46800/1947. (XI. 11.) KSzM rendelet
a gyorsírás-, gépírás- és szépírástanítók képesítése tárgyában
A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a gyorsírás-, gépírás és szépírástanítók képesítésére vonatkozóan a következőket rendeli:
I. Szervezet
1. § (1) A gyorsírás-, gépírás- és szépírástanítók képesítésére bárom vizsgáló bizottság működik.
(2) A bizottságok székhelye: Budapest, Szeged és Debrecen.
(3) A bizottságok neve: Gyorsírás-, Gépírás- és Szépírástanítói Vizsgáló Bizottság, Budapest (Szeged, Debrecen). (A továbbiakban: bizottságok.)
(4) A bizottságok pecsétje: körpecsétben Magyarország címere, a bizottság nevének köriratával.
(5) A bizottságok a kereskedelmi szakoktatási főigazgató felügyelete alatt működnek.
2. § (1) A bizottságoktól adott képesítés a gyorsírásnak, gépírásnak és szépírásnak a gyorsíró-, gépíró- és szépíróiskolákban (tanfolyamokon), továbbá - ha a jelölt a kereskedelmi alapismeretekből is vizsgálatot tett - kereskedelmi szakiskolákban és háztartási gazdasági szaktanfolyamokon való tanítására jogosít.
(2) Az egyes írásszakokból külön is lehet képesítő vizsgálatot tenni.
(3) A gyorsírásnak és gépírásnak a kereskedelmi középiskolákban való tanítására a gazdasági szaktanárvizsgáló bizottság előtt lehet képesítést szerezni.
(4) Azok a gazdasági szaktanárok (okleveles felsőkereskedelmi iskolai tanárok), akiknek a gyorsírás, illetve a gépírás tanítására a tanárvizsgáló bizottság előtt szerzett képesítésük van, gyorsíró-, gépiró és szépíróiskolákban, kereskedelmi szakiskolákban, valamint kereskedelmi és háztartási-gazdasági szaktanfolyamokon is taníthatnak gyorsírást, illetve gépírást.
3. § (1) A bizottságoknak elnöke, szakonként egy-egy ügyvezető alelnöke és szakonként háromhárom bizottsági tagja van.
(2) A bizottságok elnökét és ügyvezető alelnökeit a kereskedelmi szakoktatási főigazgató meghallgatásával a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter nevezi ki.
(3) A bizottságok tagjait az elnök javaslatára a kereskedelmi szakoktatási főigazgató meghallgatásával a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter nevezi ki.
(4) A megbízatások időtartama öt év.
(5) Nem lehet a bizottságoknak sem elnöke, sem ügyvezető alelnöke, sem tagja az, aki valamely gyorsíró-, gépíró- vagy szépíróiskola fenntartója (engedélyese).
4. § (1) A bizottságok elnöke, ügyvezető alelnöke és tagjai - ha nem köztisztviselők - működésük megkezdése előtt, a kereskedelmi szakoktatási főigazgató előtt esküt (fogadalmat) tesznek arra, hogy megbízatásukkal kapcsolatos kötelességeiket lelkiismeretesen és részrehajlás nélkül teljesítik.
(2) Az eskü szövege a következő:
"Én ... a budapesti (szegedi, debreceni) Gyorsírás-, Gépírás- és Szépírástanítói Vizsgáló Bizottság elnöke (ügyvezető alelnöke, tagja) esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre, hogy tisztemet a legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint pártatlanul fogom ellátni. Isten engem úgy segéljen."
(3) A fogadalom szövege a következő:
"Én ... a budapesti (szegedi, debreceni) Gyorsírás-, Gépírás- és Szépírástanítói Vizsgáló Bizottság elnöke (ügyvezető alelnöke, tagja) becsületemre fogadom, hogy tisztemet legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint pártatlanul fogom ellátni."
5. § (1) A bizottságok elnöke irányítja a bizottságok működését és az értekezleteken elnököl. Vezeti a bizottságok ügyvitelét. Akadályoztatása esetére az ügyvezető alelnökök, vagy a tagok közül kijelöli helyettesét.
