kg só,

j) tűzrevaló a szükségszerinti mennyiségben,

k) lakás: az 1907. XLV. tc. és az ennek alapján kiadott szabályrendelet rendelkezése szerint;

felső határ:

a)

18. 2 q kenyérgabona,

b)

4. 2 q árpa,

c)

4. 8 q buza értéke,

d) 1000 négyszögül szántóföld, tengerivel bevetve,

e) 200 négyszögöl kertföld megszántva,

f) 1 tehéntartás és borjának tartása 1 éves korig, a helyi szokásoknak megfelelő takarmányozás mellett,

g) 1 anyasertés és 1 évi szaporulatának legelőn való tartása féléves korig, valamint 2 hizó saját takarmányon való tartása,

h) 12 tyúk, 1 kakas és 20 kacsa vagy liba legelőn vagy ház körül való tartása,

i) szalonna (vagy ezt helyettesítő más zsiradék) járandóság a helyi szokás szerinti, de 11 kg-nál nem kisebb mennyiségben,

j) 18 kg só,

k) 13 liter petróleum fa hatóságilag engedélyezett mennyiséget meghaladó rész után a hivatalos árnak megfelelő készpénzösszeg),

l) 1 pár csizma, valamint egyszeri javítása és talpalása,

m) tüzrevaló a szükségszerinti mennyiségben,

n) lakás: 1 szoba, 1 konyha, 1 kamra és padlás.

A munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani a következőket:

1. A gabonajárandóságot negyedévenkint előre, a szalonna- és petróleumjárandóságot havonkint utólag, a készpénzjárandóságot havonkint előre, a bakancsot, illetőleg csizmát pedig a szolgálati év kezdetétől számított 6 hónap elteltével de, 8 hónapnál nem később kell kiszolgáltatni.

2. Ha az alkalmazott (cseléd) tehenet nem tart, őt tejjárandóság illeti meg. Ebben az esetben tejjárandóság cimén családonkint napi 1. liter tej, mint alaptejjárandóság, ezenfelül minden gyermek után gyermekenkint és naponkint fél-fél liter tej jár a gyermek 12-ik életévének betöltéséig.

Amennyiben a munkáltató (gazda) a tejjárandóságot biztosítani nem tudja, helyette azonos értékű szalonnát, vagy a 2. fejezet (2) bekezdésében felsorolt azonos értékű terményt vagy terméket, vagy az előbbivel egyenértékű búzamennyiségnek megfelelő forgalmi értéket köteles kiadni.

3. Abban az esetben, ha a sertéspestis elleni szimultánoltás nincs hatósági engedélyhez kötve, vagy a hatóság a szimultánoltást engedélyezte és a munkáltató (gazda) a saját sertéseit szimultánoztatja, köteles az alkalmazott (cseléd) sertéseinek egyidejű szimultánoztatásáról gondoskodni. A sertések oltására felhasznált szérum árának felét az alkalmazott (cseléd), az állatorvosi költségeknek pedig teljes egészét a munkáltató (gazda) viseli.

4. A cselédállatok részére istállóról, alomszalmáról és pásztorról, valamint a helyi szokásoknak megfelelő apaállatról a munkáltató (gazda) gondoskodik. Pásztorról a munkáltató (gazda) csak abban az esetben köteles gondoskodni, ha, a saját állatait is őrizteti.

A gazdasági alkalmazott (cseléd) az általa tartott libák mellé pásztort köteles állítani.

A cselédállatok trágyájával a munkáltató (gazda) szabadon rendelkezik.

5. Ha a gazdasági alkalmazott (cseléd) nem tart fenn családot, lakás helyett hálóhelyet is köteles elfogadni. A hálóhely tekintetében a 10. fejezet 3. pontjában foglaltakat a munkáltató (gazda) figyelembevenni köteles.

6. A gazdasági alkalmazott (cseléd) a munkáltató (gazda) kívánságára aratási és cséplési munkát is köteles végezni. Ebben az esetben a munkáltató (gazda) az alkalmazottnak (cselédnek) a kikötött bérén felül a részkereset 25%-át kiszolgáltatni köteles.

7. Az állami gazdaságokban alkalmazott és állami fizetési osztályba sorolt gazdasági alkalmazottakra (cselédekre) a jelen fejezetben megállapított bérek nem vonatkoznak.

