5800/1946. NM rendelet
az általános betegápolási szakképesítésről
Az 1876. XIV. tc. 167. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az általános betegápolóképzés egységesítése érdekében - a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg - a következőket rendelem:
1. § Az "okleveles betegápoló" elnevezés használatára az 1947. évi január hó 1. napjától kezdődően csak az jogosult, aki a jelen rendelet 17. §-a alapján vezetett országos nyilvántartásba felvétetett.
2. § Betegápolói tanfolyamot az állami ápolónő- és védőnőképző intézetek, továbbá azok a gyógyintézetek és egyéb intézmények tarthatnak, amelyeknek a népjóléti miniszter erre engedélyt ad.
3. § A betegápolói tanfolyamokra felvehető növendékek számát és az általuk fizetendő dijakat a tanfolyam fenntartójának javaslatára a népjóléti miniszter állapítja meg.
4. § A betegápolói tanfolyam vezetőjét a népjóléti miniszter, a tanfolyam előadóit és orvosát a tanfolyam vezetője jelöli ki.
5. § (1) A betegápolói tanfolyam időtartama két év, amelyet a növendéknek bentlakóként kell az intézetben töltenie. A bentlakás kötelezettsége alól különösen indokolt esetben a tanfolyam vezetője felmentést adhat.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt idő alatt a növendékek elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek.
(3) Az elméleti és gyakorlati oktatás tantervét és munkarendjét a népjóléti miniszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg állapítja meg.
(4) A betegápolói tanfolyamra való jelentkezés időpontját, a tanfolyam helyét, tartamát, a növendékek által fizetendő dijakat, valamint a jelentkezőknek esetleg biztositható kedvezményekre vonatkozó tudnivalókat (elhelyezés, ellátás, stb.) a Magyar Közlönyben kellő időben közhírré kell tenni.
6. § (1) Betegápolói tanfolyamra felvehető az, aki:
a) életének 18. évét már elérte, de 30. évét még nem töltötté be,
b) négy középiskolai, vagy ennek megfelelő képzettséggel rendelkezik,
c) kifogástalan erkölcsi előéletét igazolja,
d) a betegápolói hivatásra testileg és szellemileg alkalmas.
(2) Az előbbi bekezdés a) és b) pontjában megjelölt előfeltétel alól a tanfolyam vezetőjének előterjesztésére a népjóléti miniszter felmentést adhat.
7. § (1) A felvételre irányuló kérvényt a tanfolyam vezetőjéhez kell benyújtani.
(2) A kérvényhez csatolni kell:
a) születési anyakönyvi kivonatot,
b) az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt,
c) hatósági erkölcsi bizonyítványt,
d) a tanfolyam orvosa által a folyamodó testi és szellemi alkalmasságáról kiállított bizonyítványt,
e) rövid életrajzot, amelyben a folyamodó családi állapotáról, ismereteiről, előző és jelenlegi foglalkozásáról pontosan beszámol.
8. § (1) A felvétel kérdésében a tanfolyam vezetője határoz és erről folyamodót értesiti.
(2) A felvételnél azokat, akik szakgyakorlattal rendelkeznek, elsőbbség illeti meg.
(3) A felvett növendékek adatait a tanfolyam anyakönyvébe be kell jegyezni.
9. § (1) A tanfolyam szabályszerű elvégzése, valamint az előirt kötelező kollokviumok sikeres letétele után a növendékek képesítő vizsgát tesznek.
(2) A vizsgára bocsátás kérdésében a tanfolyam vezetője végérvényesen határoz.
10. § (1) A betegápolói képesítő vizsgát a vizsgabizottság előtt kell letenni.
(2) A vizsgabizottság elnökből, hat tagból és a jegyzőből áll.
(3) A vizsgabizottság elnökét és négy tagját a népjóléti miniszter nevezi ki. A vizsgabizottság tagjai közül kettőt a tanfolyam vezetőjének meghallgatása után a tanfolyam előadói közül, egyet a vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára, egyet pedig az Egészségügyi Alkalmazottak Szakszervezetének javaslatára kell kinevezni.
(4) A vizsgabizottságnak hivatalból tagja még a tanfolyam vezetője, aki egyben az elnök helyettese, továbbá a tanfolyam főnökasszonya (vezető ápolónője), aki egyben a vizsgabizottság előadója is.
(5) A vizsgabizottság jegyzőjét a tanfolyam vezetője jelöli ki.
11. § (1) A képesítő vizsga elméleti és gyakorlati részből áll.
(2) Az elméleti vizsga tárgyai:
a) betegápolói ismeretek,
b) élet- és természettudományi alapismeretek,
h) ügyviteli ismeretek,
d) társadalom- és egészségtani ismeretek.
(3) A betegápolói ismeretek magukban foglalják az általános ápolástant (ezen belül az ápolástörténetet, ápolói erkölcstant és a kórházi gondozást is), továbbá a vizsgáló eljárásokra, gyógyeljárásokra, fertőtlenítésekre, csirátalanításra vonatkozó tudnivalókat.
(4) Az ügyviteli ismeretek körébe tartoznak az egészségügyi igazgatási, kórházügyviteli, betegfelvételi és számviteli ismeretek is.
(5) A gyakorlati vizsga tárgya az ápolástan. Ezt a vizsgát a jelölt a gyakorlószobában, vagy betegágy mellett teszi le.
(6) A vizsga eredményét az elnök nyílt ülésen hirdeti ki.
(7) A vizsga eredményes letétele után az ápoló képesítő oklevelet kap.
12. § (1) A vizsgáról két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben fel kell tüntetni a jelöltek személyi adatait és a vizsga eredményét.
(2) A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke, tagjai ós jegyzője aláírják.
(3) A jegyzőkönyv egyik példányát a tanfolyam anyakönyve mellett kell megőrizni, a másik példányt a népjóléti miniszterhez kell felterjeszteni.
13. § (1) A jelen rendelet alapján képesített betegápolók a vizsgabizottság előtt betegápolói fogadalmat tesznek.
(2) A fogadalom szövege a következő:
"Én ...................... becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy betegápolói kötelességemet mindenkor hiven és lelkiismeretesen, a legjobb tudásom szerint a beteg javára teljesítem. Az ápolásomra bizott beteget a legnagyobb odaadással gondozom és ápolom. Hivatali elöljáróimnak engedelmeskedem, a fegyelem és függelem kívánalmait mindig szem előtt tartom. A hivatásom során tudomásomra jutott titkot megőrzöm és egész életemben arra törekszem, hogy teljes tudásommal a beteg javára legyek."
(3) A fogadalom letételéről készített jegyzőkönyvet két példányban kell kiállítani és azt a fogadalmat tevő, a vizsgabizottság elnöke és jegyzője írja alá. Az egyik példányt a tanfolyam anyakönyve mellett kell elhelyezni, a másik példányt a fogadalmat tevő kapja,
14. § (1) A betegápolói oklevél szövege a következő:
...-i Betegápolói Vizsgabizottság ...-akvi szám.

(2) Az oklevél kiadását a tanfolyam anyakönyvében fel kell jegyezni.
15. § Az elvesztett, vagy megsemmisült betegápolói oklevél helyett a népjóléti miniszter az országos nyilvántartás (17. §) adatai alapján másodlatot ad ki.
16. § (1) Ha a jelölt a vizsgán nem felelt meg, három hónap múlva javítóvizsgára jelentkezhet, köteles azonban a javítóvizsga időpontjáig továbbra is az intézetben maradni.
(2) A javítóvizsgát a népjóléti miniszter által kijelölt vizsgabizottság előtt kell letenni.
(3) Az a jelölt, aki a javítóvizsgán sem felel meg, csak a tanfolyam második évfolyamának ismétlés után bocsátható ujabb vizsgára.
(4) A második évfolyam csak egyizben ismételhető.
17. § 1 A népjóléti miniszter a betegápolókról országos nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartásba
a) hivatalból fel kell venni azokat, akik a jelen rendelet 12. §-ának (3) bekezdése alapján felterjesztett jegyzőkönyvek szerint betegápolói képesítő vizsgát tettek;
b) kérelemre fel kell venni azokat, akik a 18. § (1) bekezdésében előirt feltételeknek megfelelnek.
18. § (1) A betegápolók országos nyilvántartásába az érdekeltek által előterjesztett kérelemre fel kell venni azokat a betegápolókat, akik
a) az 1946. évi december hó 31. napjáig valamely ápolónő- és védőnőképző intézetben, a Magyar Vöröskereszt Egylet ápolónőképző iskolájában, a Budapest Székesfőváros ápolónőképző iskolájában, a Magyar Betegápolók és Betegápolónők Országos Egyesületének tanfolyamán, vagy pedig az illetékes miniszter által engedélyezett más tanfolyamon kétéves betegápolói tanfolyamot végeztek, az előirt vizsgát letették, illetőleg képesítő oklevelet (bizonyítványt) szereztek és felvételi kérelmüket az 1946. évi december hó 31. napjáig bezárólag lenyújtják;
b) legalább tízévi betegápolói gyakorlattal rendelkeznek;
c) külföldön betegápolói tanfolyamot végeztek és képesítő oklevelüket az Egészségügyi Alkalmazottak Szakszervezetének meghallgatása után a népjóléti miniszter honosította;
d) átképző tanfolyammal, vagy anélkül képesítő vizsgát tettek és felvételi kérelmüket legkésőbb az 1950. évi december hó 31. napjáig benyújtják.
(2) Képesítő vizsgát tehetnek azok a betegápolók, akik:
a) egyéves betegápolói tanfolyamot végeztek és legalább kétéves kórházi betegápolói gyakorlatot igazolnak;
b) egyévesnél rövidebb, de legalább három hónapos betegápolói tanfolyamot végeztek és legalább öt éves kórházi betegápolói gyakorlatot igazolnak;
c) legalább hét évi betegápolói gyakorlattal rendelkeznek.
(3) Átképző tanfolyamra felvehetők és annak alapján képesítő vizsgát tehetnek, akik
a) egy évesnél rövidebb, de legalább három hónapos betegápolói tanfolyamot végeztek és legalább két éves kórházi betegápolói gyakorlatot igazolnak;
b) e rendelet hatálybalépése előtt, egyfolytában eltöltött, legalább három éves kórházi betegápolói gyakorlatot igazolnak.
(4) Az (1) bekezdés d) pontjában említett átképző tanfolyam szervezése és képesítő vizsga rendszeresítése iránt külön történik rendelkezés.
19. § A közkórházakban (6000/1931. ME rendelet 1. §-ának a)-e) pontja), valamint az egyéb állami és közületi gyógyintézetekben a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg megállapított időponttól kezdődőleg ápolói minőségben csak azt lehet alkalmazni, aki a betegápolók országos nyilvántartásába felvétetett.
20. § Aki az "okleveles betegápoló" elnevezést az 1947. évi január hó 1. napja után jogosulatlanul használja, az az 1930. III. tc. 83. §-ában meghatározott kihágást követi el.
21. § A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba.
Budapest, 1946. évi junius hó 17-én.
Molnár Erik s. k.,
népjóléti miniszter