150000/1948. (XII. 31.) IM rendelet

a bírói letétek kezelése tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 2.805.)

A polgári perrendtartásról szóló 1911. I. tc. életbeléptetése tárgyában alkotott 1912. LIV. tc. 14. §-ában, valamint az állami adóhivatalok letétpénztári hatáskörének megszüntetéséről szóló 6.306-12050/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 270-277. szám) 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. § (1) Az adóhivatalok bírói letétkezelési hatásköre a 6.300-12650/1948. Korm. rendelet 1. §-a értelmében az 1948. évi december hó 31. napjával megszűnik. A bírói letéteket az 1949. évi január hó 1. napjától kezdődően az illetékes bíróságok kezelik.

(2) A bírói letétek kezelése tekintetében a bírósági számviteli és pénzkezelési ügyek ellátására vonatkozó szabályokat a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

I.

A bírói letétbe helyezés

1. Készpénzösszeg bírói letétbe helyezése

2. § A bíróság a készpénzletéteket a részére a postatakarékpénztárnál nyitott, az, összes bevételeket és kiadásokat magában foglaló "bírói letéti" csekkszámlán kezeli.

3. § (1) Készpénzt bírói letétbe helyezni csak az illetékes bíróság részére a postatakarékpénztárnál nyitott bírói letéti számlára történő befizetésiéi lehel.

(2) A bíróságok készpénzletéteket - a jelen § (6) bekezdésében és a 12. § (1) bekezdésében említett eseteken kívül - közvetlenül nem vesznek át, hanem a feleket a letéti összegnek a vonatkozó postatakarékpénztár) "bírói letéti" csekkszámla javára történő befizetésére utasítják.

(3) A bírói letétbehelyezés úgy történik, hogy a fél a letétbe helyezendő összeget a szabályszerűen kitöltött postatakarékpénztári befizetési lappal a közvetítő postahivatalnál befizeti és a befizetett összeg bírói letétül elfogadása iránt a jelen rendelet 4. §-ában meghatározott módon az illetékes bírósághoz kérelmet terjeszt elő.

(4) Ha a felek (hatóságok, hivatalok) bírói letéti összeget tévesen postautalványon irányítanak a bírósághoz, a bíróság a pénzküldeményt nem veszi át, hanem azt a vonatkozó "bírói letéti" számla javára telepíteni köteles.

(5) A telepítés úgy történik. hogy a bíróság a postautalványt "A Magyar Postatakarékpénztárnak, Budapesten. A ... számú "bírói letéti" csekkszámla (a telepítő bíróság "bírói letéti" csekkszámlájának számát kell beírni) javára írandó" szövegű záradékkal ellátva visszaküldi a postahivatalnak.

(6) Ha bírói letéti összeg iratokat (letéti kérvényt stb.) tartalmazó pénzeslevélben érkezik a bírósághoz, a bíróság a készpénzt a letéti számla javára még aznap befizeti. Ugyanígy jár el a bíróság abban az esetben is. ha bírói letéti összeget az 1881. LX. tc. 41. §-a, vagy a jelen rendelet 12. §-ának (1) bekezdése alapján vesz át.

4. § (1) A 3. § (3) bekezdésében megbatározott módon befizetett pénzösszeg bírói letétül elfogadását az illetékes bíróságtól általában írásban kell kérni. A kérvényben fel kelt tüntetni a letevő fél és az ellenérdekű fél (felek) nevét (férjes, özvegy és elvált nőknél a leánykori nevet is), foglalkozását, lakóhelyét és ha a letétbe helyezés a bíróság előtt folyamatban volt, vagy folyamatban lévő üggyel van kapcsolatban, az ügy számát. Elő kell adni a letétbe, helyezés okát, illetőleg célját; ha a letevő fél a letét elfogadása mellett annak utalványozását is kéri, az utalványos nevét, foglalkozását és lakóhelyét is fel kell tüntetni.

(2) Ha abban a perben vagy más ügyben, amelyben a letétbe helyezés történik, az ügyvédi képviselet nem kötelező, vagy ha nincs eljárás folyamatban és a letétbe helyezendő összeg kétezer forintot nem halad meg, a letevő fél a kérelmet a bíróság előtt szóval is előterjesztheti. A kérelemről a bíróság az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával jegyzőkönyvet vesz fel.

5. § (1) A bírói letétbe helyezés céljából történt befizetés igazolására a postatakarékpénztári befizetési lap elismervényt szolgál.

(2) Az elismervényt a letéti kérvényhez, illetőleg a letéti kérelemről készített jegyzőkönyvhöz [4. § (2) bek.] kell csatolni. Az elismervény beszolgáltatásának elmulasztásából eredő költségekért és károkért kizárólag a fél felelős.

6. § (1) A bíróság a letéti kérvényt, illetőleg a letéti kérelemről felvett jegyzőkönyvet a kérelem elintézése előtt a letétbehelyezés napjának, a bírói letéti napló és a főkönyv tételszámának közlése végett átteszi a bíróság elnökéhez.

(2) Sürgős esetekben a befizetett készpénzösszeg bírói letétül elfogadása s ezen az alapon bírói leiéibe utalása avagy a felét elfogadásának megtagadása tárgyában a bíróság a letéti kérvény és a postatakarékpénztári befizetési lap elismervénye alapján is határozhat.

(3) Ha a bíróság a letett összegei bírói letétül elfogadja, a kérelemhez képest megkeresi a bíróság elnökéi aziránt, hogy a letett összeget a bíróság további rendelkezéséig bírói letétként kezelje, vagy pedig a kérelemben megjelölt utalványos részére a 21. § szerint utalványozza.

(4) Ha a bíróság a letét elfogadását megtagadja, azt a letevő részére visszautalványozza. Az utalványozó végzés tartamára ebben az esetben is a 21. § az irányadó.

7. § (1) Ha a "bírói letéti" csekkszámlán jóváírt összeg más postatakarékpénztárt csekkszámlái illet, a befizetett összegnek a helyes csekkszámlára való átutalása, illetőleg a letevő fél részére történő visszautalása iránt csak a csekkszámlatulajdonos bíróság jogosult intézkedni.

(2) Az (1) bekezdés alá eső befizetés esetében a csekkfizetési értesítő lapul a bíróság utasításának bevárása nélkül, az elszámolási adatok közlése mellett be kell mutatni a bíróságnak.

2. Természetben őrizendő értékek és más ingók letétbe helyezése

(1) Ha a fél értékpapírt, adóslevelet, pénzértékű egyéb okiratot, ékszert, más drágaságot, az átadott pénznemben és darabokban őrizendő készpénzt vagy természetben őrizendő egyéb ingóságot kíván bírói letétbe helyezni, azt a bíróság elnökének kell átadni és a bíróságtól a letétbe helyezni kívánt ingó dolog (a továbbiakban: értékletét) bírói letétül elfogadását kell kérnie.

(2) Az értékletét bírói letétül való elfogadására irányuló kérelmet általában írásban kell az illetékes bírósághoz előterjeszteni. A kérvényben fel kell tüntetni a letevő nevét (férjes, özvegy és elvált nőknél a leánykori nevet isi, foglalkozását és lakóhelyét, továbbá pontosan meg kell jelölni a letétbe helyezendő ingókat, azok darabszámát, értékét, különös ismertető jeleit, elő kell adni a letétbe helyezés okát, illetőleg célját. Ezeken felül kamatozó értékpapír és adóslevél leiéibe helyezésénél a kamatozásra vonatkozó adatokat. adóslevél, letétbehelyezésénél a tartozás összegét, névre szóló értékpapírok letétbehelyezése esetén azt a nevet, amelyre az értékpapír kiállíttatott, magánokiratok letét behelyezése esetén az okirat keltél és a kiállító nevét is fel kell tüntetni.

(3) Ha abban a perben vagy más ügyben, amelyben a letét behelyezés történik, az ügyvédi képviselet nem kőtelező, vagy ha nincs eljárás folyamatban és a letétbehelyezendő ingó értéke kétezer forintot nem halad meg, a letevő fél a letét elfogadására irányuló kérelmét a bíróság előtt szóval is előterjesztheti. A kérelemről a bíróság a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jegyzőkönyvet vesz fel.

(4) Értékpapírt és az (1) bekezdés hatálya alá eső más ingó dolgot bírói letétbehelyezés végett posta útján is be lehet a bírósághoz küldeni. Ilyen esetben a borítékban, illetőleg a csomagban elhelyezeti jegyzékben fel kell tüntetni a letevő fél. valamint az ellenérdekű fél nevét, foglalkozását, lakóhelyét és utalnia kell arra, hogy a kérvényt a fél külön küldte be a bírósághoz. A postai szállításból eredő károkért az államkincstár csak a postai szállításra vonatkozó szabályok értelmében felelős.

(5) Ékszerek és más drágaságok értékét a letevő fél jogosult maga megjelölni. Ha a fél ezzel a jogával nem él. az értéket az ékszer és más drágaság átvétele előtt - szükség esetén szakértő közreműködésével - hivatalból meg kell állapítani. A becslési lehetőleg a letevő fél jelenlétében kell foganatosítani. A becslés költségeit a letevő fél viseli és azokat a becslés foganatosítása előtt előlegezni köteles. Ha a becslés szakértő közreműködésével történt, azt és a becslés eredményét a kérvényen (jegyzőkönyvön) fel kell jegyezni: a feljegyzést a bíróság elnöke és a szakértő aláírja.

(6) A szükséges fémjelekkel el nem látott arany- és ezüstneműek értékét a bíróság elnöke szakértő közreműködésével abban az esetben is megállapíthatja, ha a letevő fél a letétbehelyezendő arany- vagy ezüsttárgy értékét megjelölte. A költségek viselésére és előlegezésére az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés irányadó.

9. § Az értékletét átvétele előtt a bíróság elnöke a kérvénynek (jegyzőkönyvnek) a letétbe helyezendő ingóra vonatkozó adatait ellenőrzi, azokat a szükséghez képest helyesbíti, azután az ingót átveszi, a bevételezés adatait a bírói letétnaplóba, a főkönyvbe, illetőleg az okmány jegyzékbe bevételezi, az átvételt és a bevételezésnek a bírói letétnaplóba, a főkönyvbe, illetőleg az okmányjegyzékbe való bevezetését, a bírói letétnapló, a főkönyv, illetőleg az okmányjegyzék tételszámát és a bevételezés keltét a kérvényen (jegyzőkönyvön) feljegyzi és a feljegyzést aláírja. Ezek megtörténte után a kérvényt ál kell tenni a bírósághoz.

10. §

(1) A természetben megőrzendő letéteket tűz és betörés ellen biztos, kettős zárral ellátott páncélszekrényben kell őrizni. Az egyik zár kulcsát abban az esetben is a bíróság elnöke őrzi, ha a pénzkezelési tennivalókat a 42100/1914. IM rendelet (Jüsz) 10. §-a, illetőleg a 42200/1914. IM sz. rendelet (Tüsz) 12. §-a alapján segédhivatali tisztviselő végzi.

(2) Az értékletéteket borítékban vagy csomagban kell elhelyezni. A borítékon vagy csomagon fel kell tüntetni a bírói letétnapló, a főkönyv és okmányjegyzék tételszámát, a boríték vagy csomag tartalmát és értékét.

(3) Az ékszereket, arany- és ezüstneműeket a szekrénybe való elhelyezés előtt - lehetőleg a letevő fél jelenlétében - borítékba vagy dobozba el kell zárni és a bíróság, továbbá a letevő fél kívánságára annak a pecsétjével is le kell pecsételni. Az így lepecsételt borítékot, dobozt kiadás előtt csak a bíróság intézkedése alapján szabiul felbontani; a felbontáshoz a lelevő felet a lehetőség szerint meg kell hívni. Az ellenőrző vizsgálat, ha a bíróság másként nem intézkedik, csak arra terjedhet ki, hogy a pecsétek sértet lenek-e.

