3220/1947. ME rendelet

a gyógyszerészet, a gyógyszerkészítés és forgalombahozatal egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában

A minisztérium az 1946: XVI. tc. 1. §-ában foglalt és az 1947: VIII. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. §

A közforgalmu (személyjogú, reáljogú, fiók-) gyógyszertár engedélyese, illetőleg tulajdonosa (felelős vezetője) köteles a belföldi forgalomra engedélyezett olyan gyógyszert, amelynek készletbentartására őt jogszabály nem kötelezi, az orvos rendelvényére, ha pedig enélkül is kiszolgáltatható, a fél kívánságára beszerezni és kiszolgáltatni. Ilyen esetben a fél a gyógyszer árán felül köteles a külön beszerzéssel felmerülő indokolt és igazolt készkiadásokat is viselni. A gyógyszerész a készkiadások előrelátható összegének előlegezését is kívánhatja.

2. §

(1) A közforgalmú gyógyszertár engedélyese, illetőleg tulajdonosa (felelős vezetője) az orvos vagy az állatorvos által rendelt gyógyszert mind mennyiség, mind minőség tekintetében pontosan az orvosi (állatorvosi) rendelvény szerint köteles elkészíteni. Az orvos (állatorvos) által a vényen előirt gyógyszeralkatrészek közül bármelyiket kihagyni vagy mással helyettesíteni, avagy azok mennyiségét csökkenteni vagy emelni, úgyszintén a rendelt gyógyszer helyett annak megfelelő más gyógyszerkészítményt kiszolgáltatni - amennyiben ezekre az alábbi (2) bekezdésben foglalt vagy más törvényes rendelkezés lehetőséget nem ad - nem szabad. A gyógyszerész az orvos (állatorvos) által kiállított vényen változtatásokat nem eszközölhet.

(2) Életveszély vagy más sürgős esetben "cito", "statim" vagy "periculum in mora" jelzéssel rendelt gyógyszer helyett, ha az a gyógyszertár készletében nincs meg, a rendelt gyógyszernek megfelelő más gyógyszerkészítmény is kiszolgáltatható. Ilyen esetben azonban a közforgalmú gyógyszertár engedélyese, illetőleg tulajdonosa (felelős vezetője) köteles erről a körülményről az orvost még a gyógyszer kiszolgáltatása előtt szóbelileg, ha pedig erre nincs lehetőség, a félnek a gyógyszerrel együtt átadott levélben értesíteni, a kiszolgáltatott gyógyszer megjelölését pedig az orvos által kiállított vényre rávezetni. Ha a gyógyszer árát valamely biztosító intézet köteles megtéríteni, a ténylegesen kiszolgáltatott gyógyszer kiadását a vényen az illetékes biztosító intézeti orvossal utólag igazoltatni kell. Ennek elmulasztása esetében a biztosító intézet a gyógyszer árát nem köteles megtéríteni.

3. §

(1) Az 1927: XXI. tc. 92. és 93. §-ában, illetőleg az 1928: XL. tc. 101. §-ában felsorolt biztosító intézetek az orvosaik által kiállított vényekre elkészített, illetőleg kiszolgáltatott gyógyszereket bármikor ellenőrizhetik; a gyógyszer kiszolgáltatásának megtagadása esetében a biztosító intézet megkeresésére a tisztifőorvos, illetőleg a tisztiorvos a gyógyszertár árukészletét a biztosító intézet megbízottjának közbenjöttével ellenőrzi.

(2) Az (1) bekezdés alapján eljáró biztosító intézeti tisztviselő büntetőjogi védelem szempontjából hatósági közeg.

4. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő:

1. az a gyógyszerész, aki a készletében meglévő gyógyszert orvosi (állatorvosi) rendelvényre nem szolgáltatja ki (260510/l934. BM rendelet 1. §-a), ugyszintén, aki a jelen rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezésnek nem tesz eleget;

2. az a gyógyszerész, aki az orvos, illetőleg az állatorvos által rendelt gyógyszert - hacsak arra jogszabály kifejezetten fel nem jogosítja - a rendeléstől eltérően szolgáltatja ki (2. §);

3. az a gyógyszerész, aki az orvos (állatorvos) által rendelt gyógyszer helyett - hacsak arra jogszabály kifejezetten fel nem jogosítja - más gyógyszerkészítményt szolgáltat ki (2. §)

4. az a gyógyszerész, aki biztosító intézeti orvos által kiállított vényekre elkészített gyógyszereknek az illetékes biztosító intézet részéről való megvizsgálását szándékosan megakadályozza (3. §);

5. az, aki a 200/1933. BM körrendelethez mellékelt szabályrendelet (Rendeletek Tára 1.208. oldal), valamint a 230513/1935. BM rendelet (Rendeletek Tára 83. oldal) és a 245300/1938. BM rendelet (Rendeletek Tára 1.110. oldal) hatálya alá eső gyógyszert, illetőleg gyógyszerkészítményt, valamint a 49000/1939. FM rendeletben (Rendeletek Tára 1.493. oldal) meghatározott, az állatorvoslásban használatos gyógy-szerkülönlegességet, tápport és fluidumot iparszerűen készít vagy forgalombahoz annak ellenére, hogy az törzskönyvezve nincs vagy annak forgalombahozatalát az illetékes hatóság vagy szerv nem vette tudomásul, illetőleg nem engedélyezte;

6. az, aki iparszerüen készít vagy forgalombahoz az előbbi 5. pontban emlitett rendeletek hatálya alá eső olyan gyógyszert (gyógyszerkészítményt), amelynek vegyi összetétele nem felel meg a forgalombahozatal tudomásulvétele alkalmával adott műszaki leírásnak;

7. az, aki az 5. pontban emlitett rendeletek alapján a forgalomból kivont gyógyszert (gyógyszerkészítményt) iparszerűen készít vagy ellenszolgáltatás fejében másnak átad (elad);

8. az, aki az 5. pontban említett rendeletekben foglalt rendelkezések ellenére a gyógyszer (gyógyszerkészítmény) tartályán, illetőleg annak burkolatán (dobozán, stb.) a törzskönyvi számot, valamint az 5. pontban emlitett rendeletekben meghatározott egyéb adatokat nem tünteti fel, avagy a gyógyszer (gyógyszerkészítmény) ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések érvényesülését egyéb módon meghiúsítja:

9. az, aki a 230513/1935. BM rendelet hatálya alá tartozó gyógyszerkészítményt az említett rendelet 5-8. §-aiban meghatározott ellenőrzési jegy nélkül vagy nem a hivatkozott rendeletben megállapított rendelkezések szerint alkalmazott ellenőrzési jeggyel hoz forgalomba.

(2) Ha az előbbi bekezdésben említett kihágást a gyógyszertár alkalmazottja, illetőleg a műszaki vezető követte el és az engedélyest (tulajdonost) felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítésében szándékos vagy gondatlan mulasztás terheli, kihágás miatt az engedélyest (tulajdonost) is büntetni kell.

(3) Az (1) bekezdés 5-9. pontjaiban említett kihágás esetéhen a forgalombahozott vagy forgalombahozás céljából a raktáron tartott gyógyszer (gyógyszerkészítmény) elkobzását is el kell rendelni.

(4) A pénzbüntetés tekintetében az 1928: X. törvénycikk és a 8.960/1946. ME rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdése 3. pont iának alkalmazása szempontjából szakminiszternek a népjóléti minisztert kell tekinteni.

5. §

(1) Vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő:

1. aki az orvos vagy az állatorvos által rendelt gyógyszert a jelen rendelet 2. §-ában foglalt rendelkezések ellenére a rendeléstől eltérően - jogtalan vagyoni haszon elérése céljából - ugy szolgáltatja ki, hogy abból valamely gyógyhatású alkotórészt egészen vagy olyan mennyiségben von el, hogy ezáltal a gyógyszer hatása csökken;

2. aki a 200/1933. BM körrendelethez mellékelt szabályrendelet vagy a 230513/ 1935. és 245300/1938. BM rendeletek hatálya alá tartozó gyógyszert (gyógyszerkészitményt), valamint a 49000/1939 FM rendeletben meghatározott, az állatorvoslásban használatos gyógyszerkülönlegességet, tápport és fluidumot iparszerűen készít vagy jogtalan vagyoni haszon elérése céljából forgalombahoz annak ellenére, hogy az törzskönyvezve nincs vagy annak forgalombahozatalát az arra illetékes hatóság (szerv) nem vette tudomásul, illetőleg nem engedélyezte és a gyógyszerkészítmény a rajta megjelölt gyógyászati cél elérésére alkalmatlan;

3. aki az előbbi 2. pontban említett rendeletek alapján forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszert (gyógyszerkészítményt) a forgalombahozatal tudomásulvétele alkalmával adott műszaki leírástól eltérő vegyi összetételben készíti iparszerüen vagy hozza jogtalan vagyoni haszon elérése céljából forgalomba és a gyógyszer (gyógyszerkészítmény) hatása a megállapított vegyi összetétel megváltoztatása következtében csökken;

4. aki romlott vagy a gyógyászati cél elérésére alkalmatlan szennyezett gyógyszert (gyógyszerkészitményt) iparszerüen készít vagy jogtalan vagyoni haszon elérése céljából forgalombahoz;

5. aki megfelelő jogosítvány nélkül olyan anyagot vagy készítményt, amely a megjelölt gyógyászati cél elérésére alkalmatlan, jogtalan vagyoni haszon elérése céljából gyógyszerként ellenszolgáltatásért forgalombahoz.

(2) Az (1) bekezdés 1. pontja esetében az elítéltet a gyógyszerészi foglalkozás gyakorlásától határozott időre vagy végleg el lehet tiltani. Az 1908: XXXVI. c 36. §-ának rendelkezése erre az esetre is megfelelően irányadó.

6. §

Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő:

1. aza gyógyszerész, aki az 1927: XXI. tc. 92. és 93 §-ában, illetőleg az 1928: XL. tc. 101. §-ában felsorolt biztosító intézet vagy betegsegélyezéssel foglalkozó más intézet vagy intézmény terhére az intézet (intézmény) rendelvényein rendelt gyógyszer vagy ahelyett kiszolgáltatható más gyógyszer helyett más árut szolgáltat ki;

2. az a biztosító intézeti orvos, aki a biztosító intézet terhére arra nem jogosult személy részére gyógyszert, kötözőszert vagy gyógyászati célokra szánt más eszközöket rendel;

3. az a biztositó intézeti orvos, aki a biztosító intézet terhére rendelt gyógyszert jogosulatlanul a saját céljaira használja fel vagy ilyen vényt ellenszolgáltatás ellenében gyógyszerész részére állít ki.

7. §

Az 5. § (1) bekezdésének 3. pontjában említett vétségnek elkövetése, úgyszintén a 4. § (1) bekezdésnek 6. és 9. pontjaiban emlitett kihágásnak - ugyanazzal a gyógyszerrel (gyógyszerkétszitménnyel) kapcsolatban - ismételt elkövetése esetében a népjóléti miniszter a gyógyszernek (gyógyszerkészítménynek) forgalombahozatalát határozott időre vagy végleg megtilthatja.

8. §

(1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

(2) A jelen rendelet kihirdetésével a 200/1933 BM körrendelethez mellékelt szabályrendeletnek, valamint a 230513/1935. és 245300/1938. BM rendeleteknek, úgyszintén a 49000/1939. FM rendeletnek a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

Budapest, 1947. évi március hó 5-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök