11080/1948. (X. 31.) ME rendelet

az 1948. évi népszámlálásra, valamint az azzal kapcsolatos összeírásokra vonatkozó részletes szabályok megállapítása tárgyában

Az 1948. évi népszámlálásra, valamint az azzal kapcsolatos összeírásokra vonatkozó részletes szabályok megállapítása tárgyában a 10800/1948. Korm. rendelet (az alábbiakban R.) 2. §-ának negyedik bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a következőket rendelem:

I. Általános rendelkezések

1. § (1) Az 1948. évi december hó 31. és az 1949. évi január hó 1. napja közötti éjféli állapot alapulvételével. Magyarország területén végrehajtandó népszámlálás alkalmával össze kell írni:

a) egyénenkint minden személyt;

b) a lakás céljára szolgáló épületeket, lakásokat és egyéb helyiségeket;

c) a lakás céljára nem szolgáló épületeket.

(2) A népszámlálással kapcsolatosan külön adatgyűjtést kell végezni:

d) az önálló iparosokról és az ipari üzemekről, úgyszintén

e) az önálló kereskedőkről és a kereskedelmi üzletekről (ügynökökről és ügynökségekről).

(3) A népszámlálással egyidejűleg továbbá külön is számba kell venni:

f) a születési anyakönyvi adatok részletes megállapítása céljából egyénenkint minden személyt;

g) az 1888. évi január hó 1. és az 1930. évi december hó 31. napja között szülelelt (18-60 éves) férfiakat:

h) az 1888. évi január 1. és az 1933. évi december 31. napja közölt született (15-60 éves) írni-olvasni nem tudókat (analfabétákat) és csak olvasni tudókat:

i) az 1934. évi január 1. és az 1942. évi december 31. napja között született (6-14 éves) iskolaköteles gyermekeket;

j) a mindkét szemükre vakokat.

(4) A népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások a külföldi állampolgárok számbavételére is kiterjednek, a külföldi államok Magyarország területén tartózkodó diplomáciai és katonai személyei kivételével, akik a személyükre vonatkozó nyomtatványok kitöltése alól mentesek. Diplomáciai személyek alatt azok értendők, akik a diplomáciai testület jegyzékében szerepelnek.

(5) A népességből mindazokat, akik az 1948. évi december hó 31. napján éjjel 12 órakor éleiben Voltak, még akkor is számba kell venni, ha az adatok helyi összegyűjtéséig (a számlálásig) meghaltak; azokat ellenben, akik az 1948. évi december hé) 31. napjának éjjeli 12 órája után születtek, a számlálásból ki kell hagyni.

(6) A népszámlálást és az azzal kapcsolatos összeírásokat [1. § (1)-(3) bekezdés) - ideértve az adatok helyi összegyűjtését is - a hivatalos statisztikai szolgálatról szóló 1929. XIX. törvénycikk rendelkezéseinek megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal vezeti, szükség esetében kiküldöttje (kirendeltsége) útján; az adatok helyi összegyűjtését (a továbbiakban: számlálást) a törvényhatóság első tisztviselője, Budapesten a kerületi elöljáróknak, a járási főjegyzőknek, a megyei városok polgármestereinek, a községi és körjegyzőknek, olyan törvényhatósági jogú és megyei városokban, amelyekben a statisztikai szolgálat körébe tartozó tennivalók elvégzésére külön szerv van szervezve, ennek a szervnek (Budapesten Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának), valamint az erre a célra alkalmazott számlálóbiztosoknak és felülvizsgálóknak közreműködésével az 1949. évi január hó 1. és 15. napja közölt hajija végre.

(7) Az adatok feldolgozásáról és közzétételéről a hivatalos Statisztikai szolgálatról szóló 1929. XIX. tc. 1. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében [R. 2. § bekezdés] a Központi Statisztikai Hivatal gondoskodik; a budapesti épületekre és az épületekben lévő helyiségekre vonatkozó adatok feldolgozását és közzétételét, figyelembevéve az adatok országos feldolgozásának és közzétételének érdekeit, Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala végzi.

2. § A népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások céljára a jelen rendelethez mellékelt A)-P) mintának megfelelő következő nyomtatványok szolgálnak:

a) Számlálólap [A) minta]: a jelenlévő népesség egyenkénti számbavételére;

b) Lakásösszceírólap [B) minta, illetőleg Budapesten Lakásív B1) minta]: a lakások, lakott üzletek, lakolt műhelyek stb. és intézeti háztartások számbavételére, valamint a lakásban stb. jelenlévők kimutatására és az ideiglenesen távollévők számbavételére;

c) Házigyűjtőív [C) minta, illetőleg Budapesten C1) minta]: a lakás céljára szolgáló épületeknek számbavételére és az ezekben lévő lakásoknak, lakott üzleteknek, lakott műhelyeknek stb., intézeti háztartásoknak a kimutatására;

d) Épületlajstrom [D) minta, illetőleg Budapesten Telek- és épületlajstrom Dl) minta]: valamennyi lakóház és egyéb épület (Budapesten ezenfelül valamennyi háztelek) számbavételére;

e) Számlálókörzeti gyűjtőív [E) minta]: az egy-egy községre, illetőleg városra (számlálókörzetre) vonatkozó nyomtatványok főbb adatainak számlálóbiztosa körzetenkint, ezeken belül pedig házszámok szerint való kimutatására;

f) Községi (városi) összesítőív [F) minta]: egy-egy község (város) összes számlálókörzeti gyűjtőívei végeredményének összefoglalására;

g) Jelentés [G) minta]: a számlálás befejezéséről;

h) Kimutatás [H) minta]: a számlálás alkalmával felmerült költségek összefoglalására;

i) (rózsaszínnyomású) Kérdőív [f) minta]: az önálló iparosok és az ipari üzemek számbavételére (a továbbiakban röviden iparos kérdőív);

j) (kéknyomású) Kérdőív [J) minta]: az önálló kereskedők és a kereskedelmi üzletek, továbbá ügynökök és ügynökségek számbavételére (a továbbiakban röviden kereskedői kérdőív);

k) Anyakönyvi összeírólap [K) minta]: a születési anyakönyvi adatok begyűjtésére;

l) (zöldnyomású) Népszámlálási nyilvántartólap [L) minta ]: a 18-60 éves férfiak számbavételére;

m) Név- és lakjegyzék [M) minta]: a 15-60 íves írni-olvasni nem tudók (analfabéták) és a csak olvasni tudók kimutatására;

n) Név- és lakjegyzék [N) minta]: a 6-14 éves iskolakötelesek kimutatására;

o) Név- és lakjegyzék (O) minta]: a vakok kimutatására;

p) Név- és címjegyzék [P) minta]: az iparosok és ipari üzemek kimutatására.

3. § (1) Adatszolgáltatásra kötelezettek:

a) a számlálólap és az anyakönyvi összeírólap tekintetében mindenki maga, vagy helyette a családfő (szülő, gyám, gondviselő, távollétük esetében nagykorú családtag), illetőleg a háztartás feje;

b) a lakásösszeírólap - illetőleg Budapesten a lakásív - tekintetében a lakás feje (bérlője (a társbérletre vonatkozó Adatok tekintetében a társbérlő), helyettese, távollétük esetében nagykorú családtagjuk];

c) a házigyűjtőív tekintetében a háztulajdonos vagy megbízottja;

d) az önálló iparosok és az ipari üzemek rózsaszínnyomású, valamint az önálló kereskedők és kereskedelmi üzletek, ügynökök, ügynökségek kéknyomású kérdőíve tekintetében az önálló iparos, kereskedő, vagy ügynök, illetőleg az ipari üzem, kereskedelmi üzlet, vagy ügynökség tényleges vezetője vagy ezeknek megbízottja;

e) a népszámlálási nyilvántartólap tekintetében az 1. § (3) bekezdésének g) pontjában megjelölt személy (vagy legközelebbi hozzátartozója).

(2) A megfelelő nyomtatványokat rendszerint az adatszolgáltatásra kötelezett [3. § (1) bekezdés] tölti ki. Elháríthatatlan akadály esetében, valamint abban az esetben, ha az adatszolgáltatásra kötelezett a megfelelő nyomtatványt nem tudná személyesen kellőképen kitölteni, a nyomtatványt a számlálóbiztos töltheti ki.

(3) Az épületlajstromot (Budapesten telek- és épületlajstromot) az épület (háztelek) tulajdonos vagy megbízottja vallomása alapján a számlálóbiztos tölti ki. A számlálólap, illetőleg az iparos kérdőív megfelelő kérdőpontjai alapján a név- és lak- (cím-) jegyzékeket a számlálóbiztos állítja össze.

(4) A számlálókörzeti gyűjtőívet a számlálóbiztos, a községi (városi) összesítőivet, a számlálás költségeire vonatkozó kimutatást és a jelentést a (számlálás befejezéséről a községi vagy körjegyző, illetőleg a polgármester tölti ki.

4. § (1) A népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások céljára szükséges nyomtatványokkal - tartalék szükségét is

figyelembevéve - a Központi Statisztikai Hivatal látja el a községeket és a városokat.

(2) A nyomtatványoknak tartalék céljára feltétlenül szükséges részét a községi vagy körjegyző, illetőleg a polgármester visszatartja, az adatgyűjtés céljára előreláthatóan szükséges mennyiséget pedig elismervény ellenében szétosztja a számlálóbiztosok közt. Az F), G) és H) mintájú nyomtatványok nem kerülnek szétoszlásra.

(3) A Központi Statisztikai Hivatal az előre nem látható szükség esetére a járási főjegyzőket is ellátja tartalék-nyomtatványkészlettel.

(4) A nyomtatványokkal takarékosan kell bánni.

(5) A szomszédos községek (szomszédos számlálókörzetek) szükség esetében kötelesek egymást nyomtatványokkal kisegíteni. Az ily módon sem fedezhető nyomtatványhiány esetében elsősorban a járási főjegyző gondoskodik a hiány pótlásáról.

(6) A megmaradt nyomtatványokat a községi vagy körjegyző, illetőleg a polgármester és a járási főjegyző a munkálatok teljes befejezése után "üres nyomtatványok" felírású csomagban visszaküldi a Központi Statisztikai Hivatalhoz.

5. § Az A), B), B1), C), C1), G), I), J), K), L), M), N), O) és P) mintának megfelelő nyomtatványokat egy, a D), D1) és E) mintának megfelelő nyomtatványokat két, az F) mintának megtelelő községi (városi) összesítőívet kis- és nagyközségben, valamint megyei városban négy, törvényhatósági jogú városban pedig három példányban, végül a H) mintának megfelelő költségkimutatást kis- és nagyközségben, valamint megyei városban három, törvényhatósági jogú városban pedig két példányban kell kiállítani.

II. A népszámlálás költségei

6. § (1) A népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások céljára szükséges A), B), B1), C), C1), D), D1), E), F), G), H), I), J), K), L), M), N), O) és P) mintájú nyomtatványokat a Központi Statisztikai Hivatal bocsátja a község (város) rendelkezésére.

(2) A Központi Statisztikai Hivatal a népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások költségeinek fedezésére a R. 4. §-a értelmében költségvetésében biztosított összegnek a

felvételi költségekre (számlálóbiztosi és felülvizsgálói díjak, 11. és 12. §) előirányzott részét felosztja az előreláthatóan felmerülő költségek arányában az egyes megyei és városi törvényhatóságok között és a törvényhatóságra eső összeget a népszámlálási munkálatok megkezdése előtt megfelelő időben a törvényhatóság első tisztviselőjének rendelkezésére bocsátja.

III. Számlálókörzetek, számlálóbiztosok és felülvizsgálók

7. § (1) A R. 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a helyi adatgyűjtést számlálókörzetenkint, az adatgyűjtés közvetlen felülvizsgálását pedig felülvizsgálati körönkint kell végezni. A számlálókörzeteket és felülvizsgálati köröket városokban a polgármester, a járásokhoz tartozó kis- és nagyközségekben a községi vagy körjegyző meghallgatásával a járási főjegyző alakítja meg; ugyanők nevezik ki a számlálóbiztosokat és a felülvizsgálókat is, akik működésük megkezdése előtt városokban a polgármester, kis- és nagyközségekben pedig a községi vagy körjegyző előtt esküt vagy fogadalmat tesznek arra, hogy a népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó tennivalókra vonatkozó kötelességeiket lelkiismertesen, megbízhatóan és pontosan teljesítik s az adatgyűjtés, illetőleg a felülvizsgálás során tudomásukra jutott tényeket, mint hivatali titkot megőrzik.

(2) A számlálókörzeteket és a felülvizsgálati köröket haladéktalanul, legkésőbb azonban az 1948. évi november hó 20. napjáig meg kell alakítani. Egyidejűleg, de legkésőbb az 1948. évi november hó 23. napjáig gondoskodni kell megfelelő számú számlálóbiztos (8. §) és felülvizsgáló (9. §) kinevezéséről is.

8. § (1) A számlálókörzetek megalakításában gondot kell fordítani arra, hogy különböző községi körökhöz tartozó községek egy számlálókörzetbe ne soroztassanak be, továbbá, hogy a számlálókörzet területe csak akkora legyen, hogy benne a számlálóbiztos az összeírást a megszabott időn belül [1. § (6) bekezdés] elvégezhesse. Ehhez képest egy-egy számlálókörzetre, a helyi viszonyokfigyelembevételével, az összes jelenlévő népességből lehetőleg négyszáznál több, de hétszáznál kevesebb lakos jusson.

