102730/1948. (VI. 2.) KH rendelet

a sertés forgalmának és levágásának szabályozása tárgyában

A közellátás biztosításáról szóló 3440/1947. ME rendelet 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

Általános rendelkezések

1. § (1) Közfogyasztás alatt - a jelen rendelet szempontjából - a magánháztartás körén kívül, külön fizetés ellenében vagy járandóság fejében kiszolgáltatott hús és zsiradék fogyasztását kell érteni.

(2) Közfogyasztásnak kell tekinteni a kaszárnyák, szállodák, tan- és nevelőintézetek, étkezőhelyiségek (üzemi étkezdék, kifőzések, népkonyhák, stb.) fogházak, kórházak, valamint a hentesek és általában a friss húst árusító vagy feldolgozó iparosok, továbbá a vendéglősök és korcsmárosok háztartásának hús- és zsiradékfogyasztását.

2. § Magánfogyasztás alatt - a jelen rendelet szempontjából - a magánháztartások körében való hús- és zsiradékfogyasztást, illetőleg azoknak a hasés zsiradékfogyasztását kell érteni, akik egy egy háztartáshoz-való állandó vagy időleges tartozásuknál fogva (családtagok, nevelők, belső cselédek, bent-kosztos háztartási és gazdasági alkalmazottak) kapják élelmezésüket.

Forgalom

3. § Száz kilogrammon aluli súlyú élősertést tenyésztés vagy továbbtartás céljára bárki vásárolhat.

4. § (1) Száz kilogrammnál nagyobb súlyú élősertést csak az alábbiak vásárolhatnak:

a) a Kül- és Belforgalmi Állatértékesítő R. T. (Budapest, V., Aulich-utca 8.; a továbbiakban Külbárt);

b) ipar jogosítvánnyal rendelkező kereskedő (szövetkezet);

c) sertésvágási utalvánnyal rendelkező húsiparos;

d) aki sertésvásárlási engedélyt kapott.

(2) Nem kell sertésvásárlási engedély a tenyésztés céljára szolgáló sertés vásárlásához, ha a vevő és eladó gazdasága egy község (város) területén van.

(3) Sertés vásárlására iparjogosítvánnyal rendelkező kereskedő (szövetkezet) sertéseket szabadon vásárolhat, azonban az általa megvásárolt sertéseket csak a Külbártnak vagy annak adhatja el, aki sertésvágási utalvánnyal rendelkezik. (2. számú melléklet szerinti minta.)

5. § (1) Sertésvásárlási engedélyt kaphat az:

a) aki a sertést tenyésztés céljára vásárolja;

b) aki a sertést saját háztartási zsírszükségletének fedezése céljából vásárolja.

(2) A tenyésztés céljára és a saját háztartási zsírszükséglet fedezése céljára szolgáló sertéshez a sertésvásárlási engedélyt a vevő lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) állítja ki. A vásárlási engedélyt a községi elöljáróság (polgármester) - az 1. számú melléklet szerinti hivatalos űrlapon - két példányban állítja ki és annak egyik példányát a kérelmezőnek adja ki, a másik példányát pedig a községi elöljáróság (polgármester) nyilvántartás céljára megőrzi. A sertésvásárlási engedélyt minden sertésre külön kell kiállítani.

(3) A tenyésztés céljára vásárolt sertést hat hónapon belül - a kényszervágás esetének kivételével - levágni nem szabad.

(4) A saját háztartási zsírszükséglet fedezésére szolgáló sertés vásárlásához sertésvásárlási engedélyt a községi előljáróság (polgármester) csak annak és annyi sertésre adhat, mint ahány sertés vágására a kérelmező a háztartásához tartozó megfelelő számú egy éven felüli személyek számának figyelembevételével a 12. § (3) bekezdése szerint jogosult.

A sertésvásárlási engedély a kiállítástól számított 30 napig érvényes, A lejárt vásárlási engedélyt újból meghosszabbítani nem lehet, hanem ilyenkor új vásárlási engedélyt lehel a kérelmező részére kiállítani.

6. § (1) Aki a sertésvágási utalvány vagy sertésvásárlási engedély alapján vásárol sertést, köteles a marhalevél álírása alkalmával a sertésvásárlási engedélyt vagy a sertésvásárlási utalványt a marhalevélkezelő előtt felmutatni. A marhalevélkezelő köteles ezt ellenőrizni és a marhalevélre a sertésvásárlási engedély vagy a sertésvágási utalvány sorszámát feljegyezni és azt aláírásával, valamint pecsétjével ellátni.

(2) Sertésvágási utalvány alapján sertést csak az vásárolhat, akinek a nevére a sertésvágási utalvány szól vagy akinek a részére a sertésvágási utalványon feltüntetett igényjogosult írásbeli meghatalmazást adott. Az írásbeli meghatalmazás melleit a sertésvágási utalványt is át kell adni a megbízottnak.

Hizlalás

7. § Sertések iparszerű hizlalásához, továbbá húsznál több sertés hizlalásához az Országos Közellátási Hivatal engedélye szükséges. Az így hizlalt sertések számát és azok súlyát minden hónap 15. napjáig az Országos Közellátási Hivatalnak be kell jelenteni.

(1) Törvényhatóság, város, község lakosai, intézmény, intézet, bányavállalat, ipari üzeni és egyéb vállalat az alkalmazottai hús- és zsírellátásának biztosítására vagy az Országos Közellátási Hivatal állal jóváhagyott más célra bérhízlalási szerződést csak a Külbárttal köthet. A bérhízlalási szerződést írásba kell foglalni és a bérhízlaltató köteles azt három példámban az Országos Közellátási Hivatalhoz jóváhagyás végett felterjeszteni. Jóváhagyás esetén az Országos Közellátási Hivatal a szerződésnek jóváhagyási záradékkal ellátott egy példányát a bérhízlaltatónak, egy példányát a Külbártnak megküldi.

(2) Az (1) bekezdés szerint hízlaltatott sertéseket csak sertésvágási utalvány alapján és csak az Országos Közellátási Hivatal által meghatározott közvágóhídon szabad levágni. A kitermelt fehérárut a sertéshúst csak az Országos Közellátási Hivatal által megállapított korlátok közölt szabad felhasználni.

Vágás

9. § (1) Száz kilogram élősúlyon aluli sertést sem közfogyasztásra, sem magánfogyasztásra levágni nem szabad, kivéve a kényszervágást, vagy ha a sertés levágására kivételes indokból az Országos Közellátási Hivatal engedélyt adott.

(2) Kényszervágásnak csak a 100.000/1932. F. M. számú rendelet (Rendeletek Tára 1933. évi 8. oldal) 87. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben és csak hatósági állatorvosi igazolás, továbbá a vágás helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármesteri engedélye alapján van helye. A kényszervágott sertést közfogyasztásra felhasználni csak kényszervágási utalvány (3. számú melléklet) alapján, magánfogyasztás céljára felhasználni pedig csak sertésvágási engedély (5. számú melléklet) alapján szabad. A kényszervágásra kerülő sertést csak abban a községben (városban) szabad levágni és felhasználni, ahol a kényszervágási utalványt, illetőleg a sertésvágási engedélyt kiadták.

10. § (1) Sertést közfogyasztás céljára levágni csak a 2. számú melléklet szerinti hivatalos űrlapon kiállított sertésvágási utalvány alapján szabad.

(2) Az egyes törvényhatóságok területén közfogyasztás céljára havonként levágna ló sertések számát az Országos Közellátási Hivatal állapítja meg. Az ennek megfelelő számú sertésvágási utalványt - a (4) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - a törvényhatóság első tisztviselőjének az Országos Közellátási Jegyközpont küldi meg. A sertésvágási utalványokat a törvényhatóság területén lévő községek (városok) között a törvényhatóság első tisztviselője - a közellátási felügyelőséggel egyetértőleg - osztja szét. A sertésvágási utalványokat a közfogyasztásra vágók részére a vágás helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) adja ki.

(3) A közfogyasztásra vágó a sertésvágási utalványokkal a következő hónap 5. napjáig köteles a községi elöljáróságnak (polgármesternek) elszámolni. A közfogyasztásra vágó új sertésvágási utalványt mindaddig nem kaphat, míg a korábban kiadott sertésvágási utalványok alapján levágott sertések után a megszabott zsírbeszolgáltatási kötelezettségnek eleget nem tett és a serlésvágási utalványokkal el nem számolt.

(4) Budapest székesfőváros, továbbá Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged törvényhatósági jogú városok, Salgótarján, Szolnok, Tatabánya megyei városok és Ózd község részére a sertésvágási utalványokat az Országos Közellátási Hivatal a Külbart útján, a Külbart részére pedig közvetlenül adja ki. A felsorollak a részükre kiadott sertésvágási utalványokkal közvetlenül az Országos Közellátási Hivatalnak kötelesek elszámolni.

(5) A közfogyasztásra kerülő kényszervágott sertés vágásához a kényszervágási utalványt a 3. számú melléklet szerinti hivatalos űrlapon a vágás helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) adja ki. A kényszervágott sertések vágásához a kényszervágási utalványokat az egyes törvényhatóságok részére a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően az Országos Közellátási Hivatal rendelkezése szerint az Országos Közellátási Jegyközpont küldi meg. Az egyes törvényhatóságok területén közfogyasztás céljára havonklnt levágható sertések számának megállapításánál a közfogyasztásra kerülő kényszervágott sertéseket figyelembe kell venni.

(6) A törvényhatóság első tisztviselője köteles a törvényhatóság részére havonkint kiadott sertésvágási utalványokat - akár felhasználták azokat, akár nem - a következő hónap 15. napjáig összesítő kimutatás keretében az Országos Közellátási Hivatalhoz felterjeszteni.

11. § A gazdálkodó a gazdaságában alkalmazott éves gazdasági cselédek és időszaki gazdasági munkások részére szükséges természetbeni járandóság vagy élelmezés fedezése céljából sertésvágási engedélyt kérhet. A sertésvágási engedélyt egy gazdasági évben legfeljebb három sertésre a községi előljáróság (polgármester), ennél nagyobb mennyiségre pedig az illetékes közellátási felügyelőség adja ki a 4. számú mellékletben foglalt minta szerint. A gazdálkodó a közellátási felügyelőséghez benyújtandó kérelem indokoltságát a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének (FÉKOSZ-nak) a lakóhelye szerint illetékes helyi szervezetével igazoltatni köteles, a sertésvágási engedély kiadása előtt a hatóság a kérelem szükségességét és indokoltságát elbírálni köteles. Az ilyen célra kiadott sertésvágási engedély tekintetében a 12. § (3) bekezdése az irányadó.

12. § (1) Sertést magánfogyasztás céljára levágni csak sertésvágási engedély alapján szabad. A sertésvágási engedélyi a községi elöljáróság (polgármester) a vámőrlésre jogosultaknak a gabonalapon, a vám-őrlésre nem jogosultaknak pedig az 5. számú mellékletben foglalt minta szerint állítja ki.

(2) Magánfogyasztás céljára a sertésvágási engedélyt a vágás helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) állítja ki. A sertésvágási engedély a kiállításától számított nyolc napon belül használható fel:

(3) A községi elöljáróság (polgármester) magánfogyasztás céljára történő sertésvágáshoz sertésvágási engedélyt csak annak adhat, aki a vágástól számított egy évre a háztartásához tartozó személyek zsírellátásáról lemondott. Ha a háztartáshoz tartozó hatósági zsírellátásban való részesedésükről lemondott egy éven felüli személyek száma három vagy ennél kevesebb, a községi elöljáróság (polgármester) a sertésvágási engedélyt egy sertésre adja ki. Ha a háztartáshoz tartozó személyek száma háromnál több, de háromnál maradék nélkül nem osztható, minden három szentély után egy-egy, a fennmaradó személyek után is legfeljebb egy sertésre kell sertésvágási engedélyt kiadni. (Például hat személy után legfeljebb két sertésre, hét személy után legfeljebb három sertésre stb.) A községi elöljáróság (polgármester) a lemondást tartalmazó igazolást a sertésvágási engedélyekről vezetett nyilvántartás mellékleteként megőrizni köteles.

(4) A községi elöljáróság (polgármester) a kiadott sertésvágási engedélyt az engedélyi kérő személy közellátási törzslapjának VII. táblázatába feljegyzi és a kiadott sertésvágási engedélyekről - - az engedélyt kérő nevének, lakcímének, a háztartásához tartozó személyek számának, a vágásra engedélyezett sertések számának, lovábbá a beszolgáltatásra előírt és a beszolgáltatott zsírniennyiségnek feltüntetésével nyilvántartást vezet. Nyilvántartás céljára megfelelő kiegészítéssel az önellátókról vezetett kimutatás is felhasználható. Ha a sertésvágási engedélyt kérő személy más helyen lakik, mint ahol a sertés vágása történik, a lakóhelye szerint illetékes községi előljáróság (polgármester) a hatósági zsirellátásról történi lemondást jegyzi fel az. engedélyt kérő személy köz ellátási törzslapjának VII. táblázatába.

(5) A magánháztartásban végzett kényszervágás: magánfogyasztás céljára történő vágásnak kell tekinteni és ahhoz utólag sertésvágási engedélyt kell kérni Azt, hogy a magánháztartásban kényszervágott sertésből kitermelt zsírból a háztartáshoz tartozó személyeket mennyi ideig kell zsír szempontjából ellátottnak tekinteni, a Kényszervágott sertésből kitermelt zsírmennyiségnek valamint a háztartáshoz tartozó személyek számának figyelembevételével, a községi elöljáróság (polgármester) állapítja meg. Ez időpont eltelte után a háztartáshoz tartozó személyek hatósági zsírellátásban részesülhetnek.

Zsírbeszolgáltatás

13. § (1) Aki sertést közfogyasztásra vág le. vagy aki a kényszervágott sertést közfogyasztásra bocsátja, köteles minden sertés után - súlyra való tekintet nélkül - 6 kilogram közfogyasztásra alkalmas, gondosan kezelt, idegen anyagoktól mentes, olvasztott sertészsírt, vagy 8 kilogram olvasztani való, bőrnélküli zsírszalonnál a sertés vágásakor az illetékes közellátási felügyelőség állal kijelölt zsírgyüjtőnek a hatóságilag megállapított áron beszolgáltatni és a beszolgáltatás megtörténtét a sertésvágási utalvány vonatkozó szelvényén a zsírgyűjtővel igazoltatni. A beszolgáltatandó zsírszalonna mennyiségére nézve Budapest székesfőváros területére az Országos Közellátási Hivalal eltérő rendelkezési tehet. A közfogyasztásra levágott vagy kényszervágott sertést és termelvényeit a vágás helyétől elszállítani mindaddig nem szabad, amíg a közfogyasztásra vágó zsírbeszolgáltatási kötelezettségének eleget nem tett.

(2) A gazdálkodó köteles a gazdaságában alkalmazott éves gazdasági cselédek és időszaki mezőgazdasági munkások részére természetbeni járandóság vagy élelmezés fedezése céljából levágott minden sertés után - súlyra való tekintet nélkül - 6 kilogramm - az (1) bekezdésben felsorolt követelményeknek megfelelő - sertészsírt vagy 8 kilogramm zsírszalonnát - a vágástól számított 8 napon belül a közellátási felügyelőség állal kijelölt zsirgyűjtőnek beszolgáltatni.

(3) Aki magánfogyasztásra vág le sertést, köteles a levágott sertés után a háztartásához tartozó egy éven felüli személyek figyelembevételével a jelen rendelet 6. számú mellékletében megszabott mennyiségű, közfogyasztásra alkalmas, gondosan kezelt, idegen anyagoktól mentes, olvasztott sertészsírt a vágás helyén a vágástól számítolt 8 nap alatt az illetékes közellátási felügyelőség állal kijelölt községi zsírgyűjtőnek hatóságilag megállapított áron beszolgáltatni. A levágott sertés után beszolgáltatásra előírt zsírmennyiséget akkor is a vágás helyén kell a kijelölt községi zsírgyűjtőnek beszolgáltatni, ha a magánfogyasztásra vágató más helyen lakik, mint ahol a sertés vágása történt.

14. § (1) A községi elöljáróság (polgármester) köteles a helyileg szokásos módon és kifüggesztés útján is közhírré tenni a beszolgáltatandó zsír és szalonna átvételére jogosított községi zsírgyűjtők nevét és telephelyét. A községi zsírgyűjtőket az illetékes közellátási felügyelőség jelöli ki. A korábban történt kijelölések továbbra is érvényesek.

(2) A községi zsírgyűjtő köleles a hozzá beszállított sertészsírt vagy zsírszalonnát -- ha az közfogyasztásra alkalmas és idegen anyagoktól mentes - telephelyén azonnal átvenni és az átvett zsírt és zsírszalonnát gondosan kezelni. A községi zsírgyűjtő köteles a hatóságilag megállapított árat - a szabályozó rendelet számának feltüntetésével - telephelyén jól látható helyen kifüggeszteni.

(3) A községi zsírgyűjtő köteles a beszolgáltatott sertészsírról, illetőleg zsírszalonnáról két példányban átvételi jegyet kiállítani és annak egyik példányát a beszolgáltatónak átadni. Köteles továbbá a beszolgáltatás megtörténtét a közfogyasztásra vágó serlésvágási utalványának "Zsírbeszolgáltatás igazolása" című szelvényén is igazolni.

(4) A községi zsírgyűjtő köteles a közfogyasztásra vágókról külön, a magánfogyasztásra vágókról külön - a beszolgáltató nevének, lakcímének, a beszolgáltatott zsír és zsírszalonnamennyiségnek feltüntetése melleit -. három-három példányban jegyzéket vezetni. A községi zsírgyűjtő a beszolgáltatásról vezetett jegyzékek egy-egy példányát minden hónap 1. és 16. napján a serlésvágás helye szerint illetékes községi elöljáróságnak (polgármesternek), egy-egy példányát a közellátási felügyelőségnek megküldi.

15. § (1) A zsírbeszolgáltatási kötelezettség teljesítését a sertés vágásának helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) ellenőrizni köteles.

(2) A községi elöljáróság (polgármester) a beszolgáltatási kötelezettség teljesítését a községi zsírgyűjtők által megküldött jegyzékek, valamint a sertésvágási utalványokról, illetőleg sertésvágási engedélyekről vezetett kimutatás alapján ellenőrzi és a be-szolgáltatási kötelezettségüket teljesítőkről szám szerint; a nemteljesítőkről pedig név szerint a közellátási felügyelőségnek a közellátási felügyelőség által megszakitott időközönkint jelentést tesz. A beszolgáltatást elmulasztóval szemben a feljelentést az illetékes államügyészséghez a közellátási felügyelőség teszi meg.

16. § (1) A közfogyasztásra és a magánfogyasztásra levágott sertések után beszolgáltatott sertészsír és zsírszalonna összegyűjtését, kezelését, ellenértékének kifizetését - az Országos Közellátási Hivatal rendelkezése szerint - a Külbart végzi.

(2) A községi zsírgyűjtő köteles a beszolgáltatott zsír- és szalonnamennyiséget az Országos Közellátási Hivatal által kijelölt egyenlősítő üzemnek hatóságilag megállapított áron átadni. A kijelölt egyenlősítő üzem az átvett zsírmennyiséget köteles egyenlősíteni, a zsirszalonnát pedig kiolvasztani és az elszállításig szakszerűen kezelni. Az ilymódon összegyűjtött zsírmennyiség hatósági zár alatt van és azt csak az Országos Közellátási Hivatal rendelkezése szerint szabad felhasználni.

(3) A zsír- és zsírszalonna összegyűjtéséért, egyenlősítéséért, kiolvasztásáérl és tárolásáért fizetendő térítés összegét az Országos Közellátási Hivatal állapítja meg és azt az Országos Közellátási Hivatal rendelkezése szerint a Külbart fizeti ki.

Szállítás

17. § (1) Száz kilogrammon aluli súlyú élősertésnek tenyésztés vagy továbbtartás céljára történő szállítása - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - nem esik korlátozás alá.

(2) Budapest székesfőváros és a közellátási szempontból hozzácsatolt városok és községek területére száz kilogrammon aluli súlyú élősertési csak vasúton szabad szállítani.

18. § (1) Száz kilogrammnál nagyobb súlyú élősertési egyik községből (városból) a másikba szállítani - a (7) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - csak szállítási igazolvánnyal Szabad.

(2) A szállítási igazolvány kiadására jogosultak:

a) az Országos Közellátási Hivatal;

b) az elszállítás helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester).

(3) A községi elöljáróság (polgármester) szállítási igazolványt csak annak adhat, aki a sertésvágási utalványt vagy a sertésvásárlási engedélyt és a sertés marhalevelét is felmutatja. A községi elöljáróság (polgármester) köteles a sertésvágási utalványra, vagy a sertésvásárlási engedélyre a szállítási igazolvány sorszámát, kiállításának időpontját (év, hó, nap, feltüntetésével) rávezetni és azt aláírásával, valamint pecsétjével ellátni. A szállítási igazolványon feltüntetett címzettnek és rendeltetési helynek a sertésvágási utalványon, illetőleg sertésvásárlási engedélyen megnevezett címzettel és rendeltetési hellyel azonosnak kell lennie. A szállítási igazolványon feltüntetett címzettet és rendeltetési helyet utólag megváltoztatni nem szabad.

(4) A szállítási igazolvánnyal az élősertést - az (5) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - általában csak vasúton vagy a magyar államvasutak által fenntartott közúti fuvarozási vállalat (Mávaut) tehergépkocsijain szabad szállítani.

(5) Bármely szállítóeszközön szállítható az élősertés szállítási igazolvánnyal az elszállítás helyétől 30 kilométernél rövidebb távolságra lévő vasútállomásra, kivéve Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged törvényhatósági jogú városok, Salgótarján, Szolnok, Tatabánya megyei városok és Ózd község területét, ahová élősertést bármilyen távolságról csak vasúton vagy a magyar államvasutak által fenntartott közúti fuvarozási vállalat (Mávaut) tehergépkocsijain szabad szállítani.

(6) Budapest székesfővárostól számított 50 kilométeres körzetben száz kilogrammnál nagyobb súlyú élősertést szállítási igazolvánnyal szállítani is csak vasúton szabad.

(7) Nem kell szállítási igazolvány a Külbárt címeié Budapest ferencvárosi sertésvásártér és közvágóhíd rendeltetéssel vasúton feladott élősertés szállításához. Az. ilyen szállítmány címzettjére és rendeltetési helyére vonatkozólag a Feladó utólag más rendelkezést nem adhat.

19. § (1) Hasított félsertést, nyers vagy tartósított sertéshúst (belsőrészt), sertészsírt, sertésszalonnát és sertéshájat egyik községből (városból) a másikba szállítani az (5) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - csak szállítási igazolvánnyal szabad.

(2) A szállítási igazolvány kiállására jogosultak:

a) Az Országos Közellátási Hivatal:

b) a Külbárt a levágott sertések után beszolgáltatott sertészsír és szalonna szállításához:

c) az elszállítás helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) nyers vagy tartósított sertéshúsnak (belső résznek) sertészsírnak,- sertésszalonnának és sertéshájnak a vágató lakóhelyére történő szállításához.

(3) A községi elöljáróság (polgármester) szállítási igazolványt csak a magánfogyasztás céljára történő vágás esetében és csak akkor adhat, ha a vágató a sertés vágására engedélyt kapott és igazolja, hogy a sertésvágás után előírt zsírmennyiséget a községi zsírgyűjtőnek beszolgáltatta. Hasított félsertés és a kényszervágott sertés szállításához a községi elöljáróság (polgármester) szállítási Igazolványt nem adhat.

(4) A szállítási igazolványon feltüntetett címzettnek és rendeltetési helynek a sertésvágási utalványon, illetőleg sertésvágási engedélyen megnevezett címzettel és rendeltetési hellyel azonosnak kell lennie. Az ilyen szállítmány címzettjére és rendeltetési helyére vonatkozólag a feladó utólag más rendelkezést nem adhat.

(5) Nem kell szállítási igazolvány 2 kilogramm sertészsírnak vagy sertéshájnak, 1 kilogramm sertésszalonnának, 2 kilogramm nyers vagy tartósított sertéshúsnak együtt vagy külön-külön saját háztartási szükséglet céljára, kézipoggyászként vagy postán történő szállításához. A posta azonban ugyanazon címzett részére egy napon csak egy ilyen küldeményt vehet fel.

20. § (1) A községi elöljáróság (polgármester) az élősertés, nyers vagy tartósított sertéshús, sertészsír, sertésszalonna és sertésháj szállításához a szállítási igazolvány kiadását a jelen rendeletben megbatározott feltételek fennállása esetében nem tagadhatja

(2) A községi előljáróság (polgármester) által kiállított szállítási igazolvány a kiállításától számítolt öt napon belül érvényes. A községi elöljáróság (polgármesteri köteles a szállítási igazolvány űrlapjának szövegél ennek megfelelően helyesbíteni.

A 17-20. §-okban foglalt rendelkezések nem érintik az élőállatok és a hús szállítása tekintetében fennálló állategészségügyi rendelkezések hatályát (1928. évi XIX. tc. és 100.000/1932. F. M. számú rendelet).