11. §

(1) Ha a bíróság az értékletétel bírói letétül elfogadja, a letevő fél kérelméhez képest megkeresi a bíróság elnökét, hogy az értékletétel további rendelkezésig bírói letétként kezelje, vagy pedig a kérelemben megjelöli utalványosnak a 24. § szerint adja ki.

(2) Az elfogadó végzésben meg kell határozni a letéti kezelés időtartamát is. Ha az esel körülményei nem kívánnak mást, a letéti kezelés időtartamát a letétbehelyezést követő év első napjától számított öt évben kell megállapítani.

(3) Ha a bíróság a letét elfogadását megtagadja, aziránt keresi meg a bíróság elnökét, hogy a letett ingót a letevő félnek a 24. § szerint adja vissza.

3. Értékes bűnjelek bírói letétbe helyezése

12. § (1) A bűnvádi eljárás során lefoglalt és a bírósághoz áttett készpénzt, amennyiben az a (2) bekezdés alá nem esik, a készpénzletétekre vonatkozó rendelkezések szerint bírói letétbe kell helyezni, [3. § (6) bek.]

(2) A bűnvádi eljárás során lefoglalt készpénzt, ha ugyanazokban a pénzdarabokban vagy pénzjegyekben kell megőrizni, valamint azokat a lefoglalt értéktárgyakat, amelyek az eljárás folyamán azonosítás vagy megvizsgálás tárgyául szolgálnak, továbbá a bűnvádi eljárás során lefoglalt és az ügyészség által postatakarékpénztári betétkönyvre elhelyezett készpénzről kiállított betétkönyvet az értékletétekre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával bírói letétbe kell helyezni.

(3) Az előző bekezdések esetében letevő félnek az államügyészséget kell tekinteni.

(4) A bírói letétnaplónak és a főkönyvnek, valamint az okmány jegyzéknek azt a tételszámát, amely alatt az (1) és (2) bekezdés alapján bírói letétbe helyezett bűnjel bevételeztetett, a bűnjeljegyzék (Jüsz. 67. §, Tüsz. 67. §) "Észrevételek" rovatában fel kell jegyezni. A feljegyzést a bíróság elnöke aláírásával látja el.

4. A bírói letétek bevételezésének könyvelése

13. § (1) A bírói letétnaplót és főkönyvet a készpénzletétek tekintetében a vonatkozó postatakarékpénztár értesítés és a bírói letéti csekkszámlákra vonatkozó számlakivonatok alapján kell vezetni.

(2) A számlakivonatokat alaki szempontból meg kell vizsgálni, továbbá számszerű és érdemleges szigorlat alá kell vonni annak ellenőrzése céljából, hogy

a) a számlakivonat sorszáma közvetlenül követi-e az előzőleg érkezett számlakivonat sorszámát,

b) a számlakivonat áthozati összege megegyezik-e a megelőző utolsó számlakivonat zárlati egyenlegével.

c) a számlakivonatokhoz csatolt csekkbefizetési értesítő lapok és egyéb bizonylatok valóban a letéti csekkszámlát illetik-e és azoknak összegét a számlakivonat helyesen tünteti-e fel.

d) a számlakivonat végösszege a számlakivonatban feltüntetett bevételi és kiadási tételek figyelembevételével helyesen állapít latolt-e meg.

14. § (1) A számlakivonatok megvizsgálása után a befizetett összeget a postatakarékpénztári csekkbefizetési értesítő lap alapján a 15-18. § szerint a bírói letétnaplóba és a főkönyvbe be kell vételezni.

(2) Az értékletétek bevételezésének könyvelésére a 15-19. § rendelkezései irányadók.

15. § (1) A bírói letétnapló céljára kizárólag a 123. raktári számú nyomtatványt kell használni.

(3) A bírói letétnapló küllapján (fedőlapján) fel kell tüntetni a csekkszámlatulajdonos bíróság "bírói letéti" csekkszámlaszámát, a csekkszámlatulajdonos bíróság nevét, a számadási időszakot (évet és hónapot), amelyre a bírói letétnapló készült, a bevételi és kiadási mellékletek számát.

(3) A bírói letétnaplót naptári év szerint kell vezetni és a naplók tételszámozását, mind a bevételi, mind a kiadási oldalon minden naptári évben 1. sorszámmal kell kezdeni.

(4) A napló baloldalán a bevételezést, jobboldalán pedig a kiadásokat kell az érkezés időrendi sorrendjében elszámolni.

16. § A bírói letétnaplóban a 17. § (1) bekezdése értelmében lezárt lap után következő bal (bevételi) oldal első sorába az előző havi végmaradványt; mint kezdőleges maradványt, a következő lapok baloldalának az első sorába pedig az előző oldalról áthozott adatokat kell bejegyezni. A következő sorokban fel kell tüntetni, illetőleg meg kell jelölni az egyes letétek bevételezésére vonatkozó adatokat éspedig:

az 1. rovatban a naplótétel számát (sorjelzést),

a 2. rovatban a mellékletek számát,

a 4. rovatban a postatakarékpénztári csekkszámlakivonat keltét és sorszámát,

az 5. rovatban a letétel napját,

a 6. rovatban a letevő nevét (férjes, özvegy és elvált nőknél a leánykori nevel is) és lakóhelyét,

a 8. rovatban mint átfutó összeget fel kell tüntetni a téves csekkfizetés összegét,

a 9. rovatban a készpénz összegét,

a 10. rovatban az értékpapírt, kötvényt,

a 11. rovatban a drágaságot,

a 12. rovatban az értéknélküli okmányt és más tárgyat,

a 14. rovatban a főkönyv lap és tételszámát,

a 3., 7. és 13. rovatot nem kell kitölteni.

17. § (1) A bírói letétnaplót minden hónap utolsó napján le kell zárni. Ha a hónap utolsó napján kiutalás (kiadás) történik. a napló a nyugtailleték elszámolásával egyidejűleg a következő hónap elején is lezárható.