(2) A R. 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezései értelmében a népiskolákban, valamint az általános iskolákban alkalmazott tanszemélyzet fegyelmi felelősség terhével köteles a népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó adatok helyi összegyűjtésében számlálóbiztosként közreműködni. Ehhez képest számlálóbiztosokul elsősorban a fenti iskolák tanszemélyzetét kell alkalmazni.

(3) A R. 3. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a vallás-,és közoktatásügyi miniszter fogja elrendelni, hogy a tanítás az iskolákban az adatok helyi összegyűjtésének tartama alatt a szükséghez képest szüneteljen.

(4) Szükség esetében a polgármester, illetőleg a járási főjegyző számlálóbiztosnak a különböző közép- vagy középfokú iskolák egyes tanárait is kinevezheti. Erről az illető közép- vagy középfokú iskola fenntartóját, illetőleg az állami iskoláknál annak igazgatóját, még az 1948. évi november hó 27. napjáig értesíteni tartozik.

(5) A számlálóbiztosi alkalmazás szempontjából csak olyan egyéneket szabad figyelembe venni, akik egyrészt értelmességüknél (képzettségüknél) fogva, a népszámlálási tennivalók pontos, gondos és megbízható ellátására alkalmasak, másrészt a helyi viszonyokat is lehetőleg alaposan ismerik és kifogástalanul, olvashatóan írnak. Szükséges ezenfelül, hogy a számlálóbiztosok az illető községben (számlálókörzetben) használatos nyelven is tudjanak, hogy a kérdéseket az adatszolgáltatásra kötelezettekhez saját nyelvükön intézhessék és a számlálóbiztosi tennivalókat egyébként is kifogástalanul elláthassák.

(6) Külterületi számlálókörzetbe lehetőleg a külterületen lakó, a számlálóbiztosi tennivalók ellátására alkalmas egyént [(5) bekezdés] kell számlálóbiztostul kinevezni.

9. § (1) Az adatgyűjtés közvetlen felülvizsgálását a R. 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében felülvizsgálati körönkint kell végezni. Rendszerint négy-négy számlálókörzetből kell egy-egy felülvizsgálati kört alakítani.

(2) A községi vagy körjegyző a felülvizsgálati tennivalókat hivatalból köteles ellátni. Nagyobb községek (községi körök) területén, ahol egynél több felülvizsgálati kört kell alakítani, rajtuk kívül felülvizsgálókul elsősorban a segédjegyzőt (segédjegyzőket) és a községi elöljáróság más hasonló képzettségű tagjait kell alkalmazni. Városokban elsősorban városi liszt-viselőket kell felülvizsgálókul alkalmazni.

10. § Az összeírás zavartalan és határidőre való lebonyolítása érdekében a számlálóbiztost és a felülvizsgálót a számlálás körében kifejtett működésében minden közigazgatási hatóság a legmesszebbmenően támogatni és a rendelkezésére álló keretek között minden segítségben részesíteni köteles.

IV. Munkadíjak

11. § (1) A számlálóbiztost a 6. § (2) bekezdése alapján rendelkezésre bocsátott ellátmány terhére az alábbi bekezdésekben meghatározott rendelkezések szerint tanulmányi díj, munkadíj, fuvardíj és egészen kivételesen napidíj illeti meg.

(2) A népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások céljára szolgáló nyomtatványok kérdőpontjainak és rovatainak, valamint az ezekre vonatkozó utasításoknak beható tanulmányozásáért és kifogástalan elsajátításáért járó tanulmányi díj összege 25 forint.

(3) A tulajdonképpeni számlálási munkálat foganatosításáért - vagyis a nyomtatványok kiosztásáért, kitöltéséért, összegyűjtéséért és a kitöltés felülvizsgálásáért - járó munkadíj összege minden egyes kitöltött:

A) mintájú számlálólap után munkadíjfokozatok szerint egyenkint 40, 50. vagy kivételes esetben 70 fillér,

B) mintájú lakásösszeírólap - illetőleg B1) mintájú lakásív után - egyenkint 30 fillér,

C) illetőleg C1) mintájú házigyűjtőív után egyenkint 40 fillér,

D) mintájú épületlajstrom, illetőleg D1) mintájú telek- és épületlajstrom első példányán kitöltött minden egyes sor után 20 fillér,

I) és J) mintájú iparos és kereskedői kérdőív után egyenkint 40 fillér,

K) mintájú anyakönyvi összeírólap után egyenkint 15 fillér,

L) mintájú népszámlálási nyilvántartólap után egyenkint 30 fillér,

M) mintájú analfabéta név- és lakjegyzék minden egyes sora után 5 fillér,

N) mintájú iskolaköteles név- és lakjegyzék minden egyes sora után 5 fillér,

O) mintájú vak név- és lakjegyzék minden egyes sora után 5 fillér,

P) mintájú iparos név- és címjegyzék minden egyes sora után 5 fillér.

(4) A számlálóbiztosnak, igénye van az adatgyűjtés végzése érdekében elkerülhetetlenül szükséges [13. § (1) bekezdés], valósággal felmerült és hiteltérdemlően igazolt fuvarköltségének megtérítésére.

(5) Egészen kivételesen, ha a lakosság külterületen erősen szétszórtan lakik, a számlálóbiztos részére a számlálólapok, a lakásösszeírólapok, illetőleg Budapesten lakásívek és a házigyűjtőívek, valamint az épületlajstrom, illetőleg Budapesten telek- és épületlajstrom kitöltéséért megállapított munkadíjak helyett a számlálás idejére (1. § (6) bekezdés) 30 forint napidíj állapítható meg. A számlálóbiztost a többi nyomtatvány és névjegyzék [I), J), K), L), M), N), O) és P) minták] kiállításáért ebben az esetben is megilletik az illető nyomtatvány (névjegyzék sor) tekintetében a (3) bekezdésben meghatározott munkadíjak.

(6) Azt, hogy valamely számlálókörzetben a számlálólapok után 40, 50 vagy 70 fillér [illetőleg e helyett az (5) bekezdésben meghatározott napidíj] jár-e. az illetékes községi vagy körjegyző meghallgatásával a helyi (közlekedési) viszonyoknak és a számlálás körülményeinek gondos mérlegelésével

a járási főjegyzőnek, illetőleg a megyei város polgármesterének a számlálókörzetek megalakításakor tett előterjesztésére a törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg és haladéktalanul közli a járási főjegyzővel, illetőleg a megyei város polgármesterével. A számlálókörzeteknek, illetőleg egyes részeiknek munkadíjfokozatokba osztása szempontjából az legyen az irányadó, hogy a községnek (városnak) sűrűn lakott belső részei, a legalacsonyabb munkadíjfokozatba soroztassanak, a magasabb munkadíjfokozatba a községnek (városnak) ritkábban lakott részei, a legmagasabb munkadíjfokozatba pedig a községek (városnak) csak azok a részei soroztassanak be, amelyekben a lakosság külterületen és erősen szétszórtan él. A külterületi számlálókörzetbe a külterületi helybeli lakosok közül kinevezett számlálóbiztost számlálólaponkint általában 50 fillér munkadíj illeti meg.

