258000/1947. (XII. 11.) NM körrendelet
a hadigondozási igazgatás körében észlelt általános jellegű hibák kiküszöbölése tárgyában
Valamennyi közigazgatási bizottság hadigondozó albizottságának. Valamennyi hadigondozó bizottságnak. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Valamennyi m. város polgármesterének, Valamennyi községi (kör-) jegyzőnek.
Az alsófokú hadigondozási ügyintézés folyamatban lévő országos helyszíni ellenőrzése során kiküldötteim által megállapított - általános, jellegű lényegesebb hibák kiküszöbölése érdekében felhívom az alsófokú hadigondozó hatóságok figyelmét a következőkre:
1. A hadieredet igazolása
A hadigondozást igénylő rokkant fogyatkozásának a hadiszolgálattal való okszerű összefüggése sok esetben nincs kellőképen igazolva.
A hadirokkanttá nyilvánításnak alapvető feltétele az, hogy az igénylő az 1933. VII. tc. 2. §-ának A) pontjában meghatározott veszteséget katonai szolgálatban (munkában) vagy ezzel okszerű kapcsolatban szenvedte cl. Ennek igazolására az egykorú eredeti szolgálati okiratok szolgálnak; tanúvallomások és tanunyilatkozatok önmagukban nem elegendők [1933. VII. tc. 11. § (4) bek.]. Ez alól a szabály alól a második világháborúból származó hadirokkantsági igény tárgyalása esetére az 1946. évi május hó 25-én kelt, valamennyi hadigondozó bizottságnak kiadott 111700/1946. NM -IV/2. rendeletemben könnyítéseket engedélyeztem. Az ebben a rendeletemben foglaltakon túlmenő könnyítéseket tenni nem lehet.
2. Elkésett jelentkezők
Elkésett jelentkezők gondozási igénye tárgyában egyes hadigondozó bizottságok véghatározattal döntenek. Más bizottságok ideiglenes gondozási igény esetében - elkésés okából - javaslatot tesznek.
A járadékra vagy egyéb rendszeres pénzellátásra irányuló igény érvényesítésének véghatárideje egy esztendő, mégpedig
a) hadirokkant járadéka és nevelési pótléka tekintetében attól a naptól számítva, amelyen a hadirokkantat a szolgálatból (munkából) elbocsátották, illetőleg, ha a veszteség (sérülés, sebesülés vagy más egészségrontás) közvetlen következményeként az elbocsátástól számított egy éven belül kórházi gyógykezelés alá került, attól a naptól számítva, amelyen a kórházi gyógykezelés megszűnt,
b) hadiözvegy, hadiárva és hadigondozott családtag járadéka tekintetében pedig a közvetlen károsult halálának, illetőleg a reá vonatkozó holtnaknyilvánító végzés jogerőre emelkedésének napjától számítva [11200/1939. ME rendelet 10. § (2) bek. - Budapesti Közlöny 284. szám].
Az elkésett jelentkezők rendszeres hadigondozási pénzellátásba vétele a 8420/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 166. szám) 6. §-a értelmében a népjóléti miniszter hatáskörébe tartozik. E tekintetben a hadigondozó bizottságot a 139000/1946. NM rendeletem (Magyar Közlöny 181. szám) 1. §-ának (2) bekezdésének d) pontja szerint csak a javaslattétel joga illeti meg. [Az utóbb idézett rendeletem 1. §-a különben az (1) és (2) bekezdésében egyenkint felsorolja, hogy mely ügyekben illeti meg a hadigondozó bizottságot a határozati és melyekben csupán a javaslattételi jogkör.]
Ideiglenes hadiözveggyé, hadiárvává, hadigondozott családtaggá nyilvánítás esetében elkésésről nem lehet szó. Ezekben az ügyekben tehát, bármikor terjesztik be az igénybejelentést, a hadigondozó bizottság határoz.
3. Fogyatkozások értékelése
A hadigondozó bizottságok a hadirokkantsági igények elbírálásánál igen sok esetben teljes egészében elfogadják a hatósági orvosi bizonyítványban, illetőleg a kórházi orvosi lelet és szakvéleményben foglalt megállapításokat és nincsenek figyelemmel egyrészt arra, hogy az ott leírt fogyatkozások közül melyeknek a hadieredete van megfelelően igazolva, másrészt pedig arra, hogy a fogyatkozás %-os értékelése megfelel-e az orvosi, utasítás megfelelő tételszámának.
A fogyatkozások hadieredetét nemcsak az orvosi vizsgálatot végző hatósági orvos, illetőleg közkórház köteles vizsgálni, hanem a hadigondozó bizottság is. Abban az esetben tehát, ha az orvosi bizonyítvány valamely fogyatkozást hadieredetűnek tüntet ugyan fel, de annak hadieredete nincs megfelelően igazolva, azt a rokkantság megállapításánál a bizottság nem veheti figyelembe.
Amennyiben az orvosi bizonyítvány valamely fogyatkozásra nézve magasabb %-ot jelöl meg. mint azt az orvosi utasítás előírja a hadigondozó bizottság a rokkantság fokának megállapításánál orvos-szakértőjének meghallgatása után - az orvosi utasítást köteles alapul venni.
4. Magasabb járadékosztályba sorolás
A hadirokkant fogyatkozásának súlyosbodása esetében hozott határozatok gyakorta jogszabályellenesek.
A 139000/1946. NM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a rokkantak magasabb rokkantsági fok megállapítására [Hrt. 21. § (2) bek.] irányuló kérelmeknek elbírálása a hadigondozó bizottság hatáskörébe tartozik. De csak a hadigondozási igényt megállapító véghatározat keltétől számított három év eltelte után előterjesztett kérelmek (9300/1933. HM sz. r. 168. p.). Az ennél előbb előterjesztett kérelmek csak előzetes engedélyemmel tárgyalhatók [1933. VII. tc. 21. § (6) bek.].
A fogyatkozás súlyosbodása esetében az igény újabb tárgyalása iránt előterjesztett kérelem érdemi elbírálásának alapja a három hónapnál nem régebbi keletű hatósági vagy kórházi orvosi bizonyítvány, amely a hadirokkant hadieredetű vagy a hadiszolgálattal okszerűen összefüggő törődöttségének, tehát a hadigondozási igazolványában feltüntetett fogyatkozásának oly mérvű súlyosbodását tanúsítja, hogy amiatt a magasabb járadékosztályba sorolás indokoltnak látszik. A kérelmező egészségi állapotának csupán csak a korral járó, vagy nem hadieredetű, illetve a hadiszolgálattal okszerűen össze nem függő bajból eredő súlyosbodása nem szolgálhat alapul a magasabb járadékosztályba sorolásra.
Itt felhívom a figyelmet még arra is, hogy a 9000/1941. ME rendelet 4. §-a szerint "amennyiben a hadirokkant pénzellátása - az állapotában beállott javulás folytán - megszűnt [Hrt. 6. § (1) bek. d) alpont], később azonban állapotában rosszabbodás áll be, igénye előzetes engedélyemmel újból tárgyalható, illetve a tárgyalás mellőzésével a régi jogalapon élvezett ellátása az új engedélyezést követő hó 1. napjától folyósítható."
5. Az orvosszakértő szerepe
Több ízben előfordult, hogy a hadirokkantsági igény elbírálásánál felhasznált lelet és szakvéleményt a hadigondozó bizottság orvosszakértője állította ki.
A hadigondozó bizottság orvosszakértője nem állíthat ki a rokkantsági igény tárgyalásánál orvosi leletet, mert azt neki mint a hadigondozó bizottság orvosszakértő tagjának kell ellenőriznie.
6. Hadiözvegyi igények elbírálása
Hadiözvegy és hadiárva igényének elbírálásánál egyes hadigondozó bizottságok nincsenek figyelemmel a házastársak, illetve szülők házasságkötésének időpontjára.
Az első világháborúból származó hadiözvegyi és hadiárvaigény egyik alapfeltétele az, hogy a házasság legkésőbb a szolgálat megszűnését követő két éven belül köttetett, illetve a gyermek az apának legkésőbb a hadiszolgálat megszűnését követő két éven belül kötött házasságból származott (1933. VII. tc. 2. § B) és C) pont). A második világháborúból származó hadiözvegyi és hadiárva igénynek feltétele pedig az, hogy a házasság a szolgálat megszűnése előtt köttetett, vagy utána ugyan, de a második ellátási csoportba sorolhatóknál a közvetlen károsult (elhalt) harmincadik, az első ellátási csoportba sorolhatóknál pedig harmincötödik életévének betöltése előtt (11200/1939. ME sz. r. 5. § és 6700/1942. ME sz. r. - (Budapesti közlöny 263. szám - 2. §). Ezekre az időhatárokra szigorú figyelemmel kell lenni.
7. A halál okának a rokkantsággal való összefüggése
III. és IV. járadékosztályú hadirokkant halála esetében a hadiözvegyi igény elbírálásánál egyes hadigondozó bizottságok nincsenek figyelemmel a rokkant halálának a szolgálattal való összefüggésére.
A III. és IV. járadékosztályú (50 és 25%-os) hadirokkant özvegye csak abban az esetben nyilvánítható hadiözveggyé, ha a férj halálát okozó betegség a szolgálattal összefügg [1933. VII. tc. 2. § B) pontjának b) alpontja].
8. Hadigondozott családtagok igényének elbírálása
Hadigondozott családtagi igényének elbírálásánál egyes hadigondozó bizottságok nem követelik meg valamennyi előfeltétel igazolását.
A hadigondozott családtagok járadékellátásának feltételei: a teljes kereső- és munkaképtelenség, vagyontalanság és az, hogy a hadban elhalt (eltűnt) tartásra kötelezett egyetlen hozzátartozója volt, aki életében tartási kötelezettségének eleget is tett [1933. VII. tc. 2. § E) pont]. Ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennforogniuk. Kereső- és munkaképtelenség alatt a legalább 75%-os kereső- és munkaképtelenséget kell érteni 176500/1942. HM sz. r. - Budapesti Közlöny 291. szám. - 9. § (3) bekezdés, ahol is az 5. §-ra való hivatkozás hibás, a 6. § (2) bek. helyett].
9. A hadigondozott családtagokat megillető járadék összege
Hadigondozott családtag atyával, illetve nagy-atyával közös háztartásban élő anya, illetve nagyanya részére teljes összegű járadékot állapítanak meg egyes hadigondozó bizottságok.
A járadékellátásra igényjogosult hadigondozott családtag atya, illetőleg nagyatya részére, ha az anya, illetőleg a nagyanya is életben van és vele közös háztartásban él, az egyéb törvényes feltételek fennállása esetében - 50%-kal felemelt összegű járadékot kell folyósítani [6700/1942. ME sz. rendelet 4. § (7) bek.]. Ez utóbbiak részére tehát nem folyósítható saját személyük után külön járadék.
10. Beszámítható javadalmazás
A jövedelmi viszonyok mérlegelésénél több hadigondozó bizottság a "beszámítható javadalmazás"-t tévesen értelmezi. E mellett sok esetben a jövedelem igazolása sem megfelelő.
Több helyen a községi elöljáróság saját hatáskörében hajtotta végre a 8980/1946. ME rendeletet.
A 8980/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 175. szám) 4. §-ának végrehajtása, illetve alkalmazása során a jövedelmi batár, amelyen felül járadékellátás nem folyósítható, az egyes állami rendszerű fizetési osztályokban megállapított beszámítható javadalmazás. A 139000/1946. NM rendelet (Magyar Közlöny 181. szám) 6. §-ának (2) bekezdésében felhívtam a figyelmet arra, hogy a beszámítható javadalmazás tekintetében a 8980/1946. ME rendelethez (Magyar Közlöny 172/b. szám) mellékelt 2. számú kimutatást, a 112900/1947. NM rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 36. szám) 1. §-a szerint az 1100/1947. ME rendelethez (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 21. szám) mellékelt 3. számú kimutatást, a 144000/1947. NM rendelet szerint (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 182. szám) a 22168/1947. PM rendelethez (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 173/a szám) mellékelt 2. számú kimutatásban az egyes fizetési osztályokra megállapított összegeket kell figyelembe venni, mégpedig aszerint a lakáspénzosztály szerint, amely lakáspénzosztályba a hadigondozott, illetőleg hadisegélyezett lakóhelye tartozik.
Erre ismételten nyomatékosan rámutatok, a súlyos anyagi felelőségre való figyelmeztetés mellett.
A jövedelem mikénti igazolására és általában s pénzellátás további folyósítására, illetve beszüntetésére vonatkozó eljárási szabályokat a 139000/ 1946. NM rendelet tartalmazza, azokhoz a legszigorúbban alkalmazkodni kell. A hatósági vagyoni bizonyítványban mindenkor fel kell tüntetni az esetleges mezőgazdasági ingatlan kataszteri tiszta jövedelmét.
11. Jövedelmi cenzus értelmezése
A jövedelmi cenzus alkalmazásánál a legtöbb esetben csak akkor szüntetik be a pénzellátás folyósítását, ha az érdekeltnek magának van kimutatható jövedelme (keresete) vagy földingatlana. Nem szüntetik be a pénzellátás folyósítását tehát akkor, amikor az érdekeltnek más módon van a megélhetése biztosítva.
A 8980/1946. ME rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerint hadigondozási pénzellátásban csak az a hadigondozott és hadisegélyben a hadbavonultnak csak az a hozzátartozója részesíthető, akinek megélhetése nincs biztosítva.
Az idézett § további bekezdései azt határozzák meg, hogy kiknek a megélhetését kell biztosítottnak tekinteni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy annak a megélhetése nincs biztosítva, akinek magának nincs ugyan a cenzust meghaladó keresete vagy földingatlana, de a vele együtt élő fel- vagy lemenőinek olyan jövedelmük (földingatlanuk) van, amelyből az érdekelt hadigondozott megélhetése is biztosítva van. Ez nem jelenti természetesen azt, hogyha a hadiözvegy atyjának pl. 50 koronát meghaladó kataszteri tiszta jövedelmű földje van, akkor a hadiözvegy járadékát már be kell szüntetni, de nem lehet járadékot folyósítani annak, aki családtagjai támogatása révén jobb helyzetben van, mint az, akinek a járadékát a saját jövedelmének (földingatlanának) nagysága miatt a rendelet előírásainak megfelelően beszüntették.
Külön kérdés az is, hogy mi történjék azokkal a hadbavonult hozzátartozó nőkkel, akik házasságon kívüli életközösségben élnek. Ezt a kérdést a hadigondozás vonalán megoldja az 1933. VII. tc. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontjában foglalt rendelkezés, amelynek értelmében szünetel a pénzellátása a hadiözvegynek, ha házasságon kívüli életközösségben él.
A hadisegélyezés terén ilyen szünetelési ok nincs ugyan, de a 8980/1046. ME rendelet 4. §-ának alkalmazása szempontjából a hadbavonult feleségének megélhetését biztosítottnak kell tekinteni, abban az esetben, ha házasságon kívüli életközösségben él. Ilyen asszony nem követelheti az államtól, hogy a távollevő férje után hadisegélyben részesüljön.
12. Hadisegély beszüntetése
A hadisegélyt, illetőleg a hadigondozási pénzellátást folyósító hatóságok (községi elöljáróság, polgármester) nem szüntetik be minden esetben a hadifogoly hazatérését követő 3 hónap végével a hadifogoly hozzátartozóinak részére folyósított hadisegélyt, illetőleg ideiglenes hadigondozási járadékot.
