1947. évi XVII. törvénycikk
a hároméves gazdasági tervről
Emlékezetül adom mindenkinek, akit illet, hogy Magyarország Nemzetgyűlése a következő törvénycikket alkotta:
1. § Magyarország gazdasági és szellemi felemelkedésének meggyorsítása, valamint demokratikus rendjének megszilárdítása céljából és a lakosság életszínvonalának javítására 1947. augusztus 1. napjával kezdődő és a 3. § (2) bekezdése szerint közzéteendő hároméves gazdasági tervet kell alkalmazni, amely a termelőerők fokozását, okszerű felhasználását és a különböző termelési ágak összhangját a nép egyetemes érdekében biztosítja.
2. § (1) Az állami és önkormányzati hatóságok és egyéb köztestületek kötelesek működésük körében a tervet minden rendelkezésükre álló erővel végrehajtani.
(2) Minden magyar állampolgár, belföldi jogi személy és Magyarországon munkavállalási engedéllyel bíró idegen honos köteles a minisztérium által a jelen törvény alapján kibocsátott jogszabályok keretében a tervet végrehajtani, munkaerejével és képességével a megfelelő termelési ágban a terv megvalósításában közreműködni és a rendelkezésére álló anyagi és szellemi eszközöket - az adóztatással kapcsolatos intézkedések kivételével - megfelelő ellenszolgáltatás mellett a terv szolgálatába állítani. Ez a rendelkezés kiterjed a Magyarországon működést kifejtő külföldi jogi személyekre is az ország területén lévő, gazdasági célokat szolgáló vagyontárgyak tekintetében.
3. § (1) A terv megvalósításához szükséges intézkedések megtétele a minisztérium feladata.
(2) Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy a terv és részleteinek kidolgozására és végrehajtásának ellenőrzésére Tervgazdasági Tanácsot és Országos Tervhivatalt létesítsen. A Tervhivatal köteles az elkészített tervet a törvény életbelépésétől számított 30 napon belül hiteles szövegben közreadni.
(3) A Tervgazdasági Tanács és az Országos Tervhivatal szervezetét és működését a minisztérium rendelettel szabályozza.
(4) Az egyes közületek, intézmények, vállalatok és egyedek feladatkörét az összberuházások, a termelési program, valamint a terv egyéb követelményei tekintetében a Tervgazdasági Tanács, illetve az Országos Tervhivatal a minisztérium határozatai alapján kötelezően előírhatja.
4. § (1) Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy a terv megvalósítása érdekében szükséges jogszabályokat rendelettel megállapítsa és ekként kibocsátott rendeleteit a szükséghez képest módosítsa, illetve hatályon kívül helyezze.
(2) E felhatalmazás alapján sem lehetséges a Nemzetgyűlés által alkotott törvényektől eltérő, továbbá közjogi vonatkozású rendelkezést tenni, vagy a közigazgatás szervezetét megváltoztatni.
5. § Felhatalmaztatik a minisztérium, hogy a jelen törvény, valamint a terv megvalósítása érdekében kibocsátott rendeletek mind szándékosan, mind gondatlanságból elkövetett megszegésének büntető jogkövetkezményeit rendelettel szabályozza s ebben a körben a szándékos bűncselekményt bűntetté is nyilváníthassa, egyébként pedig az erre vonatkozó rendelettel vétséget vagy kihágást állapíthasson meg. Az e felhatalmazás alapján megállapított bűncselekmények tárgyában az eljárás az uzsorabíróság hatáskörébe tartozik. Ha az eljárás nem az Országos Tervhivatal vagy az illetékes miniszter feljelentésére indult meg, annak folyamatba tételéről és a már megtett intézkedésekről az Országos Tervhivatalt és az illetékes szakminisztert haladéktalanul értesíteni kell.
6. § A jelen törvény kihirdetésének napján lép hatályba, végrehajtásáról a minisztérium gondoskodik.
E törvénycikk kihirdetését elrendelem.
Ezt a törvénycikket mint a nemzet akaratát mindenki köteles megtartani.
Kelt Budapesten, ezerkilencszáznegyvenhetedik évi július hó tizedik napján.
Tildy Zoltán s. k.,
Magyarország köztársasági elnöke
Dinnyés Lajos s. k.,
miniszterelnök