(7) Azt, hogy a számlálóbiztost melyik munkadíjfokozat szerint illeti meg a munkadíj, úgyszintén azt, hogy részére

a számlálólapok, lakásösszeírólapok, illetőleg Budapesten lakásívek, házigyűjtőhelyek és épületlajstromok, illetőleg Budapesten telek- és épületlajstromok kitöltéséért megállapított munkadíj helyett kivételesen napidíj jár-e, a kinevezési okiratban kell a számlálóbiztos tudomására hozni.

12. § (1) A felülvizsgálót a 6. § (2) bekezdése alapján rendelkezésre bocsátott ellátmány terhére, az alábbi bekezdésekben meghatározott rendelkezések szerint tanulmányi díj, munkadíj és fuvardíj illeti meg.

(2) A népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások céljára szolgáló nyomtatványok kérdőpontjainak és rovatainak, valamint az ezekre vonatkozó utasításoknak beható tanulmányozásáért és kifogástalan elsajátításáért járó tanulmányi díj összege 25 forint.

(3) A számlálólapok, a lakásösszeírólapok, illetőleg Budapesten lakásívek, a húzigyűjtőívek, az épületlajstromok, ille-

lőleg Budapesten telek- és épületlajstromok, az iparos és kereskedői kérdőívek, az anyakönyvi összeírólapok, valamint a népszámlálási nyilvántartólapok, az analfabéta, iskolaköteles, vak és iparos név- és lak-(cím-) jegyzékek felülvizsgálásáért járó munkadíj összege az illető felülvizsgálati körhöz tartozó számlálókörzetek számlálóbiztosai részére a felülvizsgált nyomtatványok kitöltéséért megállapított munkadíj (napidíj) [11. § (3), (5) és (7) bekezdés) összegének egynegyedrésze.

(4) A fuvardíj tekintetében a 11. § (4) bekezdésének rendelkezései megfelelően irányadók.

13. § (1) Fuvart a számlálás foganatosítása közben csakis abban az esetben szabad igénybevenni, ha a népesség távoleső kül-

területen, erősen szétszórtan lakik. A fuvar igénybevételének szükségességét és a fuvarköltség felszámításának helyességét fegyelmi felelősség terhével a községi vagy körjegyző, illetőleg a polgármester állapítja meg.

(2) A számlálókörzeti gyűjtőív kitöltéséért és felülvizsgálásáért, valamint a községi (városi) összesítőív és a költségkimutatás kitöltéséért és a számlálás befejezéséről szóló jelentés elkészítéséért külön munkadíj nem jár. Ugyancsak nem jár munkadíj a számlálás hiányainak pótlásáért, tekintet nélkül arra, hogy a pótlás szüksége a számlálás ideje alatt, vagy a helyi, illetőleg a Központi Statisztikai Hivatalban (Budapesten Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalában) megejtett felülvizsgálás során derül ki.

14. § Az a számlálóbiztos (felülvizsgáló), aki a munkáját hibásan, vagy hiányosan végezte el és a hibákat felszólításra nem javítja ki, vagy a hiányokat nem pótolja, vagy pedig akinek munkája nem megfelelő, a kifizetett összegek megfelelő hányadát vagy az egész összeget is köteles visszatéríteni. Az ily módon visszatérített összegből kell elvégeztetni a felmerült hiányosságok pótlását.

15. § A járási főjegyző, illetőleg a megyei város polgármestere a számlálókörzetek és a felülvizsgálati körök megalakításáról a kinevezett számlálóbiztosok és felülvizsgálók nevének és a törvényhatóság első tisztviselője által megállapított munkadíjfokozatoknak (11. § (6) bekezdés és 12. § (3) bekezdés] megjelölésével három példányban kimutatást köteles készíteni és a kimutatás egy példányát legkésőbb az 1948. évi december hó 1. napjáig köteles a vármegye alispánjához, egy példányt pedig a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási osztályának felterjeszteni. A harmadik példány a járási fő-

jegyzőnél, illetőleg a polgármesternél marad. A törvényhatósági jogú város polgármestere a kimutatást két példányban készíti el; az egyik példányt megküldi a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási osztályának, a másik példányi pedig megőrzi.

16. § A 11. és 12. § értelmében felmerülő összeírási költségekről a H) mintájú költségkimutatás 2 példányát a számlálás anyagának a Központi Statisztikai Hivatalhoz való felterjesztésével egyidejűleg a községi vagy körjegyző, illetőleg a megyei város polgármestere a vármegye alispánjának küldi meg. Az alispán a beküldött költségkimutatásokat a 27. § (7) bekezdése értelmében hozzá felterjesztett községi (városi) összesítőív és a munkadíjfokozatokról készített kimutatás [11. § (6) bekezdés] figyelembevételével ellenőrzi; egy példányt visszatart a vármegyei levéltárban való megőrzésre, egy ellenőrzött példányt pedig a Központi Statisztikai Hivatalnak küld meg. A törvényhatósági jogú város polgármestere a két példányban kiállított költségkimutatásból egy ellenőrzött példányt a Központi Statisztikai Hivatalnok küld meg. A költségkimutatás egy további példánya a községi vagy körjegyzőnél, illetőleg a megyei, vagy törvényhatósági jogú város polgármesterénél marad az irattárban való megőrzés céljából.

17. § (1) A vármegye alispánja a népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások felvételi költségeinek fedezésére szükséges összegeket (a számlálóbiztosok és felülvizsgálók részére megállapított díjakat) a költségkimutatás beérkezése és jóváhagyása után az esetleges előlegek [(2) bekezdés] levonásával a községi vagy körjegyzőnek, illetőleg a megyei város polgármesterének haladéktalanul folyósítja a 6. § szerint e célra rendelkezésre bocsátott ellátmányból. A községi vagy körjegyző, illetőleg a megyei város polgármestere a megállapított díjakat a jóváhagyott költségkimutatás alapján az arra jogosultaknak haladék nélkül kifizetni köteles. A törvényhatósági jogú város polgármestere a megállapított díjakat a népszámlálás anyagának felterjesztése után szintén haladék nélkül kifizetni köteles.

(2) Szükség esetén a törvényhatóság első tisztviselője a számlálóbiztosok és felülvizsgálók díjának fedezésére előleget is folyósíthat.