12. Az aratási munkákra vonatkozóan megállapitható legkisebb és legnagyobb munkabérek határa

Részbér mellett:

A) Csak aratás munkája fejében (beleértve a gereblyézést és a kuszakötést is) élelmezés mellett aratópáronkint a szemtermésből, a szalmából, a polyvából és a törekből járó részre vonatkozóan

B) Aratás, hordás és asztagolás együttes munkái fejében (beleértve a gereblyézést és a kuszakötést is) élelmezés mellett aratópáronkint a szemtermésből, a szalmából, a polyvából és a törekből járó részre vonatkozóan

C) Biztosíték (vagylagos bér) kataszteri holdankint:

A munkásoknak minden ő kataszteri hold learatás után 1 kocsi szalma is jár.

Azt, hogy az aratási rósz- vagy szakmánykeresetben a kaszás- és marokszedőmunkás milyen százalékban osztozkodnak, a bizottság állapítsa meg.

A munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani a következőket:

1. Abban az esetben, ha a munkáltató (gazda) az aratáshoz marokrakó aratógépet (szükséges vontatóerővel) ad, a munkásokat a megállapított munkabéreknek csak 60%-a, kévekötő aratógép használata esetében pedig azoknak csak 50%-a illeti meg.

2. Az arató munkásoknak, úgyszintén a podgyászaiknak a hét végén, vagy a munka bevégzésével a lakóhelytől a munkahelyig és a lakóhelyre visszaszállításáról - ha a távolság 3 km-nél nagyobb - a munkáltató (gazda) köteles gondoskodni.

3. Ha az aratómunkasok a munkahelyen alszanak, részükre a munkáltató (gazda) tiszta, egészséges és világos hálóhelyet köteles biztosítani.

4. Az aratómunkásokuak járó élelmezés fejenként és naponkint háromszori" bőséges étkezésből, ebből a déli étkezésre feltétlenül meleg ételből áll. Ha a munkáltató (gazda) kész ételt nem ad, az aratómunkásoknak az egész aratási idényre aratópáronkint járó élelmezési konvenció: 50 kg buza, 3 kg szalonna, 4 kg vegyes főzelék, 1 kg só és füszerjárandóság megváltása címén 25 kg buza ára.

13. A cséplési munkára vonatkozóan megállapítható legkisebb és legnagyobb munkabérek határa

A cséplés és kazalozás együttes munkái (ideértve a polyva és esetleg törek kazalozását, továbbá a zsákolást és a magtárbahordást is) fejében élelmezés nélkül járó részesmunkabérre vonatkozó

A munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani a következőket.

1. Élelmezés mellett a cséplési részbér munkanaponkint 6 kg buza, vagy más elcsépelt termény azonos egyenértékű mennyiségével csökken.

2. A cséplőmunkásoknak, úgyszintén podgyászaiknak a hét végén vagy a munka bevégzésével a lakóhelytől a munkahelyig és a lakóhelyre visszaszállításáról - ha a távolság 3 km-nél nagyobb - a munkáltató (gazda) köteles gondoskodni.

3. Ha a cséplőmunkások a munkahelyén alszanak, részükre a munkáltató (gazda) tiszta, egészséges és világos hálóhelyet köteles biztosítani.

4. A cséplőgép mellett alkalmazott etetőket a géptulajdonos fizeti.

14. A burgonya, tengeri, cukorrépa, takarmányrépa, cirok, napraforgó, ricinus, rétiszéna és sarju, valamint a szántóföldi takarmánynövények részesmunkáira vonatkozóan megállapítható legkisebb és legnagyobb munkabérek határa

A munkást terhelő összes kézimunkákat és az annak fejében járó részesmunkabéreket élelmezés nélkül kataszteri holdankint a következők szerint kell megállapítani:

1. Burgonyánál:

az ültetéssel, a miveléssel (kétszeri kapálással, valamint a töltögetéssel); a betakaritással (beleértve a válogatást is), a munkaadó igájával történő behordassál (beleértve a kocsirakást) és az elvermeléssel kapcsolatos összes kézimunkák elvégzése fejében a munkabér

Ha a munkás csak a betakarítás és a behordás munkáját végzi, munkabére a föld minőségére tekintet nélkül ipari burgonyából a termés 1/6 része, étkezési burgonyából pedig a termés 1/7 része.

2. Tengerinél:

a miveléssel (egyeléssel, háromszori kapálással, fattyazással), a betakarítással (beleértve a válogatást, a szírnek a föld szintjétől való levágását és a kötözést is) és a behordassál (beleértve a górébarakást) kapcsolatos összes kézimunkák elvégzése fejében a munkabér

Ha a munkás csak a betakaritás és behordás munkáját végzi, munkabére

3. Cukorrépánál:

a miveléssel (egyszeri sarabolással, egyeléssel, kétszeri kapálással), a betakarítással (beleértve a termés helyén való fejelést, kupacbarakást és a kupacoknak levéllel való letakarását is) és a munkaadó igájával történő behordással (beleértve a kocsira, mezei vasútra vagy helyi szokás szerint a feladóállomáson a vagonbarakás munkáját is) kapcsolatos összes kézimunkák elvégzése fejében a munkabér a föld minőségére tekintet nélkül

a termés (gyökértermés és répafej) 2/5 része.

