2763/1946. (VIII. 3.) PM rendelet
a forintérték bevezetésével kapcsolatos pénz és értékkezelési és számviteli teendők tárgyában
Valamennyi hatósághoz (hivatalhoz) és számvevőséghez
A forintérték megállapitásáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló 9000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 1946. évi 169. szám) 16. §-ban foglalt felhatalmazás alapján, a pénz- és értékkezelési és számviteli teendők tekintetében, a következőket rendelem:
1. § (1) Az állami készpénzbevételek és kiadások kezelése tárgyában kiadott 5200/1924. PM utasitásban (Pénzügyi Közlöny 17/ 1924. szám) és az állami készpénzbevételek és kiadások elszámolása és könyvelése tárgyában kiadott 5400/1924. PM utasitásban (Pénzügyi Közlöny 22/1924. szám), továbbá az ezeket módositó és kiegészitő rendeletekben foglalt rendelkezések szerint vezetett tárcafőkönyveket, számfejtőkönyveket, segédkönyveket, nyilvántartásokat, feljegyzéseket, naplókat (számadásokat) az 1946. évi julius hó 31-ével le kell zárni.
(2) A közadók, kezeléséről szóló 600/1927. PM hivatalos összeállitásban (Pénzügyi Közlöny 34/1927. szám) foglalt rendelkezések szerint vezetett adófőkönyveket, számfejtőkönyveket, folyószámlakönyveket, számlakönyveket, valamint bármely köztartozás nyilvántartására, ugyszintén a közadók módjára behajtandó összes szolgáltatásokra, általában az állam, a közületek és ezek érdekeltségei bevételeinek és kiadásainak nyilvántartására és elszámolására vonatkozó számadásokat, ideértve a letétek kezelésével kapcsolatos számadásokat is, az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezéseknek megfelelően az 1946. évi julius hó 31-ével szintén le kell zárni.
(3) A zárlati teendőket postatakarékpénztári elszámolások esetében az 1946. évi julius havi utolsó számlakivonat kézhezvétele után, pénztári kezelés esetében az 1946. évi julius hó 31-i pénztári szolgálat befejeztével kell megkezdeni és folytatólagosan elvégezni.
2. § (1) Azt a pénzkészletet, amely az 1946. évi julius hó 31-i zárlat alkalmával a pénztárakban (ellátmánypénztárakban) mutatkozik, pénznemenként részletes kimutatásba kell foglalni. A kimutatásba elkülönitve kell felvenni és részletezni azokat a pengőbankjegyeket és adójegyeket, amelyeket a cimletek névértékére való tekintettel forintértékben meghatározni és forintban teljesitendő fizetési eszközként felhasználni nem lehet.
(2) Az 1946. évi julius hó 31-i pénztári zárlat alkalmával megállapitandó készpénzmaradványt a pengő (adópengő adójegy) forintra való átszámitásánál irányadó értékarány (a továbbiakban értékarányi szerint forintértékre kell átszámitani. Ha az átszámitás töredéket eredményez, az 1 fillér vagy ennél nagyobb töredéket 2 fillérnek kell számitani, az 1 fillérnél kisebb töredéket pedig el kell hagyni. A megállapitott készpénzmaradvány összege alá a forintértékre átszámitott készpénzmaradvány összegét is be kell jegyezni. Az 1946. évi augusztus havi naplóban kezdőleges maradványként csak a forintértékben megállapitott és fizetésül felhasználható összeget kell átvinni.
(3) Az 1946. évi augusztus hó 1-től kezdve pénzjegyzéket csak forintértékben kell vezetni.
(4) Amennyiben az 1946. évi julius hó 31-i zárlat alkalmával az értékátszámitás folytán különbözetek jelentkeznek, a különbözeteket jegyzékbe foglalva és a jegyzék csatolása mellett értékkiegyenlités cimén a megfelelő naplóban még az 1946. évi julius hó 31-ével kiadásként cl kell számolni és a részletes kimutatásban és a pénzjegyzékben is ki kell mutatni.
3. § (1) A kötvényekből, értékpapírokból és betétkönyvekből álló maradványokat az okmányjegyzékek és a főkönyvek alapján kell átszámitani forintértékre. Az okmányjegyzékek és főkönyvek minden tételét külön kell átszámitani forintértékre.
(2) Mindazokat a kötvényeket és értékpapírokat, amelyek valamely fennállott belföldi értékről szólnak, ideértve az összes magyar államadóssági kötvényeket is, valamint a pengő (adópengő) értékre szóló betétkönyveket, a számadás darabhasábjában kell feltüntetni. Az átszámitásnál nem az egyes kötvények vagy értékpapirok értékét, hanem az egyes tételekben kezelt ily kötvények és értékpapirok pengőben (adópengőben) kifejezett összértékét kell alapul venni. Amennyiben ily kötvények vagy értékpapirok az 1946. évi julius hó 31-e után vétetnek be, azokat is a fenti módon megállapitandó forintértékben kell számitásba venni.
(3) Ha az előző bekezdés rendelkezései szerint foganatositott átszámitás forintértékben 2 fillérnél kisebb összegét eredményez, azt a tételt 1946. évi augusztus hó 1-től kezdve az összeghasábban való felvétel nélkül a darab-hasábban kell kezelni. Azokat a tételeket, amelyeket ilyképen az 1946. évi augusztus hó 1-től kezdve a darabhasábban kell kezelni, az 1946. évi julius hó 31-i pengőérték feltüntetésével külön jegyzékbe kell foglalni. E jegyzékben fel kell tüntetni a napló eredeti tételszámát, a kötvény, értékpapir vagy belétkönyv megnevezését darabszámát és azt a pengőösszeget, amellyel a számadásban utoljára szerepelt. A jegyzékben megállapitott pengőérték összeget az 1946. évi julius hó 31-vel értékkiegyenlités cimén kiadásként el kell számolni és a darabszámot a napló darabhasábjában bevételként fel kell venni. Az ilyen tételekhez tartozó kötvényeket vagy értékpapirokat azonban továbbra is az eredeti naplótételhez kell csatolni.
(4) A külföldi fizetési eszközökre szóló kötvények, értékpapirok és betétkönyvek, valamint külföldi pénzek forintértékre történő átszámitásáról külön rendelet fog intézkedni.
(5) Az 1946. évi julius hó 31-i zárlat alkalmával a kötvényeknek, értékpapiroknak és betétkönyveknek pengőértékben megállapitott maradványösszege alá a fenti rendelkezések szerint forintértékben megállapitott maradványösszeget a naplóban is fel kell jegyezni. Az 1946. évi augusztus havi naplóba maradványként csak a forintértékben megállapitott maradványösszeget kell átvinni.
4. § (1) Az állami készpénzletétek (1600/1930. PM utasitás, Pénzügyi Közlöny 30/ 1930. szám) 1946. évi julius hó 31-i maradványának megállapitása és átszámitása előtt intézkedni kell aziránt, hogy amennyiben a letéti számlákra befizetett valamely összeg rendeltetése egy év alatt megállapitható nem volt, a befizetett összeg a pénzügyi tárca "Különféle kiadások és. bevételek" cimének "Vegyes bevételek" rovata javára a 103.600. számu "P. M.: Vegyes bevételek, bevételi számla, Budapest" elnevezésü postatakarékpénztárt számlára átutaltassék.
(2) Az állami készpénzletétek maradványának megállapitása és átszámitása előtt intézkedni kell továbbá aziránt is, hogy a kiutalt, de egy éven belül fel nem vett letétek az előző bekezdésben szabályozott módon szintén elszámoltassanak.
(3) Az állami készpénzletétekben kezelt mindazokat a pengő (adópengő adójegy összegeket, amelyek forintértékre átszámítva egy forinton alul maradnak, még a zárlatot megelőzőleg (szintén) ál kell utalni a pénzügyi tárca "Különféle kiadások és bevételek" cime javára a fentebb emlitett postatakarékpénztári számlára,
(4) Az átutalásokat a letéteket kezelő számvevőségek (hivatalok) külön utalványrendeletek nélkül, hivatalból kötelesek foganatosítani. Az átutalásokat több tétel esetében összevontan kell foganatosítani. Ha az átutalás azért nem foganatositható, mert a letétek forintértékre való átszámitás után összevontan sem érik el az egy forintot, az ilyen tételeket értékkiegyenlités céljából "Maradékösszegek elhagyása" cimén külön jegyzékbe kell foglalni és a további kezelést a nyilvántartó lapokon történő feljegyzés után meg kell szüntetni. Az átutalások megtörténtéről és a maradványösszegek elhagyásáról az illetékes utalványozó hatóságot (hivatalt) legkésőbb az 1946. évi augusztus hó 15-ig értesiteni kell.
(5) A jelen § rendelkezéseit a gyámpénztári, vármegyei, városi és községi letétekre is megfelelően alkalmazni kell. A gyámpénztári letétekből a rendelkezések szerint kiadandó összegeket a gyámpénztári tartalékalapok javára kell elszámolni. A törvényhatóság első tisztviselője állapitja meg azt, hogy a vármegyei, városi és községi letétekből kiadásba helyezendő összegeket, mely városi vagy községi alap javára kell elszámolni.