A hadifogságból hazatértek hozzátartozói hadisegélyének, illetőleg ideiglenes hadigondozási pénzellátásának kellő időben való beszüntetése érdekében a belügyminiszter az államrendőrség budapesti és vidéki főkapitánysága vezetőit utasította, hogy a kötelező lakásbejelentés céljából a rendőrségen jelentkező hadifogságból hazatértek személyi adatait a hazatért lakóhelye szerint illetékes elsőfokú közigazgatási hatósággal 24 órán belül közöljék. Az egyébként rendelkezésre álló adatokon felül az így kapott adatok alapján kell az elsőfokú közigazgatási hatóságnak gondoskodnia a hadisegély, illetőleg az ideiglenes hadigondozási pénzellátás kellő időben való beszüntetéséről.
Aszálykár-beszámítás esetében az ügyiraton fel kell jegyezni a pénzügy igazgatóság által megállapított kár-százalékot és az erre vonatkozó határozat számát keltét.
13. A hadigondozó bizottságok tagjainak megbízatása
A hadigondozó bizottság orvosszakértőjének és hadirokkant tagjainak megbízatása nem mindenütt szabályszerű.
A 10470/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 209. szám) 1. §-a szerint a hadigondozó bizottság orvosszakértő tagját a hadigondozó bizottság székhelyén szolgálatot teljesítő hatósági orvosok közül a tiszti főorvos jelöli ki. Ahol ez még nem történt volna meg, a hadigondozó bizottság haladéktalanul kérje a tiszti főorvostól a kijelölést és az erről szóló határozatot (értesítést) irattárában a hadigondozó bizottság megalakítására vonatkozó iratoknál helyezze el.
A hadigondozó bizottság hadirokkant tagjait a 605/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 15. szám) a területileg illetékes Nemzeti Bizottság jelöli ki. Ahol ez nem történt meg, haladéktalanul kérni kell a Nemzeti Bizottság kijelölését és az erről szóló határozatot (értesítést) a vonatkozó hadigondozási igazolvány másolatával el kell helyezni a hadigondozó bizottság irattárában. A bizottság hadirokkant tagjai a közigazgatási hatóság vezető tisztviselője (járási főjegyző, polgármester, kerületi előljáró) előtt és a bizottság közszolgálatban álló többi tagjai jelenlétében kötelesek a hadirokkant törvény végrehajtása tárgyában kelt 9300/1933. HM rendelet (R. T. II. 2833. oldal) 158. pontjában előírt fogadalmat letenni. A fogadalomtételről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely a fogadalom szövegét is tartalmazza. A jegyzőkönyvet a fogadalomtevő, az elnök és a bizottság jegyzője (előadója) írják alá s azt a hadigondozó bizottság megalakulására vonatkozó iratoknál a bizottság irattárában kell őrizni.
14. Hadigondozó bizottság működéséről nyilvántartás
A hadigondozó bizottság tárgyalásairól több helyen nyilvántartást nem vezetnek.
A hadigondozó bizottság határozatairól az 1946. évi szeptember hó 5-én kelt, valamennyi járási főjegyzőnek, polgármesternek és kerületi elöljárónak kiadott 142000/1946. NM-IV/1. rendeletemnek megfejelő nyilvántartást kell vezetni.
15. Hadigondozási igazolványok kitöltése
A hadigondozási igazolvány II. és III. rovata sok esetben nincs kitöltve, illetve a kitöltés hiányos.
A hadigondozási igazolvány II. rovatát a hadigondozó bizottságnak kell kitöltenie, az esetleges változásokat pedig a III. rovatban a 9300/1933. IIM rendelet 181. pontjában foglalt utasítás szerint kell feljegyezni.
16. Hadigondozási iratok őrzése
A hadigondozási iratokat egyes hadigondozó bizottságok nem küldik meg a nyilvántartó hatóságnak.
Az 1933. VII. tc. 22. §-ának (2) bekezdése szerint a hadigondozottak igényére vonatkozó tárgyalási iratokat a régi igazoló okmányokat a községi és körjegyzők, városokban a polgármesterek, Budapesten a kerületi elöljárók őrzik, mint nyilvántartó hatóságok. Ecélból a hadigondozó bizottság a jogerős határozat egy példányát az összes irattal a nyilvántartó hatósághoz köteles juttatni (9300/1933. IIM rendelet 173. pont).
17. Hadigondozottak nyilvántartása
Egyes nyilvántartó hatóságok a hadigondozottak nyilvántartását nem, vagy szabálytalanul vezetik, s a gyermekeknek csupán életkorát tüntetik fel.
A nyilvántartás mikénti vezetésére nézve a 9300/1933. HM rendelet 179. pontja tartalmaz részletes rendelkezést. Az idézett rendelet közli a nyilvántartás-mintákat is, amelyek szerint a gyermekek születési időpontját (év, hó, nap) kell feltüntetni. E nyilvántartások alapján a korhatár (16. életév) elérését - a pénzellátás idejében történő beszüntetése céljából - állandóan ellenőrizni kell.
18. Hadisegélyesek nyilvántartása
A hadisegélyben részesülő családokról több községi elöljáróságnál törzskönyvet nem vezetnek. Az esetleges nyilvántartásban a gyermekeknek csak az életkora van feltüntetve.
A 70000/1942. HM rendelet (Budapesti Közlöny 280. szám) 9. §-a a hadisegélyben részesülő családokról a községi elöljáróságnál (polgármesternél) törzskönyv vezetését rendelte el. A törzskönyvi lapokkal annak idején a községi elöljáróságokat ellátták. Ezek rovatolása szerint a gyermekeknek csupán életkora jegyzendő fel, azonban a korhatár elérésének ellenőrzése szempontjából elengedhetetlen a pontos születési idő feljegyzése.
19. "Honvédelmi" megjelölés használata
A hadigondozás egyes alsófokú szervei még ma is használják a "honvédelmi", valamint a "tiszti", "altiszti" és "legénységi" megjelölést.
A 8420/1946. ME rendelet 1. §-a megszüntette a "honvédelmi" megjelölést, helyette "hadi" megjelölés használandó. Ugyanezen rendelet 2. §-a megszüntette a "tiszti", "altiszti" és "legénységi" osztályozást és ehelyett a hadigondozottakat "első" vagy "második" ellátási csoportba kell sorolni.
20. Temetési segély
A temetési segély folyósítása sok esetben szabálytalan.
Temetési segély csak az I., II. és III. járadékosztályú hadirokkant után folyósítható (8980/1946. ME rendelet 11. §). A temetési segély összege: a hadirokkant elhalálozásakor az ellátási csoportjának I. járadékosztályára megszabott mindenkori járadék egy havi összege (9000/1941. ME rendelet 6. §). A temetési segélyt a községi elöljáróság (polgármester, kerületi elöljáró) állapítja meg és folyósítja (8420/1946. ME rendelet 11. §).
A temetési segély a 8980/1946. ME rendelet 4. §-a alapján járadékellátásban nem részesülő hadirokkant elhalálozása esetében is jár [8980/1946. ME rendelet 3. § (4) bek.].
A helyszíni ellenőrzések során észlelt és a fentiekben felsorolt általános jellegű hibák és hiányosságok igen károsan befolyásolják a hadigondozási ügyintézés és ügykezelés egységes rendjét azon kívül, hogy káros pénzügyi kihatásúak is. Éppen ezért felhívom a hadigondozási és hadisegélyezési alsófokú hatósági szerveket, hogy a hibák orvoslásáról és a hiányok pótlásáról a jelen rendeletem utasításai szerint haladéktalanul gondoskodjanak. A jövőben előforduló hasonló hibák esetében a legszigorúbb megtorlás iránt fogok intézkedni.
Budapest, 1947. évi december hó 2-án.
Olt Károly s. k.,
népjóléti miniszter