A munkásnak joga van a cukorgyár által az ő része után juttatott cukorra, melaszra és répaszeletre is.

4. Takarmányrépánál: a miveléssel (egyszeri sarabolással, egyeléssel, kétszeri kapálással), a betakarítással (beleértve a kiszedést és levelezést) és a munkáltató igájával történő behordással kapcsolatos összes kézimunkák (ideértve a prizmázást és a prizmáknak földdel való letakarását is) elvégzése fejében a munkabér a föld minőségére tekintet nélkül

a termés 1/3 része.

5. Ciroknál:

a miveléssel (egyszeri sarabolással, egyeléssel, kétszeri kapálással), a betakarítással (a levágással, a szakállnak a szártól való elválasztásával és szárításával, a szárnak kupokbarakásával), úgyszintén a munkáltató igájával való behordással, a magnak lefejtésével, a szakállnak bebálázásával és vasútra történő kiszállításával kapcsolatos munkák elvégzése fejében a munkabér a föld minőségére tekintet nélkül a szakáll-, a mag- és szártermés 2/5 része.

6. Napraforgónál: a miveléssel (egyeléssel, háromszori kapálással), a betakarítással (beleértve a válogatást, a szárnak a föld szintjén való levágását, kötözését és kupokbarakását is), a munkáltató igájával történő behordással, valamint a mag kézi kiverésével, szárításával és egyszeri rostálásával kapcsolatos összes kézimunkák elvégzésé fejében a munkabér a föld minőségére tekintet nélkül

a mag- és a szártermés 1/3 része.

7. Ricinusnál:

a miveléssel (egyeléssel, kétszeri kapálással és kacsozással), a gumók leszedésével és szárításával, a szár levágásával, valamint a termésnek a munkáltató igájával történő behordásával kapcsolatos összes kézimunkák elvégzése fejében a munkabér

8. Rétiszéna és sarju, valamint a szántóföldi takarmánynövények:

egyszeri kaszálással, szárítással, gyűjtéssel, behordása és kazalozással kapcsolatos összes kézimunkák elvégzése fejében a munkabér

A munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani a következőket:

1. Ha a munkás az 1-8. pont alatt megjelölt kézimunkák valamelyikét nem végzi el, a részkeresetből annyi I. osztályú munkás részére megállapított órabérnek megfelelő termény (terményérték) tartható vissza, ahány óra az elmaradt munka elvégzéséhez szükséges lett volna.

2. A munkáltató (gazda) a tengeri és napraforgó részesmunkájához két kapálásnál lókapát és igaerőt köteles adni, ezzel szemben a kezelőszemélyzetet a munkásoknak kell adni. Ha a munkáltató (gazda) lókapát nem ad és a kapálást a munkások kézierővel végzik, őket 1/3 rész helyett 2/3 rész illeti meg.

3. A munkáltató (gazda) a tengeri-, cukorrépa-, takarmányrépa-,

cirok-, napraforgó- és ricinusföldet megfelelően megmivelve, bevetve, kikelt állapotban, a burgonyaföldet pedig jó termőerőben, ültetésre előkészítve köteles átadni és a vetőmagot is tartozik szolgáltatni.

Abban az esetben, ha a burgonya ültetéséhez szükséges mennyiségű vetőmagot a munkás adja, annak helyi szabadforgalmi árát a munkáltató (gazda) megtéríteni köteles.

4. A tengeri köztes növényét a munkáltató (gazda) által rendelkezésre bocsátott mag felhasználásával a munkás köteles elvetni. Ha a köztes vetőmagot a munkás adja, annak a helybeli szabadforgalmi árát a munkáltató (gazda) megtéríteni köteles.

15. A burgonya, tengeri, cukorrépa, takarmányrépa, napraforgó is rostkender szakmánymunkáira vonatkozóan megállapitható legkisebb és legnagyobb munkabérek határa

A kivetkező kézimunkák elvégzése fejében kataszteri holdankint élelmezés nélkül járó szakmánymunkabérekre vonatkozó.