(2) A bírói letétnapló lezárása alkalmával a napló bal (bevételi) oldalán fel kell tüntetni

1. az előző havi végmaradvány és a folyó havi bevételezés együttes összegéi,

2. a zárlati eredményt, vagyis az előző havi végmaradvány és a folyó havi bevételek együttes összegéből a folyó havi kiadás levonása után mutatkozó maradványt.

(3) A (2) bekezdésnek megfelelően lezárt naplót a bíróság elnöke aláírásával és körpecsétjével látja el.

(4) A zárlati eredmények egyeznie kell a hó végén érkezeit utolsó sorszámú postatakarékpénztári "bírói letéti" csekkszámlakivonat egyenlegével. Ha eltérés mutatkozik, annak okát azonnal fel kell deríteni.

18. § (1) A bírói letétek főkönyvi elszámolásara kizárólag a 276. raktári számú nyomtatványt kell használni. A lapokat zsinórral ál kell fűzni, a zsinór végeit a hitelesítő bírósági elnök körpecsétjének alkalmazásával a főkönyv belső borítéklapjához kell erősíteni. A lapokat meg kell számozni és a lapok számát a boríték belső lapjára vezetett hitelesítési záradékban fél kell tüntetni, A járásbíróság részére nyitott bírói letéti főkönyvet a törvényszék elnöke, a törvényszék részére nyílott bírói letéti főkönyvet pedig az ítélőtábla elnöke hitelesíti.

(2) A bírói letéteknek a letétnaplóban történt bevételezése után a főkönyvben fel kell tüntetni minden egyes nyitott számlán a letéti ügyben érdekelt felek nevét.

(3) A főkönyv baloldalán fel kell tüntetni, illetőleg meg kell jelölni a bevételezés adatait éspedig:

az 1. rovatban a főkönyvi tételszámot.

a 2. rovatban az elfogadó végzés keltét és számát,

a 3. rovatban a bírói letétnapló tételszámát,

a 4. rovatban a lététet napját,

az 5. rovatban a postatakarékpénztári csekkszámlakivonat keltét és sorszámát,

a 6. rovatban a letevő nevét (férjes, özvegy és elvált nőknél a leánykori nevét is) és lakóhelyét,

a 7. rovatban a letét tárgyát és jogcímét,

a 8. rovatban a készpénz összegét,

a 9. rovatban az értékpapírt, kötvényt,

a 10. rovatban a drágaságot,

a 11. rovatban értéknélküli okmányt és tárgyat.

(4) A főkönyv "Jegyzet" rovatában a bűnjelletéteknél fel kell tüntetni a bűnjelnyilvántartókönyv (Jüsz. 68. Tüsz. 68. §) tételszámát.

(5) A főkönyvi számlán történő minden bevételezés és minden kiadás után a bevételi oldalon fel kell tüntetni a letéti maradvány egyenleget

(6) Ha a főkönyv egyes lapjain több főkönyvi számla nyittatott, a számlákat egymástól színes vonallal el kell különíteni,

(7) A főkönyvi számlákról betűrendes névmutatót kell készíteni.

19. § (1) Az értékletétek és az értékes bűnjelek bevételezését a bírói letétnaplón és a főkönyvön felül az okmányjegyzékben is el kell könyvelni.

(2) Az okmány jegyzék céljára a 62. raktári számú nyomtatványt kell használni.

(3) Az okmány jegyzékbe az értékletétek és az értékes bűnjelek bevételezését az érkezés sorrendjében kell bevételezni éspedig:

az 1. rovatban a folyószámot,

a 2. rovatban a letevő nevét (férjes, özvegy és elvált nőknél a leánykori nevet is) és lakóhelyét.

a 3. rovatban a letétbehelyezett tárgy rövid leírását, az elfogadó végzés számát.

a 4. rovatban a bírói letétnapló és főkönyv lap- és tételszámát.

az 3. rovatban az értékpapírok, kötvények forintértékét,

a 6. rovatban a drágaságok forintértékét,

a 7. rovatban az értéknélküli tárgyakat kell feltüntetni, illetőleg megjelölni.

(4) Az okmányjegyzéket a bíróság páncélszekrényében kell elhelyezni.

II.

A bírói letétek kiadása

1. Utalványozás

20. § (1) A bírói letéti csekkszámla terhére kiutalásokat csak az illetékes bíróság utalványozása alapján szabad teljesíteni.

(2) Ha a letét ügyében a bírótag egy éven belül nem lett intézkedett, erre a bíróság elnöke a bíróság figyelmét köteles felhívni.

21. § (1) A bírói utalványozó végzéseknek tartalmazniok kell:

1. a bíróság megnevezését,

2. a végzés ügyszámát és keltél,

3. a bírói letétnapló és főkönyv bevételi (fedezeti) tételszámát év és hó megjelölésével.

4. a pénz, illetve az értékletét felvételére jogosult fél, esetleg meghatalmazottjának nevét (férjes, özvegy és elvált nőnél a leánykori nevet is), foglalkozását, lakóhelyét, amennyiben csekkszámlatulajdonos, a csekkszámlája számát és elnevezését.

5. a kiutalandó összeget számmal és szóval, illetőleg az értékletét megjelölését, esetleg a kiadás jogcímét, a kiutalt összeg rendeltetését,

6. annak a megemlítését, hogy a készpénzösszeg kiutalása hatályát veszti, ha a jogosított fél az utalványozás feltételét (32. §) a megszabott határidőben nem teljesíti, vagy ha a kiutalt összeg egy éven belül el nem hárítható okból nem volna kifizethető. Ez esetekben a fél igényeit csak a pénzügyi hatóságoknál érvényesítheti a törvényes elévülési időn belül,

7. értékletétek kiutalása esetén a jelen rendelet 25-29. §-aiban foglalt rendelkezésekre vonatkozó figyelemeztetést,

8. rendelkezési abban a tekintetben, hogy a letét az" utalványozó végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül vagy annak jogerőre emelkedése után szolgáltatandó-e ki,

9. az utalványozó bíró aláírását és a bíróság pecsétjét.