(3) A törvényhatóság első tisztviselője a népszámlálás költségeire rendelkezésére bocsátott összegről a Központi Statisztikai Hivatalnak legkésőbb 1949. évi február hó 28. napjáig köteles a költségkimutatás tételei szerint községenkint elszámolni a fennmaradó összeg egyidejű visszautalása mellett.

V. A népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások foganatosítása

18. § (1) A népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások céljára szolgáló nyomtatványok rovatait a Központi Statisztikai Hivatal (Budapesten Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala) által a számlálóbiztosok és felülvizsgálók részére kiadott részletes utasítás és az egyéb utasítások szerint kell kitölteni.

(2) A számlálás eredményes végrehajtása érdekében a számlálásban résztvevő közigazgatási hatóságok részére törvényhatósági jogú és megyei városokban, valamint a vármegyei és járási székhelyeken tájékoztató, értekezletet kell tartani. A tájékoztató értekezlet időpontját a Központi Statisztikai Hivatal állapítja meg és közli a törvényhatóság első tisztviselőjével, illetőleg a polgármesterrel és a járási főjegyzővel. Az értekezletet a polgármester, illetőleg a járási főjegyző, a vármegyei székhelyen tartandó értekezletet pedig a törvényhatóság első tisztviselője vezeti. A tájékoztató értekezleten kötelesek résztvenni az értekezlet helyén működő számlálóbiztosok és felülvizsgálók, továbbá a honvéd kiegészítő parancsnokok, Budapesten ezen felül a kerületi elöljárók is.

(3) Az értekezleten a Központi Statisztikai Hivatal (Budapesten Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala) kiküldött tisztviselője ismerteti a népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások Végrehajtása szempontjából irányadó elveket és a foganatosításra vonatkozó részletes szabályokat.

(4) A máshol, mint a tájékoztató értekezlet székhelyén működő számlálóbiztosok és a felülvizsgálók tájékoztatását a tájékoztatói értekezleten elhangzottak alapján a községi vagy körjegyző végzi.

19. § (1) A számlálást épületről-épületre, házról-házra és lakásról-lakásra, illetőleg üzemről-üzemre és üzletről-üzletre menve a helyszínén kell foganatosítani; ehhez képest a helyszínen kell kitölteni a számlálólapot, a lakásösszeírólapot (Budapesten a lakásívet), a házigyűjtőívet, az épületlajstromot (Budapesten a telek- és épületlajstromot), továbbá az anyakönyvi összeírólapot és a népszámlálási nyilvántartólapot. Az iparos, illetőleg a kereskedői kérdőívet a műhelyben, üzemben, illetőleg üzletben kell kitölteni.

(2) Olyan számlálókörzetekben vagy a számlálókörzetek olyan részeiben, amelyekben valószínű, hogy az adatszolgáltatásra kötelezettek az előbbi bekezdésben felsorolt nyomtatványokat személyesen is kellőképpen ki tudják tölteni, a nyomtatványokat már a számlálást megelőzően, legkésőbben azonban a számlálás első napján a szükséges mennyiségben szét kell osztani, annak megjelölésével, hogy a számlálóbiztos melyik napon fog a kitöltött nyomtatványokért a helyszínen megjelenni.

(3) Ahol nincs kilátás arra, hogy a lakosság vagy annak egy része a nyomtatványokat személyesen is kellőképen ki tudja tölteni, ott a kitöltést a számlálóbiztos végzi a helyszínén, az adatszolgáltatásra kötelezett bevallása alapján.

(4) Az analfabéták, az iskolakötelesek és a vakok név- és lak jegyzékét, végül az önálló iparosok név- és címjegyzékét a számlálóbiztos a kitöltött számlálólapok, illetőleg az iparos kérdőívek megfelelő kérdőpontjaira adott válaszok alapján állítja össze.

20. § (1) Az adatszolgáltatás teljességének ellenőrzése céljából a számlálóbiztos az egy-egy házban összeírt egyének névsorát a háztulajdonosnak vagy megbízottjának megmutatja és felszólítja őt, hogy felelősség terhe alatt nyilatkozzék, hogy vajjon az összeírásból nem maradt-e ki valaki. Az esetleges hiányt azonnal pótolni kell.

(2) Abban az esetben, ha az adatszolgáltatás teljességét, helyességét, vagy az adatok hitelességét másként nem lehet biztosítani, a számlálóbiztos a közigazgatási hatóság támogatását veheti igénybe.

21. § (1) A számlálást az 1949. évi január hó 15. napjáig be kell fejezni. A számlálóbiztos a számlálás befejezése után az anyagot olymódon rendezi, hogy minden egyes házigyűjtőíven belül a megfelelő lakásösszeírólap után (Budapesten a lakásívben) következzenek a lakásban összeírtak számlálólapjai minden összehajtás és kapcsolás, illetőleg beragasztás vagy bevarrás nélkül. A házigyűjtőíveket ezután kerületek, utcák és házszámok, továbbá puszták, telepek, tanyák, majorok s egyéb külterületi lakotthelyek szerint kell rendezni és sorszámokkal ellátni, végül a házigyűjtóívek legfőbb adatait a sorszámok rendjében a számlálókörzeti gyűjtőívbe be kell vezetni s összeadás útján a számlálókörzeti végeredményeket is meg kell állapítani. Külön kell kezelni a házszámok stb. sorrendjében az iparos és kereskedői kérdőíveket. Az épületlajstromok (Budapesten telek- és épületlajstromok) mindkét példányát, az analfabéták, az iskolakötelesek és vakok név- és lakjegyzékét, végül az önálló iparosok lak- és címjegyzékét a számlálókörzeti gyűjtőív első példányába kell behelyezni

(2) Az anyakönyvi összeírólapokat és a népszámlálási nyilvántartólapokat a házigyűjtőívek sorrendjében, de azoktól és egymástól elkülönítve két külön csoportban kell házszámok stb. szerint összerendezni.

(3) A számlálókörzeti gyűjtőíven a számlálóbiztos az adatokat a község belterülete, valamint a község külterületéhez tartozó puszták, telepek, tanyák, majorok és egyéb külterületi lakotthelyek szerint külön összegek. Ha az egész község csak egy számlálókörzetet alkot, a községi végösszegek megállapítása is a számlálóbiztos feladata.

(4) A számlálókörzeti gyűjtőívet mindig két példányban kell elkészíteni.

22. A számlálóbiztos a számlálásnak a 21. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott módon rendezett teljes anyagát a számlálókörzeti gyűjtőív két példányával együtt legkésőbb az 1949. évi január hó 18. napján elismervény ellenében köteles a községi vagy körjegyzőnek, illetőleg polgármesternek átadni.

VI. Az adatok felülvizsgálása

23. § A számlálóbiztosok munkájának felülvizsgálását az anyag átvételének napján meg kell kezdeni. Abban az esetben, ha a község (községi kör) több felülvizsgálati körre oszlik, valamint városokban, gondoskodni kell arról, hogy a felülvizsgálók a felülvizsgálat azonnali megkezdése céljából az anyagot még a beszolgáltatás napján kézhez vegyék.

24. § (1) A népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások anyagát elsősorban a következő szempontokból kell gondosan felülvizsgálni:

a) hogy a lakóhelyek összeírása teljes-e, vagyis hogy a lakás céljára szolgáló egyes épületek (épületrészek), lakások, továbbá a lakásul nem szolgáló egyéb épületek, esetleg községrészek, utcák, házcsoportok, szórványosan fekvő épületek, puszták, telepek, tanyák stb. nem maradtak-e ki az összeírásból; I

b) hogy kettős számbavétel nem történt-e vagy nem állítottak-e ki számlálólapot távollévőkről is;

c) hogy kiállították-e a következő nyomtatványokat:számlálólapot és anyakönyvi összeírólapot minden jelenlévőről; lakásösszeírólapot (Budapesten lakásívet) minden lakásról, lakolt üzletről, lakott műhelyről stb.; házigyűjtőívet lakás céljára szolgáló minden épületről: épületlajstromot valamennyi - tehát lakási célt szolgáló és lakási célt nem szolgáló - épületről [illetőleg Budapesten telek- és épületlajstromot valamennyi beépített háztelekről a rajtuk lévő minden épület felsorolásával és valamennyi be nem épített (üresen álló) háztelekről]; iparos vagy kereskedői kérdőívet minden ónálló iparosról és ipari üzemről, illetőleg minden önálló kereskedőről és kereskedelmi üzletről, továbbá ügynökről és ügynökségről; népszámlálási nyilvántartólapot az 1888. évi január hó 1. és az 10.10. évi december hó 31. napja között született minden férfiról;

d) hogy felvetlek-e a megfelelő névjegyzékbe minden 1888. évi január hó 1. és 1933. évi december hó 31. napja között született (15-60 éves) írni-olvasni nem tudót (analfabétát) és csak olvasni tudót; minden 1934. évi január hó 1. és 1912. évi december hó 31. napja között született (6-14 éves) iskolakötelest; minden mindkét szemére vakot és végül minden önálló iparost és ipari üzemet;

e) hogy általában az összes kérdőpontok megfelelően töltettek-e ki és a különböző nyomtatványok azonos kérdőpontjaira adott válaszok egyeznek-e;

f) hogy a számlálókörzeti gyűjtőívek összeállítása helyes-e.

(2) Ha a felülvizsgáló az általa ismert adatok alapján a számlálás hiányosságát vagy helytelenségét állapítja meg, a számlálóbiztost a számlálás haladéktalan pótlására vagy az adatszolgáltató újabb vallomása alapján való ellenőrzésére, illetőleg helyesbítésére utasítja.

(3) Az anyag felülvizsgálását - a felülvizsgált anyagnak a községi vagy körjegyzőhöz, illetőleg a polgármesterhez juttatásával - az 1949. évi január hó 29. napjáig feltétlenül be kell fejezni.

25. § (1) A felülvizsgálat befejezésével az anyakönyvi összeírólapokat és a népszámlálási nyilvántartólapokat, valamint együttesen az analfabéták és az iskolakötelesek névjegyzékét és végül a vakok névjegyzékét külön csomóba kell helyezni.

(2) A felülvizsgálat és az előző bekezdésekben említett rendezés befejezésével az anyagot számlálókörzetenkint a megfelelő számlálókörzeti gyűjtőív és a belehelyezett épületlajstrom kíséretében hat csomóban kell a községi vagy körjegyzőnek, illetőleg polgármesternek átadni. Az átadás előtt azonban a hat csomó átvizsgálása (átlapozása) útján külön is meg kell győződni arról, hogy nem maradt-e bennük más nyomtatvány. Az első csomó tartalmazza a házigyűjtőíveket s a bennük a 21. § (1) bekezdésében meghatározott módon elhelyezett lakásösszeírólapokat (Budapesten lakásíveket) és számlálólapokat: a második az iparos és a kereskedői kérdőíveket (a föléjük helyezett iparos névjegyzékkel együtt); a harmadik az anyakönyvi összeírólapokat: a negyedik a népszámlálási nyilvántartólapokat; az ötödik az analfabéták és iskolakötelesek névjegyzékét; a hatodik csomó pedig a vakok névjegyzékét.

VII. Az anyag további kezelése

(1) A felülvizsgálat befejezése után kis- és nagyközségben a községi vagy körjegyző, illetőleg megyei városban a polgármester négy, törvényhatósági jogú városban a polgármester három példányban elkészíti a községi (városi) összesítőívet. Ugyanakkor elkészíti egy példányban a népszámlálási munkálatuk befejezéséről szóló jelentési is.

(2) Egyidejűleg kis- és nagyközségben és megyei városban három, törvényhatósági jogú városban pedig két példányban össze kell állítani a költségkimutatást is (H) mintájú nyomtatvány).

27. § (1) A számlálási munkálatok befejezése után a községi vagy körjegyző, illetőleg a polgármester haladéktalanul, de legkésőbb az 1949. évi február hó 1. napján felterjeszti a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási osztályának a G) mintájú jelentést.

(2) A házigyűjtőíveket, a lakásösszeírólapokat, a számláló-lapokat, valamint az iparos névjegyzékkel az iparos és kereskedői kérdőíveket a községi vagy körjegyző, illetőleg a polgármester legkésőbb az 1949. évi február hó 4. napján eredeti sorrendjükben egy vagy több csomagba csomagolva felterjeszti a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási osztályának (Budapesten a lakásívek és házigyűjtőívek Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalánál maradnak).

(3) Ha a felterjesztendő anyag 20 kilogrammnál nem súlyosabb; azt lehetőleg egy postai csomagba kell csomagolni; ha 20 kilogrammnál súlyosabb, akkor külön-külön, lehetőleg 20-20 kilogrammot megközelítő, de egyenkint 20 kilogrammnál semmiesetre sem súlyosabb csomagokba kell csomagolni; ebben az esetben az egyes csomagokat meg kell számozni.

(4) Egy-egy csomagban ugyanahhoz a községi körhöz tartozó több község anyagát is el lehel helyezni, úgy azonban, hogy az egyes községek anyaga külön átkötözéssel kellően el legyen egymástól különítve. A népesebb külterületi lakotthelyek (tanyák, puszták, telepek), valamint városokban és nagyobb községekben a kerületek (városrészek) és körzetek, népesebb utcák anyagát a csomagban átkötözéssel szintén el kell különíteni. Az egész anyagnak szorosan abban a sorrendben kell lennie, mint amilyen rendben a házigyűjtőívek az egyes számlálókörzeti gyűjtőívekbe bevezettettek; a postai csomagokat ennek a sorrendnek megfelelően kell sorszámmal ellátni.

(5) Egyidejűleg, de külön küldeményben (levélben) kell felterjeszteni a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási osztályának a számlálókörzeti gyűjtőívek egy példányát, a bennük lévő épületlajstromok első példányával együtt és a községi (városi) összesítő ívek egy-egy példányát, valamint a feladott csomagok darabszámát, súlyát és tartalmát feltüntető kísérő jegyzéket. A költségkimutatás felterjesztése tekintetében a 16. § rendelkezései irányadók.

(6) A számlálókörzeti gyűjtőívek, az épületlajstromok, a községi (városi) összesítőív másodpéldányát és a költségkimutatás harmadik (törvényhatósági jogú városban második) példányát a község (város) irattárában (Budapesten Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalánál) meg kell őrizni.

(7) A megyei városok, valamint a kis- és nagyközségek a községi (városi) összesítőív egy példányát a törvényhatóság első tisztviselőjéhez, a megyei városok ezenfelül egy további példányt, a törvényhatósági jogú városok pedig a községi (városi) összesítőív harmadik példányát a belügyminisztérium városi osztályához felterjesztik. A kis- és nagyközségek egy további példányt a járási főjegyzőhöz is felterjesztenek. A törvényhatóság első tisztviselőjéhez felterjesztett példányokat a törvényhatóság levéltárában, a járási főjegyzőhöz felterjesztett példányokat pedig a járási főjegyző irattárában meg kell őrizni.

(8) Az anyakönyvi összeírólapokat az Országos Rendőri Bejelentőhivatalhoz (Budapest, VIII., Vas-utca 2/d.): a népszámlálási nyilvántartólapokat az illetékes honvéd kiegészítő parancsnoksághoz; az analfabéták, valamint az iskolakötelesek névjegyzékét az illetékes tanfelügyelőhöz és végül a vakok névjegyzékét kis- és nagyközségben a községi (kör-) orvosnak, városban pedig a városi tiszti (fő) orvosnak kell megküldeni.

VIII. A népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások foganatosítása a katonai, rendőrségi épületekben (épületrészekben valamint egyéb intézetekben

28. § (1) A katonai, rendőrségi épületek (épületrészek) és táborok parancsnokai, továbbá a kórházaknak, elmegyógyintézeteknek, árvaházaknak, gyermekmenhelyeknek, iskolai internálásoknak, menedékházaknak, férfi és női zárdáknak, bírósági fogházaknak, országos letartóztató intézeteknek, internálótáboroknak, dologházaknak, javító-nevelő intézeteknek, szeretetotthonoknak s általában minden bentlakással kapcsolatos intézetnek, épületnek igazgatói (főnökei, tulajdonosai, vezetői) kötelesek arról gondoskodni, hogy a katonai, - rendőrségi épületekben (épületrészekben) és táborokban, illetőleg a felsorolt egyéb intézetekben lakó egyénekről (ideértve az épületekben, táborokban lévő magánlakások lakóit is) az adatfelvétel a számlálás időpontjában késedelem nélkül és hiánytalanul foganatosítható legyen.

(2) Olyan esetekben, amidőn a katonai, rendőrségi épület (épületrész) és tábor, vagy az előző bekezdésben felsorolt egyéb intézet nyilvántartásai a szükséges adatokat nem foglaljak magukban s az épületben (épületrészben), illetőleg az intézetben lakó személyek (intézeti tagok) bevallása alapján sem lehet az adatokat pontosan megállapítani (pl. ha súlyos betegek, vagy olyan korú gyermekek vannak az intézetben, akiktől a szükséges adatokat nem lehet megtudni), a katonai, rendőrségi épület (épületrész) és tábor parancsnokának, illetőleg; az intézet igazgatójának (főnökének, tulajdonosának, vezetőjének) kötelessége e hiányzó adatokat alkalmas módon (a szülők vagy más gondviselők, esetleg az illetékes községi elöljáróság, polgármesteri hivatal, Budapesten a kerületi elöljárók útján) kellő időben megszerezni.

(3) A községi vagy körjegyző, illetőleg a polgármester köteles előzetes tájékoztatás céljából a nyomtatványok mintáját, valamint az azok kitöltésére vonatkozó utasítást a katonai, rendőrségi épületek (épületrészek) és táborok parancsnokaival, illetőleg az intézetek igazgatóival (főnökeivel, tulajdonosaival, vezetőivel) kellő időben közölni és köteles arról is tájékozódni, hogy az illető katonai, rendőrségi épületben (épületrészben) és táborban, illetőleg egyéb intézetben előreláthatólag mennyi nyomtatványra lesz szükség.

29. § (1) Katonai és rendőrségi épületek (épületrészek) és táborok parancsnokai a népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások foganatosításáról maguk gondoskodnak. Ennek érdekében legkésőbb az 1948. évi december hó 15. napjáig kötelesek közölni az illetékes községi vagy körjegyzővel, polgármesterrel, hogy előreláthatólag mennyi nyomtatványra lesz szükségük. A községi vagy körjegyző, polgármester az 1948. évi december hó 20. napjáig köteles a szükséges nyomtatványokat a katonai, rendőrségi épület (épületrész), tábor parancsnokának rendelkezésére bocsátani. A számlálóbiztos a katonai, rendőrségi épületek (épületrészek) és táborok parancsnokaival kellő időben közli azt a napot, amelyen a kitöltőit nyomtatványok átvétele végett újból meg fog jelenni. A nyomtatványok kitöltését és átadását a számlálóbiztos által megjelölt időpontig végre kell hajtani.

(2) A kitöltött nyomtatványokat a számlálóbiztos átvizsgálja és a hiányosan kitöltött nyomtatványokat a katonai, rendőrségi épület (épületrész), illetőleg tábor parancsnokának visszaadja, aki azután gondoskodik a megjelöli hiányok haladéktalan pótlásáról.

(3) A katonai, rendőrségi épület (épületrész), illetőleg a tábor parancsnoka veszi számba a megfelelő nyomtatványokon a számlálás időpontjában a katonai, rendőrségi épületben (épületrészben), táborban tartózkodó polgári lakosokat (a katonai és rendőrségi személyek családtagjait, háztartási alkalmazottait és egyéb hozzátartozóit) is és ugyanő tölti ki a katonai, rendőrségi épület (épületrész), tábor házigyűjtőívét és lakásösszeírólapjait (Budapesten lakásíveit) is.