16. A szőlő részesmunkájára vonatkozóan megállapítható legkisebb és egyúttal legnagyobb munkabér

A szőlő részesmivelésével kapcsolatos és a munkáltató (gazda) utasítása szerint végzendő összes munkák, úgymint a nyitás (kitányérozás), harmatgyökerezés, kikötés, karópótlás, igazítás, venyigeki?? ???szükségszerinti permetezés (vizhordás a gazda igájával), a ???szerinti fürtporozás, négyszeri kapálás, hónaljazás (kacsozás), ???sori kötözés, csonkázás (kurtitás), szüretelés, a gazda igájával való betakarítás, porbujtás (átlag a tőkék 25%-ánál), fedés és sorozatvágás elvégzése fejében élelmezés nélkül járó részbér

jobb minőségű szőlőben 50%-a

gyengébb minőségű, szőlőben termés 60%-a

A munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani még a következőket;

1. A védőszerek és anyagok költsége a részesedés arányában megoszlik a munkáltató (gazda) és a munkás között.

2. A venyige 50%-a a munkáltatót (gazdát), 80%-a pedig a munkást illeti meg.

3. A szőlő őrzéséről a munkás gondoskodik. Ha közös megegyezéssel csőszt alkalmasnak, annak fele bérét a munkás fizeti.

4. Abban az esetben, ha a részesmivelési szerződést egy évnél hosszabb időre kötötték meg, a munkás évenkint a szőlőterület 1/5-ének trágyázásával kapcsolatos kézimunkákat is köteles elvégezni.

5. Ha a szőlőgazdaságban csemegeszőlő termelés is folyik és az a piacon kerül értékesítésre, a munkás a szedésben és a piacra való szállíásban közreműködni köteles.

17. A szőlő szakmánymunkáira vonatkozóan megállapitható legkisebb és legnagyobb munkabérek határa

A munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani, hogy a szakmánymunka fejében járó munkabért a munkás a munkáltató (gazda) kívánságára köteles fele részben készpénz helyett borban is elfogadni.

18. Az éves dohánykertészekre vonatkozóan megállapítható legkisebb és legnagyobb évi bér határa.

A dohánykertész évi munkabérére vonatkozó

alsó határ:

a) a termés 40%-a,

b) 1000 négyszögöl tengeriföld megszántva és ültetésre előkészítve,

c) 200 négyszögöl kertföld megszántva.

d) 1 tehéntartás és borjának 1 éves korig legelőn való tartása.

e) 1 anyesertés és egy évi szaporulatának legelőn tartása féléves korig, valamint 2 hizó saját takarmányon való tartása,

f) 12 tyúk, 1 kakas, 20 kacsa vagy liba legelőn vagy ház körül való tartása,

g) lakás: 1 szoba, 1 konyha, 1 kamra és padlás,

h) tüzrevaló a szükségszerinti mennyiségben,;

i) a dohányjövedék által folyósított termelési előleg 40%-a,

j) a dohánykóró mind vagy fele - aszerint, hogy a kertész vagy a munkáltató hordja be saját igájával,

k) palántanevelésért 1 q buza, a kertész kívánsága szerinti időben;

felső határ:

a) a termés 50%-a,

b) 1200 négyszögöl tengeriföld megszántva és ültetésre előkészítve,

c) 400 négyszögöl kertföld megszántva,

d) 1 tehéntartás és borjának 1 éves korig legelőn való tartása,

e) 1 anyasertés és egy évi szaporulatának legelőn tartása féléves korig, valamint 2 hizó saját takarmányon való tartása,

f) 12 tyúk, 1 kakas, 20 kacsa vagy liba legelőn vagy házkörül való tartása,

g) lakás: 1 szoba, 1 konyha, 1 kamra és padlás,

h) tűzrevaló a szükségszerinti mennyiségben,

i) a dohányjövedék által folyósított termelési előleg 60%-a,

j) a dohánykóró mind vagy fele - aszerint, hogy a kertész vagy a munkáltató kordja be a saját igájával,

k) palántanevelésért 1 q buza, a kertész kivánsága szerinti időben.

A munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani a következőket:

1. A dohánykertész állatainak részére istállóról, alomszalmáról, pásztorról és a helyi szokásoknak megfelelő apaállatról a munkáltató (gazda) gondoskodik. Pásztorról a munkáltató (gazda) csak abban az esetben köteles gondolkodni, ha a saját állatait is őrizteti.

A dohánykertész az általa tartott libák mellé pásztort köteles állítani.

A dohánykertész állatainak trágyájával a munkáltató (gazda) szabadon rendelkezik.

2. Abban az esetben, ha sertéspestis elleni szimultánoltás nincs hatósági engedélyhez kötve, vagy a hatóság a szimultánoltást engedélyezte és a munkáltató (gazda) a saját sertéseit szimultánoztatja. köteles a dohánykertész sertéseinek egyidejű szimultánoztatásáról gondoskodni. A sertések oltására felhasznált szérum árának a felét a dohány kertész, az állatorvosi költségeknek pedig teljes egészéi a munkáltató (gazda) viseli.

3. A munkáltató (gazda) a dohánykertésznek a helyi szokásoknak megfelelő nagyságú terület aratását köteles biztosítani. Ezenfelül rétiszéna, vagy sarjú kaszálására is megfelelő terület biztosítandó a dohánykertész részére.

4. A munkáltató (gazda) a dohánytermelésre kijelölt földet jó termőerőben, megfelelően előkészítve köteles átadni és a kincstár által szolgáltatott vetőmagot is tartozik szolgáltatni.

A munkáltató (gazda) köteles a palántaneveléshez istállótrágyát és kereteket adni, továbbá alkalmas dohánypajtát és csomózót, műtrágyázás esetén pedig műtrágyát is. A csomózó fűtése és világítása a munkáltató (gazda) kötelessége.

5. A dohánykertész a munkáltatónak (gazdának), vagy megbízottjának utasítása szerint végzi a termeléssel járó valamennyi munkát (melegágy készítését, palántanevelést, ültetést, öntözést, szükségszerinti kapálást, kacsozást, törést, füllesztést, fűzést, szárítást, csomózást, a gazda igájával való behordást, szárvágást, a munkaadó igájával a beváltóhelyre történő szállítást, valamint a dohányvetőmag és ipari dohánymag termelését). Mindezen munkák végzésénél a szükség esetén foglalkoztatott kisegítő munkásokat a dohánykertész alkalmazza és fizeti.

A termeléshez szükséges kézieszközöket a dohánykertész adja: a melegágytakarót és a szükségszerinti dohányzsineget, ha a kertésznek nincs, a munkáltató (gazda) köteles beszerezni, de az tulajdonában marad. Utóbbi esetben is a melegágytakaró elkészítése a dohánykertész kötelessége.

6. A dohányültetvény és pajta őrzési költsége fele-fele részben a munkáltatót (gazdát) és a dohánykertészt terheli.

A tűz- és jégkárbiztositásnak diját a dohány beváltási árából részesedés arányában a munkáltató (gazda) és a dohánykertész közösen viseli és ennek megfelelően részesedik a kártérítésből.

7. A dohánykertésznek kifizetett termelési előleg a beváltási árból levonandó

19. Zárórendelkezés

A munkabérmegállapitó határozatban ki kell mondani, hogy a munkabérmegállapitó bizottság által megállapított legkisebb és legnagyobb munkabéreknek visszamenő hatályuk nincs. A megállapított uj legkisebb és legnagyobb munkabérek tehát csak a még ki nem fizetett munkabérekre irányadók.

20. Hatálybalépés

Az Országon Mezőgazdasági Munkabérmegállapitó Bizottság által megszabott Irányelveket a 31374/1945. FM rendelet 17. §-ának első bekezdésében foglaltak értelmében a földmivelésügyi miniszter hagyja jóvá. A jóváhagyott Irányelvek a Magyar Közlönyben való közzététel napján lépnek hatályba.

3. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást kövét el és 15 napig terjedhető elzárással büntetendő

a) a munkavállaló, ha a megengedeti legnagyobb munkabérnél magasabb munkabért köt ki;

b) a munkaadó, vagy intézkedésére (felügyeletre) jogosított megbízottja, ha a megengedett legkisebb munkabérnél kevesebbet, illetőleg a legnagyobb munkabérnél magasabb munkabért igát, vagy fizet.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk rendelkezései az irányadók.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatást hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 69. §-a (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a földmivelésügyi minisztert kell tekinteni.

4. § A jelen rendelet kihirdetésének a napján lep hatályba és e nappal a mező-, szőlő-, gyümölcs- és kertgazdaságban fizethető legmagasabb munkabérek szabályozása tárgyában kiadott 100150/1945. FM (Magyar Közlöny 1945. évf. 74. szám), az ennek módosítása tárgyában kiadott 100250/1945. FM (Magyar Közlöny 1945. évf. 81. szám), továbbá ujabb módosítása tárgyában kiadott 100750/1945. FM (Magyar Közlöny 1945. évf. 158. szám) rendeletek hatályukat vesztik.

Budapest, 1946. évi április hó 27-én.

Dobi István s. k.,

földmivelésügyi miniszter