(2) Az ügyvezető alelnökök intézik az egyes szakokra képesítő bizottságok ügyvitelét és - az elnök megbízásából - az egyes szakok vizsgálatain elnökölnek.
6. § Az elnök minden év végén a bizottság működéséről a kereskedelmi szakoktatási főigazgató utján a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszternek jelentést tesz.
II. Vizsgálat
7. § (1) A képesítő vizsgálat mindhárom szakon három részből áll: gyakorlati, elméleti és pedagógiai részből.
(2) A vizsgálat a gyakorlati résszel kezdődik. Elméleti vizsgálatra csak az bocsátható, aki a gyakorlati vizsgálatot sikerrel kiáltotta. Pedagógiai vizsgálatot pedig csak az tehet, aki a gyakorlati és elméleti vizsgálatot sikerrel kiállotta.
8. § (1) A gyakorlati vizsgálaton szakok szerint a gyakorlati tudásról kell számot adni.
(2) A gyorsírási szakon a követelmény:
a) Öt perc alatt, percenként százötven szótagos sebességgel felolvasott, ismeretlen szövegnek egységes magyar gyorsírással való leírása.
b) A gyorsírással leírt szövegnek közönséges Írásba való áttétele negyvenöt perc alatt.
(3) A gépírási szakon a követelmény:
a) Tíz percig elfogadható sebességgel való másolás.
b) Mérsékelt (percenként kb. hetven szótagos sebességgel) felolvasott szövegnek tízujjas vakírással való leírása öt percen át.
c) Nehezebb beosztású szövegnek meghatározott alakban való leírása az esetenként megszabott idő alatt.
(4) A szépírási szakon a követelmény:
a) Magyar szöveg írása a szépírás szabályainak megfelelő, elfogadhatóan csinos folyóírással.
b) A kellő jártasságot igazoló feladat a díszírás elemeiből.
(5) A szöveg felolvasásának sebességét és helyességét ellenőrizni kell.
(6) A szabálytalanságot vagy visszaélést elkövető vizsgázót a vizsgálattól azonnal fel kell függeszteni.
9. § (1) Az elméleti vizsgálaton az elméleti szakismeretből és - ha a jelölt óhajtja [v. ö. 2. § (1) bek.] - kereskedelmi alapismeretekből kell számot adni.
(2) Követelmények a gyorsíráselméleti szakismeretekből:
a) A gyorsírás elméletének ismerete
b) A gyorsírás alkalmazására és tanítására vonatkozó jogszabályok ismerete.
c) A gyorsírási intézmények ismerete.
d) A gyorsírás történeti fejlődésének ismerete.
(3) Követelmények a gépíráselméleti szakismeretekből:
a) Az írógép történeti fejlődése.
b) A korszerű írógépek szerkezetének ismerete.
(4) Követelmények a szépíráselméleti szakismeretekből:
a) Az írás történeti fejlődése.
b) A magyar folyóírás, a műszaki írás és a korszerű írások elmélete.
(5) A kereskedelmi alapismeretekből a következők a követelmények:
a) Általános tájékozottság a kereskedelmi alapfogalmakban.
b) A kereskedelmi éleiben előforduló fontosabb írásbeli munkák ismertetése.
c) A női és fiú kereskedelmi szakiskolák, valamint a háztartási-gazdasági szaktanfolyamok szervezetének és az írásszakok tanítására vonatkozó követelményeiknek ismerete.
(6) Annak a jelöltnek, akinek kereskedelmi középiskolai (felsőkereskedelmi iskolai) érettségi bizonyítványa van, vagy ennél magasabb fokú kereskedelmi irányú képesítéssel rendelkezik, kereskedelmi alapismeretekből nem kell vizsgálatot tennie. Az ilyen jelölt, ha gyorsírás-, gépírás-, illetve szépírástanítói vizsgálata sikerül, a kereskedelmi alapismeretekből telt vizsgálat nélkül is jogosult írásszakjának a kereskedelmi szakiskolákban, valamint a háztartási-gazdasági szaktanfolyamokon való tanítására.
10. § (1) A pedagógiai vizsgálaton számot kell adni: az általános neveléstudományi ismeretekből, a megfelelő szakcsoport írástanításának módszeréről és - próbatanítással - a gyakorlati tanítási készségről.
(2) A vizsgálat három részének részletes követelményeit a bizottságok javaslata alapján a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter állapítja meg.
11. § (1) A vizsgálat nyilvános.
(2) A vizsgálatot az ügyvezető alelnök vagy helyettese és az ügyvezető alelnök részéről behívott két bizottsági tag jelenlétében kell megtartani.
(3) Ha a jelölt a gyorsírással, gépírással vagy szépírással egyidejűleg a kereskedelmi alapismeretekből is vizsgálatot kíván tenni, a kereskedelmi alapismeretekre vonatkozó elméleti vizsgálatra a bizottságoknak ilyen szakértő tagját is be kell vonni a vizsgálóbizottságba. Ebben az esetben tehát a bizottság az ügyvezető alelnökön kívül három bizottsági tagból áll.
(4) A vizsgálaton, illetve a minősítéskor felmerülő vitás kérdésekben a vizsgálóbizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az ügyvezető alelnök (illetőleg helyettese) szavazata dönt.
12. § (1) A bizottságok - július és augusztus hónap kivételével - megfelelő számú jelentkezés esetén - havonként tartanak képesítő vizsgálatot.
(2) Mindhárom írásszakra lehetőleg ugyanazt a vizsgálati napot kell kitűzni.
13. § (1) A vizsgálatra jelentkezhetik az, aki a 18. életévét betöltötte, magyar állampolgár, középiskolai érettségi bizonyítványa vagy népiskolai tanítói oklevele, illetőleg ezekkel egyenlő értékű képesítése van.
(2) Nem bocsátható vizsgálatra az, aki büntető ítélet hatálya alatt áll, vagy akinek olyan testi hibája van, amely őt a tanításban akadályozhatná.
14. § (1) A vizsgálatra jelentkező az elnökhöz adja be kérvényét.
(2) A kérvény mellékletei:
a) születési anyakönyvi kivonat,
b) hatósági erkölcsi bizonyítvány,
c) a magyar állampolgárságot igazoló bizonyítvány,
d) az iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány,
e) hatósági orvosi bizonyítvány,
f) a vizsgálati díj befizetéséről szóló nyugta.
(3) Okleveles tanároknak és tanítóknak nem kell hatósági orvosi bizonyítványt csatolniok.
(4) Tanároknak és tanítóknak, ha alkalmaztatásukat igazolják, a (2) bekezdésben b) és c) alatt felsorolt iratokat sem kell csatolniok.
(5) A kérvényben meg kell jelölni, hogy a jelölt melyik írásszak vizsgálatára jelentkezik, továbbá, hogy a kereskedelmi alapismeretekből óhajt-e vizsgázni. [1., 9. § (1)]
15. § (1) A vizsgálat díja írásszakonként 40 forint, ezenkívül kezelési költség címén 10 forintot és az okirati illeték költségét kell megfizetni.
(2) A kereskedelmi alapismeretekből is vizsgázók 12 forinttal többet fizetnek.
(3) Ha a vizsgálatra jelentkező a képesítés, vagy egyéb személyi kellékek hiányában vizsgálatra nem bocsátható, a befizetett díjakat 10 forint kezelési költség levonásával visszakapja.
(4) Javítóvizsgálaton a fenti díjak felét kell fizetni.
16. § (1) Az elnök a vizsgálatra jelentkezőt legalább öl nappal a vizsgálat előtt értesíti a vizsgálat időpontjáról és helyéről.
(2) A vizsgálaton igazolatlanul meg nem jelenő vizsgázó a befizetett vizsgadíjat elveszti és csak új jelentkezés és a vizsgálati díjnak újból való befizetése után bocsátható vizsgálatra.
17. § (1) A vizsgálat befejezése után a vizsgálóbizottság megállapítja az érdemjegyet a gyakorlati, valamint elméleti szakismeretekből és a pedagógiai ismeretekből, esetleg a kereskedelmi alapismeretekből. Érdemjegyek: jeles, jó, elégséges, vagy elégtelen.
(2) A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvbe fel kell venni a vizsgálóbizottság elnökének és tagjainak nevét, a vizsgázó nevét, a minősítés adatait és a vizsgálat eredményét.
(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az ellenőrzött feladatszöveget és a jelöllek munkáit.
(4) A jegyzőkönyvet az elnök és a bizottság tagjai aláírják.
(5) A jegyzőkönyveket a bizottság irattárában meg kell őrizni és nem szabad kiselejtezni.
III. Rendtartás
18. § (1) A vizsgázókról anyakönyvet kell vezetni.
(2) Az anyakönyvbe fel kell venni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, előző tanulmányait és a vizsgálat eredményét.
(3) Az anyakönyvi lapok másolatát minden év végén fel kell terjeszteni a kereskedelmi szakoktatási főigazgatóhoz.
19. § (1) A vizsgázó, ha vizsgálata sikerült, a vizsgálat eredményéről, az anyakönyv adatai alapján kiállított oklevelet kap.
(2) Az oklevél szövege a következő:
(3) Ha a jelölt a kereskedelmi alapismeretekből is sikeres vizsgálatot tett, vagy ha a 9. § (6) bekezdésében megszabott képesítése van, akkor az oklevélnek utolsó mondatába (a "tanfolyamokon" és a "való" szavak közé) "továbbá a kereskedelmi szakiskolákban és gazdasági-háztartási szaktanfolyamokon" kifejezést kell írni. (Egyébként a két szó között vízszintes vonalat kell húzni.)
(4) Annak a jelöltnek az oklevelébe, akinek kereskedelmi középiskolai vagy felső kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítványa, illetve ennél magasabb fokú kereskedelmi irányú képesítése van, a "kereskedelmi alapismeretek" után a "kereskedelmi középiskolai érettségi bizonyítványa van" stb. kifejezést kell írni.
(5) Ha a jelölt a gyorsírás-, gépírás-, illetve szépírástanítói oklevélnek megszerzése után későbbi határidőben lesz a kereskedelmi alapismeretekből vizsgálatot, akkor anyakönyvi lapjára és oklevelére záradék alakjában fel kell jegyezni ennek a vizsgálatnak az eredményét: "A kereskedelmi alapismeretekből a mai napon ... eredménnyel tett vizsgálatot. E vizsgálat alapján ... írásnak a kereskedelmi szakiskolákban és gazdasági háztartási szaktanfolyamokon való tanítására is képesítettnek nyilvánítjuk. (Kelet, pecsét, elnök, ügyvezető alelnök és bizottsági tag aláírása."
20. § A szabályszerű okmánybélyeggel ellátott oklevelet aláírja a bizottság elnöke, a vizsgálatot vezető ügyvezető alelnök és a vizsgálóbizottság valamennyi közreműködő tagja. Az oklevelet a bizottság pecsétjével is el kell látni.
21. § (1) A gyakorlati vizsgálaton meg nem felelő jelölt ismétlővizsgálatot, az elméleti, pedagógiai, vagy a kereskedelmi alapismereti vizsgálatokon meg nem felelő jelölt javító és ennek alapján befejező vizsgálatot bárom hónap múlva tehet.
(2) A vizsgálaton meg nem felelt jelült, kívánságára, igazolványt kaphat arról, hogy a vizsgálaton megjelent, de a gyakorlati (elméleti, pedagógiai) részből nem felelt meg és három hónap múlva tehet ismétlő, illetve javítóvizsgálatot.
(3) Ha a javítóvizsgálatra utasított jelölt a javítóvizsgálatra egy éven belül nem jelentkezik, meg kell ismételni az egész vizsgálatot.
22. § Elveszett oklevél pótlására, az anyakönyv alapján, oklevélmásodlatot lehet kiadni. Az oklevélmásodlat díja 10 forint. Ezenfelül az oklevélmásodlat bélyegilletékét is tartozik a másodlat kérője megtéríteni.
23. § A bizottságok működésükre vonatkozó ügyrendet készítenek, amelyet a kereskedelmi szakoktatási főigazgató javaslatára a kereskedelem-és szövetkezetügyi miniszter hagy jóvá.
24. § Jelen rendelet a közzététel napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg a 134800/1942. VKM rendelet és a 36300/1946. KSzM rendelet 1. §-a hatályát veszti.
Budapest, 1947. évi november hó 7-én.
Rónai Sándor s. k.,
kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter