102830/1948. (VI. 1.) KH rendelet

a vámőrlési jogosultság szabályozása és a gabonalap rendszeresítése tárgyában

A közellátás biztosításáról szóló 3440/1947. ME rendelet 6. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § (1) Az 1948/49. gazdasági évben vámőrlésre jogosultak:

1. azok a mezőgazdák (földtulajdonosok, haszonélvezők és haszonbérlők), akik a földet saját kezelésben művelik és egyéb kereseti tevékenységet nem folytatnak, illetőleg más jövedelmük nincs;

2. azok a földtulajdonosok (haszonélvezők) és haszonbérlők, akik a mezőgazdaság mellett más kereseti tevékenységet is folytatnak, illetőleg más jövedelmük is van;

3. a haszonbérbeadott mezőgazdasági művelésű föld tulajdonosai és haszonélvezői;

4. a mezőgazdasági alkalmazottak és ezek családtagjainak gyógykezelésére szerződtetett orvosok, továbbá az állatok gyógyítására szerződtetett állalorvosok:

5. az állandó mezőgazdasági alkalmazottak;

6. a mezőgazdasági (arató- és más részes, sommás és napszámos) munkások, ideértve a pásztorokat és a cséplőgépnél alkalmazott munkásokat is;

7. a cséplőgépvállalkozók és az olyan önálló kereseti tevékenységei folytató iparosok, akik egy vagy több mezőgazdaság részére előzetesen megállapított gabona járandóságért vállalkoznak a megállapodás tartama alatt a gazdaságban rendszeresen előforduló ipari munkák elvégzésére;

8. a gabona vámőrlését vagy darálását végző malmok üzembentartói (tulajdonos, haszonélvező vagy bérlő);

9. a 8. pont alatt említeti malmok alkalmazottai;

10. az állami, vármegyei, községi, közbirtokossági, legeltetési, hegyközségi, valamint az egyházközségi (hitközségi) alkalmazottak vagy nyugdíjasok, ha javadalmazásukat vagy annak egy részét törvény, szabályrendelet vagy szabályzat értelmében gabonában kapják;

11. akik gabonában fizetendő életjáradékért ruházlak át mezőgazdasági ingatlanukat.

(2) A vámőrlési jogosultság megállapításánál mezőgazdaságnak kell tekinteni a szántóföldi, kert-, rét-, szőlő-, legelő-, erdő- és lógazdálkodást.

(3) Állandó mezőgazdasági alkalmazottnak kell tekinteni a szoros értelemben vett konvenciós cselédeken kívül a gazdaságban alkalmazott gazdatisztet, erdőmérnököt és egyéb erdészeti személyzetei, ispánt, vincellért, gépkocsivezetői, belső cselédet, nyugdijául, vagy kegydíjast, ilyen volt gazdasági alkalmazottat vagy hátramaradottaikat, továbbá a kizárólag egy gazdaságban alkalmazott konvenciós iparosokat. Az (1) bekezdés 4. pontjában említett orvosok és állatorvosok kivételével, más szellemi szabadfoglalkozásúakat (például ügyédet, mérnököt) a vámörlési jogosultság még akkor sem illeti meg, ha munkájukat előzetes megállapodás alapján gabonajárandóságért végzik. Nem jogosult vámőrlésre a kereskedő vagy más vállalkozó még akkor sem, ha az áruszállítás vagy egyéb szolgáltatás ellenértékét előzetes megállapodás alapján gabonában kapja. Nem jogosult az iparos vámőrlést végeztetni abból a gabonából, melyet a gazdaságban nem rendszeresen előforduló ipari munkák elvégzéséért, hanem valami más munkáért vagy előzetes megállapodás alapján (nem konvenciós járandóságként) kapott valamely mezőgazdától.

(4) Azt, akinek beszolgáltatási lapja vagy mezőgazdasági munkásigazolványa van. minden további igazolás nélkül vámőrlésre jogosultnak kell tekinteni.

2. § (1) A vámőrlési jogosultság igazolására a gabonalap szolgál. Az, akinek gabonalapja nincs, vámőrlésre nem jogosult.

(2) A gabonalapot a jelen rendelet 1. számú melléklete szerinti hivatalos űrlapon a vámőrlésre jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) állítja ki az Országos Közellátási Hivatal rendelkezései szerint. A gabonalapot kiadása alkalmával az első oldalon hivatalos pecséttel kell ellátni.

(3) Az egy háztartáshoz tartozó személyek részére a családfő nevén közös gabonalapot kell kiállítani. Az a családtag, aki a családfőtől függetlenül kenyérgabonát szerez, külön gabonalapot köteles kiváltani. Ilyen esetben a családfő gabonalapjára bejegyzett adatokat megfelelően helyesbíteni kell.

(4) A gabonalapért a vámőrlésre jogosult darabonkint 4 forint térítési díjai köteles fizetni.

(5) A vámőrlésre jogosult részére a gabonalapot csak az állandó lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) állíthatja ki.

(6) A községi elöljáróság (polgármester) a kiadott gabonalapokról a 2. számú mellékletben foglalt minta szerint nyilvántartást vezet. A nyilvántartás sorszámát a gabonalapon fel kell tüntetni.

(7) A gabonalapot a vámőrlésre. jogosult köteles gondosan megőrizni és tisztán tartani. Elvesztett gabonalap helyeit új gabonalap kiadására a vám-őrlésre jogosultnak igénye nincs. A gabonalapot másra átruházni tilos.

3. § Minden vámőrlésre jogosult, aki az 1948/49. gazdasági évben vámőröltetni kíván, köteles a lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróságtól (polgármestertől) legkésőbb az 1948. évi június hó 30. papjáig gabonalapot igényelni és kiváltani. A termény-beszolgáltatásra köteles gazdálkodók részére a gabonalapot a községi elöljáróság (polgármester) a beszolgáltatási lappal együtt adja ki.

4. § (1) Kenyérgabonát (búzát, rozsot, kétszerest) az 1948. évi július hó 1. napjától kezdve a gazdálkodó természetbeni járandóságként (haszonbér, munkabér, pásztorbér stb.) - a kenyérgabona forgalmát szabályozó rendelet korlátai között - csak annak szolgáltathat ki, aki gabonalappal rendelkezik. A természetben kiszolgáltatott kenyérgabona mennyiségét a gazdálkodó köteles feljegyezni annak gabonalapjára, akinek azt kiadta. A bejegyzésnek tartalmaznia kell a kenyérgabona kiszolgáltatásának időpontját, a kenyérgabonát kiszolgáltató gazdálkodó nevét és lakóhelyét, a juttatás jogcímét (például haszonbér, konvenció stb., a munkaszerződés számát, valamint - a "kapott" rovatban - a természetbeni járandóságként kiszolgáltatott kenyérgabona mennyiségét. A bejegyzést a gazdálkodó a megfelelő rovatban aláírásával igazolni köteles. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó köteles saját gabonalapjára is bejegyezni a kenyérgabona kiadásának időpontját, annak nevét és lakóhelyéi akinek a kenyérgabonát kiadta, a szerződés számát, a juttatás jogcíméi és - a "kiadott" rovatban - - a természetbeni járandóságként kiszolgáltatott kenyérgabona mennyiségéi. A kenyérgabona átvételét a gazdálkodó gabonalapján a juttatásban részesülő személy aláírásával elismerni köteles.

(3) A gazdálkodó terméseredményét és az abból kiadott arató- és cséplőrészt a gazdálkodó gabonalap jára a cséplési eredménylap alapján a községi elöljáróság (polgármester) jegyzi fel. Az egyes munkások részére aratórész és cséplőmunkásrész címén természetben kiadott kenyérgabona mennyiségéi a munkások gabonalapjára, a cséplést szabályozó rendeletnek erre vonatkozó rendelkezései szerint a munkásbizalmi köteles feljegyezni.

(4) Ha a munkavállaló ugyanazon a jogcímen egyszerre több gazdától kap természetbeni járandóságként kenyérgabonát (párbér, pásztorbér stb.), a természetbeni járandóságot kiszolgáltató gazdálkodó a kiadott kenyérgabonát csak a saját gabonalapján köteles feljegyezni és annak átvételéi a munkavállalóval a gabonalap megfelelő rovatán elismertetni. Az így kiszolgáltatott) de a munkavállaló gabona-lapjára fel nem jegyzett kenyérgabona mennyiségét a gazdálkodó köteles a községi előljáróságnak (polgármesternek) bejelenteni. A községi elöljáróság (polgármester) a bejelentésekről megfelelő nyilvántartást vezet és emuk alapján időszakonkint egy összegben bejegyzi a munkavállaló gabonalapjára a természetben kapott kenyérgabona mennyiségéi.

(5) Ha a gabonalap ötödik táblázata betelik, a vámőrlésre jogosult a községi elöljáróságtól (polgármestertől) pótgabonalap kiadását köteles kérni. Ilyen esetben a nyomtatvány űrlapon "gabonalap" szó elé a községi előljáróság (polgármester) a "pól"-Szócskát jegyzi, a gabonalapnak csak első táblázatát tölti ki; II., III., IV., VI., VII., VIII., és IX. táblázatokat kereszt alakban történő áthúzással érvényteleníti és azokra az "érvénytelen" szót feltűnő módon feljegyzi. A pótgabonalapnak tehát csak a Y. táblázata maradhat bejegyzésre alkalmas. A pótgabonalapért darabonkint 4 forint térítési díjat kell fizetni.

5. § A vámőrlésre jogosullak részére a vámőrlési, vámdarálási, hántolási, olajütési és sertésvágási engedélyt a községi elöljáróság (polgármester) a gabonalapon állítja ki.

6. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés - különösen a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1946. ME rendelet rendelkezései - alá nem esik, kihágást követ el és a 3440/1947. ME rendelet 7. §-ának (1) bekezdése értelmében 6 hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki

a) a 2. § (7) bekezdésében foglal! rendelkezések ellenére gabonalapját másra átruházza:

b) a 4. §-ban foglalt rendelkezések ellenére kenyérgabonát természetbeni járandóságként a saját gabonalapjára és a munkavállaló gnbonalapjára való feljegyzés nélkül kiszolgáltat.

(2) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a kihágás felderítése körül szerzett érdemek jutalmazására és a kihágás miatt eljáró hatóságokra nézve a 3.440/ 1947. M. E. számú rendelet 7. §-ának (2) -(5) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók.

7. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba;

Budapest, 1948. évi május hó 29 én.

A miniszter helyett:

Dr. Mátéffy Géza s. k.,

államtitkár

1 sz. melléklet 102830/1948. (VI. 1.) KH rendelethez

2 sz. melléklet 102830/1948. (VI. 1.) KH rendelethez