(4) A polgári lakásokban (nem katonai, rendőrségi épületben) lakó katonáknak, rendőröknek, valamint ezek családtagjainak, háztartási alkalmazottainak és egyéb hozzátartozóinak számbavétele az illetékes polgári számlálóbiztosok feladata. Ugyancsak a polgári számlálóbiztosok veszik számba azokat a katonai, rendőrségi személyeket is, akik rendszerint katonai, rendőrségi épületben laknak, de a számlálás ideje alatt szabadságolva voltak és polgári lakásban tartózkodtak.

30. § A bírósági fogházakban, az országos letartóztató intézetekben, internálótáborokban és javító-nevelő intézetekben a számlálást ugyanúgy kell foganatosítani, mint a katonai, rendőrségi épületekben (épületrészekben) és táborokban. (29. §)

31. § A katonai, rendőrségi épületeken (épületrészeken) és táborokon, bírósági fogházakon, országos letartóztató intézetekben, internálótáborokon és javító-nevelő intézeteken felül a 28. §-ban említett egyéb intézeteknek igazgatói (főnökei, tulajdonosai, vezetői) kötelesek a számlálóbiztost az összeírásnak az intézetben való végrehajtása körül támogatni, a szükséges kísérettel és segítséggel ellátni, valamint az intézet nyilvántartásaiban foglalt adatokat rendelkezésre bocsátani. Abban az esetben pedig, ha az intézetnek oly helyiségei is volnának, amelyekbe idegeneknek belépni tilos, a helyiségekben a számlálóbiztos helyett az intézet igazgatója (főnöke, tulajdonosa, vezetője) köteles a számlálást foganatosítani.

IX. Vegyes- és zárórendelkezések

32. § (1) A népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások céljára szolgáló nyomtatványok kiállításához szükséges adatokat mindenki [3. § (1) és (3) bekezdés) köteles megadni. (1929. XIX. tc. 14. §).

(2) Aki a népszámlálással kapcsolatos adatszolgáltatás során tudva hamis vagy valótlan statisztikai adatot vall be, vagy a beszolgáltatandó adatot, vagy az adatszolgáltatás érdekében kívánt felvilágosítást a kitűzött határidőre igazolatlanul nem szolgáltatja, illetőleg nem adja, vagy az adatok szolgáltatását, illetőleg a felvilágosítást megtagadja, a 14020/1946. ME Számú rendelet 2. §-a értelmében kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés legmagasabb összege huszonnégyezer forint. Az eljárás az államrendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából a miniszterelnököt kell tekinteni.

(3) A 14020/1946. ME rendelet 2. §-a értelmében vétségnek minősül és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő a (2) bekezdésben meghatározott cselekmény, ha fontos statisztikai érdek súlyos sérelmével járt és ezt az elkövető előre láthatta. Az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik.

(4) Ha az adatszolgáltatási kötelesség jogi személyt terhel, annak megszegéséért a jogi személy ügyvitelének vezetésével megbízott személyt (személyeket) kell felelősségre vonni.

33. § (1) A népszámlálás végrehajtásában közreműködő közigazgatási hatóságok alkalmazottjai és a tanszemélyzet részéről a népszámlálás végrehajtása körében elkövetett minden szándékos vagy súlyosan gondatlan hivatali (szolgálati) kötelességsértés a 14020/1946. ME sz. rendelet 1. §-a értelmében fegyelmi vétség. Az eljárást a Központi Statisztikai Hivatal elnökének az illetékes miniszter hozzájárulásával tett feljelentésére lehet megindítani.

(2) A népszámlálás végrehajtásában közreműködő minden olyan személyt (számlálóbiztost, felülvizsgálót stb.), aki nem alkalmazottja közigazgatási hatóságnak és nem tartozik az iskolák tanszemélyzetébe, szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelességsértés esetében - meghallgatás után - a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a 14020/1946. ME sz. rendelet 1. §-a értelmében 2000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújthatja. A bírság kivetéséről szóló határozat ellen annak kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt fellebbezésnek van helye a miniszterelnökhöz.

(3) Az első és második bekezdésben meghatározott cselekmény vétség és büntetése egy évig terjedhető fogház, ha a cselekmény fontos statisztikai érdek súlyos sérelmével járt és azt az elkövető előre láthatta. Az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik.

34. § 1929. XIX. tc. 18. §-a értelmében az adatgyűjtő hatóság, hivatal, testület vagy intézet alkalmazottja, valamint a jelen rendelet szerint szolgáltatandó statisztikai adatok gyűjtésével vagy feldolgozásával megbízott más egyén, aki az ily minőségben tudomására jutott egyéni természetű statisztikai vagy egyéb adatot, akár alkalmaztatásának, vagy megbízatásának idejében, akár annak megszűnése után felhasznál, vagy magánosoknak, vagy oly hatóságoknak, amelyek azok átvételére jogosítva nincsenek, elbeszél, kiszolgáltat, felmutat, megtekinteni enged, vagy köztudomásra juttat, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő. Ez a szabály nem érinti sem a fegyelmi felelősséget, sem az okozott kár megtérítésére vonatkozó kötelezettséget.

35. § A népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások céljára szolgáló nyomtatványokban foglalt egyéni természetű adatokat az 1929. XIX. tc. 21. §-ának rendelkezései értelmében nem szabad az adók kivetésénél alapul venni. Az 1929. XIX. tc. 21. §-a értelmében az adatok a címtárak körébe tartozó közleményeknek és azoknak az adatoknak kivételével, amelyek törvény alapján vagy egyébként is nyilvánosságra kerülnek, nem egyénenkint, hanem mindenkor csak területi vagy tárgy szerinti összefoglalásban tehetők közzé.

36. § A népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások végrehajtása során megállapított helyi vonatkozású statisztikai adatokat (pl. a község, illetőleg város lakosainak számát stb.) csak a Központi Statisztikai Hivatal tudtával és beleegyezésével szabad felhasználni, vagy nyilvánosságra hozni. Ez a rendelkezés nem érinti a Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának az 1. § (7) bekezdésében adott felhatalmazást.

37. § (1) A számlálóbiztost és a felülvizsgálót a népszámlálás és az azzal kapcsolatos összeírások körébe tartozó tennivalók ellátásában közhivatalnoknak kell tekinteni.

(2) A számlálóbiztos megbízatásának tartama alatt a népszámlálással kapcsolatban eszközölhető egyéb tevékenységet (előfizetésgyűjtés, árusítás, a népszámláláshoz nem tartozó adatgyűjtés, névjegyzék összeállítás stb.) nem végezhet.

(3) A számlálóbiztos az adatgyűjtéssel kapcsolatos tevékenységéért az adatszolgáltatótól semminemű díjat vagy szolgáltatást nem igényelhet.

(4) A számlálóbiztosnak az adatszolgáltatót az adatszolgáltatás tekintetében befolyásolnia nem szabad.

38. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

Budapest, 1948. évi október hó 29-én.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök