41000/1946. NM rendelet

a magánjogi szolgálati viszony alapján járó nyugdijak alapjául szolgáló beszámítható javadalmazással kapcsolatos igények érvényesítésére szervezett döntőbizottság megalakitására és eljárására vonatkozó szabályok tárgyában

A 410/1946. ME rendelet (a továbbiakban: R.; Magyar Közlöny 16. sz.) 3. §-ának (11) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazságügyminiszterrel egyetértve -a következőket rendelem:

1. § (1) Az R. 3. §-ának (10) bekezdése értelmében a magánjogi szolgálati viszony alapján nyugdijra igényjogosult (a továbbiakban: igényjogosult) abban az esetben, ha a nyugdíjfizetésre kötelezett által megállapított beszámitható javadalmazás összegét sérelmesnek tartja, igényét az erre a célra létesített háromtagú döntőbizottság előtt érvényesítheti.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt céllal működő döntőbizottság neve: Magánalkalmazotti Nyugdíjügyek Döntőbizottsága (a továbbiakban: döntőbizottság), székhelye: Budapest, Népjóléti minisztérium.

2. § (1) A döntőbizottság egy tagját a nyugdíjfizetésre kötelezett érdekképviselet küldi ki E rendelkezés szempontjából érdekképviseletnek kell tekinteni a Biztosító Intézetek Országos Szövetségét, az Elismert Vállalati Nyugdíjpénztárak Szövetségét, a Gyáriparosok Országos Szövetségét, az Ipartestületek Országos Központját, a Kisiparosok és Kereskedők Szabad Szakszervezetét, a Közhasználatú Gépjárművállalatok Országos Egyesületét, a Magyar Iparosok Országos Központi Szövetségét, a Magyar Kereskedők Országos Központi Szövetségét, a Szabad Kereskedelmi Érdekképviseletek Központi Tanácsát, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületét és végül az őstermelés körében nyugdíjfizetésre kötelezettekkel vonatkozásban addig, amig azok érdekképviseleti szervei meg nem alakulnak, a Parasztszövetséget. A felsorolt érdekképviseleti szervek közül azt kell illetékesnek tekinteni, amelynek a nyugdíjfizetésre kötelezett tagja, vagy - ha egyiknek sem tagja - amelynek a vállalat tárgya szerint tagja lehetne. Ha a nyugdíjfizetésre kötelezett a felsorolt érdekképviseleti szervek közül több érdekképviseleti szervnek tagja, a döntőbizottság elnöke [(3) bekezdés] jelöli ki, hogy adott esetben a döntőbizottságba melyik érdekképviseleti szerv küldjön ki tagot. Olyan esetben pedig, amidőn a nyugdíjfizetésre kötelezett a felsorolt érdekképviseletek körébe nem sorolható be, a tagot kiküldő érdekképviseleti szervet a népjóléti miniszter jelöli ki.

(2) A döntőbizottságba az igényjogosultak érdekképviselete által kiküldendő egy tagot a Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezete küldi ki.

(3) A döntőbizottság harmadik tagját a népjóléti minisztérium fogalmazási tisztviselői közül a népjóléti miniszter jelöli ki. A bizottságnak ez a tagja a bizottság elnöke, aki rendszerint vezeti a bizottság üléseit, továbbá a bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli irányítást és utalványozást is gyakorolja. A népjóléti miniszter az elnök léssel megbízott tag helyettesítésével a népjóléti minisztérium, valamint a pénzügyminisztérium fogalmazási tisztviselői köréből más fogalmazási tisztviselőket is megbízhat. Azokon az üléseken, amelyeknek tárgya olyan vitás ügy, amelyben a döntést valamely el nem ismert vállalati nyugdíjpénztár tagja vagy olyan személy kéri, aki a pénzügyminiszter felügyelete alatt működő biztositási magánintézménnyel, mint munkaadóval szemben kívánja igényét, érvényesíteni, a bizottság ülését a pénzügyminisztérium fogalmazási tisztviselői közül kijelölt tisztviselő vezeti.

3. § (1) Ha a nyugdíjfizetésre kötelezett az R. 3. §-ának (10) bekezdésében foglaltak alapján általa megállapított beszámítható javadalmazás összegét az igényjogosulttal még nem közölte, köteles ezt a jelen rendelet kihirdetése napjától, ha pedig az R. 3. §-ának (11) bekezdése értelmében a tényleges munkavállalók javadalmazásának a jövőben bekövetkező változása miatt a beszámítható javadalmazást és a nyugdíj összegét újból meg kell állapítani, a javadalmazásváltozás napjától számított 15 nap alatt írásban közölni.

(2) Ha az igényjogosult a nyugdíjfizetésre kötelezettnek a beszámítható javadalmazás összegére vonatkozó megállapítását sérelmesnek tartja, az erről szóló értesítés kézbesitésének napját követő naptól számított 15 nap alatt a döntőbizottsághoz felszólamlással élhet A felszólamlásban elő kell adni azokat az indokokat, amelyek miatt a megállapítást sérelmesnek tartja és meg kell jelölni az általa helyesnek tartott beszámítható javadalmazás összegét, valamint azokat a ténykörülményeket és bizonyítékokat, amelyekre felszólamlását alapítja. A felszólamlást a nyugdíjfizetésre kötelezettnél kell a jelzett határidőn belül beadni. A nyugdíjfizetésre kötelezett a felszólamlást saját észrevételeivel, adataival és bizonyítékaival kiegészítve a felszólamlásának hozzáérkezésétől számitott 8 nap alatt a döntőbizottsághoz (Budapest, Népjóléti minisztérium II. főosztály) köteles felterjeszteni. Ugyanakkor közölni köteles a döntőbizottsággal azt, hogy a jelen rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt érdekképviseleti szervek közül melyiknek tagja.

(3) Amennyiben a nyugdíjfizetésre kötelezett a beszámítható javadalmazás összegét az igényjogosulttal az (1) bekezdésben meghatározott határidő alatt nem közli, az igényjogosult igényével közvetlenül a döntőbizottsághoz fordulhat.

4. § (1) A döntőbizottság elé kerülő ügyeket előadó készíti elő. Az előadót a népjóléti minisztérium, illetőleg amennyiben az igényjogosult el nem ismert vállalati nyugdíjpénztárral vagy a pénzügyminiszter felügyelete alá tartozó biztosítási magánintézménnyel, mint munkaadóval szemben kívánja igényét érvényesíteni, a pénzügyminisztérium fogalmazási tisztviselői közül a népjóléti miniszter jelöli ki.

(2) A döntőbizottság működéséhez szükséges segéderőkről a népjóléti miniszter gondoskodik.

5. § (1) A beérkezett felszólamlást az elnök - figyelemmel a jelen rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra - az előadónak kiosztja. Az ügynek tárgyafásra előkészítése során az előadó gondoskodik a döntésre esetleg még szükséges hiányzó adatok, bizonyítékok, stb. beszerzéséről. Ha az ügy tárgyalásra alkalmas, erről az előadó az elnököt haladéktalanul értesiti.

(2) A döntőbizottság elé kerülő ügyek tárgyalására a szükséghez képest egy vagy több bizottságot kell alakítani. Az ülés időpontját és napirendjét az elnök állapítja még és az ülést 8 nappal megelőzően felhívja az érdekképviseleteket (2. § (1) és (2) bekezdése), hogy a döntőbizottság ülésére tagot küldjenek ki. Ugyanekkor közli az ülés időpontját és helyét a bizottság harmadik tagjával és előadójával is.

(3) Az ülésre meg kell hivni az igényjogosultat és a nyugdijfizetésre kötelezettet is. Ezeknek meg nem jelenése azonban az ügy érdemi döntését nem akadályozza.

6. § (1) A döntőbizottság tárgyalása szóbeli és nyilvános. Határozatképességéhez a bizottság három tagjának (2. §) együttes jelenléte szükséges.

(2) Az ülésen az ügyet az előadó ismerteti. Utána az esetleg megjelent feleket kell meghallgatni.

(3) A döntőbizottság a tárgyalás eredményének mérlegelése után vagy ujabb adatok; bizonyítékok stb. beszerzését rendelheti el és ennek érdekében a tárgyalást elhalasztja, vagy pedig az ügy érdemében határozatot hoz. A határozat meghozatala zárt ülésben történik s azon a bizottság tagjain kivül csak az előadó és a jegyzőkönyvet vezető (jelen § (7) bekezdése) vehet részt. Ez utóbbi két személynek azonban szavazati joga nincs.

(4) A döntőbizottság a beszámítható javadalmazás összege tárgyában határozatát vagy egyhangúan, vagy szótöbbséggel hozza meg. Az egyhangúan hozott határozat végérvényes és ellene sem az igényjogosult, sem a nyugdijfizetésre kötelezett további jogorvoslattal nem élhet. [R. 3. § (10) bekezdése.]

(5) Ha a döntőbizottság szótöbbséggel hozta meg határozatát és ez a határozat az igényjogosult által megállapítani kért beszámítható javadalmazás összegénél kisebb összeget állapit meg, az igényjogosultat figyelmeztetni kell, hogy igényét - a határozat kézbesítésének napját követő naptól számított 15 nap alatt - a rendes bíróság előtt érvényesítheti.

(6) A döntőbizottság határozatát a jelenlévő felek előtt nyomban ki kell hirdetni. A határozatot és annak megokolását azonban mind az igényjogosulttal, mind pedig a nyugdíjfizetésre kötelezettel irásban is közölni kell.

(7) A döntőbízottság tárgyalásáról és a tanácskozás eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a népjóléti miniszter által e célra kirendelt tisztviselő vezeti. A jegyzőkönyvet és a bizottság érdemi határozatát a bizottság tagjai írják alá.

7. § (1) A döntőbizottságnak a népjóléti miniszter által kijelölt elnöke, továbbá a döntőbízottság előadói és jegyzőkönyvvezetői tiszteletdíjban, az elnökhelyettesek, valamint az érdekképviseletek által kiküldött tagok jelenléti dijban részesülnek. A tiszteletdíj, illetőleg jelenléti díj mértékét a népjóléti tárca költségvetése terhére a népjóléti miniszter állapítja meg. Ugyancsak a tárca terhére ennek a döntőbizottság működésével kapcsolatban felmerülő dologi kiadások is.

(2) Az (1) bekezdésben említett személyi és dologi kiadások teljesítésére a döntőbizottság elnöke [2. § (3) bekezdése] állandó ellátmányban részesül.

8. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1946. évi március hó 20-án.

Dr. Molnár Erik s. k.,

népjóléti miniszter