289000/1946. BM rendelet

az egyesületi alapszabályok általános kellékeiről szóló 77000/1922. BM rendelet módosítása és kiegészítése tárgyában

Az egyesületi alapszabályok általános kellékeiről szóló 77000/1922. BM rendeletet (Rendeletek Tára 233. lap) az alábbi rendelkezésekkel módosítom, illetőleg kiegészítem.

I. RÉSZ

Helyi csoportok

1. § (1) Az az egyesület, amelynek működése az ország egész területére, avagy több város, vagy község területére terjed ki, - amennyiben láttamozott alapszabályai megengedik - működési területén, székhelyén kívül eső községekre (városokra) kiterjedő működés céljából helyi csoportokat létesíthet.

(2) Helyi csoport megalakítását az egyesület csak akkor határozhatja él, ha ezt legalább husz, a csoport működési területeként megállapítani kivánt területen lakó egyesületi tag az egyesülethez intézett beadványában kéri.

(3) Az egyesület közgyűlése által a helyi csoport alakítása tárgyában hozott határozat csak ugy érvényes, ha ahhoz a közgyűlésen jelen volt és szavazásra jogosult annyi tag járult hozzá, amennyinek hozzájárulása az alapszabályok rendelkezése szerint az alapszabályok módositásának érvényességéhez szükséges.

2. § (1) Helyi csoport létesítése esetében az alapszabályokban részletesen meg kell állapítani az egyesület szervezetének és működésének a helyi csoporttal kapcsolatos szabályait.

(2) Az alapszabályokban ki kell mondani, hogy a helyi csoportnak önálló jogi személyisége nincs és ehhez képest a helyi csoport illetékes szerve - az alapszabályokban meghatározott korlátok között - csak az egyesület nevében, mint annak képviseletére hivatott szerve szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket.

3. § (1) Az egyesület a helyi csoport részére külön alapszabályokat (szabályzatot) nem alkothat. A helyi csoport kizárólag az egyesület láttamozott alapszabályainak megfelelően működhetik.

(2) A helyi csoport címében, az egyesület cime mellett, kizárólag a működési területet feltüntető "helyi csoport" megjelölést használhatja. (Pl. ... Egyesületének Miskolci Helyi Csoportja.)

(3) A helyi csoport az egyesületnek - a láttamozott alapszabályok keretein belül hozott - határozataihoz és utasításaihoz alkalmazkodni köteles.

4. § (1) Az egyesület köteles a helyi csoport megalakítását a jogorvoslati határidő lejártát követő naptól számitott tizenöt nap alatt tudomásvétel céljából a belügyminiszternek bejelenteni.

(2) A bejelentést magában foglaló beadványt a helyi csoport székhelye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselőjénél kell benyújtani és ahhoz mellékelni kell:

a) az egyesület alapszabályainak az egyesület vezetősége által hitelesített négy példányát,

b) a helyi csoport létesítésére vonatkozó beadvány (1. § (2) bek.) eredeti és három másolati példányát,

c) a helyi csoport megalakulását kimondó közgyűlési határozat (1. § (3) bek.) és a közgyűlésen jelenvolt tagok névjegyzékét magábanfoglaló közgyűlési jegyzőkönyv eredeti és három másolati példányát és

d) a helyi csoport tisztikarának és tagjainak órát négy példányban; a névsorban fel kell tüntelni a tagok nevét, foglalkozását, állását, születési helyét és idejét (név, hónap és nap), lakáscímét, végül a szülei nevét.

5. § A helyi csoport működését a megalakulást tudomásulvevő belügyminiszteri határozatnak az egyesülettel történt közlése előtt nem kezdheti meg. Ha azonban a belügyminiszter a helyi csoport megalakulásának tudomásulvételéért előterjesztett beadvány hozzáérkezésétől számított kilencven napon belül a tudomásulvételt nem tagadja meg, vagy a helyi csoport működését további rendelkezésig nem tiltja meg, a helyi csoport az emlitett kilencven nap eltelte után működését a megalakulás tudomásvétele előtt megkezdheti.

6. § (1) A belügyminiszter az egyesület feloszlatásának vagy működése felfüggesztésének alapjául szolgáló bármely okból a helyi csoportot is feloszlathatja, illetőleg működését felfüggesztheti.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt okból a helyi csoport feloszlatását és működésének felfüggesztését az egyesület közgyűlése is elhatározhatja. Az ebben a tárgyban hozott határozat érvényessége tekintetében az 1. § (3) bekezdésének rendelkezése irányadó.

(3) Az egyesület köteles a (2) bekezdésben emlitett határozatot, a jogorvoslati határidő lejártát követő naptól számított tizenöt nap alatt a helyi csoport székhelye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselője utján tudomásulvétel végett a belügyminiszternek bemutatni. A beadványhoz mellékelni kell a feloszlatást, illetőleg a felfüggesztést kimondó közgyűlési határozatot és egyúttal a közgyűlésen jelen volt tagok névjegyzékét is magábanfoglaló közgyűlési jegyzőkönyv négy-négy példányát.

(4) Ka a belügyminiszter az egyesületet feloszlatja vagy működését felfüggeszti, avagy az egyesület önként oszlik fel, a helyi csoportot a belügyminiszter, illetőleg az egyesületi közgyűlés kifejezett rendelkezése nélkül is feloszlottnak, illetőleg működését megszűntnek kell tekinteni.

II. RÉSZ

Központi egyesületek és központi irodák

7. § (1) Ha két vagy több egyesület azonos, vagy hasonló egyesületi céljainak előmozdítása érdekében központi egyesületet (szövetséget, stb.) alapit, a központi egyesület alakulására, szervezetére és működésére, valamint feloszlására és feloszlatására nézve az egyesületekre vonatkozó közigazgatási jogszabályokat az alábbi bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A központi egyesület tagjai csak láttamozott alapszabályok alapján működő egyesületek lőhetnek.

(3) Mind a központi egyesület, mind a tagegyesületek alapszabályaikban egymáshoz való viszonyukat - ideértve a tagegyesületeknek a központi egyesület közgyűlésén vagy más szervének működésében való képviseltetése, illetőleg részvétele módozatait is - részletesen szabályozni kell.

(4) Mind a központi egyesület mind a tagegyesületek alapszabályaiban ki kell mondani, hogy a központi egyesület közgyűlésének határozatai - a központi egyesület és a tagegyesület láttamozott alapszabályainak keretei között - a tagegyesületre nézve kötelezők.

8. § (1) Ha két vagy több egyesület elhatározza, hogy az azonos vagy a hasonló egyesületi célok előmozdítása érdekében meghatározott feladatok ellátására központi irodát létesít, az ebben a tárgyban hozott közgyűlési határozatokkal, az alapszabályok kiegészítő részét - függelékét - alkotó szabályzatban részletesen és egyöntetűen meg kell állapitani azokat a feladatokat, amelyeket a központi iroda az egyesületek nevében ellátni hivatott, továbbá a központi iroda szervezetét, felügyeletét és működését, az irodát létesítő egyesületekkel való kapcsolatait és végül az irodában alkalmazottak szolgálati jogviszonyára vonatkozó rendelkezéseket az alkalmaztatásra jogosult szerv megjelölésével. Ki kell mondani továbbá a szabályzatban, hogy a központi irodának önálló jogi személyisége nincs, csak a szabályzatban előirt feladatok keretem belül működhetik és hogy a szabályzatban kijelölt tisztviselője az emlitett feladatok keretein belül az egyesületek képviseleti szerveként jár el.

(2) A központi iroda alkalmazottainak illetményeit a szabályzatban kell megállapítani, vagy pedig a szabályzatban ki kell mondani, hogy ezeket az illetményeket a központi irodát létesítő egyesületek állal megállapított szerv állapítja meg.

(3) A központi irodát létesitő egyesületek kötelesek az (1) bekezdésben emlitett szabályzatot közös beadványban a központi iroda helye szerint illetékes törvényhatóság első tisztviselője utján a belügyminiszternek láttamozás végett bemutatni.

(4) A (8) bekezdésben emlitett beadványhoz mellékelni kell

a) az egyesületi alapszabályok egy-egy láttamozott példányát,

b) a központi iroda létesítését kimondó közgyűlési határozatokat és egyúttal a közgyűléseken jelenvolt tagok névjegyzékeit is magukban foglaló közgyűlési jegyzőkönyveket egy-egy eredeti és három-három másolati példányban és

c) a központi iroda szabályzatának az érdekelt egyesületek vezetőségei által hitelesített négy példányát.

(5) A központi iroda működését a szabályzatát láttamozó belügyminiszteri határozat kézbesítése előtt nem kezdheti meg.

III. RÉSZ

Átmeneti, vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

9. § (1) Egyesületnek (anyaegyesületnek) a jelen rendelet hatálybalépésekor - fiókegyesület, helyi csoport, helyi szervezet vagy más elnevezés alatt - működő olyan helyi csoportjai, amelyeknek megalakulását a törvényhatóság első tisztviselője tudomásul vette és önálló jogi személyiségük van, - ha önkéntes feloszlatásukat nem mondják ki, - kötelesek a jelen rendelet hatálybalépésétől számított kilencven nap alatt önálló egyesületekként megalakulni és a fennálló egyesületet (anyaegyesületet) a 7. § rendelkezéseinek megfelelően központi egyesületté átalakítani, vagy a korábbi anyaegyesülettel való egyesülés mellett az 1-6. § rendelkezéseinek megfelelően helyi csoportokká átalakulni.

(2) Az (1) bekezdés értelmében végbement átszervezés esetében mind a központi egyesület, mind az önálló egyesületekké alakult helyi csoportok kötelesek az (1) bekezdésben emlitett kilencven nap elteltét követő harminc nap alatt alapszabályaikat megállapítani, illetve módosítani és az alapszabályokat, illetőleg módosított alapszabályaikat a belügyminiszterhez - láttamozás céljából - az illetékes törvényhatóság első tisztviselője utján benyújtani. Az alapszabályok (módosított alapszabályok) láttamozásáig az egyesületek (fiókegyesületek stb.) működésüket a láttamozott alapszabályaiknak megfelelően folytathatják.

10. § (1) Egyesületnek (anyaegyesületnek) a jelen rendelet hatálybalépésekor - fiókegyesület, helyi csoport, helyi szervezet vagy más elnevezés alatt - működő olyan helyi csoportjai, amelyeknek megalakulását a törvényhatóság első tisztviselője tudomásul vette és önálló jogi személyiségük nincs, a jelen rendelet hatálybalépésétől számított kilencven nap alatt az alapszabályok módosítása utján, az 1-6. § rendelkezéseinek megfelelő helyi csoportokká kell átalakítani.

(2) Az átalakulással kapcsolatban az alapszabályok módosítására és a módositott alapszabályok láttamozás végett bemutatására, továbbá az egyesület időközi továbbműködésére nézve a 9. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók.

11. § Ha kétség merülne fel, hogy az egyesületeket (helyi csoportokat stb.) a 9., vagy a 10. § rendelkezései szerint kell-e átszervezni, a vitás kérdést a belügyminiszter dönti el. A belügyminiszter ebben a kérdésben az alapszabályoknak a kérdés eldöntésében irányadó rendelkezései, ezek hiányában a tényleges állapot figyelembevételével határoz.

12.

5. A jelen rendelet hatálya csak a belügyminiszter főfelügyelete alá tartozó egyesületekre terjed ki.

13. § A jelen rendelet az 1946. évi május hó 1. napján lép hatályba; ugyanakkor a 77000/1922. BM rendelet III. Része, valamint a jogszabályoknak a jelen rendelet rendelkezéseivel ellenkező vagy egyező rendelkezései hatályukat vesztik,

Budapest, 1946. évi május hó 14-én.

A miniszter rendeletéből:

Dr. Szebenyi Endre s. k.,

miniszteri osztályfőnök