(2) Az Utalványozó végzésnek az eljáró bíró sajátkezű aláírásával ellátott kiadmányát foganatosítás végett vétív mellett kell kiadni a bíróság elnökének. Ha a letét az utalványozó jogerőre emelkedése után szolgáltatandó ki, az utalványozó végzést csak jogerőre emelkedése után kell a bíróság elnökének kiadni s a végzéshez mellékelni kell a jogerőre emelkedését megállapító végzés kiadmányát.

2. Kiutalás és kiadás

22. § (1) Az utalványozó végzést az átvételtől számított három napon belül foganatosítani kell.

(2) A bíróság elnöke a készpénzletétre vonatkozó utalványozó végzést a bírói letéti főkönyv bevételi adatainak figyelembevételével számszerűség szempontjából megvizsgálja és ha a kiutalás foganatosítható, az utalványozó végzés hátlapján a részletes számfejtést feltünteti és aláírja.

(3) Ha az utalványozó végzés elmosódott, olvashatatlan vagy számszerűség szempontjából téves vagy hibás, vagy abból valamely lényeges adat hiányzik. az utalványozó bírónak helyesbítés vagy kicserélés végeit be kell mutatni.

(4) Ha az utalványozó végzésben beszúrások vagy helyesbítések vannak, a végzés csak abban az esetben foganatosítható, ha a végzésben történt beszúrásokat vagy helyesbítéseket az utalványozó bíró sajátkezű aláírásával igazolja.

(5) A végzésben megnevezett utalványos (fél, hatóság, hivatal stb.) részére a 9100/1947. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 170/a. szám) 182. §-a értelmében visszatartandó nyugtailleték levonása után fennmaradó (nettó) összegről a bíróság elnöke csekket állít ki, azt aláírja és a postatakarékpénztárnak megküldi. A csekk aláírására kizáró tag a bíróság elnöke vagy ennek a postatakarékpénztárhoz bejelentett helyettese jogosult.

(6) A készpénzletétek terhére utalványozott összegeket minden egyes utalványos részére külön-külön csekkfizetési utalványon kell kiutalni.

(7) A csekkfüzetet a páncélszekrényben kell őrizni.

23. § (1) Ha a postahivatal a fizetési utalványt foganatosítani nem tudja és ennek folytán a postatakarékpénztár a ki nem fizetett összeget a bírói letéti csekkszámlán jóváírja, azt mind a bírói letétnaplóban. mind a letéti főkönyvi számlán új létei alatt be kell vezetni és a továbbiakra nézve a bíróság újabb rendelkezését kell kérni.

(2) Ha a postatakarékpénztár a kifizetést a csekknek hiányos vagy hibás kitöltése miatt nem tudta foganatosítani, a bíróság elnöke az összeg helyes kiutalása iránt intézkedik.

(3) Az el nem fogadott, illetve kézbesíthetetlen készpénzletéteknek újbóli kiutalása alkalmával nyugtailletéket újból visszatartani nem kell

24. § (1) Értékletéteket az utalványosnak két tanú előtt sajátkezüleg aláírt átvételi elismervényére lehet kiadni.

(2) Az utalványoz meghatalmazottjának az értékletét csak abban az esetben adható ki, ha annak a meghatalmazott részére való kiadását az utalványos a bíróság előtt személyesen előadott és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával kérte vagy pedig az értékletét átvételére közokiratban vagy közjegyző (bíróság) által hitelesíteti magánokiratban adott meghatalmazást.

(3) Az értékletéteket az utalványos részére postát! csak az utalványos kérésére és veszélyére szabad elküldeni. A postai szállításból eredő károkért az államkincstár csak a postai szállításra vonatkozó szabályok értelmében felelős.

(4) A bűnjelként kezelt értékletétek elkobzására az erre vonatkozó szabályok az irányadók.

25. § (1) Ha a bíróság az értékletét kiadását a letéti kezelés meghatározott időtartamának végéig nem rendeli el, erre a bíróság elnöke a bíróság figyelmét felhívja. A bíróság - szükség esetében az érdekeltek meghallgatása után - az eset körülményeihez képest vagy a letét kiadását vagy a letéti kezelés időtartamának meghatározott időre való meghosszabbítását vagy a letétnek a postatakarékpénztárba szállítását rendeli el.

(2) Ha a bíróság a letét tárgyának a postatakarékpénztárba szállítását rendeli el, az e tárgyban hozott végzési az ismert érdekelteken felül a bíróság elnökének, a pénzügyminiszternek és a postatakarékpénztárnak is kiadja. A bíróság elnöke részére a határozat két kiadmányát kell kiadni; az egyik kiadmányt a bíróság elnöke megtartja és a számadáshoz csatolja, a másikat a letét tárgyával együtt megküldi a postatakarékpénztárnak.

(3) A letéti kezelés idejének meghosszabbítása esetében a letétet a bírói letétnaplóba kiadásba kell lenni, ezután új tételként kell a bírói letétnaplóba bevezetni. Az ugyanarra a tárgyra vonatkozó két tételnél a jegyzet rovatba kölcsönös utalást kell bevezetni és az új tételnél a régi tételszámot, a régi tételnél pedig az új bejegyzést és annak tételszámát a napló, a főkönyv, illetőleg az okmányjegyzék "Jegyzet" rovatban fel kell tüntetni.

26. § (1) Ha az értékletét elfogadását megtagadó vagy a kiadását elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül a letét tárgyát nem veszik át, a bíróság elnöke azt a postatakarékpénztárba szállítja és erről a pénzügyminisztert, a bíróságot és a postatakarékpénztári értesíti.

(2) A postatakarékpénztárba szállított tárgy kiadását az arra jogosult a pénzügyminiszternél öt éven belül kérheti.

27. § Az államkincstár a letéti tárgyakat a postatakarékpénztárba szállításuktól számított öt év elteltével értékesítheti. Értékesítés után az érdekeltek a törvényes elévülési időből még hátralevő idő alatt a befolyt összegnek az értékesítéssel felmerülő költségek fedezése után fennmaradó részére érvényesíthetnek jogot.

28. § (1) Ha az értékletét művészeti, tudományos, történeti vagy múzeumi jelentőségénél fogva alkalmasnak mutatkozik valamely közgyűjteményben (1929. XI. tv. 1. §, 1934. VIII. tc. 3. §) való elhelyezésre, azt a postatakarékpénztárba való szállítás helyett a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának kell - az alábbi (2) bekezdésben említett jogi helyzet közlésével - elhelyezés végett felajánlani és e célból módot kell nyújtani arra, hogy a kijelölt tárgyakat a Tanács szakértője megvizsgálhassa.

(2) A letéti tárgynak közgyűjteményben való elhelyezése nem érinti a tárgy kiadása iráni támasztható igénynek a törvényes elévülési időn belül való érvényesítését.

29. § (1) Ha a letét tárgya nem értékesíthető okirat, azt a postatakarékpénztárba szállítás helyett irattári kezelés céljából a bíróságnak kell átadni.

(2) Az (1) bekezdés alapján irattári kezdés végett a bírósághoz, áttett iratokat külön csomagban kell kezelni. Az iratokról jegyzéket kell vezetni, amelyben a folyószámot, az ügy számát, a felek nevét, a kiutaló végzés keltél és számát, az irattári kezdést elrendelő végzés keltét és számát, az átvétel idejét kell feltüntetni. A jegyzékben az irat átvételét a kezdő tisztviselő aláírásával elismeri.

30. § (1) Ha a letét tárgya postatakarékpénztári vagy más pénzintézeti betétkönyv és a pénzintézetnél gyümölcsöztetett pénzösszeg esedékessé váll kamatainak vagy a tőke egy részének utalványozása válik szükségessé, a bíróság a pénzintézetet végzésben utasítja, hogy a kérdéses összeget - esetleg a kikötött felmondási idő leteltével - a bíróság elnöke által bemutatandó betétkönyvre, a bíróság postatakarékpénztári "bírói letéti" számlája javára fizesse be, illetve kliring útján írassa jóvá.

(2) A bíróság elnöke a betétkönyvet a pénzintézetnél elismervény ellenében közvetlenül vagy posta útján bemutatja, egyidejűleg annak teljes értékét a bírói letétnaplóban az értékrovaton kiadásba leszi, a betétkönyv visszaadása, illetőleg visszaérkezése után pedig az abban megmarad! összegei bírói letétnaplóban az értékrovatban bevételezi. Ezt követően az ügyet a postatakarékpénztári csekkszámlakivonat megérkezéséig nyilván kell tartani, a pénzintézet által a bírói letétszámlára beutalt, illetőleg átutalt készpénzösszeget a postatakarékpénztári csekkszámlakivonat vételekor bevételként kell számolni és az elszámolásról - további rendelkezés végett - a bíróságot nyomban értesíteni kell.

(3) Haszonélvezettel terhelt bírói letét esetében, ha a bíróság a bírói letétben lévő összegnek postatakarékpénztári betétkönyvre való elhelyezését rendelte el, a bíróság elnöke az utalványozott összeget a postatakarékpénztárnak betéti könyvre elhelyezése végett átutalja, a betétkönyvet az értékletétekre vonatkozó szabályok szerint bevételezi és erről a bíróságot értesíti.

(4) Ha a bíróság egyszersmindenkorra intézkedett arról, hogy a gyümölcsözőleg elhelyezett pénzösszeg kamatai bizonyos időközökben kinek a kezéhez fizettessenek ki. a bíróság elnöke a kamatok kifizetéséről az előző bekezdésekben meghatározott módon, külön felhívás nélkül is gondoskodik és a kifizetésről a számlakivonat beérkezése után a bíróságot esetenkint értesíti.

(5) A bírói letétként kezeli betétkönyvet a bíróság elnöke minden év január havában külön bírói intézkedés nélkül köteles a bírói letétnaplóban és a főkönyvben kiadásba lenni, a pénzintézetnek a kamatok tőkésítése végett elismervény ellenében átadni és visszaérkezése után a bírói letétnaplóba, valamint a főkönyvbe új tételszám alatt bevételezni.

31. § (1) Abban az esetben, ha a bírói letét tárgya oly kamatozó értékpapír (államadóssági kötvény), melynek kamatszelvényét az értékletétekre vonatkozó szabályok alapján készpénzre kell beváltani, a bíróság elnöke ezeket a szelvényeket az esedékesség idejében köteles a bírói letétnapló tárgyhasábjában kiadásba helyezni, azokat szelvényjegyzék (elismervény) ellenében a szelvények beváltásával megbízott szervnek beszolgáltatni. l"z a szerv a kamatszelvények ellenértékét a szelvényjegyzéken (elismervényen) megjelöli "bírói letéti" csekkszámla javára postatakarékpénztári úton fizeti be. A szelvényjegyzéket (elismervényt) a postatakarékpénztári csekkszámlakivonat megérkezéséig nyilván kell tartani, majd a csekkszámlakivonat megérkezése után a befizetett összeget a bírói letétnaplóban bevételként el kell számolni.

(2) Az elszámolás megtörténte után az elszámolási adatokat a bírósággal közölni kell. Ha a bíróság azt a személyt, akinek a kamatokat fizetni kell, már egyszersmindenkorra meghatározta, a bíróság elnöke a kamatot kiutalja és az elszámolási adatokat ennek megtörténte után a bírósággal közli.

(3) Ugyanígy kell eljárni a bírói leiéiben levő névre szóló állami kötelezvények készpénzkamatainak elszámolása tekintetében is; ebben az esetben a kamatokat átutaló pénztár az átutalás megtörténtéről a bíróság elnökéi értesíti.

32. § (1) Ha a bírói letétből utalványozandó összeg valamely feltétel igazolása mellett, avagy valamely okmány vagy iratnak bemutatása ellenében fizetendő ki, a bíróság a feltétel igazolását, illetőleg a szükséges okmánynak vagy iratnak bemutatását még az utalványozás előtt követeli meg.

(2) Ha olyan okiratról (pl. váltó, kötelezvény, stb.) van szó, amelyre a követelésnek részben való utalványozását reá kell jegyezni, avagy amelyet a tartozásnak teljes kiegyenlítése folytán a hitelezőtől he kell vonni, a bíróság elnöke a kiutalást csak a jelzett okiratnak előzetes bemutatása, illetőleg beszolgáltatása után foganatosíthatja. A bíróság erre a pénzfelvételre jogosított felet az utalványozó végzésben - rövid záros határidő kitűzésével - figyelmeztetni köteles.

33. § (1) Ha az utalványos valamely okirat bemutatására irányuló kötelezettségének a 32. § (2) bekezdése értelmében vele közölt felhívás ellenére az utalványozó végzésben meghatározott időn belül nem tesz eleget, a bíróság elnöke erről a bíróságot értesíti. Ha a bíróság az utalványozástól számított egy éven belül másként nem rendelkezik, a bírói letétből utalványozott pénzösszeget a pénzügyi tárca javára - a bíróság egyidejű értesítése mellett - postatakarékpénztári úton át kell utalni.

(2) Ha a bírói letétből utalványozott pénzösszeg az utalványosnak az utalványozástól számított egy éven belül valamely el nem hárítható okból postatakarékpénztári úton nem vethető ki, a bíróság elnöke erről a bíróságot a postatakarékpénztár által a bírói letéti számla javára írt összegnek jóváírását követő egy év elteltével további intézkedek esetleg a nem kézbesíthető összegnek a pénzügyi tárca javára leendő kimutatása végett értesíti.

(3) A felek az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján a pénzügyi tárca javára átutalt összegre irányuló igényüket a törvényes elévülési időn belül az államkincstárral szemben érvényesíthetik. A letét kiszolgáltatására irányuló kérelmet az illetékes bíróságnál kell előterjeszteni. A bíróság - a felek, valamint a pénzügyminiszter meghallgatása után - végzéssel állapítja meg. hogy a letétéi kinek kell kiszolgáltatni. Ha a letét kiszolgáltatását nem az utalványos, illetőleg az utalványos jogutóda kéri, az igénylőt az utalványossal, illetőleg jogutódával szemben perre kell utasítani. A jogerős határozatot a letét kiszolgáltatása végett meg kell küldeni a pénzügyminiszternek.

3. A bírói letétek kiutalásának és kiadásának könyvelése

34. § Bírói letétekből kiutalt készpénzletétek könyvelése az utalványozó végzés, a postatakarékpénztártól visszaérkezett csekkszámlakivonat, kifizetési értesítés és elismervény, illetve kliring lap alapján történik.

35. § A csekkszámlakivonatnak és mellékleteinek a 13. § értelmében történt megvizsgálása után a postatakarékpénztár által kifizetett összegeket a kifizetés adatainak feltüntetésével a bírói letétnaplóban, valamint a főkönyvi számlán kiadásként el kell könyvelni.

36. § (1) A bírói letétnapló jobb (kiadási) oldalán az érkezés sorrendjében fel kell tüntetni, illetőleg meg kell jelölni a kiadás adatait és pedig:

az 1. rovatban a naplótétel számát (sorszámát),

a 2. rovatban a mellékletek számát,

a 3. rovatban az utalványozó és jogerős végzés számát és keltét,

a 4. rovatban a postatakarékpénztári csekk számlakivonat keltét és sorszámát,

az 5. rovatban a kiadás napját,

a 6. rovatban az utalványos nevét (férjes, özvegy és elvált nőnél a leánykori nevét is), lakóhelyét, a csekk számlatulajdonos csekkszámlájának számát és elnevezését,

a 7. rovatban a bevételi (fedezeti) tételszámot, annak évét. és havát,

a 8. rovatban az átfutó kiadást,

a 9. rovatban a kiutalt készpénz összegét,

a 10. rovatban a kiutalt kötvényt, értékpapírt,

a 11. rovatban a kiutalt drágaságot,

a 12. rovatban a kiutalt értéknélküli okmányt és tárgyat,

a 14. rovatban a főkönyvi lap- és tételszámot,

a 15. rovatban a visszatartott nyugtailletéket,

a 13. rovatot nem kell kibilleni.

(2) A bírói letétnapló rovatait - a 4. rovat kivételével - az utalványozó végzés foganatosításakor, a 4. rovatot pedig a számlakivonat megérkezése után kell kibilleni.

(3) Ha a számlakivonat egyenlege nem egyezik a bírói letétnapló szerint mutatkozó egyenleggel, a bíróság elnöke erről a postatakarékpénztárt a tényállás felderítése végeit ajánlott levélben azonnal értesíti,

37. § (1) Ha több utalványos van, a bírói letétnapló jobb- (kiadási) oldalán a bírói utalványozó végzésben megnevezett utalványosok nevét (férjes, özvegy és elvált nőnél a leánykori nevet is) és lakóhelyét, a csekkszámlatulajdonos csekkszámlája számát és elnevezését egyenkint elválasztva, külön-külön tételszám alatt kell feltüntetni.

(2) Az utalványozott összeget minden levonás nélkül (tehát a bruttó összeget) a bírói letétnapló tárgyhasábjában, az utalványos részére járó. de a nyugtailleték levonásával kisebbített összegei (a nettó összeget) a készpénzrovatban, a 22. § (5) bekezdése értelmében visszatartott nyugtailletéket pedig a nyugtailletékrovatban kell feltüntetni.

(3) A visszatartott nyugtailletéket a hó végén össze kell adni és a bírói letétnapló utolsó kiadási tétele alatt egy tételben kell a pénzügyi tárca javára átutalni.

(4) A hó végén az utolsó számlakivonat beérkezte után az összes kiadási rovatol összegezni kell.

38. § (1) A bírói letétek kiadása esetén a főkönyvi számla jobboldalán fel kell tüntetni, illetőleg meg kell jelölni a kiadás adatait és pedig

a 13. rovatban főkönyvi tételszámot,

a 14. rovatban az utalványozó végzés és az annak jogerőre emelkedését megállapító végzés ügyszámát és keltél,

a 15. rovatban a bírói letétnapló kiadási tételének számát,

a 16. rovatban a kiadás napját,

a 17. rovatban az utalványos nevét (férjes, özvegy és elvált nőnél a leánykori nevét is) és lakóhelyét, a csekk számlatulajdonos csekkszámla számát és elnevezését,

a 18. rovatban a kiadás tárgyát,

a 19. rovatban a kiutalt készpénzösszegei,

a 20. rovatban a kiutalt értékpapírt, kötvényt,

a 21. rovatban a kiutalt drágaságot

a 22. rovatban a kiutalt értéknélküli okmányt és tárgyat,

a 23. rovatban a postatakarékpénztári csekkszámlakivonat keltét és sorszámát.

39. § Az értékletétek kiadási adatait a bírói letétnaplón és a főkönyvön felül az okmányjegyzékben is el kell könyvelni és pedig a 8. rovatban a kiadás keltét, a 9. rovatban pedig a bírói letétnapló és főkönyv lapszámát és kiadási tételszámát kell feltüntetni.

III.

A bírói letéti számadások felterjesztése

40. § (1) A postatakarékpénztári csekkszámlakivonatokat, valamint a hozzájuk tartozó befizetési okmányokat - az elfogadó végzés kivételével - az olvashatóságuk sérelme nélkül sorszámuk szerint érkezésük sorrendjében rendezve, összefűzve a naplóhoz kell mellékelni.

(2) A napló egyes tételeihez tartozó kiadási okmányokat (az utalványozó végzést és az annak jogerőre emelkedését megállapító végzést, a postatakarékpénztári elismervényt vagy átutaló lapot és átvételt igazoló egyéb elismervényt, nyugtát) mint könyvelési bizonylatokat a napló vonatkozó tételszámával el kell látni és az egyes utalványozó végzésekhez tartozó kiadási mellékleteket az utalványozó végzéshez fűzve a naplóhoz kell mellékelni.

41. § (1) A bírói letétnaplót mellékleteivel együtt a tárgyhónapot követő hó ötödik napjáig meg kell küldeni az igazságügyminiszteri számvevőségnek.

(2) Abban az esetben, ha a tárgyhónapban sem bevételezés, sem kiadás nem történt, u. n. nemleges bírói letétnaplót készíteni s felterjeszteni nem kel), e helyett a számvevőséget a nemleges kezelésről kell értesíteni.

42. § (1) A főkönyvi számlákról minden év végén - zárlati kimutatást kell készíteni; a zárlat eredményének egyeznie kell az utolsó csekkszámlakivonat és a december havi bírói letétnapló zárlati eredményével.

(2) A főkönyvi zárlati kimutatási csatolni kell a december havi bírói letétnaplóhoz és azzal együtt a 41. §-ban meghatározott határidőig az igazságügyminiszteri számvevőségnek meg kell küldeni.

IV.

Vegyes rendelkezések

43. § (1) A bíróság elnöke az állami adóhivataloktól az értékletéteket, a bírói letét főkönyvet, okmányjegyzéket a még ki nem adott letétekre vonatkozó iratokkal és a bírói letétekre vonatkozó összes nyomtatványokkal együtt a jelen rendidet hatálybalépése után haladéktalanul átveszi. Az átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni s abban az átvett letéteket a főkönyv lap- és tételszámára való utalással fel kell tüntetni.

(2) A bírói letétek átvételéről a bíróság elnöke az 1949. évi január hó 15. napjáig az igazságügyminiszternek jelentési köteles tenni.

(3) A jelen rendelet 10. az adóhivataltól átvett értékletétek, a 33. § (3) bekezdéséi pedig a 44. § (2) bekezdése értelmében hatályukat vesztő jogszabályok alapján a pénzügyi tárca javára átutalt letétek tekintetében is alkalmazni kell.

(4) Ha az állami adóhivataltól átvett főkönyvben még férőhely van, az újabb főkönyvi számlákat az átvett főkönyvben kell megnyitni. A régi főkönyvet újból hitelesíttetni nem kell.

(5) Ha az állami adóhivataltól átvett nyomtatványok a szükségletet nem fedezik, a 62. számú okmányjegyzék, a 276. raktári számú bírói letét főkönyvi és a 423. számú bírói letétinapló nyomtatványt a Magyar Állami Nyomda nyomtatványraktárából (Budapest, I, Országház-utca 3.), a postatakarékpénztári nyomtatványt pedig a postatakarékpénztártól kell beszerezni.

(6) Az ezidőszerint használt postatakarékpénztárt befizetési lapokat a szöveg megfelelő helyesbítésével mindaddig, amíg a készlet tart, továbbra is fel kell használni.

(7) Az államkincstár a bírói letétek után kamatot nem fizet és őrzési díjat nem szed.

44. § (1) A jelen rendelet az 1949. évi január hó 1. napján lép hatályba.

(2) A 33700/1924. IM rendelet (Igazságügyi Közlöny 117. lap) és az ezt kiegészítő és módosító rendelet 17300/1936. IM rendelet (Igazságügyi Közlöny 117. lap), valamint a bírói letétek kezelésére vonatkozó minden más igazságügyminiszteri rendelet hatályukat vesztik. Hatályát veszti továbbá a járásbírósági ügyviteli szabályokról szóló 42100/1914. IM rendelet (Jüsz.: az Igazságügyi Közlöny 7. számának melléklete) 67. §-ának harmadik bekezdése és a törvényszéki ügyviteli szabályokról szóló 42200/1914. IM rendelet (Tüsz.; az Igazságügyi Közlöny 7. számának melléklete) 67. §-ának harmadik bekezdése is.

Budapest, 1948. évi december hó 29-én.

Dr. Ries István s. k.,

igazságügyminiszter