Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

AI Szinonimák

Kereséskor az "AI szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

...Tovább...

32000/1947. (V. 25.) IM rendelet

a Házassági Utasításnak a házasságon kívül született gyermek jogállásáról szóló 1946: XXIX. törvénycikk végrehajtásával kapcsolatban szükségessé vált módosítása és kiegészitése tárgyában

Az állami anyakönyvekről szóló 1894: XXXIII. tc. 91. §-ában, valamint az 1904: XXXVI. tc. 19. és 29. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a 20.000/1906. I. M. rendelettel (Magyarországi Rendeletek Tára 2148. lap, Igazságügyi Közlöny 11. számú melléklete) kibocsátott Házassági Utasitásnak (a továbbiakban: H. U.) a házasságon kivül született gyermek jogállásáról szóló 1946: XXIX. törvénycikk végrehajtásával kapcsolatban szükségessé vált módosítása és kiegészítése tárgyában a következőket rendelem:

1. § A H. U. 4. §-a a következő rendelkezésekkel egészittetik ki:

Az anyakönyvvezető köteles a házasság kihirdetésére irányuló kérelem előterjesztése céljából előtte személyesen megjelent vőlegényt az 1946: XXIX. tc. 20. §-a (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseire figyelmeztetni. A figyelmeztetés akként is történhetik, hogy az anyakönyvvezető a jelen rendelethez mellékelt 1. számú mintának megfelelő iratot bocsát elolvasás céljából a vőlegény rendelkezésére.

Ha a vőlegény a kihirdetési tárgyaláson személyesen nem jelenik meg, a figyelmeztetést az előbbi bekezdésben említett mintának megfelelő iratban kell vele közölni.

A vőlegény azt, hogy a menyasszonynak házasságon kivül született gyermeke nem tőle származik, a kihirdetési tárgyaláson is kijelentheti. A kijelentést szóval vagy az írásba foglalt kijelentésnek az anyakönyvezetőhöz való eljuttatásával lehet megtenni; az írásbeli kijelentést közokiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyet a vőlegény sajátkezűleg irt és aláirt, vagy két tanu előtt sajátkezűleg aláirt, vagy amelyen a vőlegény aláírását bíróság vagy közjegyző hitelesítette.

2. § A H. U. 29. §-ának első bekezdése azzal egészittetik ki, hogy a vőlegénynek az 1946: XXIX. tc. 20. §-a (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseire történt figyelmeztetését a jegyzőkönyv II. részéljen fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvnek ugyanebben a részébe kell belefoglalni a vőlegénynek a tárgyaláson tett azt a kijelentését, hogy a menyasszony házasságon kivül született gyermeke nem tőle származik. Ha a vőlegény az említett kijelentést írásban tette meg, a jegyzőkönyvben ezt meg kell említeni s az okiratot a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. A jegyzőkönyvet a vőlegény aláírja, vagy ha irni nem tud, kézjegyével látja el. Ha az anyakönyvvezető a tárgyaláson személyesen meg nem jelent vőlegényt az 1946: XXIX. tc. 20. §-a (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseire írásban figyelmeztette, ezt a jegyzőkönyv V. részében fel kell tüntetni.

A H. U. 29. §-ának harmadik bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy a jegyzőkönyvnek és mellékleteinek a menyasszony házasságon kivül született gyermekére vonatkozó tartalmáról csak az érdekeltek indokolt kérelme, valamint a bíróságok és más hatóságok megkeresése alapján szabad értesítést adni.

3. § A vőlegény azt a kijelentést, hogy a menyasszonynak házasságon kivül született gyermeke nem tőle származik, a kihirdetési tárgyalás után a kihirdetést elrendelő anyakönyvvezető előtt hatályosan csak a kihirdetés elrendelésétől számitott tizenhetedik napig teheti meg, ezt követően - legkésőbb a házasságkötésig - csak akkor, ha a házasságkötésnél is a kihirdetést elrendelő anyakönyvvezető működik közre, vagy - más polgári tisztviselő közreműködése esetén - a házasságkötés anyakönyvi bejegyzésére a kihirdetést elrendelő anyakönyvvezető illetékes. A házasságkötésnél közreműködő, illetőleg a házasságkötés anyakönyvi bejegyzésére illetékes anyakönyvvezető előtt az említett kijelentést a kihirdetés elrendelésétől, illetőleg a felmentési határozat átvételétől a házasságkötésig bármikor meg lehet tenni. A kijelentés megtételére egyébként a jelen rendelet 1. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés irányadó.

A vőlegény kijelentését jegyzőkönyvbe kell foglalni; a jegyzőkönyvet a nyilatkozó aláirja, vagy ha irni nem tud, kézjegyével látja el. A jegyzökönyvet a kihirdetési tárgyalásról készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni; a jegyzőkönyv tartalmáról csak az érdekeltek indokolt kérelme, valamint a bíróságok és más hatóságok megkeresése alapján szabad értesítést adni.

4. § A H. U. 42. §-ának harmadik bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy abban az esetben, ha a vőlegény a kihirdetést elrendelő anyakönyvvezető előtt kijelentette, hogy a menyasszony házasságon kívül született gyermeke nem tőle származik, a kijelentés megtörténtét a kihirdetés foganatosításáról kiállított bizonyítványon igazolni kell. Az igazolás szövege a következő: "Igazolom, hogy a vőlegény a menyasszony .............. nevü gyermeke tekintetében az 194... évi............hó .. napján előttem az 1946: XXIX. tc. 20. §-a (1) bekezdésében meghatározott kizáró kijelentést tett."

5. § A H. U. 50. §-a azzal egészittetik ki, hogy a felmentés megadása esetén a vőlegényt a jelen rendelethez mellékelt 1. sz. mintának megfelelő iratban figyelmeztetni kell az 1946: XXIX. tc. 20. §-a (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseire.

6. § A H. U. 81. §-a hatályát veszti.

7. § A vőlegény a menyasszonynak házasságon kivül született gyermekét mind a kihirdetést elrendelő, mind a házasságkötésnél közreműködő, illetőleg a házasságkötés anyakönyvi bejegyzését teljesitő anyakönyvvezető előtt teljes hatályu atyai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerheti el. Az eljárás szabályait a belügyminiszter rendelete állapítja meg.

8. § A házasságkötés anyakönyvi bejegyzését teljesitő anyakönyvvezető arról, hogy a vőlegény előtte vagy a házasság kihirdetését elrendelő anyakönyvvezető előtt a menyasszony házasságon kivül született gyermeke tekintetében az 1946: XXIX. tc. 20. §-a (1) bekezdésének megtelelő kizáró kijelentést nem tett, az érdekeltek kérelmére a jelen rendelethez mellékelt 2. sz. mintának megfelelő tanusitványt ad.

9. § A H. U. 82. §-a 2. pontjának első bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"2. A férj vagy a feleség, valamint szüleik családi nevének belügyminiszteri engedély, törvényesités, teljes hatályu atyai elismerés, az atyaságot megállapító birói itélet, utólagos házasságkötés, képzelt atya adatainak a születési anyakönyvbe történt bejegyzése vagy Örökbefogadás folytán bekövetkezett megváltozását, ugyszintén a férj vagy a feleség utónevének valamely vallási ténykedéssel kapcsolatos megváltoztatását a házassági anyakönyvbe az utólagos bejegyzések rovatában kell bejegyezni. Ha valamelyik házasuló atyjának neve nincs bejegyezve, törvényesités, teljes hatályu atyai elismerés, utólagos házasságkötés vagy az 1946: XXIX. tc. 22. §-a értelmében hozott gyámhatósági határozat alapján a házasuló atyjának nevét is az utólagos bejegyzések rovatába kell bejegyezni. Az eljárásra a 80000/1906. BM rendelettel (Magyarországi Rendeletek Tára 1778. lap) kibocsátott Anyakönyvi Utasitás (A. U.) 55. §-ának 8. és 9. pontja, 101. §-a, illetőleg az ezt kiegészítő rendelkezések irányadók.

10. § A H. U. 93. §-ának első bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy ha a vőlegény a kihirdetést elrendelő anyakönyvvezető előtt kijelentette, hogy a menyasszony házasságon kivül született gyermeke nem tőle származik, ezt az anyakönyvvezető a 15. sz. mintának megfelelő kihirdetési bizonyítványon igazolni köteles. Az igazolásra a jelen rendelet 4. §-a irányadó. A kijelentésről felvett jegyzőkönyvet hivatalból fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez.

11. § A H. U. 95. §-a azzal egészíttetik ki, hogy felmentés esetén a vőlegény a menyasszony házasságon kivül született gyermeke tekintetében az 1946: XXIX. tc. 20. §-a (1) bekezdésében meghatározott kizáró kijelentést a felmentési határozat átvételétől a házasság megkötéséig a kihirdetés elrendelésére a H. U. 89. §-a szerint illetékes bármely anyakönyvvezető előtt megteheti. Az eljárásra a jelen rendelet 3. §-a azzal a eltéréssel irányadó, hogy a kijelentésről készített jegyzőkönyvet haladéktalanul fel kell terjeszteni az igazságügyminiszterhez.

12. § A H. U. 97. §-a azzal egészíttetik ki, hogy az igazságügyminiszter abban az esetben, ha a vőlegény az iratok szerint az 1946: XXIX. tc. 20. §-a (1) bekezdésében meghatározott kizáró kijelentést nem tett, a tanusítványban az 1946: XXIX. tc. 20. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések rövid ismertetése mellett a házasságkötésnél közreműködő külföldi hatóságot felkéri, hogy ha a vőlegény a házasságkötést megelőzőleg a menyasszony házasságon kivül született gyermekének tőle való származását kizáró kijelentést tesz, azt foglalja külön jegyzőkönyvbe, a jegyzőkönyvet a vőlegénnyel írassa alá, illetőleg az! a vőlegény kézjegyével láttassa el és a házasság megkötése után küldje meg az igazságügyminiszternek.

13. § Magyar állampolgár férfinek külföldön kötött házassága esetén arról, hogy a vőlegény a menyasszony házasságon kivül született gyermeke tekintetében az 1946: XXIX. tc. 20. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró kijelentést nem tett, az igazságügyminiszter ad tanusitványt. A tanusítvány kiadása iránt előterjesztett kérvényhez csatolni kell a házasságkötésnél közreműködő külföldi hatóság által kiállított bizonyítványt arról, hogy előtte a vőlegény a házasságkötést megelőzőleg a menyasszony házasságon kivül született gyermekének tőle való származását kizáró kijelentést nem tett.

14. § Az 1. §-ban meghatározott figyelmeztetést mellőzni kell, ha mindkét házasuló külföldi állampolgár.

Ha külföldi állampolgár vőlegény magyar állampolgár menyasszonnyal köt Magyarországon házasságot, a vőlegényt az 1946: XXIX. tc. 20. §-a (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseire annak megemlítésével kell figyelmeztetni, hogy ha a menyasszonynak házasságon kivül született gyermeke van, annak családi jogállása tekintetében az 1946: XXIX. tc. 20. §-a alkalmazásának a vőlegény hazai jogától függően lehet helye.

Ha a Magyarországon lakó vőlegény hontalan vagy állampolgársága kétes (vitás), az 1946: XXIX. tc. 20. §-a (1) és (21 bekezdésének rendelkezéseire ugyanugy figyelmeztetni kell, mint a magyar állampolgárt.

15. § A jelen rendelet az 1947. évi június hó 1. napján lép hatályba.

Budapest, 1947. évi május hó 19-én.

Dr. Ries István s. k.,

igazságügyminiszter

1. sz. minta a 32000/1947. IM rendelet 1. §-ához

2. sz. minta a 32000/1947. IM rendelet 8. §-ához

Tartalomjegyzék