(6) A pénzügyi tárca "Különféle kiadások és bevételek" cim, a gyámpénztári tartalékalap vagy a vármegyei, városi és községi alapok valamelyike javára elszámolt letétekre vonatkozó igényüket az igényjogosultak, a törvényes elévülési időn belül, annál a hatóságnál (hivatalnál) érvényesithetik, amelynek letétjében az elszámolt összegek kezeltettek. A kérelem jogossága tekintetében a letéti főkönyv adatai alapján kell határozni. Ha a hatóság az igényjogosultságot megállapitja, az összeg kiutalása iránt a pénzügyminisztériumhoz, illetőleg az érdekelt alap felett rendelkező utalványozó hatósághoz egyidejüleg előterjesztést tenni köteles. A pénzügyi tárca javára elszámolt összegeket a pénzügyminisztérium a pénzügyi tárca "Különféle kiadások és bevételek" elmének "Vegyes kiadások" rovata terhére utalja vissza.
(7) A postatakarékpénztár által forintértékben megküldött számlakivonat alapján a leszámolást a maiadékörszegek elhagyásának számitásbavételével el kell végezni és az értékkiegyenlités figyelembevételével a helyes maradványt ellenőrizni.
(8) Az értékletétek (drágaságok, értéktárgyak, arany- és ezüstnemüek, ékszerek, drágakövek, stb.) forintértékre való átszámitását külön rendelkezések fogják szabályozni.
(9) Az alapok és alapitványok készpénz- és értékletéteinek átszámitásánál a letéti kezelésre vonatkozóan fentebb megállapitott rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Az egyenkint 30 forint értéket el nem érő alapokat és alapitványokat összevontan kell kezelni. Az összevont kezelésbe bevont egyes alapok és alapitványok készpénz- és értékkészleteit azonban továbbra is nyilván kell tartani.
5. § (1) Az 1946. évi julius hó 31-én a leltári számadásokat is a leltári végeredmények alapján, értékkiegyenlités mellőzésével, le kell zárni s a leltári számadásoknak az 1946. évi julius hó 31-i zárlat alkalmával megállapitandó maradványösszegét az értékarány szerint forintértékre átszámitani.
(2) Az ingó és ingatlan állami vagyonnak általános uj értékbecslését külön rendelet fogja szabályozni.
6. § (1) Az 1. §-ban jelzett számadásokban az 1946. évi julius hó 31-ig mind pengőértékben, mind adópengöben előirt, de le nem rótt tételeknél fennálló hátralékokat (esetleg tulfizetéseket) az értékarány szerint kell forintértékre átszámitani.
(2) A hátralékok megállapítására vonatkozó zárlati teendők megkezdése előtt az 1946. évi julius havi utolsó postatakarékpénztári számlakivonatot az összesitő napló vezetése tárgyában kiadott 54400/1930. pénzügyminiszter rendeletben foglalt rendelkezések szerint (Pénzügyi Közlöny 15/1930. szám) az összesitő naplóba, ennek hiányában a napi jegyzékbe be kel! vezetni. A postatakarékpénztári forgalom felett a könyvi uton előforduló bevételeket és kiadásokat a tárcafökönyvek (főkönyvek, általában az összes számadások) végleges lezárása után kell megállapitani és bevezetni,
(3) Abban az esetben, ha a postatakarékpénztárnál csekkszámlán fennálló és takarékbetétként elhelyezett követeléseknek adópengőben való meghatározása tárgyában kiadott 2240/1946. PM rendelet (Magyar Közlöny 1946. évi 152. szám) alapján a postatakarékpénztár által megküldött számlakivonatok mellékletét képező értesítő szerint a befizetések (jóváirások, átutalások, kiutalások) tételenkénti megállapitása mellett elszámolt adópengő lerovások eredménye és a postatakarékpénztári számlakivonatok egyenlege között eltérés mutatkozik, a különbözetet könyvi uton "Adópengő eltérések kiegyenlitési naplójá"-ban kell elszámolni és "Adópengő eltérések nyilvántartási számlájá"-n kell nyilvántartani.
(4) A postatakarékpénztár a beérkező csekkeket oly módon foganatositja, hogy az 1946. évi julius hó 31-én délelőtt 11 óráig hozzá beérkezett csekkeket még az 1946. évi julius havi adópengőben vezetett számlakivonatokban, az 1946. évi julius hó 31-én délelőtt 11 óra után beérkező és forintértékben kiállitott csekkeket pedig már - bevételi és kiadási számláknál egyenleg nélkül kezdődő - forintértékben vezetett (uj) számlakivonatban számolja el. A zárlatokat az adópengőértékben vezetett számlakivonat szerint elszámolt összegek elkönyvelése után kell elvégezni, vagy szükség esetében a zárlatot helyesbiteni. A számadásokat a hátralékok forintértékben történt megállapitása után "1946/47. költségvetési év" megjelöléssel folytatólag tovább kell vezetni.
(5) A postatakarékpénztár a kiadási számlákat az 1946. évi julius hó 31-én délelőtt 11 órakor lezárja s a zárlat után érkezett és még adópengőben kiállitott csekkeket foganatositás nélkül visszaküldi.
(6) Az elszámolási kötelezettség mellett nyilvántartott összegek (előlegek) visszafizetése és végleges elszámolása, kiegyenlitése iránt minden számvevőség, hivatal, ellátmánypénztár köteles a jelen rendeletet tartalmazó Magyar Közlönynek vagy ennek hiányában a hatóság rendeletének kézhezvétele napján a hatósághoz jelentést tenni és a hatóság a jelentés átvételé napján a végleges elszámolást elrendelni. A végleges elszámolást vagy a postatakarékpénztár utján vagy könyvi uton kell foganatositani. Amennyiben a végleges elszámolás ugyanazon hatóság (számlatulajdonos) hatáskörébe tartozó számlák között történik, a postatakarékpénztári elszámolás mellőzésével könyvi uton kell a kiegyenlitést foganatositani és az ilyen bevételeket és kiadásokat könyvi uton kell elszámolni.
(7) Az 1946. évi julius hó 31.-vel lezárt naplók a postatakarékpénztárt számlakivonatok sommás elkönyvelése után a számlák lezárását a cimek, rovatok, alrovatok, stb. szerint vezetett összesitő számláknál (gyüjtőszámláknál) kell kezdeni. Az összesitő számlák (gyüjtőszámlák) lezárásánál meg kell állapitani az év elején áthozott hátralékokat, a folyó évi előirásokat, a hátralékban és az előirásban bekövetkezett változásokat, az előző évről áthozott tulfizetéseket, a folyó évi, mind a postatakarékpénztári forgalomban, mind a könyvi uton elszámolt lerovásokat és az 1946. évi julius hó végén mutatkozó hátralékokat. A kivetési lajstromok, összesitések, kimutatások szerint az előirásoknak az 1946. évi julius hó 31-ét követő időben esedékessé váló részét figyelmen kivül kell hagyni, a zárlatot megelőzően a változási jegyzék utján apadásba kell hozni és a zárlat után - amennyiben az érvénybenálló rendelkezések szerint előirásnak van helye - forintértékben meghatározva, szaporodásként elő kell irni. Az összesitő számlák (gyüjtőszámlák) lezárásánál a lerovások helyes összegének ellenőrzése céljából főkönyvi próbát is kell késziteni. Minthogy az 1946. évben az előirások adópengöben történtek, a pengőben teljesített lerovásokat a megfelelő jelzőszámmal adópengőben is meg kellett határozni és elkönyvelni, az összesitő számlák (gyüjtőszámlák) zárlati adatainak mérlegszerű eredményeként mutatkozó hátralékot (tulfizetést) adópengőértékben kell kimutatni. Az adópengőértékben megállapitott hátralékot (tulfizetést) azután forintértékben is ki kell mutatni.
(8) Az összesitő számlák (gyűjtőszámlák) lezárása és a lerovások ellenőrzésére szolgáló főkönyvi próba elkészitése után az egyéni számlák alapján tételenként kell a hátralékot (tulfizetést) megállapitani s az adópengőértékben megállapitott hátralékot (tulfizetést) forintértékben is kimutatni. A következő számadási időszakra átviendő tételenkénti hátralékokról (tulfizetésekről) a forintértékben megállapitott összegek számitásbavételével számlaösszesitést (gyüjtőkimutatást) kell késziteni. A számlaösszesités szerint megállapitott tételenkénti hátralékot (tulfizetést) az előbbi bekezdésben emlitett összesitőszámlák (gyűjtőszámlák) szerint megállapitott és forintértékben kimutatott sommás hátralékkal - tulfizetéssel (egyenleggel) össze kell hasonlitani. Eltérés esetében a (10) bekezdésben emlitett s apadásba hozandó maradékösszegen felül esetleg mutatkozó különbözetet a hatóság vezetője és a számvevőség főnöke által megállapitott záros határidő alatt fel kell deriteni. Az 1945. évi december hó 31-ről vagy az 1946. évi junius hó 30-ról külön számlaösszesitések elkészitését azonban mellőzni kell.
(9) Az előbbi bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint egy-egy számadás keretében elsősorban a kezelési és elszámolási végeredményeket tartalmazó összesitőszámlák (gyüjtőszámlák) alapján kell az 1946. évi julius hóvégi hátralékot (tulfizetést) megállapitani s a forint elszámolásra való áttérést és folytonosságot biztositani, a torlódás elkerülése végett a hátralékok (tulfizetések) tételenkénti megállapitását a rendelkezésre álló munkaidő és munkaerő igénybevételével és beosztásával folytatólag kell elvégezni; a zárlati teendők ilyen megkönnyitése mellett addig is, amig valamennyi számlánál a hátralék (tulfizetés) tételes megállapitása és a hátralékok összesitésének (gyüjtőkimutatásának) elkészitése megtörténik, az időközben előforduló befizetések számfejtése alkalmával kell az egyes (egyéni) számlákat lezárni s a hátralékot (tulfizetést) tételenként megállapitani.
(10) Abban az esetben, ha a hátralékok (tulfizetések) tételenkénti megállapitása után mutatkozó hátralék (tulfizetés) összege nem haladja meg azt az összeget, amelyet a postatakarékpénztári számlák vezetésének megkönnyitése érdekében esetenkint kiadott rendelkezések alapján a befizetési lapok és csekkek kiállitásánál elhagyni, illetőleg a postatakarékpénztári könyvelés során törölni kellett, az ilyen összegeket "az 1946. évi julius hóvégi maradékösszegek elhagyása" cimén apadásba kell hozni s a következő időszakra való átvezetést mellőzni kell. Ennek a rendelkezésnek a szem előtt tartásával a számla hátralék (tulfizetés) hasábjában "maradékösszeg" (röviditve "mö") szót kell bejegyzni s az összeget át kell huzni. A számlaösszesitésbe (gyűjtő-kimutatásba) fel nem vett ezeket az összegeket az összesitő számlák (gyűjtőszámlák) szerint mutatkozó hátralékok (tulfizetések) végösszegénél is apadásba kell hozni s ily módon az 19-16. évi julius hóvégi hátralék (tulfizetés) végleges összegét megállapitani. A maradékösszegek megállapitásánál általában figyelembe kell venni azt, hogy ha valamely számlán az 1946. évi julius hó végén a hátralék (tulfizetés) a 200,000.000 AP-t nem éri el, a julius hó 31-ét követő számadási időszakra az átvezetést, illetőleg a hátralék (tulfizetés) számbavételét mellőzni kell s a hátralékot (tulfizetést) maradékösszeg elhagyása cimen a további kezelésből el kell hagyni. Ilyen módon kell kezelni az 1946. évi julius hó 31-én az átszámitás után az egy forintot el nem érő hátralékokat (tulfizetéseket).
(11) Az elszámolási kötelezettség mellett nyilvántarott összegeknél a nyilvántartás végösszegét, az átfutó bevételek és kiadások kezelésében a tartozások, követelések egyenlegét kell - a tételenkénti és az eredménnyel arányban nem álló felesleges teendők mellőzésével - forintértékre átszámitani és kezdő (sommás) egyenlegként nyilvántartani. Tételenként csupán az egyes intézkedések, a számfejtés és a rendezés során kell forintértékre az átszámitást elvégezni, a következő számadási időszakra az átvezetést foganatositani, a végleges elszámoláskor, rendezéskor pedig az egyes tételeket a szükség szerint, mint maradékösszegeket törölni.
7. § (1) Az ellátmányszámadásokat az 1946. évi julius hó 31-én le kell zárni. A készpénzben és esetleg letétként mutatkozó maradványt, az átfutó kezelés figyelembevételével, meg kell állapitani, részletes kimutatásba kell foglalni és a kimutatást a számvevőség részére azonnal meg kell küldeni.
(2) A maradványt a megfelelő bevételi számlára, amennyiben pedig a rendeltetés és a megfelelő bevételi számla meg nem jelölhető, a pénzügyminisztérium "Különféle kiadások és bevételek" cime javára a 103.600. számu "P. M.: Vegyes bevételek, bevételi számla, Budapest" elnevezésü számlára be kell fizetni. Ha az összeget csekélységénél fogva visszafizetni nem lehet, mint értékét veszitett maradékösszeget kiadásként kell elszámolni és törlési kimutatásba kell felvenni. Az ellátmánykezelés és a számadás felülvizsgálása után a törléseket a jelen rendeletre való hivatkozással a megfelelő cimnél, rovatnál stb. a tárcakezelésben is keresztül kell vezetni, mintha a kezelés az ellátmánytól függetlenül és közvetlenül a tárcakezelésben történt volna.
(3) A pénzbüntetésekből és pénzbirságokból ellátmánykezelésben lévő összegeket az értékarány szerint kell számitani és az érvényben álló rendelkezések szerint el kell számolni vagy maradékösszegként törölni.
(4) A pénz vásárló erejének csökkenése folytán egyes hatóságok, hivatalok az ellátmányokat az értékállandóság részbeni biztositása végett különböző módon, leginkább adópengő takarékbetétként kezelték. Az adópengő jelzőszámokból kifolyólag vagy az attól eltérő módon mutatkozó, bármilyen igazolt eltéréseket, ugynevezett árfolyamkülönbözeteket, az ellátmány eredeti összege mellett és a postatakarékpénztári forgalom felett könyvi uton kell külön tétel alatt számitásba venni és az ellátmányszámadásban keresztülvezetni. Abban az esetben, ha az árfolyamkülönbözet felhasználása egészben meg nem történt, az árfolyamkülönbözet fel nem használt összegét a pénzügyi tárca "Különféle kiadások és bevételek" cim "Vegyes bevételek" rovata javára a 103.600. számu "P. M.: Vegyes bevételek, bevételi számla, Budapest" elnevezésü számlára be kell fizetni. Az igy befizetett összegeket az ellátmányszámadás felülvizsgálása során a könyvi elszámolás és kiegyenlités szempontjából számitásba kell venni s a Számviteli Utasitás 276- 284. §-ában foglalt rendelkezések szerint szükséges ellenszámlázást el kell végezni Az ellátmány eredeti összegén felül elért és könyvi uton számitásba veendő árfolyamkülönbözetek felhasználását szabályszerű számadási okmányokkal kell igazolni.
(5) Az 5200/1924. PM utasitás 64. §-ában foglalt rendelkezések szerint engedélyezett ellátmányoktól eltérő módon és célból kezelt ellátmányokat az 1946. évi julius hó végével meg kell szüntetni. Az 1946. évi augusztus hó 1-től ilyen ellátmánypénztárakat külön engedélyem nélkül nem szabad létesiteni és vezetni.
8. § (1) A postatakarékpénztár, amennyiben a rendeltetés és a megfelelő bevételi számla meg nem jelöltetnék, a téritményeket és a kézbesithetetlen fizetési utalványok miatt visszakönyvelendő összegeket a 103.600 számu "P. M.: Vegyes bevételek, bevételi számla, Budapest" elnevezésü számlán fogja jóváirni.
(2) A letétek, az ellátmányok kezeléséből és a postatakarékpénztári visszakönyvelésből kifolyólag a 103.600. számu "P. M.: Vegyes bevételek, bevételi számla, Budapest" elnevezésü számlán az 1946. évi augusztus hó 1-től elszámolt bevételekre való tekintettel a hatóságok a multra szóló kiadásokat hozzájárulásom nélkül ismételten nem utalványozhatnak.
9. § (1) Az eredménykimutatásoknál az 1946. évi julius hó 31-ig előforduló kezelést az 1946. évi augusztus hó 1-től kezdődő kezeléstől el kell választani. Az 1946. évi augusztus hó 1-től a bevételi számlákra vonatkozó eredménykimutatásokban a postatakarékpénztári számla-kivonat 1946. évi julius hó 31-i egyenlegét nem kell számitásba venni.
(2) Az olyan eredménykimutatásokban, amelyekben előirások, hátralékok (tulfizetések) is előfordulnak, az 1946. évi julius hó 31-i forintértékben megállapitott (sommás) hátralékot (tulfizetést) mint kezdőhátralékot (tulfizetést) kell kimutatni és a folytatólagosan az 1946. évi augusztus hó 1-től előforduló kezelést forintértékben kell számitásba venni. "Az 1946. évi julius hó végi maradékösszegek elhagyása" cimén apadásba hozott összegeket az 1946. évi julius havi eredménykimutatásban a hátralék (tulfizetés) helyesbitése mellett utólag kell kimutatni s az eredménykimutatást legkésőbb az 1946. évi szeptember hó 5-ig kell megküldeni.
(3) Az egyenesadókra vonatkozó zárlati teendők elvégzése és az eredménykimutatások elkészitése tekintetében a 153020/1946. VII. PM rendeletben foglaltak az irányadók.
(4) A letétekre (alapokra, alapitványokra) vonatkozó eredménykimutatásokban az 1946. évi augusztus hó 1-én forintértékben mutatkozó (postatakarékpénztári számla) egyenleget is ki kell mutatni.
10. § (1) Az 1946. évi augusztus hó 1-től kezdve az utalványozó hatóságok a bevételeket és kiadásokat forintértékben kötelesek megállapitani és utalványozni. Amennyiben azonban oly fizetésekről van szó, amelyek nem forintértékre szólnak, hanem a fennálló törvényes rendelkezések alapján idegen pénznemben, idegen értékben vagy meghatározott érmékben teljesitendők, az utalványrendeletben az összeget mindenkor a teljesités pénznemében (idegenértékben) kell feltüntetni. Ilyen utalványrendeletek kiadása esetében forintértékben mindenkor a tényleg kifizetett vagy bevételezett idegen pénznem, érték vagy érme beszerzési értékét vagy árfolyamértékét kell utólag előirni és könyvelni.
(2) Mindazokat a fizetéseket, amelyek az 1946. évi augusztus hó l-e előtt kiadott rendelkezéseken alapulnak, de csak az 1946. évi julius hó 31-e után teljesittetnek, az értékarány szerint átszámitva forintértékben kell teljesiteni.
(3) Oly fizetéseket, amelyek nem forintértékben, hanem más értékben vagy meghatározott érmékben teljesitendők, a jelen rendelet szerint átszámitva, kell előírni, anélkül azonban, hogy a teljesités módja megváltoznék.
(4) Az aranykoronában megállapitott vámoknak forintértékben történő fizetése esetén alkalmazandó átszámitási kulcsot a vámtarifáról szóló 1924: XXI. tc. 8. §-ának második bekezdése értelmében külön rendelet állapitja meg.
(5) Az 1946. évi augusztus hó 1-től kezdve forintértékben kell kimutatni, naplózni és könyvelni azokat a járandóságokat és tartozásokat is, amelyek a fennálló kezelési szabályok szerint a könyvekben egyik évről a másikra nem vitetnek át, hanem arra az évre szóló könyvben maradnak nyilvántartva, amelyben az eredeti előirás történt. Ezeket a járandóságokat és tartozásokat tételenként a számfejlés alkalmával kell forintértékre átszámitani.
(6) A számfejtési záradékban az érvényesitett összeget az 1946. évi augusztus hó 1-től kezdődőleg forintértékben kell feltüntetni. Olyan járandóságok számfejtésénél, amelyek az 1946. évi augusztus hó l-e előtt kiadott meghagyáson alapulnak, a számfejtő tisztviselő által érvényesitett összeget az illető okmányon forintértékben kell feltüntetni.
(7) Ha valamely rendelkezésben a pénzösszegek az érték meghatározása nélkül emlittetnek, azok forintértékben értendők és azokat forintértékben kell bejegyezni a könyvekbe vagy naplókba. Ha a számvevőségnek, a pénztárnak vagy hivatalnak az érték tekintetében aggályai volnának, az utalványrendeletet, aggályainak közlése mellett, terjessze vissza az utalványozó hatósághoz.
(8) Az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt pengő (adópengő) értékben kiállitott utalványokat foganatositani nem szabad, azokat a számvevőség, illetőleg a pénztár az utalványozó hatóságnak köteles visszaküldeni.
(9) Az 1946. évi augusztus hó 1. napja előtt pengő (adópengő) értékben kiállitott számadási (pénztári) okmányokat az értékarány szerint forintértékre kell átszámitani. Ha valamely okmány az utalványrendelettel azért nem egyezik, mert a tél még a pengő (adópengő) értékben megállapitott összeget tévesen számitotta át forintértékre, az okmányt nem kell visszautasitani, hanem azt a számfejtés alkalmával helyesbiteni kell s a helyesbitést a számfejtő az okmányon aláirásával külön igazolja.
(10) Az 1946. évi augusztus hó l-e előtti időszakra vonatkozó illetményekről, ellátási dijakról, stb. szóló tartozási (számfejtőkönyvi) kivonatokban, ha azok az 1946. évi julius hó 31-e után állittatnának ki, az összegeket, éspedig ugy az illetményekre, ellátási dijakra, stb., mint a téritményekre és egyéb levonásokra vonatkozó Összegeket, pengő (adópengő) értékben kell felvenni. A pengő (adópengő) értékben megállapitott összegeket azonban forintértékre átszámitva is fel kell tüntetni.
(11) Ha az 1946. évi augusztus hó 1-e előtt teljesitett fizetések, szállitmányok, ellátmányok az 1946. évi julius hó 31-e után érkeznek rendeltetési helyükre, az a pénztár vagy hivatal, amelyhez a fizetés, szállitmány vagy ellátmány érkezett, az összeget forintértékre átszámitva naplózza és ezt az összeget az egyébként pengő (adópengő) értékről kiállitandó számadási okmányokon is feltünteti.
(12) A kiadások számfejtésénél, különösen az állandó illetmények szómfejlésénél a töredékfilléreket olyképen kell figyelembe venni, hogy azok csak akkor számfejtessenek, ha azok két vagy több hónapra együtt 2 fillért tesznek ki. Havi vagy más időszaki részletekben teljesitendő fizetéseknél, mint pl. a fizetési előleg téritményeknél a részleteket olyképen kell beosztani, hogy a töredékfillérek kiegyenlitése lehetőleg már az első részletnél történjék. Egyéb esetekben ugy a bevételeknél, mint a kiadásoknál a töredékfillérek kiszámitandók s az 1 fillért vagy ennél nagyobb töredéket 2 fillérnek kell venni, az 1 fillérnél kisebb töredéket pedig figyelmen kivül kell hagyni.
(13) Az 1946. évi julius hó 31-e után a naplókban és könyvekben, valamint a nyomtatványok értékjelzésében a pengő (adópengő) és fillér helyébe a forint és fillér jelzés lép. A készletben levő és pengő (adópengő) értékre szóló nyomtatványokat fel kell használni. Használatbavétel előtt a pengő (adópengő) értékre szóló jelzéseket forintértékre kell átváltoztatni,
(14) A forint és fillér jelzésére a következőket kell használni:
Forint = Ft
fillér = f
Azokban az esetekben, amelyekben az összegeket nem számokkal, hanem szóval kell kifejezni, a forint és fillér rövidités nem használható. Az uj törvényes érték: forintérték, röviditve ft. é. betükkel jelezhető.
(15) Oly esetekben, amelyekben az ellenszámlázásnak helye van, azoknak a kiadásoknak az ellenszámlázásánál, amelyek az 1946 augusztus hó l-e elölt foganatosíttattak, de bevételben már csak 1946. évi augusztus hó 1-től számolgattak el, meg kell állapitani, hogy a bevétel a "megfelelő forintösszeggel számoltatott-e el, s az ellenszámlázási jegyzékben a bevétel igazolását pengő (adópengő) értékben kell bejegyezni, de fel kell tüntetni, a forintösszeget is.
(16) Az 1946. évi augusztus hó 1-től kezdődőleg a pénzkezelési és mindennemü más kimutatást, utalványozási jegyzékeket, stb. forintértékben kell szerkeszteni.
(17) A lerovási eredmények összehasonlitásánál az előző évi kezelési eredmények forintértékre való átszámitását mellőzni kell.
(18) Az 1946. évi augusztus hó 1-től kezdődőleg mindennemü költségvetési előirányzatot forintértékben kell összeállitani.
(19) A 9000/1946. ME rendeletben foglaltaknak a birói letétek kezelése körében való mikénti végrehajtásáról az igazságügyi miniszter külön rendeletben gondoskodik.
11. § A közszolgálati illetmények és nyugellátások forintban való megállapitása iránt külön rendelet intézkedik.
12. § (1) A letétek valamint az átfutó bevételek és kiadások 1946. évi julius hóvégi nem rendezett maradványainak az 1946. évi augusztus hó 1-étől történő elszámolásához és kiegyenlitéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés megfelelő cimeinél esetenként fogom rendelkezésre bocsátani.
(2) A jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket az összes állami és közületi üzemek, továbbá az állami és közületi érdekeltségek 1946. évi julius hó 31-én fennálló hátralékainak (tulfizetéseinek) megállapitásánál és zárlati teendőinél is alkalmazni kell. Az igazgató hatóságok és üzemek vezetői a kivételes esetekben szükséges intézkedéseket csakis hozzájárulásommal adhatják ki.
(3) A jelen rendelet azonnal hatályba lép; rendelkezéseit a Magyar Közlöny kézhezvétele után azonnal alkalmazni kell. Az összes hatóságok és üzemek vezetői a Magyar Közlöny kézhezvétele után a számvevőség közreműködésével kötelesek a szükséges rendelkezéseket mindazoknak a hivataloknak, pénztáraknak (ellátmánypénztáraknak, érték- és anyagkezelő hivataloknak azonnal kiadni, amely hivatalok és pénztárak a Magyar Közlöny utján a rendelkezésekről tudomást nem szerezhetnek.
Budapest, 1946. évi julius hó 31-én.
Gordon Ferenc s. k.,
pénzügyminiszter